Schmidt Andrea

A kutatás rövid bemutatása

Előzmények, célok

Kutatásunk közvetlen előzménye egyrészt az az 1996/97 fordulóján, 1200 iskolában végzett kérdőíves felmérés, melynek eredményeit három önálló kötetben¹ publikáltuk, illetve egyes problémakörök elemzése nyilvánosságot kapott a Jelentés a magyar közoktatásról 1997 és a Jelentés a magyar közoktatásról 2000 című összefoglaló kötetekben is. Másrészt kutatásunk szorosan kapcsolódik az 1998 őszén az OKI Kutatási Központja és a Szoci-Reflex Kft. együttműködésében megvalósított, a Nemzeti alaptanterv bevezetésének tapasztalatait, az iskolák helyi tantervkészítési munkáját feltáró országos reprezentatív felméréshez². A 2001/02-es tanévben elvégzett vizsgálat kérdéseinek összeállításakor kiemelt szempont volt, hogy az 1996/97 fordulóján, illetve az 1998 őszén lezajlott felmérés bizonyos kérdésblokkjainak újrakérdezésével lehetőségünk legyen egy-egy konkrét kutatási problémakör idősoros elemzésére is. Ugyanakkor az elmúlt öt évben a közoktatási rendszerben zajló intézményi szintű folyamatok közül azokra koncentráltunk, melyeket többek között a szabályozási környezet változása (a kerettantervek bevezetése, az iskolai infrastruktúra szabályozása, a kötelező óraszámok módosításának és az új tantervi szabályozásnak a hatása a pedagógus-létszámok alakulására stb.), a helyi társadalmi, gazdasági tényezők, és nem utolsó sorban az egyes iskolák működési feltételeinek módosulásai indukáltak.

Vizsgálatunknak volt még egy olyan sajátossága, amiről feltétlenül szólni kell: szorosan kapcsolódott hozzá (mintáját, a kérdezett témaköröket tekintve összehangolt) három, szintén az OKI KK-ban, illetve egy, az OKI PTK-ban folyó empirikus kutatás³.

A kérdőív

A célokból látható, hogy két (egy helyszíni lekérdezésen alapuló és egy önállóan kitöltendő), viszonylag terjedelmes kérdőívet (lásd a kötetet Mellékletét) kellett összeállítanunk annak érdekében, hogy a fenti témák mindegyikével érdemben tudjunk foglalkozni. Ugyanakkor törekedtünk arra, hogy a kérdezőbiztos által feltett kérdéseink olyanok legyenek, melyek szorosan kapcsolódnak az igazgatók mindennapi munkájához, így azok megválaszolása nem igényelt előzetes felkészülést. Próbakérdezéseink során azt tapasztaltuk, hogy a kérdőív felvétele⁴ átlagosan 1–1,5 órát vett igénybe. A kutatásunkhoz tartozó második kérdőív (ún. postai) kitöltéséhez már egyrészt több idő, másrészt általában az igazgató-helyettes(ek) és/vagy gazdasági vezető bevonására is szükség volt.

A két kérdőív összesen 150 kérdést tartalmazott, a következő tartalmi blokkokba rendezve.

1. Intézményi jellemzők: a fenntartó és az igazgatási státus változása; az adott iskola méretének alakulása; a programkínálat módosulása (bővítés és szűkülés).

2. Az oktatás tartalmi és pedagógiai korszerűsítése, tananyag- és tanulásszervezés, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás szervezeti/pedagógiai formái/eszközei.

3. A tantestület összetétele, jellemzői (kompetenciák, légkör, bérezés, jutalmazás, túlórák, továbbképzés), a tanári munkaerő-gazdálkodás.

4. Az iskola vezetése: változások menedzselése, innovációs készség, személyes jellemzők, gondok, problémák, az intézmény önértékelése, illetve összehasonlító (országos és helyi) értékelése, az iskola mint szervezet.

