A Tempus Közalapítvány által koordinált közoktatási pályázati programok 2002. évi eredményeiről

A Tempus Közalapítvány 2002. évi éves jelentése alapján

1. A Socrates program pályázati keretének felhasználása 2002-ben

A Közösségi akcióterv új szabályainak megfelelően az Európai Bizottság az egy-egy évre érvényes általános politikai prioritásokat a megelőző év februárjában határozza meg. Minden közösségi programnak és akciónak törekednie kell az ily módon meghatározott elsőségek elsajátítására. Ezért minden évben külön bizottsági döntést hoznak az eltérő közösségi programokra vonatkozóan, amely az általános és speciális pályázati felhívások alapját képezi.

A 2003-as évre megállapított (tehát a 2002-es évben beadott pályázatokra vonatkozó) prioritások a következők voltak:

• felkészülés az Európai Unió bővítésére;
• fenntartható fejlődés;
• stabilitás és biztonság.

1. táblázat  A Socrates program pályázati keretének felhasználása 2002/2003-ban

	Socrates-forrás (2002-es költségvetés)				Kiegészítő támogatás
	Elfogadott pályázatok száma	Támogatási keret (euró)	Megítélt támogatás (euró)	Felhasznált költségvetés (%)	Megítélt támogatás (Ft)
Közoktatás (Comenius)	434	1 580 000	1 582 367	100	0
Comenius 1 Iskolai projektek	161		801 623		0
Comenius 1 Nyelvi projektek	14	1 250 000	210 193		0
Comenius 1 Iskolafejlesztési projektek	1130	1 250 000	191 579		0
Előkészítő látogatások	1162		49 206		0
Comenius 2.2.c Tanár-továbbképzési ösztöndíjak	1132		195 534		0
Comenius 2.2.b Nyelvtanár-asszisztensi ösztöndíjak	1135	330 000	134 232		0
Felsőoktatás (Erasmus) (2002/2003)	23 171	2 254 629	2 253 657	100	102 757 534
Hallgatói ösztöndíjak	1779	2 058 490	2 011 354		102 757 5342
Fogyatékkal élő hallgatók kiegészítő támogatása	10		5 000
Intenzív nyelvi előkészítő kurzusok szervezése	2		116 175
Intenzív nyelvi előkészítő kurzusok hallgatói támogatások	63		24 992
Rövid távú oktatói mobilitás	453		186 136
Középtávú oktatói mobilitás	10	196 139	10 000
Grundtvig	29	119 903	118 951	99	0
Grundtvig 2 Tanulási kapcsolatok	1115		106 912		0
Grundtvig 2 Előkészítő látogatások	1110		0		0
Grundtvig 3 Felnőttoktatók mobilitása	1113		12 039		0
Arion tanulmányutak	1138	40 000	37 850	943	0
Centralizált projekteket előkészítő látogatások	1129	400 004	14 774	137	0
Irodaműködés		121 948	121 948
Fogyatékos gyereket oktató intézmények kiegészítő támogatása (VIP ARTS)	1114				996 000
Decentralizált pályázatok összesen	2851	4 156 480	4 129 547	99,3	103 753 534

1.1 COMENIUS – Közoktatás

A Comenius akció az oktatás érettségiig terjedő szakaszára összpontosít. Célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás minőségének fejlődéséhez, erősítse annak európai dimenzióját, illetve segítse a nyelvtanulást.

1.1.1 COMENIUS 1 – Iskolai együttműködések 2002-ben

A magyar közoktatási intézmények a Tempus Közalapítványhoz 2002. március 1-jén a Comenius 1-es akció keretén belül összesen 345 pályázatot nyújtottak be, melyből a nemzeti bírálat és a nemzeti irodák közötti egyeztetés során 205 pályázat kapott támogatást.

Az együttműködésben a magyar intézmények leginkább a partneri státust képviselik: a nyertes 205 projektben mindössze 19 magyar intézmény tölti be a koordinátori tisztséget.

Összességében elmondható, hogy a beérkezett pályázatok száma az előző év viszonylatában nagyságrendileg változatlan maradt, némileg csökkent.

