wadmin | 2009. jún. 17.

A nemzetközi oktatási szakértő tanulmánya összegzi azokat a főbb projekteket és kezdeményezéseket, amelyek révén széles nemzetközi fejlesztőhálózat teremtődött az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, meghonosítása, terjesztése érdekében. A cikk egyik legérdekesebb része az e-learning, a hálózati tanulás programja és az IKT ismertetése, amely az Európai Unió egyik legjelentősebb, az IKT terjesztését segítő tanulási programja.

Bevezetés

A legtöbb európai ország oktatási kormányzata úgy döntött, hogy az információs és kommunikációs technológiákat integrálja a nemzeti oktatási rendszerbe, és ezt fontos célkitűzésként jeleníti meg oktatásfejlesztési stratégiájában. E meggondolást és elhatározást követve az Európai Unió nemrégiben útjára indította a hálózati tanulás (e-learning) kezdeményezést és akciócsomagot.

  • politikai és oktatásfejlesztési szándék számos kérdést vet fel az elemzők számára. Milyen ambíciók vannak az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatáspolitikai bevezetése mögött, és mely fejlesztési stratégiákkal vannak ezek összhangban? Milyen várható hatásai vannak az információs és kommunikációs technológiáknak az oktatási rendszer egészére és az egyes komponensekre? Milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy az IKT alapvető változást, minőségi javulást hozzon létre az oktatási rendszerekben, elkerülve azt, hogy csupán a modernizációs eszközök egyikévé váljon?
  • kérdések megválaszolásához az Eurydice-hálózat összehasonlító tanulmányt hozott létre arra vonatkozóan, hogy Európa harminc országában (a 15 EU-tagállamban, a 3 EEA-országban és a 12 csatlakozásra váró országban) milyen oktatáspolitikai elképzelések születtek. A felmérés kitér arra is, hogy az IKT-ra vonatkozó oktatáspolitikai felmérések jelenleg milyen implementációs fázisban vannak, és milyen eredményt értek el. Az EU svéd elnöksége idején az Európai Unió, az Európai Bizottság és a svéd Eurydice-képviselet együttműködve az Eurydice európai központi irodájával összeállított egy kérdőívet, amelyet 2000 novemberében az Eurydice-hálózat valamennyi egysége megkapott. A válaszokat az egyes nemzeti képviseletek és minden országból a kormányzati szervezetek állították össze. 2001. január végén az összegyűjtött adatokat és a válaszokat a brüsszeli Eurydice-irodába juttatták el a válaszadók, ahol feldolgozták a válaszokat. Az áttekintésből 2001. június végén Rigában az európai oktatási miniszterek V. konferenciáján egy gyorsjelentés is napvilágot látott, amelyet a résztvevők: valamennyi Európai Uniós tagállam, a csatlakozásra váró tagállamok és az EEA-országok képviselői megvitattak.

Az áttekintés az IKT oktatáspolitikai bevezetéséről ad számot.

