Hosszabb ideje az egyik kedvenc webhelyem az Európai Iskolahálózat (European Schoolnet) honlapja (http://www.eun.org/). Több oka is van, hogy gyakran ellátogatok ide. Vonz az a sokféle információ, melyet az európai országok oktatásfejlesztési programjairól, a különböző hálózatokról, a pályázati lehetőségekről találok. Tájékozódhatok a Comenius, a Socrates aktuális híreiről, elolvashatom a lezárult projektek tapasztalatait összegző tanulmányokat. Igazán vonzóvá és érdekessé azonban az a fórumrendszer teszi az oldalt, amelynek keretében az egyes országok tanárai kicserélhetik tapasztalataikat, vitatkozhatnak az általános oktatásügyi kérdésektől az egyes szaktárgyak tanításának problémáin át a speciális ellátást igénylő gyerekekkel való foglalkozásig – szinten mindennel. A közel húsz szaktárgyi, kereszttantervi fórum mögött nemzetközi munkaközösségek állnak, tagjai sokszor egymástól távoli országokban, városokban élnek, és a közöttük lévő munkakapcsolatot az internet teremtette meg.

Számos tantárgyban, illetve crosscurriculáris programban konkrét tanterv-, illetve programfejlesztő tevékenység zajlik. Igazgatók vitatkoznak arról, hogy ki hogyan igyekszik fejleszteni saját iskolája szervezeti kultúráját, próbálja modernizálni intézménye tanulási környezetét, értékelési rendszerét. A környezeti neveléssel foglalkozó tanárok olyan európai, sőt világprogramok tapasztalatait, konkrét tananyagait, oktatási módszereit adják közre, amelyek új értelmezési kereteket visznek a fenntarthatóság pedagógiájába. A társadalomismeretet tanító tanárok ebben a virtuális fejlesztő közösségben olyan programokban dolgoznak együtt, amelyek alapvető célja a más nemzetekkel szembeni előítéletek oldása, a diákok nemzetközi együttműködési készségeinek, a globalizálódó világban szükséges együttműködési kultúrájának fejlesztése. Számomra különösen érdekesek azok a multikulturális nevelést segítő programok, amelyek az egyes európai kultúrák, nyelvek, az egyes országok sajátos folklórjának megismerését állítják a tanítás középpontjába.

E programok keretében olvashatunk finn, holland, ír pedagógusok beszámolóiból, amelyek arról szólnak, miként kapcsolják be a közelmúlt történetének megismertetésébe a családot, a szülők, nagyszülők saját, megélt történelmét, miként próbálják meg a néhány évtizeddel ezelőtti, mára már archaikusnak tetsző életmódmintákat szembesíteni a mai globalizálódó, erőteljesen informatizálódó életvitellel.

A program honlapján egy francia tanítónő arról ír, hogy azért akarja ébren tartani tanítványaiban a korábbi generációk életformájának emlékeit, mert úgy véli, hogy ezzel néhány fontos - egyébként lassan elvesző - érték megmenthető, újraéleszthető, s némiképp ellensúlyozható a modern társadalom uniformizálódott életformája, a fogyasztói társadalom materializálódó világa.

Egy ponton túl már nem is maguk a programok tűnnek számomra érdekesnek, hanem a programokban részt vevő tanárok attitűdjei, motivációi, vagyis az a megközelítésbeli sokszínűség, amely az egyes munkaközösségek honlapjain kibontakozik. Magam elé képzelem azt a holland tanárnőt, aki egy nemzetközi együttműködésben készülő helytörténeti program keretében arra biztatja európai kollégáit, hogy küldjenek az e-mail címére néhány régi képet lakóhelyükről, s írjanak arról, hogy mit ábrázol az egykori kép. Hosszan nézegettem az általa mintaként elküldött képből kirajzolódó tengerparti tájat a homokdűnékkel és a különleges alakzatú kövekkel. Elolvastam a kép alá írott, a táj szeretetéről valló mondatait, s elképzeltem, milyen érzelmeket kelt majd ez a kép a programot tanuló 9-10 évesekben. Valami nyugodt, bizkodó érzés lett úrrá rajtam. Az információs társadalom korában is van esély arra, hogy nyitottak legyünk egymás érzéseire, megismerjük egymás mikrovilágát.