A pályázatok minősége az elmúlt évekhez képest nem javult: általános tendencia, hogy a megújítási pályázatok minősége nem üti meg a kívánt színvonalat. A pályázók ugyanis – tévesen – úgy vélik, hogy az egyszer már zöld utat kapott projekt második, illetve harmadik évre történő meghosszabbítása csupán automatizmus, az arra vonatkozó pályázatnak nincs igazi tétje.

Tartalmi szempontból ugyanakkor nagyon sok érdekes, jól megírt projekt született, akár az általános ismeretek oktatásához, akár – a szakképző intézmények esetében – a szakmai oktatáshoz közelebb álló témák választásával. A legnépszerűbbek: a környezetvédelem, a kulturális örökség feldolgozása, a partneriskolák tanulóinak hétköznapi élete, az ünnepek és hagyományok vagy az egyes országok gasztronómiája. Több vendéglátóipari szakközépiskola a borkultúrát választotta a Comenius 1 projekt témájául.

A pedagógiai téma mellett az együttműködések fontos eleme a diák- és tanári mobilitás. Az Iskolai projektek és az Iskolafejlesztési projektek keretében általában a lehetséges hat tanár és három diák mobilitására kértek támogatást. A mobilitás célja a diákok és a tanárok esetében a projekttalálkozón való részvétel lehet. A pedagógusok ezenkívül utazhatnak még iskolavezetői tanulmányútra, tanárcserére és vállalati gyakorlatra is. A Nyelvi projektekben általában a lehetséges legalacsonyabb kiutazó diáklétszámra (tíz fő) pályáznak az iskolák, bár volt, ahol harminc-negyven diákot is szerettek volna külföldre vinni. Itt a beadott pályázatokban sokszor pályáznak a lehetségesnél magasabb kiutazó tanári létszámra⁵ (ezt sajnos nem tudjuk támogatni).

A támogatási keret az Iskolai projekteknél és az Iskolafejlesztési projekteknél három tanár és négy diák kiutazásának támogatását tette lehetővé a 2002/2003-as tanévre. Így, ha ebben a két projekttípusban indult 191 projektet nézzük, akkor várhatóan 573 pedagógus és 764 diák vesz részt a projekten belül, a fent ismertetett mobilitási típusok valamelyikében. A tizennégy elindult Nyelvi projekt keretében további 28 pedagógus és legalább 140 diák vehet részt az európai partnerrel szervezett cserelátogatáson.

Legnagyobb sikerrel az általános iskolák pályáztak, összesen 123 pályázatot nyújtottak be, melyből 78 intézmény kapott támogatást. Összehasonlítva az utóbbi évek statisztikáit, jelentősen nőtt a szakközépiskolák/szakképző intézmények részvétele a Comenius 1-es akcióban. Az előző évekhez hasonlóan legalacsonyabb számban az óvodák képviseltették magukat, amit magyarázhat az, hogy ezeknek az intézményeknek a pedagógiai tervében – a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve – általában nem jelenik meg az idegen nyelvek oktatása.

Az előző évekhez hasonlóan, 2002-ben is a közép-magyarországi régióból érkezett a legtöbb pályázat. A benyújtott és elfogadott pályázatok arányát tekintve azonban az Észak-Alföld iskolái voltak a legsikeresebbek, hiszen a benyújtott pályázatok 78%-a nyert támogatást. A benyújtott és elfogadott pályázatok arányát vizsgálva a dél-dunántúli és dél-alföldi régió marad el némileg az átlagtól.

A legtöbb benyújtott és elfogadott pályázat angol nyelven készült; a második helyet 2002-ben is a német nyelv foglalja el. Mindössze egy portugál nyelvű pályázat érkezett, a további kevésbé használt nyelveken nem érkezett pályázat.

