Tartalom

Tanulmányok

A tanulmány első részében rövid összegzés olvasható az intézményi autonómia kialakulásáról, majd a szerzők áttekintik a nemzetközi GLOBE-kutatás idevágó tapasztalatait. Elemzik a Qualitas Iroda által végzett vizsgálatok eredményeit, s megnézik, hogy az általános szervezeti megközelítések hogyan érvényesülnek az iskolákban. Áttekintik, hogy a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program hogyan hatott az intézményi autonómiára. Huszonöt iskola csaknem ezer pedagógusának véleményét kérdezték meg a szervezeti kultúra állapotáról. A program hatására javult a munka szervezettsége, az információval való gazdálkodás minősége, a partnerekkel való kapcsolat, nőtt a bevonás mértéke. Ugyanakkor az empirikus vizsgálatok azt mutatták, hogy az iskolákat többek között a viszonylag gyenge jövőorientáltság, a nem kielégítő tervezés, az alacsony együttműködési készség és a differenciált vezetés jellemzi. Vajon a tanultak/tapasztaltak befolyásolják-e a mai történéseket? 
[3–30. oldal]
A szerző a felnőttek tanulási jellemzőit vizsgálta levelező tagozatos művelődésszervező szakos hallgatók körében 2005-ben és 2006-ban. Tanulmányában bemutatja, milyen hatással vannak a külső és a belső feltételek a vizsgált felnőttek tanulására, annak eredményességére. A mostani, első részben a külső tényezők közül a munkahelyi/családi kötelezettségek és a tanulás közötti kölcsönös kapcsolattal és az időszerkezet problematikájával foglalkozik, valamint bemutatja a felnőttek tanulási szokásait és azt, hogy a tanulási életút milyen hatással van a felnőttkori tanulásra. A tanulmány októberben megjelenő második része a belső feltételek közül a motiváció, a tanulási stratégiák és technikák, valamint a vizsgákra történő felkészülés kérdéskörével foglalkozik. 
[31–45. oldal]
A sakkozás képességfejlesztő hatását sokan, sokszor vizsgálták már. Megállapították, hogy e szellemi sport jó hatással van azokra a képességekre, amelyek a sikeres iskolai teljesítményekhez szükségesek. A sakkoktatás történetéről és jelenéről az Új Pedagógiai Szemle júniusi számában Szilágyi Péter tanulmányát olvashattuk. Jelen tanulmány az iskola kezdő szakaszában történő intézményesített sakkoktatás jelentőségéről szól. A szerző kutatásai alapján arra keres választ, hogy a tehetség ismert összetevőire (kreativitás, intelligencia, motiváció) milyen hatást gyakorol már egyetlen tanév alatt is a sakkoktatás. A vizsgálat nagycsoportos óvodások és kisiskolások körében zajlott. Az eredmények megerősíteni látszanak a szerző hipotézisét, miszerint ebben a szenzitív időszakban különösen hatékonyan fejleszthetők bizonyos részképességek, és ennek kiváló eszköze a sakkoktatás. 
[46–72. oldal]
A memorizálás és a megértés a tanulási folyamat központi fogalmai. A magyar tanulókra jellemző, hogy gyakran memorizálnak. Sok esetben az ázsiai tanulókról is ezt feltételezik. Mi lehet ennek az oka? A tanulmány bemutatja, lehet-e értelemgazdag tudást kiépíteni a memorizáló stratégiák használatával, hogyan vélekednek a memorizálásról az ázsiai diákok, és változtattak-e tanulási szokásaikon a magyar tanulók egy új tanulási technika megismerése után. 
[73–81. oldal]
A szerzők egy reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás eredményeiről számolnak be, amely azt vizsgálta, milyen ismeretekkel, illetve tapasztalatokkal rendelkeznek nyelvtanáraink a diszlexiás nyelvtanulók felismerése és tanítása terén. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nyelvtanárok egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaik során szinte semmilyen képzésben nem részesülnek a tanulási zavarokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy munkájukban gyakran találkoznak diszlexiás gyerekekkel. Ahhoz, hogy a nyelvtanár valóban hatékonyan tudja kezelni a diszlexiás nyelvtanulók problémáit, és megfelelő segítséget nyújthasson nekik, elengedhetetlen a tanulási zavarok legalább alapszintű ismerete és a diszlexiások nyelvtanításában hasznosítható módszerek és technikák alkalmazása. 
[82–91. oldal]
A tanulmány két empirikus kutatás eredményeit mutatja be. 2000-ben és 2005-ben hasonló metodikával vizsgálták a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott szakképző iskolák tanulóinak rekrutációját, a tanulók véleményét továbbtanulási döntéseikről, az iskolákról, azok működéséről, elvárásaikról és problémapercepciójukról. A diákok szüleit ugyanezekről a dolgokról kérdezték, így össze lehetett vetni a szülők és gyerekeik véleményét, elvárásait és problémapercepcióját is. A két kutatás eredményei elsősorban az iskolával szembeni szülői elvárások tekintetében jeleznek változást, amelynek lényege az iskolák aktívabb, „nevelő” szerepének előtérbe helyezése. A tanulmány utal az „oktatási piac” gyors átalakulására, az iskolák és a képzési kereslet egymásra gyakorolt, lehetséges hatására, ami az iskolák színvonalának és ismertségének a fontosságára hívja fel a figyelmet. 
[92–127. oldal]

Informatikai nevelés

A Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu) felhasználásával a pedagógusok olyan e-learning-tananyaghoz, multimédiás tartalomhoz juthatnak hozzá, amelyek alkalmazása az eddigi pedagógiai módszerek átgondolását, módosítását, korszerűsítését igényli. A tudásbázis tanórai felhasználásához a digitális pedagógiában új tanítási és tanulási módszerek fejlesztésére és terjesztésére van szükség annak érdekében, hogy a tanulók a világháló lehetőségeivel élve sikeres tanulási stratégiákat alkalmazhassanak. Jelen tanulmány a tudásbázis tananyagegységeinek és tananyagelemeinek a tanórai hasznosításaira, alkalmazásaira tesz módszertani javaslatokat. 
[128–143. oldal]

Nézőpontok

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai beszélgetéssorozatot szerveztek, hogy a különféle szakterületek képviselőivel eszmecserét folytassanak az intézet jelenéről és jövőjéről, az oktatás világában betöltött szerepéről. Az első alkalommal iskolaigazgatók, pedagógusok, szülői szervezetek és pedagógiai szaklapok vezetői voltak az intézet vendégei. A beszélgetést Mayer József vezette. 
[144–152. oldal]

Múltunkból

A tanulmány a hazai cserkészet 1945 utáni történetéből a cserkész-úttörő egyesítés szemszögéből elemzi a korabeli eseményeket. Tényekre és forrásokra támaszkodva próbál választ találni a cserkész-úttörő „egyesülés” kérdéseire. Miért kellett a magyarországi cserkészetnek – más ifjúsági szervezetekkel együtt – eltűnnie a hazai gyermek- és ifjúságszervezetek köréből, és hogyan került sor erre? 
[155–183. oldal]

Kritika-figyelő

[182–185. oldal]
[186–187. oldal]
[188–190. oldal]
[191–192. oldal]

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.