Ugyancsak magam elé képzeltem annak a nemzetközi munkaközösségnek a tanárcsapatát, amely a "civics" kereszttanterv-építés keretében a foglalkozási szerepekre, a munka világában szükséges önmenedzselésre felkészítő program kidolgozásában működik együtt. A program címe mindent elárul: "Hogy a munkájában kiteljesedhessen és a saját kenyerét egye". Olyan iskolai programot készítenek, amely elsősorban életképessé próbálja tenni azokat a gyerekeket, akik hátrányos környezetben nőnek fel, s akik a családi szocializációban nem tudják elsajátítani a jövőjük szempontjából fontos képességeket.

Bármelyik programba pillantok, a neten együttműködő tanárok mögött korántsem csak pragmatikus célokat érzékelek, hanem azt a humanisztikus attitűdöt is, amelyet a legértékesebb európai pedagógiai hagyományok között tartunk számon.

A Europian Schoolnet-honlap jól példázza, hogy mennyire tág tere van a pedagógusok által kezdeményezett innovációnak, s hogy az információs társadalom sajátos eszközrendszere sem teszi pragmatikussá azokat a pedagógusokat, akik élnek e korszak modern lehetőségeivel.

A nagyszülők meséit összegző francia tanítónő, a holland tengerparti falu szépségéről író tanárnő és a roma gyerekek munkaerő-piaci lehetőségeit növelni akaró portugál közgazdásztanár projektjei a pedagógia humanizálódásának esélyeit erősítik bennem.


Tartalom

Nézőpontok

Interjú Magyar Bálint oktatási miniszterrel 
[3–16. oldal]
Beszélgetés Sipos János közoktatási helyettes államtitkárral 
[17–25. oldal]

Tanulmányok

Benda József, a humanisztikus kooperatív pedagógia magyarországi meghonosítója kétrészes tanulmányában arra vállalkozik, hogy összefoglalja a modell szervezeti elemeit, betekintést adjon a konkrét folyamatokba, s összegezze azokat az eredményeket, pedagógiai értékeket, amelyek a kooperatív nevelés nyomán jöhettek létre. A HKT lényege, hogy mind a szervezeti megoldások, mind az időfelhasználás, mind a tanulási folyamatok alakítása tekintetében a hagyományos pedagógiáknál sokkal jobban alkalmazkodik a gyerekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz. A tanulmány II. részét októberi számunkban közöljük. 
[26–37. oldal]
Az innováció a tudomány és a gazdaság világában meglehetősen régi fogalom. Két évtizede bevonult az oktatás világába is. A tanulmány kísérletet tesz az innováció fogalmának oktatáson belüli értelmezésére. Az innováció legfontosabb jellemzői az önkéntesség, az intézményi szintű kezdeményezés, az innovátorok tevékenységének hálózattá szerveződése. A tanulmány legérdekesebb része az innováció és a reform tartalmának megkülönböztetése. A szerző fontos megállapítása, hogy a felülről végrehajtott reformok csak akkor számíthatnak sikerre, ha azokat intézményi szinten létező innovációk támogatják. 
[38–48. oldal]

In memoriam

[49–50. oldal]

Helyzetkép

A történelem tantárgy tanításában az elmúlt évtizedben számos új igény jelent meg: a politikaorinetált szemlélet mellett teret nyert a társadalom- és életmódtörténeti szemlélet; egyre erőteljesebben megkérdőjeleződik a kronologikus történelemtanítás egyeduralma; a történelem tantárgyba integrálódnak a társadalom- és emberismereti stúdiumok. A szerző áttekinti, hogy a történelemtanítás mennyire képes megfelelni ezeknek az igényeknek, illetve sorra veszi a tárgy fejlesztésével, a tanítás minőségének javításával kapcsolatos tennivalókat. A tanulmány a tantárgyak helyzetét áttekintő elemzés keretében készült nagyobb összegzés rövidített változata. 
[51–67. oldal]
A kémiatanítás a fejlett országokban egyre inkább a természeti jelenségek megértését szolgáló, a környezettudatosságot segítő, gyakorlatorientált ismeretek irányába halad. A tantárgyak helyzetének feltárására irányuló vizsgálat kémiatanítással foglalkozó fejezete rámutat arra, hogy a korábbi ismeretközpontú „krétakémia” a kívánatosnál lassabban halad ebbe az irányba. A szerző álláspontja szerint a tantárgy ma túldimenzionált, a tankönyvek zömének nyelvezete nem közérthető, a tanításban a szükségesnél sokkal kevesebb idő jut a kísérletezésre. Ezért a tanulók jelentős hányada nem sajátítja el a mindennapi élethez szükséges kémiai ismeretek jelentős hányadát. Mindenképp szükséges a kémia tananyagának jelentős csökkentése, a tanításban alkalmazott módszerek modernizálása. A tanulmány a tantárgyak helyzetét áttekintő elemzés keretében készült nagyobb összegzés rövidített változata. 
[68–82. oldal]