 

2. táblázat  A 2002-ben beadott és végül elfogadott Comenius 1 pályázatok partnerországai

Országok	Beadott pályázatok		Elfogadott pályázatok
	SP6	LP6	SDP	SP	LP	SDP
Belgium	128	10	13	23	0	12
Dánia	126	10	12	17	0	11
Németország	147	14	22	85	5	16
Görögország	118	11	16	19	1	16
Spanyolország	156	12	14	13	0	10
Franciaország	163	19	12	39	4	12
Írország	110	10	10	19	0	10
Olaszország	123	17	10	66	2	16
Luxemburg	111	10	10	10	0	10
Hollandia	127	11	12	17	1	17
Ausztria	148	10	18	30	0	17
Portugália	124	10	16	16	0	15
Finnország	147	14	19	30	1	17
Svédország	133	12	14	21	0	14
Egyesült Királyság	175	10	17	44	0	14
Izland	113	10	10	13	0	10
Liechtenstein	110	10	10	10	0	10
Norvégia	110	10	14	16	0	13
Bulgária	110	10	113	117	10	113
Cseh Köztársaság	122	10	114	113	10	112
Észtország	116	10	111	115	10	111
Ciprus	113	10	110	111	10	110
Litvánia	116	10	111	116	10	110
Lettország	112	10	110	118	10	110
Magyarország	112	10	115	110	10	114
Málta	111	10	110	111	10	110
Lengyelország	149	10	114	132	10	114
Románia	140	10	111	125	10	110
Szlovénia	113	10	113	110	10	112
Szlovákia	117	10	115	110	10	112
Összesen	930	40	156	546	14	118

A 2002-ben támogatást nyert magyar oktatási intézmények 678 intézménnyel közösen dolgoztak a Comenius 1 pályázaton belül. Mindhárom pályázati típus esetében a magyar közoktatási intézmények leginkább német intézménnyel tartanak fent Comenius 1 együttműködést. Egyetlen magyar intézménynek sincs partnere Luxemburgból, illetve Liechtensteinből. Az előző évekhez képest változás, hogy a második legnépszerűbb ország Olaszország, melyet az Egyesült Királyság követ, Franciaország csak a negyedik helyet foglalja el.

1.1.2 COMENIUS 2 – Tanárok alap- és továbbképzése

1.1.2.1 Comenius 2.1 – A tanárok alap-és továbbképzésének fejlesztése

A Comenius 2.1 akció célja olyan nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektek támogatása, amelyek hozzájárulnak a tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztéséhez. A Comenius 2.1 pályázati forma centralizált bírálat alá esik: a döntést az Európai Bizottság hozza meg, azonban az egyes nemzeti irodáknak véleményezési jogkörük van.

2002-ben európai szinten összesen beérkezett 155-ből negyven pályázat nyert támogatást. Ezek közül egynek magyar a koordinátorintézménye, és további négy magyar intézmény vesz részt Comenius 2.1 projektekben. A 2002-ben beadott pályázatok főként az alábbi három fő témára összpontosítottak: az európai dimenzió bevezetése a tanárok alap- és továbbképzésébe, a másság figyelembevétele a tanórán, főként az interkulturális oktatáson vagy a különleges célcsoportokon vagy különleges tanulási igényeken keresztül, két (támogatott) projekt foglalkozik a nyelvtanárok képzésével.

1.1.2.2 Comenius 2.2.b – Nyelvtanár-asszisztensi akció

A Comenius nyelvtanár-asszisztensi akció keretében leendő nyelvtanárok az Európai Unió egyik tagállamának valamely közoktatási intézményében 3-8 hónap időtartamú tanár-asszisztensi megbízást nyerhetnek el.

2002. március 1-jén 206 nyelvtanár-asszisztensi pályázat érkezett. A bírálói egyeztetésen, a pénzügyi keretet figyelembe véve, közülük 41 a véglegesen támogatott, húsz fő a tartalék listára került. A támogatásokról a nemzetközi egyeztetés lezárulta után született döntés: végül 36 asszisztens utazott ki a 2002/2003-as tanévben,⁷ nekik összesen 134 234 euró támogatást ítéltünk meg. A tanárasszisztensi pályázatok esetében a legnépszerűbb pályázati nyelv – az elmúlt évekhez hasonlóan – az angol. Az angol nyelvű pályázatokat már a korábbi pályázati fordulók esetében is tapasztalt sorrendben a német, a francia és a spanyol nyelvű pályázatok követték, de érkezett pályázat olaszul és hollandul is.

