wadmin | 2009. jún. 17.

ELSŐ RÉSZ - A FŐBB KÉRDÉSEK ÉS IRÁNYOK ÖSSZEGZÉSE


KERESÜNK: Tapasztalt menedzsert, aki mindenféle korosztályra képes hatást gyakorolni, feldobja a munkahelyi hangulatot, a költségvetésben meghatározott szint alatt tartja a kiadásokat, bűvészkedik a kollektív szerződésekkel, dönt a különböző érvek között, elhárítja az erőszakot, jóban van a politikusokkal, kiismeri magát új jogszabályokon és másoknak is el tudja magyarázni azokat, diszkrét, ám nem fél szólni, ha kell, s aki megmaradó kevés szabadidejében képes elbűvölő modorával rávenni a tág értelemben vett helyi közösséget, hogy finanszírozza mindazokat a tételeket, amelyekre a költségvetésben már nincs pénz.

FIGYELMEZTETÉS: A munkaidő hosszú, az állás távolról sem biztos, és a pályázónak kell viselnie a közvélemény felháborodását az iskolarendszert érintő valamennyi változásért.


(Tréfás álláshirdetés, Toronto Star)


Bevezetés

Az iskoláknak napjainkban a világ minden táján többet kell teljesíteniük, mint bármikor ezelőtt. Bonyolult világgal és különböző pressziók látszólag végtelen sorával kell szembenézniük. Az iskolák irányítóinak feladata rendkívül nehéz. A fenti álláshirdetés jól érzékelteti azt a válságot és elkeseredést, amely az embert próbáló új társadalmi, politikai és gazdasági környezetben könnyen úrrá lehet az oktatásirányítási szakembereken. Ennek ellenére az OECD-tagországok oktatási rendszerei és iskolái olyan új iskolairányítási megközelítésekkel kísérleteznek, amelyek megfelelhetnek a 21. század követelményeinek.

Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy miként működik az innováció kilenc ország - Flandria (Belgium), Görögország, Magyarország, Japán, Mexikó, Hollandia, Svédország, Anglia (Egyesült Királyság) és az Egyesült Államok - huszonkilenc különböző projektjében. Vannak ezek között országos szintű programok - lásd a magyar és a mexikói esettanulmányt -, és helyi, illetve iskolai szintű projektek egyaránt. A jelentésben vizsgált programok jelentős része nagy, városi iskolákban folyik, egy kivételével, amely kifejezetten egy mezőgazdasági övezetre van szabva. A 29 projektben részt vevő 31 iskola között 12 alapfokú iskola, 4 alsó középfokú iskola és 15 felső középfokú iskola található.

Bár senki sem találta még meg a tökéletes módszert, amely minden követelménynek megfelel, számos iskola bizonyult képesnek rá, hogy javítson irányítási mechanizmusain. Magától értetődik, hogy marginális változások helyett transzformációra, átalakulásra van szükség. Az egyes országok tapasztalatainak részletes leírása a második részben található. Az első rész az általánosabb tendenciákkal, a több vizsgált országra kiterjedő jelenségekkel foglalkozik.

Az iskolai oktatás irányítása több szinten folyik - a központi kormánytól az egyes iskolákig. A jelentés az átfogó oktatási feltételrendszer kontextusában vizsgálja az oktatásirányítás kérdéseit. A definíciók eltérőek lehetnek az egyes országokban, de a jelentés szóhasználata kölcsönösen felcserélhetőnek tekinti az oktatásmenedzser, iskolai menedzser, iskolairányító, iskolaigazgató kifejezéseket. A középpontban főleg az iskolaigazgatók, egyes esetekben a tanárok és más iskolairányítási feladatokkal megbízott tisztviselők tevékenysége áll.

Az első rész első és második fejezete az iskolairányítás új megközelítéseinek hátterét rajzolja meg. Az első fejezet azokat a kihívásokat vázolja fel, amelyekkel az iskolai vezetőknek a 21. század küszöbén kell szembenézniük. A fejezet az iskolák és az iskolairányítás történeti fejlődésének leírásával kezdődik. A fejezetben megfogalmazott vélemény szerint az iskolai menedzserek annak az átalakulásnak a motorjai, amelynek során az oktatás taylorista ipari modelljét felváltotta a tanulási szervezetek új, rugalmas világa. Ugyanakkor alkalmazkodniuk kell az új irányítási stílushoz, amelyben a korábbinál nagyobb szerepet játszik a teljesítmény, az eredmény és az "ügyfelek" igényeire való fogékonyság. Az ilyen irányú változással párhuzamosan az iskolairányítóknak az ismeretekhez is új szemlélettel kell közelíteniük, hogy az oktatásügyi fejlődés mibenlétével kapcsolatos ismereteket is hatékonyabban terjeszthessék.

A második fejezet az oktatásügyi reform különböző aspektusaival foglalkozó korábbi tanulmányok alapján áttekintést nyújt a kihívásokra adott OECD-beli válaszokról. Egyes változtatások közvetlen befolyást gyakoroltak az iskolairányításra, mások inkább az oktatás tartalmát érintették, ám az iskolák vezetése tekintetében is éreztették hatásukat.

A harmadik fejezet a tanulmányból kibontakozó tendenciák összefoglalását adja. Az iskolairányítás új megközelítéseinek négy aspektusát vizsgálja. Először magukat a vezetőket veszi górcső alá - hatáskörüket, valamint azt, hogy miképpen készülnek fel szerepükre. A második témát az iskolán belüli kapcsolatok jelentik: az irányítás szervezete, az emberi, materiális és intellektuális források mozgósításának módja. A harmadik rész az iskolák és más szervezetek - azaz a kormányzati igazgatási rendszer más szereplői - között fennálló "vertikális" viszonyokkal foglalkozik, míg a negyedik rész a "horizontális" - azaz a közösségi partnerekkel létesített - kapcsolatokat vázolja fel.

A negyedik fejezet általánosabb síkon vizsgálja a felmerülő kérdéseket, és tartalmaz néhány, az innovatív példákból levonható következtetést. Többek között arra ösztönzi az oktatáspolitika kialakításában részt vevő szereplőket, hogy igyekezzenek olyan légkört teremteni, amely elegendő teret és megfelelő motivációt biztosít a menedzserek számára az innovációhoz.

A második rész kilenc országjelentésből áll - a jelentések az adott országban tett látogatásokon és az országok szakértőinek segítségén alapulnak. Minden jelentés figyelmet szentel az országháttérnek, a legfontosabb megközelítéseknek, és mindegyik tartalmaz esettanulmányokat.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.