Világtükör

Az Eurydice-hálózat a Socrates programban részt vevő országok körében összehasonlító elemzést végzett a közoktatási intézmények saját értékelési gyakorlatáról, illetve arról, hogy az egyes országokban milyen a felügyeleti, a külső értékelés gyakorlata. Az alábbi összeállítás néhány európai ország gyakorlatát mutatja be, mellé téve a magyar országjelentés legfontosabb megállapításait. A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy mindegyik országban nagyobb hagyománya van a külső értékelésnek, míg a belső értékelés gyakorlatához szükséges feltételek és tudás megteremtése lassabban, tudatos fejlesztési politika eredményeként alakul ki. 
[83–94. oldal]

Informatikai nevelés

A cikk szerzője az egyik jelentős hazai internetes oktatási vállalkozás, az Eduweb Rt. PR szakembere. Írása a cég egyik kezdeményezésének, a FEJTÖRI – a történelem érettségire és felvételire készülők számára nyitott – honlapnak az ismertetése. Emellett a szerző betekintést nyújt az internet oktatási alkalmazásának történetébe és lehetőségeibe is. Ez utóbbi tartalom miatt döntöttünk úgy, hogy - szokásainktól eltérően - helyt adunk egy kereskedelmi cég reklámcélokat is szolgáló írásának. A cikkben foglaltak számos ötletet adnak a világháló oktatási felhasználására vállalkozó iskoláknak, pedagógusoknak. 
[95–103. oldal]
A szerző, az egyik legszebb építészeti környezetben működő hazai középiskola igazgatója, cikkében bemutatja, hogy egy innovációra fogékony iskolában milyen fejlődési folyamatok vezetnek el az információs és kommunikációs technológiák iskolai életet átszövő alkalmazásához. A cikkben leírtak sok szempontból modellértékűek, különösen azok a részletek érdekesek, amelyek azt mutatják meg, hogy az iskola belső nyilvánosságának megteremtésében milyen fontos szerepet tölthet be az elektronikus kommunikáció. 
[104–113. oldal]

Műhely

A tanulmány a vita alapú tanítás és tanulás elterjesztését szolgáló nemzetközi kutatási együttműködés magyar eredményei alapján készült. A szerző azt elemezte, hogy a hazai tartalmi szabályozó dokumentumok (NAT, kerettanterv), továbbá a tankönyvek mennyire adnak lehetőséget a vitára, az érvelésre. A tanulmány alábbiakban közreadandó I. része a Nemzeti alaptanterv vitára lehetőséget nyújtó elemeit veszi számba. 
[114–128. oldal]

Kritika-figyelő

[129–132. oldal]
[133–134. oldal]
[135–137. oldal]

TKA-melléklet

A Tempus Közalapítvány mellékletében Szira Judit a reformpedagógiában gyökerező projektmódszert mutatja be. A tanulmány aprópóját az adta, hogy a Comenius I program keretében az alapítvány évek óta támogat olyan projekteket, amelyek a nemzetközi együttműködés kultúrájára készítik fel a programban részt vevő diákokat és pedagógusokat. A tanulmány részletesen bemutatja, hogy a projektmunka milyen módon tágítja ki a tanítási-tanulási folyamat határait, s miként válik az életben történő eligazodáshoz szükséges sokféle képesség fejlesztésének terepévé. A melléklet második részében a különböző projektek lényegét tükröző esettanulmányokat közlünk. Ezekből kiderül, a projektmódszer hogy milyen gazdag lehetőségeket kínál a tanulás színesebbé tételére. 
[138–154. oldal]

KOMA-melléklet

[158–160. oldal]
[161–166. oldal]
[167–170. oldal]
[171–179. oldal]
[182–187. oldal]

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.