1.1.2.3 Comenius 2.2.c – Tanár-továbbképzési akció

A Comenius tanár-továbbképzési akció célja az oktatók készségeinek fejlesztése az idegen nyelv tanítása, valamint az idegen nyelven való oktatás területén. Az akció 1-4 hetes, az Európai Unió valamely tagállamában tartott intenzív kurzusokon vagy szakmai és módszertani továbbképzéseken való részvételhez nyújt pénzügyi támogatást.

Az akció keretében általános tanártovábbképző kurzusokra, illetve nyelvtanár-továbbképző kurzusokra lehet pályázni.

A 2002. március 1-jén 247 Comenius 2.2.c pályázat érkezett. Végül 132 pályázó került a támogatottak közé.

A támogatott kurzusok 37%-a volt általános, míg 63%-a nyelvtanári témájú. A sikeresen pályázó tanárok többnyire szakközépiskolák (36%), gimnáziumok (27%) és általános iskolák (26%) pedagógusai közül kerültek ki. Egyéb intézmények (felsőoktatási intézmények, óvodák, nyelviskolák, alapítványok stb.) munkatársai is sikerrel pályáztak a 2002-es pályázati fordulóban. Az elmúlt évek hagyományát folytatva a 2002-es évben is az angol munkanyelvű kurzusokon részt venni kívánók alkották a pályázók többségét.

A kurzusok munkanyelvének arányait tükrözik a célországok számadatai is. A 2002-ben támogatást nyertek közül 58, illetve 29 pedagógus vett részt egyesült királysági vagy írországi kurzusokon. 23 fő Németországban, tíz fő Franciaországban és hét fő egyéb országokban szervezett továbbképzéseken vett részt.

1.1.3 COMENIUS 3 – Hálózatok létrehozása

A Socrates program első szakaszában számos érdekes és magas színvonalú Comenius projekt jött létre. A Comenius-hálózatok létrehozásának célja, hogy előmozdítsa az együttműködést és az innovációt a közoktatásban, és összekösse a projektekben részt vevő intézményeket a közös érdeklődésre számot tartó tématerületen. 2002-ben 19 pályázat érkezett az Európai Bizottsághoz. A beérkezett pályázatok között nem volt magyar koordinátorú hálózat. Hat olyan pályázat érkezett, amelyekben magyar intézmények partnerként vettek részt, ezek közül kettő kapott támogatást.

2. A Leonardo program pályázati keretének felhasználása 2002-ben

3. táblázat  A Leonardo da Vinci program pályázati keretének felhasználása 2002-ben

Pályázatok	Elfogadott pályázatok száma	Támogatási keret (euró)	Megítélt támogatás (euró)	Felhasznált költségvetés (%)
Mobilitási pályázatok	68	1 132 043	1 131 164	99,9
Szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok külföldi szakmai gyakorlata	33		466 859
Egyetemi és főiskolai hallgatók külföldi szakmai gyakorlata	10		278 909
Fiatal dolgozók és friss diplomások külföldi szakmai gyakorlata	17		159 878
Humánerőforrás vezetők, szakképzési vezetők és munkatársak, oktatók, foglalkoztatási tanácsadók csereprogramja	15		202 728
Szaknyelvet oktatók, szaknyelvi tanácsadók csereprogramja	13		122 790
B típusú pályázatok
Kísérleti projektek, szaknyelvi projektek, nemzetközi hálózatok	16	n. a.	1 681 999	n. a.8

2.1 Decentralizált (mobilitási) pályázatok

Az Európai Bizottság döntése értelmében a 2002. évben a Leonardo da Vinci program központi költségvetéséből minden eddiginél többet, 41,2%-ot fordítottak a mobilitási projektek finanszírozására. A decentralizált projektek (mobilitási projektek) költségvetési kerete Magyarország esetében 1 132 043 euró, ami a 2001. évi 1 057 949 euróhoz képest hétszázalékos növekedést jelent.