5. A tanulók: felvétel, családi háttér, devianciák, szociális szolgáltatások, továbbhaladás, eredményesség.

6. Oktatásfinanszírozás, helyi gazdálkodás, a közoktatási kiadások/bevételek alakulása intézményi szinten, hatékonysági problémák.

7. Az oktatási intézmények infrastruktúrájának, működési feltételrendszerének vizsgálata. Taneszköz-ellátottság, a számítástechnikai eszközök használatának elterjedtsége vezető/pedagógus/egyéb iskolai alkalmazott/diák körökben.

Mintaválasztás

E nagyszabású empirikus felmérés, amely a közoktatás teljes vertikumát átfogta, beleértve a szakképzési szektort is, többlépcsős, rétegzett mintavételt igényelt. A mintakoncepció kialakításakor arra törekedtünk, hogy az általunk választott rétegzési kategóriák mentén a lehető legjobban tudjuk jellemezni a teljes sokaságot. A mintába 1200 intézmény terveztünk bevonni.

1. rétegzési dimenzió: programok

Az intézményeket az alábbi szempontok szerint rendeztük háromdimenziós mátrixba:

a) folyik-e az intézményben általános iskolai képzés,

b) folyik-e az intézményben érettségit adó képzés,

c) folyik-e az intézményben szakképzés.

A programok szerinti rétegzés dimenziói

		Szakképzés igen	Szakképzés nem
Általános iskolai képzés nem	Érettségit adóképzés igen	1	2
	Érettségit adó képzés nem	3	(logikailag kizárt kategória)
Általános iskolai képzés igen	Érettségit adóképzés igen	4	5
	Érettségit adó képzés nem	6	7a   7b

Azokban az intézményekben, ahol csak általános iskolai képzés folyik, szükségesnek tartottunk további bontást: az intézményben maximum négy alsó tagozatos osztály működik (7a), illetve van felső tagozatos osztálya is (7b). Ezt egyrészt az általános iskolák teljes sokaságon belüli magas részaránya indokolta, másrészt így lehetőségünk nyílott az olyan kisebb iskolákról, valamint tagiskolákról is reprezentatív érvényű kijelentéseket megfogalmazni, melyekről a korábbi kutatások alapján ezt nem tudtuk megtenni.

2. rétegzési dimenzió: fenntartó

Az intézmények fenntartói esetében – figyelembe véve a teljes sokaság jellemzőit – kétfajta rétegzési csoportot állapítottunk meg:

1. A 7a és 7b programtípus kategóriában („tiszta” általános iskolák):

I. „állami” fenntartású intézmények (települési önkormányzat, megyei önkormányzat, központi állami)

II. „nem állami” fenntartású intézmények (egyházak, alapítványok, egyéb);

2. Az 1–6. programtípus kategóriában az I. fenntartói csoportot tovább bontva három kategóriát különböztettünk meg:

I/a települési önkormányzat által fenntartott intézmények

I/b egyéb „állami” intézmények (megyei önkormányzat, központi állami)

II. „nem állami” fenntartású intézmények (egyházak, alapítványok, egyéb).

3. rétegzési dimenzió: település mérete/településtípus

A települési kategóriák meghatározásánál a településtípus és településméret kategóriákat kombináltan kezeltük:

Az 1–6. programtípus kategóriákban három csoportot különböztettünk meg:

A Budapest

B Megyei jogú város és/vagy megyeszékhely

C Egyéb település.

A 7a és 7b programtípus kategóriában az egyéb település csoportot tovább bontva összesen 6 kategóriát különböztettünk meg:

A Budapest

B Megyei jogú város és/vagy megyeszékhely

C/1 Egyéb település 10 000 lakos felett

C/2 Egyéb település 5 000–9 999 lakos között

C/3 Egyéb település 1 000–4 999 lakos között

C/4 Egyéb település 1000 lakos alatt

A teljes sokaságon végzett minta kialakítása közben az elégtelen elemszám miatt szükség volt néhány kategória eseti összevonására, illetve néhány mintakategóriát esetszám hiányában ki kellett zárnunk. A minta kialakítása során jelentős nehézséget okozott, hogy az 1999/2000-es oktatásstatisztikából rendelkezésünkre álló adatokat csak alapos tisztítás és ellenőrzés után tudtuk felhasználni.