Az IKT és az oktatás: vita és kezdeményezés európai integrációs szinten

Az IKT számos alkalommal radikális változásokat hozott az oktatáspolitika több ágában. Az I. Oktatási Világkiállítás és Vásár (WEM), amelyet 2000 májusában Vancouverben rendeztek, és sikerrel ismételtek meg 2001 májusában, felvázolta a változások lehetséges nagyságát és mértékét. Mintegy harminc ország oktatási miniszterei és oktatási intézményeinek vezetői találkoztak multimédia-termékek előállítóival, tervezőivel, on-line internetes oktatási szolgáltatókkal, valamint olyan számítógépes cégek vezetőivel, akik egyre növekvő mértékben jelen vannak tevékenységükkel az oktatási és képzési szektorban. Egyre növekvő számban vannak vállalkozások a piacon, amelyek közvetlenül kínálnak on-line képzési és oktatási programokat, illetve amelyek egyre inkább kiterjesztik tevékenységüket az oktatási szférára, kifejezetten az oktatáskiegészítő tevékenységek körére. Ilyen környezetben és e tendenciák fényében át kell gondolni az állami és a közhatóságok tevékenységi körét elsősorban abból a szempontból, hogy biztosítsák és garantálják a minőségi oktatás és tudás, valamint a kulturális identitás elérhetőségét a polgárok számára. Minden kereskedelmi és üzleti vonatkozás mellett az IKT bevezetése megteremti annak a lehetőségét, hogy az oktatás révén elősegítsük az egyének önképzését és jobb életminőséghez jutását. Hosszú időn keresztül nagyrészt az elérhető információk minőségétől függött az egyének oktatása. Ennek megfelelően korábban az volt a tendencia, hogy az önmeghatározás stratégiáját azonosították azzal a képességgel, hogy az egyén egyre nagyobb mennyiségű információhoz és tudáshoz juthasson. Manapság azonban az elérhető információk mennyisége és minősége is olyan radikális mértékben változott meg, hogy ennek a korábbi megközelítésnek az érvényességét át kell értékelni. Napjainkban a legfontosabb kérdés az, hogyan tudjuk feldolgozni a mérhetetlen információáradatot. Az információ hasznos felhasználása és értelmezése, megszűrése legalább olyan fontos, mint az információhoz jutás képessége.

Az IKT az oktatáson belül új paradigmákhoz és a prioritások újragondolásához vezet. Természetesen az új technológiák a változás és innováció legfontosabb eszközeivé is válnak, elsősorban abban az értelemben, hogy a diákokat a passzív hallgató státusából az interaktív tanulás irányába terelik, elősegítve azt, hogy iskolán kívüli tanulási stratégiákat és változatos önképzési formákat honosítsanak meg. Az oktatás céljainak elérését szolgáló döntéseket ennek fényében kell meghozni. Az IKT puszta jelenléte önmagában nem elegendő az új tanulási minőség kialakításakor, bevezetése nagyon kis hatással járna, ha a hagyományos tanítási és tanulási módszerek nem változnának.

A kulturális megfontolások szintén fontos szerepet játszanak az IKT oktatási bevezetésében. Anélkül, hogy meddő vitába bocsátkoznánk arról, hogy a technikai civilizáció vagy a humanista kultúra elsőrendűbb az emberiség számára, fontos leszögezni, hogy minden nemzeti kultúra másképpen értelmezi az információs és kommunikációs technológiák társadalmi jelentőségét, annak megfelelően, hogy a kulturális vagy a civilizációs pozíciót érzi magához közelebb. Ennek megfelelően az IKT vagy a technikai megoldások leképezésére szolgál, vagy ezzel ellentétben, a tudás és az információ megszerzésének kultúráját alakítja át a kommunikációs technikákkal és új kulturális viszonyok megteremtésével. Az általános közvélekedés szerint, amelyet a média is erősít, az IKT oktatási felhasználásának számos pozitív eleme van, forradalmasítja az oktatás szerepének és az oktatási szolgáltatások kialakításának eszközrendszerét. Két elemet emelünk ki azzal kapcsolatban, hogy az egyes tagállamok, illetve az Európai Bizottság milyen stratégiákat alakított ki az IKT oktatás-politikai bevezetése kapcsán. Az első: a jelen időszakban vannak kialakulóban azok a szervezeti keretek és fogalmi megfontolások, amelyek mentén az iskolák és az oktatási rendszerek az IKT-t értelmezik és befogadják, valamint megfeleltetik az élethosszig való tanulás és képzés eszméjének. A tanulás és tanítás szervezetének, menedzsmentjének és szolgáltatásának modelljeit és technikáit új nézőpontból mutatják be, figyelemmel a különböző társadalmi csoportok igényeire is. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen új oktatási paradigmáról lehet beszélni, de azt mindenképpen mondhatjuk, hogy az IKT számos alapvetően új oktatási fogalmat vezet a pedagógiai elmélet és az oktatáspolitikai gondolkodás terére.