A mobilitási pályázatok külföldi munkahelyi gyakorlatokhoz, illetve szakmai csereprogramokhoz nyújtanak támogatást – intézményi együttműködési keretbe helyezve.

2002-ben 110 mobilitási pályázat érkezett irodánkhoz. Végül 68 projekt részesült Leonardo-támogatásban.

A 2002-es pályázati fordulóban tovább emelkedett a pályázatok minősége a korábbiakhoz képest. A beadott pályázatok 16%-a kiváló, 50%-a jó minősítést szerzett. Meglepő módon nem a nagyobb pályázatíró rutinnal rendelkező felsőoktatási intézmények, hanem a szakmai alapképzés, a fiatal dolgozók és a tanári csereprogramok célcsoportjában a legszámottevőbb a javulás. Ennek hátterében a pályázatíró tapasztalatok erősödését lehet felfedezni.

Annak ellenére, hogy a mobilitási pályázatok támogatására rendelkezésre álló pénzügyi keret 2002-ben valamelyest emelkedett, a Phare Végfelhasználói Támogatás megszűnése jelentős forráshiányt okozott. Így az összes kiváló, illetve jó minőségű pályázat támogatására csak azon feltétel teljesülése esetén nyílhatott mód, hogy az egy projekt keretében kiutazók létszámát csökkentettük.

4. táblázat  A nyertes mobilitási projektek kedvezményezetteinek száma (1997–2002)

Kedvezményezettek	1997	1998	1999	2000	2001	2002	Változás 2001-hez képest
Szakmai alapképzésben részt vevők	154	247	304	463	532	391	-26%
Egyetemisták/főiskolások	–	115	157	170	143	111	-22%
Fiatal dolgozók és friss diplomások	114	115	110	140	198	162	-37%
Oktatók, foglalkoztatási tanácsadók, HR-vezetők	173	205	135	172	211	184	-12%
Szaknyelvet oktatók9	–	–	–	115	111	113	1200%
Összesen	231	482	506	760	985	761	- 23%

A táblázatból jól látható, hogy amint a Phare Végfelhasználói Támogatás 2001-ben a kedvezményezettek számának nagymértékű emelkedését váltotta ki, kiesése 2002-ben a kiutazók számának jelentős csökkentését okozta. A többéves tendenciákat figyelembe véve elmondható, hogy a szakmai alapképzésben részt vevők rovására jelentősen emelkedett a felsőoktatási hallgatók és a fiatal dolgozók aránya.

A mobilitási projektek szakterület szerinti megoszlása

Az elfogadott 68 pályázatból a legtöbb (16) a vendéglátással foglalkozik, a második leggyakoribb témakör a mezőgazdaság (11), ezt követi a közgazdaság (8). A kedvezményezettek típusa szerint a szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok csoportját tekintve a vendéglátás-idegenforgalom és a mezőgazdaság volt a leggyakoribb szakterület. A felsőoktatási hallgatókat tekintve a közgazdaság és a kereskedelem-marketing a legjellemzőbb, a fiatal dolgozók, friss diplomások esetében igen változatosak a témakörök, nincs kiugróan jellemző szakterület. A humánerőforrás-vezetők, oktatók csoportjánál a legjellemzőbb szakterület a mezőgazdaság és a szociális szolgáltatások, a szaknyelvi oktatóknál pedig az oktatás.

Célok, prioritások

A pályázati kiírás alapján minden projektnek kapcsolódnia kell az Európai Bizottság által megadott célok valamelyikéhez vagy akár közülük többhöz is, illetve a prioritások közül egyhez. A pályázó intézmények megoszlásának megfelelően a korábbiakhoz hasonlóan a legnépszerűbb célkitűzés a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai alapképzésben résztvevők – különösen a fiatalok – körében, főként gyakorlati képzés segítségével volt. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a mobilitási projektek között a szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok külföldi gyakorlatai abszolút többséget alkottak.

