A tantárgyi anyagok a NAT és a kerettanterv által meghatározott lényeges célok és elvek megvalósításának, valamint a változások és újszerű tartalmak gyakorlati beépítésének, alkalmazásának érdekében készültek és készülnek.
A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A tantárgy részeként megjelenő mozgóképkultúra és médiaismeret keretében a médiatudatosság fejlesztése, a reflektív médiahasználat alakítása a cél. A saját médiaélmények feldolgozására épülő tanulási folyamatban a tanulók a különböző médiaszövegek elemi kifejezőeszközeivel megismerkedve, alkotó formában sajátítják el a tudatos, értő médiahasználathoz szükséges ismereteket. A tantárgyi nevelés célja továbbá azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a problémamegoldás, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek.
A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a kreatív szemlélet, illetve az, hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen.
A tantárgy tanításának hatékonyságát növelő legfontosabb tényezők, melyek az implementációs anyagokban is hangsúlyosan szerepet kapnak:
· A különböző témakörök/részterületek feldolgozásának integrált, komplex módon (nem lineárisan) történő, teljességre törekvő megvalósítása.
· A problémaközpontúság – amikor a feladatok a tanulókat valóban foglalkoztató, életszerű problémákhoz, valódi szituációkhoz kapcsolódnak. Fontos eleme, hogy a médiaismeret tanítása jellemzően a tanulók médiaélményei köré szerveződik.
· A kortárs kultúrához való kapcsolódás – mely által a tantárgy életszerűbbé, hitelesebbé válhat, s a mai valóság tudatosabb szemlélete alakítható ki.
A vizuális kultúra műveltségi terület követelményeit egy minőségileg új szemléletű, korszerű vizuális nevelés képes teljesíteni. A tantárgyi felületen megjelenő implementációs anyagok – javasolt tanmenetrészletek, óravázlatok, segédletek – e szemlélet kialakítását igyekeznek támogatni.