A második megjegyzendő szempont az, hogy az IKT-nek, mint bármely más technológiai eszköznek, legalább két fő hatásmechanizmusa érvényesül. Az egyik egy folyamatos és kumulatív, összeadódó hatásmechanizmus az oktatás gyakorlatában, a másik pedig egy ehhez kapcsolódó azonnali és látványos hatás a pedagógiai gyakorlatban. Az első viszonylag lassan alakul ki, elég nehéz előre jelezni és felvázolni, hiszen csak egy bizonyos idő eltelte után válik kitapinthatóvá. Ennek megfelelően e két hatásmechanizmus közül igazából a rövid távú hatásokat tudjuk bemutatni, hiszen hosszabb mintavételre jelenleg még nincs lehetőségünk. Elsősorban azt vizsgáljuk, miképpen válik az IKT az oktatás integráns részévé annak kapcsán, hogy az eltérő nemzeti kezdeményezések mely szintjein bontakozhat ki, továbbá azt, hogy az oktatáspolitika, illetve a pedagógiai gyakorlat és az oktatás rendszerének és szervezetének mely szintjein a leghatékonyabb.

Az IKT az oktatási partnerek viszonyrendszerében

Az IKT nyitottabbá és rugalmasabbá teszi az oktatási rendszert az őt körülvevő környezet számára. Ebben a vonatkozásban hatása van az iskolák és a tágabb közösség, azaz a szülők, a helyi közösségek, a cégek és a civil szféra viszonyrendszerére. A tanárok és a tanulók azok a szereplők, akiket különösen érdemes figyelemmel kísérni.

A tanárok

Az IKT bevezetése az oktatási rendszerbe a pedagógusok szerepét minden korábbinál mélyrehatóbb változás elé állítja. Az erről folyó vitában részt vevők megegyeznek abban, hogy az oktatási tevékenység lelke továbbra is a tanár és a diák közvetlen kapcsolata, még ha az új módszerek és eszközök, beleértve az IKT-t hatással vannak is a pedagógusok tanítási gyakorlatára, eljárásaira. Még azokban az oktatási rendszerekben is, amelyekben az IKT-t széles körben alkalmazzák, egyre nagyobbak a pedagógusokkal szemben támasztott szakmai követelmények. Az egyre komprehenzívebbé, átfogóbbá és korszerűbbé váló továbbképzési formák újradefiniálják a pedagógusok szerepét, újfajta felelősséget, időgazdálkodási készséget és pedagógiai gyakorlatot követelnek. Abban a pillanatban, ahogy a tanulók virtuálisan szinte bármely információhoz hozzájuthatnak az iskolán kívül, a közvetítők és az információt menedzselni tudó pedagógusok felelőssége új fényben áll előttünk. Újra kell gondolni az információ feldolgozásának kultúráját, valamint az információ elosztásának módját. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban jelenleg folyó vizsgálatok és felmérések felhívják a figyelmet arra, hogy az IKT bevezetése nagymértékben növeli a pedagógusok megterhelését és feladatkörét. Az információhoz való hozzájutás minden korábbit meghaladó változatossága és spektruma egyértelműen megköveteli, hogy mind a pedagógusok, mind a diákok kritikusan kezeljék a rájuk ömlő információkat. Az, hogy a pedagógus feladatát ebben az új helyzetben hogyan fogalmazza meg az oktatáspolitika, attól függ, hogy az IKT kulturális vagy civilizációs hatásait emelik ki az egyes országokban. Némelyik országban közvetítőknek tartják a pedagógusokat a kifejezetten káros vagy nemkívánatos információk megszűrésében. Máshol inkább arra összpontosít az oktatásirányítás, hogy a diákokat már kis korukban, az oktatás alapszintjén felruházzák a pedagógusok azokkal a kritikai képességekkel, amelyek képessé teszik őket az információk megszűrésére.