Hátrányos helyzetűek

A 2002-ben beadott pályázatok 765 kedvezményezettje közül 119 fő hátrányos helyzetű, 31 fő pedig fogyatékos.

A projektek munkanyelve

A projektek munkanyelve – az előző évekhez hasonlóan – a legtöbb esetben az angol (68%), a német (47%), illetve a francia (26%). Elsősorban a multilaterális partneri körnek köszönhetően több munkanyelvű projektek is léteznek.

Partnerországok

Örvendetes tény, hogy a projektek továbbra is a magyar pályázók szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszeréről árulkodnak. A 68 nyertes pályázó 17 ország szakképző intézményével valósít meg külföldi gyakorlatot vagy csereprogramot. Pozitív fejlemény, hogy ebben az évben is – Luxemburg kivételével – valamennyi uniós tagállammal lesz közös projektünk.

A kapcsolatrendszer meglehetősen kiegyensúlyozottnak tűnik. Mindössze négy olyan ország van, amelyik tíznél több projekt célországa (Németország 28, Franciaország 21, Finnország 11, Nagy-Britannia 11), – a Leonardo program első szakaszában is ugyanezek az országok voltak a magyar intézmények leggyakoribb partnerei. Az első négy ország sorrendje teljes mértékben megegyezik a 2001-essel.

Kölcsönösségi alapon megvalósuló projektek

A mobilitási projektek esetében élesen különválik a ki- és a beutazások finanszírozása: mindig az utazó fél folyamodik támogatásért a saját nemzeti irodájához. Ennek ellenére a projektek jelentős része kölcsönösségi alapon valósul meg, a 2002-es mobilitási projektek 51 százaléka eleget tett a kölcsönösség (nem kötelező) kritériumának, ami azért örvendetes, mert a fogadás is számtalan szakmai előnnyel jár: értékes visszajelzésekhez juthat a fogadó intézmény a saját képzési gyakorlatának vonatkozásában, és mind az oktatók, mind a hallgatók szélesebb körét lehet a fogadással kapcsolatos tennivalók révén bevonni a nemzetközi együttműködésbe, mint kizárólag a kiutazásra hagyatkozva.

A kinntartózkodások időtartama

A kinntartózkodás időtartamát tekintve megállapítható, hogy továbbra is a pályázati útmutató által megszabott minimális időtartam¹⁰ a legnépszerűbb (legmagasabb, 61 százalékos arányban a szakközépiskolás fiataloknál), vélhetően nemcsak azért, mert a hosszabb programok magasabb önrésszel járnak, hanem azért is, mert a rövidebb gyakorlatokat könynyebb beilleszteni a képzés itthoni rendjébe. Ezzel együtt bizonyos elmozdulás figyelhető meg a korábbi időszakhoz képest a hosszabb programok térnyerése irányában – az egyetemista és főiskolai hallgatók projektjeinek fele legalább négy hónapos gyakorlatra, a fiatal dolgozók és friss diplomások projektjei egy kivételével legalább három hónapos időtartamra vonatkoznak.

Új pályázók bekapcsolódása a programba

A 2002-es pályázati fordulóban 34 először pályázó intézmény összesen 37 projektet adott be. Ez azt jelenti, hogy a benyújtott projektek 33,6%-a származott a programban újnak számító intézménytől. Ez egyrészt azt mutatja, hogy meglehetősen magas azoknak az intézményeknek az aránya, amelyek hosszabb távon is számítanak a Leonardo program kínálta lehetőségekre, másrészt azt, hogy a program magyarországi indulása után hat évvel is sikerült bővíteni a pályázók körét.

A pályázatok földrajzi megoszlása

A pályázati aktivitás vonatkozásában azt tapasztaljuk, hogy a projektek 32 százalékát a fővárosban, 24 százalékát az ország nyugati felében, míg 44 százalékát a Dunától keletre nyújtották be. A korábbi évek tendenciája tehát folytatódik, a Leonardo programban rejlő lehetőséget nagyobb arányban kívánják kihasználni az ország keleti, mint nyugati intézményei.

