Új Pedagógiai Szemle 2007 június

A tanulmány egyfelől azt a történeti ívet rajzolja meg, amelynek keretében a tanterv a tartalmak puszta felsorolásától a követelmények rögzítésén át eljutott a kompetenciák fejlesztéséhez hozzárendelhető tartalmakat rendszerező curriculumokig. Másfelől bemutatja azt, miként válik az oktatás tartalma a fejlesztés eszközévé azáltal, hogy a különböző kompetencialisták köré szervezi a közvetítendő tartalmakat. Elemzi, hogy milyen jelentős szempontváltás megy végbe az oktatási tartalmak kiválasztása terén azáltal, hogy a szaktudományi szempontok dominanciáját felváltja a pedagógiai-pszichológiai és képességfejlesztési szempontok előtérbe kerülése. 

[3–11. oldal]

Évszázadok óta ismert, hogy a sakk sokoldalúan fejleszti a gondolkodást, erőteljes hatást gyakorol a kognitív struktúrák alakulására, az alternatívákban történő gondolkodás fejlődésére, a kombinációs készség kialakulására. A szerző tanulmányában egyrészt arra vállalkozott, hogy történeti áttekintést adjon arról, milyen módon vizsgálja a pszichológia a 19. század második felétől kezdődően a sakk gondolkodás- és személyiségfejlesztő hatásait, másrészt arra, hogy bemutassa, milyen mai kutatások folynak a sakk szerepének mélyebb, árnyaltabb megismerésére. Helyet kapott a tanulmányban Polgár Lászlónak, a „három budapesti nővér” édesapjának sakkpedagógiai programja is. 

[12–44. oldal]

A cikk szerzői az úszás sportágat elemezték a tehetség, a pedagógiai szituáció és a kommunikáció szempontjából. Bemutatják, hogy miként jelennek meg a pedagógiai és sportpedagógiai elvek az élsportra történő felkészítés során, melyek a kiválasztás alapelvei, milyen kommunikáció zajlik az edző és növendéke között. A tanulmány öt elismert szakemberrel folytatott, strukturált mélyinterjú-sorozatra épül. A megkérdezettek a versenysport kritériumaként említették a tehetség komponenseinek meglétét, ugyanakkor a tehetség pontos megfogalmazásában eltért a véleményük. A szerzők a felmérés eredményeit gyakorló edzőknek, valamint pedagógusoknak ajánlják, céljuk, hogy segítsék a kiválasztás és a tehetséggondozás folyamatát. 

[47–55. oldal]

A nyelvtanárok régóta tudják, hogy az idegen nyelvek eredményes tanulása leginkább a tanulók motivációjától, a tanulásba fektetett erőfeszítések mértékétől függ. A tanulmány annak a több mint egy évtizeden át végzett vizsgálatsorozatnak az eredményeit összegzi, amely a nyelvet tanulók motivációjával, illetve az ezt meghatározó tényezők feltárásával foglalkozott. A kutatás egyik fő tanulsága, hogy a nyelvtanulás motivációs rendszerében fontos szerepe van a tanulandó nyelv mögötti kultúra, nép iránti pozitív attitűdöknek is. 

[54–68. oldal]

Száz éve született Kiss Árpád, a nagy pedagógiai gondolkodó. A centenárium alkalmából adjuk közre fia, Kiss Endre egyik tanulmányát, amely Kiss Árpád értelmiségi önmeghatározásának problematikáját elemzi. A tanulmány központi gondolata, hogy az értelmiségi lét alapeleme a szabadság, az emberi önmegvalósítás csak a szabadság légkörében, a szabadság által létezik. Kiss Endre érzékletesen mutatja be, hogy miként szintetizálta munkásságában Kiss Árpád az egzisztencializmus különböző irányzatait, s miként fordította le mindezt saját értelmiségi önmeghatározásán keresztül a pedagógusszemélyiség világára. 

[69–77. oldal]

A nemzetközi pedagógiai szakma évtizedek óta kiemelten foglalkozik a mártírhalált halt lengyel nevelő, Janus Korczak életművével, s fontos célnak tekinti nevelési koncepciójának minél szélesebb körű adaptálását a nevelési gyakorlatba. A Magyar Pedagógiai Társaság is részese a Korczak-hagyomány ápolásának. A szerző tanulmányában azt vizsgálja, mennyire érvényesek itt és most, a magyar pedagógiai valóságban Korczak gondolatai. 

[78–87. oldal]

Az emberiség ősi játékai közé tartoznak a különböző logikai és táblajátékok, amelyek az időtöltésen túl mindig fontos gondolkodásfejlesztő funkciót töltöttek be. A műhelytanulmány azt mutatja be, milyen sokoldalú szerepe lehet a matematikai gondolkodás, az absztrakciós és a szintetizáló képességek fejlesztésében e játékok felhasználásának. 

[88–92. oldal]

A szerzők egy olyan iskolai egészségnap történéseit mutatják be, amely tevékenységekbe ágyazottan próbálta közvetíteni az egészséggel kapcsolatos értékeket. A bemutatott program valójában olyan projekt, amelyben helyet kaptak a testi és lelki egészséggel kapcsolatos tevékenységek, a fizikai állapotfelméréstől a különböző sporttevékenységeken, az egészséggel kapcsolatos tesztfeladatok megoldásán, az önértékelésen át az önismereti játékokig. A nap programja kiterjedt a családvédelem, az élelem- és kémiai biztonság, a szájhigiénia, a fogápolás, a testhigiénia, a környezetegészség és az egészséges táplálkozás problémáira. 

[93–106. oldal]

[107–110. oldal]

[111–128. oldal]