A tanulók

Mindazok, akik az IKT-oktatás bevezetéséről publikálnak, megfogalmazzák a tanulók számára azokat az előnyöket, hogy a tanulás folyamatában az információk változatos formáihoz juthatnak az idő- és térbeli korlátokat rugalmasan átlépve attól függően, hogy személyes képességük és a személyiség autonómiája mit tesz lehetővé az IKT felhasználásával kapcsolatban. A pozitív aspektusok figyelembevételekor a következő szempontokra is figyelni kell.

  • A különböző tanulócsoportok elvárásai és követelményei nagymértékben eltérnek egymástól az élethosszig tartó tanulás és képzés vonatkozásában. Nem lenne bölcs feltételezni azt, hogy az életkortól és a társadalmi háttértől függetlenül a tanulók motivációja ugyanakkora és homogén az IKT-vel kapcsolatban.
  • Figyelembe kell venni a kognitív tanulási folyamatról vallott eddigi megállapításokat és ismereteket. Elsősorban azt, hogy a kognitív tanulás annak eredménye, hogy a tanuló a korábban tanultakat újrarendszerezi és az ehhez szükséges idő semmiképpen nem csökken azzal, hogy a tanulás vagy az oktatás iránti igény növekszik.
  • Az IKT lehetőségeitől függetlenül számos korláttal is tisztában kell lennünk. Ezek közül kiemelendő a tanulók készségrendszere, saját tanulási célkitűzésük, tanulási stratégiájuk. Az IKT oktatási bevezetése és pedagógiai implementációja számos, egymástól eltérő oktatásfilozófiai kérdéssel is összefüggésbe hozható. Ezek közül kiemelkedőek azok a megközelítések, amelyek bevonják a tanulókat külső, illetve önértékelésbe a tanulási folyamat során. Több iskolában az önálló tanulási folyamat és önellenőrzés felé viszik az IKT bevezetésének fő felhasználási lehetőségét.

Az IKT és a tanulás szervezése

A tartalmi dokumentumok előkészítésének része a pedagógiai célok elérése érdekében felhasználható eszközök, valamint az ezekhez kapcsolódó tanítási anyagok fejlesztése. Ennek megfelelően fontos, hogy az IKT-t mint tanítási erőforrást és eszközt értelmezni tudjuk. Az IKT eltérő szerepeket kaphat a tanítási folyamatban: egyszerű kommunikációs célokat szolgálhat tanítási anyagok és dokumentumok előállításakor, információs forrásként is működhet, felkeltheti a tanulók érdeklődését, erősítheti az intellektuális készségeket, növelheti az ismeretek szervezésének, az információk megítélésének és gyakorlati felhasználásának a készségeit. Pedagógiai felhasználása kapcsán gyakran felvetődik az interkulturális hasznosíthatóság nézőpontja. Számos osztálytermi és iskolai weboldal felépítése és a különböző országok közötti internetes osztálykapcsolatok, iskolakapcsolatok elterjedése visszaigazolja ezt a felhasználási módot. Ebben a kontextusban az internet olyan eszköz, amely más eszközökkel kiegészülve képes az interkulturális oktatás gyakorlatának bevezetésére, elterjesztésére. Még ennél is fontosabb, hogy számos pedagógus ennek megfelelő önálló pedagógiai stratégiát dolgoz ki az interkulturális kommunikáció gyakorlatának személyes alkalmazására, amelyet az IKT sajátos oktatási kontextusban támogat.