Intézményi összetétel

Mivel a mobilitási pályázatok esetében a szakmai alapképzésben részt vevő fiatalok jelentik a legnagyobb célcsoportot, a pályázók 55 százaléka szakmai alapképzést nyújtó intézmény, amelyek a felsőoktatást kivéve az összes célcsoportban pályáznak. A felsőoktatási intézményekről (26 százalék) ugyancsak elmondható, hogy a szakmai alapképzés kivételével minden célcsoportban pályáznak. Kiemelendő a három nyertes projekttel rendelkező kis- és középvállalkozás, hiszen eme intézményi forma részvétele a programban különösen kívánatos.

Beutazók

Sajnos a kiegyensúlyozatlan adatszolgáltatás miatt nem rendelkezünk teljes körű képpel a Magyarországra irányuló mobilitásra vonatkozóan. A Leonardo programban részt vevő 30 országból 21 esetében kaptunk visszajelzést a Magyarországra utazó kedvezményezettek számáról a 2000–2001-es éveket illetően. Ennek megfelelően 148 magyar fogadó partnerrel rendelkező projektet fogadtak el külföldön, amelyek keretében a 2000 júniusától 2003 júniusáig terjedő időszakban 279 kedvezményezett vesz rész szakmai gyakorlaton vagy tanulmányúton országunkban.

2.2 Centralizált pályázatok

A Leonardo második szakaszának legfontosabb pénzügyi újítása az volt, hogy a 2000. évtől megszüntette az ún. „igazságos visszatérítés elvét”, vagyis a programban részt vevő társult országok az EU-tagokkal azonos feltételekkel vehetnek részt, és a korábbi zárt pénzügyi keretek helyett a jó minőségű pályázatok száma dönti el, hogy egy-egy ország szakképző intézményei összességében mekkora támogatáshoz jutnak. Mindez azt jelenti, hogy a mobilitási projektek költségvetési keretének kivételével¹¹ a társult országok befizetése is bekerül a központi Leonardo-költségvetésbe.

A centralizált pályázatoknak két altípusa van: a „B” eljárás alá tartozó pályázatoknál – kísérleti projektek (új szakirányok, tantervek, képzési módszerek, tankönyvek és egyéb segédanyagok, taneszközök kifejlesztése), szaknyelvi projektek (a szaknyelvoktatáshoz kapcsolódó új tananyagok, módszerek kidolgozása), nemzetközi hálózatok (a szakképzés területén nyert tapasztalatok, eredmények cseréje) – a nemzeti irodák is részt vesznek a bírálatban, míg a „C” eljárás alá tartozó pályázatoknál – referenciaanyagok (felmérések, tudományos elemzések a szakképzés rendszeréről és gyakorlatáról), tematikus projektek (a pályázati felhívásban megadott, kiemelt figyelemben részesített témájú kísérleti projektek) – a bírálat kizárólag az Európai Bizottság feladatköre.

Pályázati aktivitás

A 2002. január 18-i beadási határidőig összesen 32 db B típusú előpályázat (23 kísérleti, 7 szaknyelvi és 2 hálózati pályázat) érkezett a Leonardo Nemzeti Irodához – lényegesen kevesebb, mint a megelőző évben (62 előpályázat). Tekintettel arra, hogy az összes forrásigény még mindig mintegy ötszörösen haladja meg a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket, ebben a pályázattípusban még így is kielégítő a pályázati aktivitás. A bírálatot követően 15 előpályázatot fogadtak el, végül a 2002. május 10-i határidőre 14 teljes pályázat érkezett (12 kísérleti, 2 szaknyelvi).

Bírálati eredmények

Európában összesen 666 előpályázat készítőjét kérték fel teljes pályázat benyújtására, és 257 projekt kapott végül támogatást: 224 kísérleti projekt, 20 szaknyelvi projekt és 13 nemzetközi hálózat. A magyar főpályázók által benyújtott pályázatok közül végül hat kísérleti projekt kapott támogatást az Európai Bizottságtól (nyelvi, illetve hálózati projekt nem nyert). Az ezen Leonardo projektekre esett össztámogatás 1 681 999 euró (11%-kal magasabb, mint a megelőző évben). Ebből a magyar intézményekre jutó támogatás 886 601,75 euró (az össztámogatás 52,71%-a, ez 67 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest).

