Tartalom

Tanulmányok

2007 decemberében hozták nyilvánosságra a 2006-os PIRLS-vizsgálat eredményeit. Jelen cikk szerzői röviden felvázolják a mérés tartalmi keretét, áttekintik a 2006-os PIRLS-mérés általános eredményeit, és rámutatnak az előző mérés óta végrehajtott változtatások hatásaira. Végül ismertetik az olvasási célok és a gondolkodási műveletek szerinti eredményeket, kiemelve a vizsgálat legfontosabb tanulságait. 
[3–11. oldal]
A szerző középiskolába felvételiző nyolcadik osztályosok körében vizsgálta az anyanyelvi grammatikai ismeretek és a szövegértés közötti összefüggést, azt, hogy a tanulók morfológiai, szintaktikai tudásának a szintje milyen mértékben mutatkozik meg egy szöveg megértésében, s a tanult leíró nyelvtani ismeretek aktiválása hogyan befolyásolja a megértett szöveg megformálását. A szöveg típusához igazítandó nyelvi forma grammatikai jelölőinek felismerési bizonytalanságai a tanulók gyengébb megértési eredményében tükröződnek. Vizsgálata szerint nemcsak a szöveg igei személy- és számviszonyainak megértése, hanem az értelmező szerkezet szövegbeli szerepének azonosítása is problémát okoz. Az összetartozó elemek közti távolság (összetett szavak esetében) növekedése, illetve a szórendi nehézség szintén kimutatható volt a gyenge eredményekben. Az eredmények alapján az igekötők hibái, a névelő számnévként való értelmezése mögött szemantikai nehézségek húzódnak. 
[12–22. oldal]
Napjainkban fokozott érdeklődés tapasztalható a kompetenciafejlesztő módszerek és programok alkalmazása iránt. A fogalmi meghatározások, kompetenciákat befolyásoló tényezők megismerése fontos az eredményes fejlesztéshez. Az iskola szerepe nyilvánvaló a helyzetfelmérésben és a fejlesztő programban egyaránt. Sokféle szempontot kell megvizsgálni, mérlegelni, hogy a programterv minél személyre szabottabb legyen. A szerző bemutatja a leggyakrabban használt mérési és fejlesztési technikákat, módszereket, majd hasznos technikai javaslatokat tesz. 
[23–34. oldal]
Az iskolai oktatás és nevelés eredményességének problémája a pedagógia kiemelt témaköre. A cikk az oktatás és nevelés új típusú megközelítésével mutat rá a pedagógiai munka hatékonyságának egyik fontos összetevőjére, az iskola pedagógiai céljainak elfogadottságára. Gyakorlati példák segítségével próbálja a neveléstudomány eszközévé tenni a kommunikatív életvilágok habermasi megközelítését. A hivatkozott elmélet segítségével rámutat arra, hogy ha nem sikerül a diákot és a diák családját befogadóvá és az iskolai munka céljait elfogadóvá tenni, akkor az oktatás hatékonysága csökken. A cikk a hiteles közlésekre kidolgozott elmélet segítségével támasztja alá a pedagógus hitelességének fontosságát. 
[35–41. oldal]

VII. Nevelésügyi Kongresszus

A 2008 augusztusában sorra kerülő VII. Nevelésügyi Kongresszus Tudományos Bizottsága számára összeállított szakmai háttéranyag célja a kongresszus tartalmi előkészítésének szakmai-tudományos megalapozása. A Halász Gábor által készített háttéranyag segíti a közoktatás kiemelkedő problématerületei és az e területeken megvitatandó konkrét kérdések azonosítását, a viták eredményeivel együtt a tézisek megfogalmazását, és számításba vehető az ajánlásokhoz szükséges előzetes anyagok megfogalmazása során is. A háttéranyagnak nem célja a kongresszuson folyó tartalmi viták közvetlen orientálása, ez a kongresszus munkáját irányító tézisek feladata. 
[43–68. oldal]

Informatikai nevelés

A tanulmány a 2006 májusában zajlott országos oktatásinformatikai felmérés eredményeit mutatja be. Az igazgatók válaszainak elemzését 2007 májusában már közölte az ÚPSZ, most a tanári kérdőívek elemzésének megállapításait adjuk közre. A felmérés azt vizsgálta, hogyan és milyen mértékben ösztönzi az iskolavezetés a tanárokat a tanórai számítógép-használatra, és hogyan viszonyulnak a tanárok a technikai eszközök alkalmazásához. Az attitűdök, valamint az önértékelés feltárása mellett sok kérdés foglalkozott a módszerekkel, hogy kiderüljön, valóban segédeszközként használják-e a tanárok a számítógépet a tanítási és a tanulási módszerek megújításához, van-e helyük az IKT-eszközöknek az információszerzésben, annak elemezésében és bemutatásában, az egyéni és a csoportmunkában. Azt is megvizsgálták, hogy a megjelenés utáni bő egy év alatt mennyire vált ismertté az SDT. 
[69–100. oldal]

Tanulmányok

A változó társadalmi igények átalakítják az iskolával kapcsolatos elképzeléseket is. A gyerekeket állandó épületben fogadó hagyományos oktatási intézmények mellett a világ sok részén egyre fontosabb szerep jut az ún. mobil iskoláknak is. Mivel ma főként az elmaradottabb térségekben, valamint a migráns életmódot folytató családok esetében a mozgó iskola jelenti a gyerekek oktatásának-képzésének szinte kizárólagos módját, a mobil iskolák működésére mindenképpen oda kell figyelni. 
[101–103. oldal]

Határainkon túl

A szerző a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként Szatmárnémetiben működő magyar nyelvű főiskola létrejöttét és jövőbeni perspektíváit vizsgálta, elsősorban a magyar kisebbség szemszögéből. A kutatás narratív interjúkra és dokumentumelemzésre épült, amelyek segítségével rekonstruálni lehetett a főiskola megalakulásának körülményeit. Jelen tanulmányban összefoglalót olvashatunk a szerző kutatásának eddigi eredményeiről. 
[106–114. oldal]

Műhely

A tanulmány ismerteti a többcélú kistérségi társulások finanszírozási gyakorlatát, amely szervesen kapcsolódik a szerzők korábbi két tanulmányához, amelyek a kistérségi társulások közoktatás-fejlesztési és intézményátszervezési szegmensét tárgyalták. A társulások szerepének változását elemezve a szerzők a szakmai együttműködések lehetőségének felvázolásától a többletforrások bevonásának lehetőségén át a pénzügyi-gazdasági tényezők kényszerítő hatását hangsúlyozzák az önkormányzatok döntési mechanizmusában. Jó példa erre a tanulmányban említett település példája, ahol a tanulmány megírása óta eltelt időszakban az új választások kiírása után a képviselő-testület az ÖNHIKI-forrásra tekintettel intézményi társulást hozott létre a pénzügyi ellehetetlenülés elkerülése érdekében. 
[115–120. oldal]

Könyvjelző

[121–125. oldal]
[126–127. oldal]

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.