Megfigyelhető, hogy azok az osztályok, amelyek rendszeresen élnek az IKT eszközrendszerével, gyakran a kooperatív tanulási készségekben is nagyobb jártasságot mutatnak, mint azok az osztályok és közösségek, amelyek ezt nem teszik. Az egyéni tevékenységek és kezdeményezőkészségek eszközrendszere is tágabb ezekben az osztályokban. Ez nem jelenti azt, hogy az IKT nélkül ezeket a készségeket nem lehet kialakítani. Az IKT bevezetése új tanulási szituációkat, helyzeteket hoz az osztályterembe, problémamegoldó készségeket alakít ki a diákokban, akik képessé válnak arra, hogy számukra megfelelő tanulási stratégiát dolgozzanak ki interdiszciplináris projektek megoldásaihoz és olyan „metakognitív” készségek kialakításához, mint az önértékelés, a tanulási folyamat egészének önértékelése. Az IKT alkalmas arra is, hogy induktív gondolkodási sémákat, technikákat fejlesszen ki olyan oktatási rendszerekben is, ahol egyébként ezek a készségek nem kapnak elég figyelmet. Végezetül az IKT és kifejezetten az internet felhasználása az önálló kutatási készségeket és a tudás strukturálásának, az ismeretek tárolásának módszertani tárházát is kialakítja.

Az IKT és az oktatás egészének szervezeti rendszere

Az IKT bevezetése számos következménnyel jár az iskola és a teljes oktatási rendszer felépítésének vonatkozásában. Az iskolák számára az IKT elsősorban olyan kisegítő mechanizmusrendszert jelent, amely lehetővé teszi számukra a kommunikációt az iskolák közvetlen környezetével (szülőkkel, pedagógusokkal, diákokkal) és adott esetben számos oktatási hatósággal, valamint olyan társadalmi partnerekkel, mint a civil egyesületek és a gazdasági élet szereplői. Az IKT ennek megfelelően olyan reális lehetőségeket kínál az iskoláknak, amelyek aktív kapcsolatba hozzák őket az oktatás tágabb, lokális, regionális, nemzeti és európai közösségével. Ezeket a lehetőségeket számos elemző igen pozitív fényben tünteti fel. Az iskolákban fejlesztett honlapok legtöbbje az osztálytermi pedagógiai tevékenységet szolgálja. Egy adott osztályközösségben születnek és az osztálytermi munkában fejlesztik, értékelik és használják fel őket. A helyi fejlesztésű honlapok egyre inkább elterjednek annak következtében is, hogy a pedagógusok és az iskolavezetők számos új kommunikációs funkciót sajátítanak el az internet kapcsán. A belső intranetes oktatásirányítási eljárások is radikális átalakuláson mennek keresztül az IKT következtében. Az IKT javítani tudja az oktatási rendszer kevésbé hatékony működési mechanizmusait, az egész rendszert képes modernizálni, és mind a kommunikációban, mind a menedzsmentben hatékony eljárásokat indukálhat. A pedagógusok képzésében, távoktatási programok kialakításában költséghatékony is lehet.