Örvendetes, hogy rendkívül vegyes a nyertes főpályázók intézményi összetétele (két felsőoktatási intézmény, két kis- és középvállalkozás, egy nagyvállalat, egy szakmai alapképzést nyújtó intézmény). A fővárosi intézmények többségben vannak a vidékiekkel szemben (4:2). A most nyertes intézmények fele először kapott lehetőséget Leonardo kísérleti projekt megvalósítására főpályázói szerepben, három intézménynek azonban már volt a Leonardo program első szakaszában Leonardo projektje.

A nyertes projektek tematikája meglehetősen szerteágazó: növényvédelem, gyermekgyógyászat, e-learninges tanártovábbképzés, élelmiszer-kereskedelem, környezetbarát gazdálkodási menedzserasszisztens-képzés, üzleti és menedzsmentismeretek egészségügyi szakembereknek.

Ha az elfogadott projektek számát és a megítélt támogatás összegét az országnak a programban betöltött – az éves befizetés arányával jól jellemezhető – szerepéhez viszonyítjuk, akkor látható, hogy magasabb részarányt mutathatunk ki a B és C típusú pályázatokban elnyert támogatás vonatkozásában, mint amekkora a magyar befizetés aránya a program teljes költségvetésében.

5. táblázat  B és C típusú pályázatok részesülése a program költségvetéséből

Hozzájárulások és támogatások	Európai szinten	Magyarországon	Százalékosan
Hozzájárulás	189 134 348 euró	2 806 000 euró	1,48%
A B és C típusú projektekre megítélt támogatás	89 963 038 euró	1 681 999 euró	1,87%
Az elfogadott B és C típusú projektek száma	271	6	2,20%

A magyar Leonardo-részvétel fontos eleme, hogy a külföldön beadott, majd elfogadott projektekben 68 magyar intézmény partnerként vállal szerepet. Az emelkedés a megelőző, a Leonardo második szakaszában legjobb szerepléshez képest is jelentős, 20 százalékos.

A C eljárás esetében a pályázatok bírálatát kizárólag az Európai Bizottság végzi. A 2001-es évnél (két pályázat) lényegesen több pályázatot nyújtottak be ebben a pályázattípusban Magyarországon: összesen hatot (egy referenciaanyagot és öt tematikus projektet). Először fordult elő, hogy ebben a kategóriában egy magyar intézményt is felkértek teljes pályázat benyújtására (egy tematikus projektet), amelyet azonban végül nem fogadtak el.

3. Az Európa Tanács tanár-továbbképzési programja

2002 januárjától a Tempus Közalapítvány kezeli az Európa Tanács tanár-továbbképzési program keretén belül meghirdetett szemináriumok pályázati rendszerét is.

Az Európa Tanács tanár-továbbképzési programjában Magyarország 1994 óta vesz részt. A program hálózati rendszerként működik, a tagországok az Európa Tanács projektjeihez kapcsolódó témákban maximum hétnapos szemináriumokat szerveznek, amelyeken a közoktatási intézményekben, a tanárképzésben és a tanár-továbbképzésben dolgozó pedagógusok valamennyi tagországból pályázat útján vesznek részt.

Mivel a szervező fél által meghatározott határidő kurzusonként különbözhet, és a hazai beadási határidőket ezekhez kellett igazítani, így 2002-ben több határidővel is találkozhattak a pályázók.

A bírálati rendszer kétlépcsős: a pályázatokat hazai független szakértők értékelik, és a támogatott anyagokat továbbítják a szervező félnek. A végső döntést a rendező külföldi fél hozza, és közvetlenül ő értesíti a pályázókat.

A két pályázati körben meghirdetett kurzusokra összesen 52 pályázat érkezett. A szervező félnek a második bírálati fordulóra megküldött 20 pályázat közül 13 bizonyult sikeresnek.