A Nyíregyházi Főiskola Pszichológia Tanszékén működő kutatócsoport, amely az iskolai erőszak, zaklatás jelenségvilágát vizsgálja, egy olyan mérőeszközt dolgozott ki, amely segítséget nyújthat a szakembereknek az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták különböző típusainak azonosításában, valamint e típusokon belüli differenciálásban. A kérdőív elsősorban az iskolapszichológiai és nevelési tanácsadói munkában alkalmazható eredményesen, másik fontos felhasználási területe a kutatás területén jelentkezhet.
A legkülönbözőbb forrásokból származó információk alapján azzal szembesülünk, hogy az élet minden területén erősödik az agresszió, a terror, az erőszak, a zaklatás, a gyűlölködés, az ellenségeskedés, a társadalmi deviancia. A különböző történések által előhívott egyéni és közösségi reakciók, a vélt vagy valódi felismerések, a „sérelmek”, a félelmek, a tragédiák számos változata válik közismertté. Mindezek egyre mélyebben szövődnek bele a társadalom életébe, és mind több országban jelentenek gondot, problémát.
A Nyíregyházi Főiskola Pszichológia Tanszékén létrejött kutatócsoportunk az iskolai erőszak, zaklatás jelenségvilágát vizsgálja. Iskolai erőszakon olyan viselkedést értünk, ahol az agresszív aktusnak nincs nyilvánvaló kiváltó oka (nem reaktív agresszió). Célunk egy olyan mérőeszköz kidolgozása volt, amely segítséget nyújthat a szakembereknek az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták különböző típusainak azonosításában, valamint e típusokon belüli differenciálásban.
A kérdőív leírása
Az Iskolai erőszak kérdőív 70 „szinte soha, néha, gyakran, majdnem mindig” válaszlehetőséggel az iskola mindennapi életében előforduló, a tanulók egymás közötti erőszak, zaklatás jelenségvilágát öt dimenzió mentén tárja fel.
- Áldozat
- Csatlakozó beavatkozás
- Segítő beavatkozás
- Szemlélő
- Támadó
A csatlakozó beavatkozás skála kivételével valamennyi dimenziót további alskálák alkotják (1. táblázat).
1. táblázat: Az Iskolai erőszak kérdőív dimenziói és a dimenziókat alkotó alskálák
| Az Iskolai erőszak kérdőív skálái | Tételek száma |
|---|---|
| Áldozat | 33 |
| Kognitív (a bántás tudatos észlelése, feldolgozása) | 15 |
| Affektív (a bántás érzelmi hatása) | 12 |
| Testi reakció (a bántásra adott testi reakció) | 3 |
| Társas támasz (el nem fogadottság az osztályközösségben) | 3 |
| Csatlakozó beavatkozás | 3 |
| Segítő beavatkozás | 8 |
| Békítő beavatkozás | 3 |
| Segítségkérő beavatkozás | 2 |
| Affektív (belső feszültség a látott erőszak hatására) | 3 |
| Szemlélő | 9 |
| Távolságtartás | 6 |
| Félelem | 3 |
| Támadó | 17 |
| Fizikai agresszió | 4 |
| Verbális agresszió | 5 |
| Kirekesztés | 5 |
| Pozitív előny (a támadásból származó előny) | 3 |
A kérdőív kialakítása
A kérdőívszerkesztés első lépéseként definiáltuk azt a három konstruktumot (áldozat, szemlélő, támadó), amelyeket az egyes skálák mérnek. A konstruktumok operacionális meghatározására konstrumonként állításokat fogalmaztunk meg (áldozat 68, szemlélő 40, támadó 53 állítás).
Ezt az elsődleges, 161 állításból álló kérdőívet egy 160 fős (80 fiú, 80 lány) általános iskolai felső tagozatos mintán teszteltük. Ellenőriztük az egyes állításokra adott válaszok megoszlását és a skálák item-maradék korrelációját. A tételelemzés során csak a legmegbízhatóbb állításokat hagytuk meg (áldozat 44, szemlélő 23, támadó 23 állítás). A végleges változat megbízhatósági mutatóit (skálahomogenitás) egy 1365 fős (731 lány, 634 fiú) mintán teszteltük.
A minta iskolatípus szerinti megoszlása a következőképpen alakult:
- Általános iskola felső tagozat: 905 fő (423 lány, 482 fiú)
- Középiskola: 460 fő (308 lány, 152 fiú)
A minta lakóhely szerinti megoszlása a következő képet mutatta:
- Nyíregyháza: 401 fő
- Budapest: 231 fő
- Kisváros (20 00 fő alatti lakos): 600 fő
- Község (5000 fő alatti lakos): 133 fő
Az iskolai erőszakra vonatkozó kérdőív adatainak feldolgozásakor első ízben kérdéscsoportonként főkomponens-elemzést végeztünk. Ennek célja az volt, hogy megállapítsuk, melyek azok a fő-, illetve aldimenziók, amelyekkel a kérdésekre adott válaszok struktúrája a lehető legkevesebb információveszteséggel, valamint a tényleges tartalmi szerkezetnek leginkább megfelelő módon jellemezhető, továbbá melyek azok a kérdések, amelyek az egyes dimenziók jellemzésében leginkább szerepet játszanak.
Ennek során arra törekedtünk, hogy az összvariancia minél nagyobb, de legalább 40%-át fedje le a kapott modell, továbbá mellőzzük azokat a kérdéseket, amelyek
- jelentősen rontják azon alskálák Cronbach-alfáját, amelyben szerepelnek;
- kevéssé vesznek részt a modellben (communality < 0,25);
- nem segítik elő kellőképp az alskálák megkülönböztetését (azokat igyekeztünk meghagyni, amelyek egyik alskálában legalább kétszer akkora súllyal vettek rész, mint bármely másikban).
Csak azokat az alskálákat tartottuk további vizsgálatra alkalmasnak, amelyek Cronbach-alfája elérte a 0,7-es értéket.
Az alskálák időbeli megbízhatóságát kéthetes intervallumra egy 140 fős (70 lány, 70 fiú) általános iskola felső tagozatos mintán vizsgáltuk. Így alakult ki az egyes kérdéscsoportokban alkalmazott állítások végleges száma (áldozat 33, szemlélő 20, támadó 17 állítás).
A kérdőív alkalmazási területei
A kérdőív elsősorban az iskolapszichológiai és nevelési tanácsadói munkában alkalmazható eredményesen. Másik fontos felhasználási területe a kutatásban jelentkezhet.
Az Iskolai erőszak kérdőív standardizálása
A kérdőív standardizálása különböző életkori csoportoknak megfelelően történt. A standardizálás során a következő életkori csoportokat vizsgáltuk:
- 11–12 év: 410 fő (205 lány, 205 fiú)
- 13–14 év: 446 fő (205 lány, 241 fiú)
- 15–16 év: 259 fő (153 lány, 106 fiú)
- 17–19 év: 250 fő (165 lány, 85 fiú)
Nemi különbségek vizsgálata
Megvizsgáltuk azt is, hogy az Iskolai erőszak kérdőív egyes skáláira és alskáláira vonatkozóan – az egyes életkori csoportoknak megfelelően – van-e jelentősebb eltérés a nemek között.
A kérdőív pszichometriai jellemzőit, a standardizálás és a nemi különbségek vizsgálata során nyert adatokat az Iskolai erőszak kérdőív felhasználói kézikönyvében mutatjuk be.1