A főbb kérdéskörök összefoglalása a felmérés kapcsán

Önmagában az IKT nem elegendő ahhoz, hogy radikálisan megváltoztassa az oktatási rendszereket. Ezt a hipotézisünket két feltevésre alapozhatjuk. Az első az, hogy a technológiai fejlődés fő irányai megfelelnek annak a célrendszernek, amelyek a kialakulásukban fő szerepet játszanak. Az új technológiák által kiváltott váratlan hatásmechanizmusok mindig is gyanút ébresztettek a kortársakban, hiszen felvetették annak lehetőségét, hogy a hatások némelyike összeegyeztethetetlen az oktatási rendszerek célkitűzéseivel és általában a társadalmi fejlődés kívánatos irányával. Az oktatás világa valójában arról szól, hogy a társadalom pontosan meghatározott célokat érjen el, ezért ebben a szférában mind a szféra irányítói, mind a főbb szereplői elutasítják a bizonytalansági tényezőket. Ugyanakkor megállapítható, hogy az új eszközök önmagukban sem nem károsak, sem nem áldásosak. A másik feltételezés az, hogy a technológia általában mindig az életminőség javítását szolgálja, és ebben a közvélemény is osztozik. Természetesen a technológiai fejlődés nyomán lehetséges az információkat biztonságosabban és szélesebb körben terjeszteni, és lehetségessé válik újabb kérdésfeltevéseket megfogalmazni. A technológiai fejlődés következtében a tanulók problémamegoldó készsége és ismeretelsajátítási folyamata minden korábbinál hatékonyabbá válhat. Ezek a lehetőségek azonban nem adódnak automatikusan a tanulók számára. Épp ellenkezőleg. Csak annak nyomán várható el ez a változás, ha vannak olyan döntéshozók, akik készek a technológiai lehetőségeket pozitívan kihasználni. Az IKT pedagógiai felhasználhatóságának kiaknázása és az ehhez kapcsolható minőségbiztosítás e stratégia kialakításának alapvető pillére. Elszántság és elhivatottság szükséges a kutatók és a döntéshozók részéről, amint az IKT-t a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében használják fel. Az OECD egyik friss elemzésében számos olyan tényezőt mutatott be, amelyek meghatározóak az IKT társadalmi megosztottságot enyhítő hatásmechanizmusában. Ezek közé tartozik a komputerhez és az internethez való hozzáférés lehetősége, valamint azok a változók, amelyek a kormegoszlás, az oktatási háttér és az internethez jutás összefüggését vizsgálják. A városok, régiók és országok földrajzi eltérései is a digitális társadalmi megosztottság irányába mutathatnak. Éppen ezért néhány OECD-tagállam olyan programokat indított, amelyek a kifejezetten hátrányos térségekben lakó gyermekek és iskolák számára nyújtanak kiegészítő pénzügyi támogatást az IKT bevezetésére. Ugyanakkor ezekben a térségekben bevezetnek munkaerő-piaci képzéseket, valamint olyan adókedvezményeket, amelyek az IKT-t bevezető vállalkozásoknak, technológiai központoknak segítséget nyújtanak. Az oktatás és más társadalmi alrendszerek esetében sem kifejezetten egyetlen eszköz megjelenése okozza a változást, hanem minden esetben a társadalmi és technológiai innováció közös együttműködése és egymásra hatása váltja ki azt. Ennek megfelelően az átfogó integráció és az IKT hatékony bevezetése az oktatásba a strukturális tényezők együttműködésétől függ. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb országban jelenleg is az IKT eszközrendszerének bevezetése zajlik, ez a prioritás, kevésbé a felhasználási lehetőségek teljes körű áttekintése. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy az IKT olyan lehetőséget testesít meg, amely a társadalmi kohéziót és az oktatás minőségi javítását egyaránt segíti, abban az esetben egyensúlyt kell hogy képezzen a technológiai környezet kialakítása és a pedagógiai célrendszer átgondolása, és több esetben az implementáció gyakorlatát is át kell szervezni. Az az úgynevezett szekvenciális, tehát követő megközelítés, amelyben először a technikai feltételeket, majd a felhasználási célrendszert alakítják ki, nem feltétlenül produktívabb vagy termékenyebb, mint az úgynevezett szimultán megközelítési stratégia, amelyben a technikai hátteret a célokhoz igazítva alakítják ki. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok közötti szakmai együttműködés olyan konkrét oktatási célokat fogalmazzon meg, amelyek a minőség, a hatékonyság, az élethosszig való elérhetőség kialakítását szolgálják. Az IKT és az oktatási szféra kapcsolata komplex és nem redukálható csupán az anyagi eszközök elérésének a megteremtésére. Bár önmagában az IKT nem változtatja meg az oktatási rendszert, olyan új elveket és új logikai struktúrát kínál az oktatásnak, amely nagyon fontos innovációs eszköz és keret mindenki számára. A technológiai eszközök egyre változatosabb formában kerülnek a pedagógusok elé, a felhasználási módok és a képzési formák is minden korábbinál változatosabb formában zajlanak. Ebből következik, hogy az IKT csak az oktatási folyamat egésze értelmezésének átgondolásával kaphatja meg teljes jelentőségét.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.