A tényleges minta

Az adatfelvétel folyamata nagymértékben befolyásolta a tényleges minta alakulását, miután gyakran előfordult, hogy az iskolaigazgatók túlterheltségükre, illetve a mi kutatásunkkal párhuzamosan zajló más vizsgálatok valamelyikében való részvételükre hivatkozva, megtagadták a válaszadást. A tervezett és tényleges minta közötti jelentősebb eltérések azonban azokban a kategóriákban fordultak elő, ahol az elemszám nagyobb volt, így ezekben az esetekben – az előzetesen kialakított pótminta alapján – pótkérdezéssel, továbbá a későbbi súlyozással a reprezentativitás biztosítható volt.

A vizsgálatba ténylegesen bevont intézmények 16,8%-ában folyik érettségit adó képzés és szakképzés, 1,4%-ában érettségit adó képzés („tiszta gimnáziumok”), 0,8%-ában szakképzés („tiszta szakiskolák”), 2,3%-ában alapfokú, érettségit adó és szakképzés is, 6,2%-ában alapfokú és érettségit adó képzés (általános iskola + gimnázium, 6 és/vagy 8 osztályos gimnáziumok), 1,4%-ában alapfokú és szakképzés és 71,1%-ában csak alapfokú képzés („tiszta” általános iskolák). A tiszta általános iskolák 12,2%-a maximum 4 alsó tagozatos osztállyal működik. Az is látható, hogy középfokon „iskolatípusról” ma már nem nagyon érdemes beszélni – helyette a programtípust célszerű használni –, hiszen a tiszta profil az intézmények mindössze 2,2 százalékára jellemző.

Ha a programtípusokat aszerint vizsgáljuk, hogy egy intézményen belül hányfajta képzés található, az alábbi eredményre jutunk: a mintába 813 olyan intézmény került, ahol folyik általános iskolai képzés, 113 olyan intézmény, ahol négyosztályos gimnáziumi program működik, 200 olyan intézmény, ahol szakközépiskolai program szerint oktatnak, 127 a szakiskolai programú iskolák száma, míg a hatosztályos gimnáziumi programmal rendelkező intézményeké 42, a nyolcosztályos gimnáziumoké pedig 27.

Az intézmények 87,3%-ánál a települési önkormányzat a fenntartó, 6,4%-uk egyéb állami fenntartású, míg 6,3%-ukat nem állami fenntartás működik. Az 1996/97-es vizsgálat mintájában a települési önkormányzat hasonló aránnyal szerepelt (87,1%), a nem állami fenntartás viszont alacsonyabb volt (5,1%).

A tényleges minta fenntartók és programtípus szerint (%)

	Általános iskola	4 osztályos gimnázium	Szakközép-iskola	Szakiskola	6 osztályos gimnázium	8 osztályos gimnázium	Összesen
Települési önkormányzat	94,0	64,6	64,5	66,9	64,3	59,3	87,3
Egyéb „állami”	1,2	16,8	25,5	26,0	9,5	7,4	6,4
Nem „állami”	4,8	18,6	10,0	7,1	26,2	33,3	6,3

A tényleges minta település típus/méret szerinti megoszlása

Településtípus	%
Budapest	12,9
Megyei jogú város és/vagy megyeszékhely	20,2
Egyéb település 10 000 lakos felett	18,4
Egyéb település 5 000–9 999 lakos	5,4
Egyéb település 1 000–4 999 lakos	28,7
Egyéb település 1 000 lakos alatt	14,4