Országtanulmányok

A fent leírt idézet minden állampolgársági ismeretoktatással is foglalkozó országban a tantárgy céljaként fogalmazódik meg.

Tudatosság (awareness): cél, hogy a diákokból tudatos választókat, tudatos állampolgárokat neveljenek.
Elkötelezettség (commitment): átadni, megtanítani azt a nézőpontot, gondolkodásmódot, amely a demokrácia elkötelezett hívévé teszi a diákokat.
Aktív részvétel (active involvement): minden tananyagban kiemelt célként fogalmazódik meg, hogy a diákok számára fontossá kell tenni a választásokon és egyéb más demokratikus rendezvényeken való részvételt.

A fent leírt célokat sok más egyéb megfogalmazott cél mellett megtaláltam az általam vizsgált országok által megfogalmazott olyan eredendő célként, melyhez az állampolgári oktatás és más, ehhez a témához kapcsolódó cross-currikuláris tantárgyak nyújtanak segítséget.
Az általam vizsgált országok mindegyike Európához tartozik (földrajzilag).
A most következőkben rövid áttekintés található az egyes országok állampolgári neveléséről. Szándékom szerint ezeket az országokat össze kívánom hasonlítani bizonyos elemek mentén. Ezek: tananyag, megközelítések, implementáció, az állampolgári nevelés főbb elvei.

Bulgáriában az állampolgári nevelés tananyaga a következőket jelenti: A gimnáziumi oktatásban az állampolgári nevelés (civic) integráltan jelenik meg a különböző kötelező tantárgyakban. Az állampolgári nevelés fő dokumentumai az Emberei jogok nyilatkozata, illetve a gyermekek jogairól szóló nyilatkozat. Nincs tankönyvekben lefektette tananyag és cross-currikuláris tantárgyként szerepel.

Az állampolgári nevelés tartalma sokat változott a rendszerváltás előtti időszakhoz képest. A kommunizmusban ez a tantárgy az államhoz való hűségről szólt, ma pedig sokkal inkább, hogy mit jelent állampolgárnak lenni.
Állampolgári nevelés: demokrácia fejlődése, egyéni szükségletek, szociális igazság. A társadalmi küldetése ennek a tantárgynak, a harmonizáció megteremtése az állam és az egyén között.
Vannak választott órák az 5–8. évfolyamon. Ez része az extraculiculáris tevékenységeknek. A különböző évfolyamokon különböző témákat dolgoznak fel:

• 1–4 évfolyam: a tananyag nagy általánosságban a gyermekek jogairól szól, hogyan éljünk együtt másokkal az iskolában, a családban, barátok között,
• 5–8. évfolyam: jogok, szabadság, személyiség, demokrácia alapelvei
• 9–12. évfolyam: interdiszciplináris modulok: állampolgárság, társadalom, a demokrácia alapjai, választások, egyén és társadalom, regionális autonómia, nemzetközi kormány

A bolgár állampolgári ismereteknél fontos téma a nemzeti identitás, amely a következő tantárgyakban van benne: bolgár nyelv és irodalom, honismeret és történelem. Ezek majd minden évfolyam tananyagában benne vannak.
Az állampolgári ismeretek a bolgár oktatási rendszerben cross-curriculumként jelenik meg, illetve integráltan más tantárgyakban.

Csehországban a helyzet egy kicsit más, mert itt az iskolák eleve három különböző tananyag közül választhatnak. Jelen pillanatban három alaptanterv van, amit akkreditáltak: Nemzeti iskolai tanterv, Civil School Curriculum, Alap iskolai tanterv. A legtöbb iskolában (kétharmad) az Alap iskolai tantervet használják.
Az iskoláknak egyet kell választaniuk ezek közül, hacsak nem készítik el a saját tantervüket.

Mindhárom tananyagban vannak egyéni tantárgyak. A 6–9. évfolyam diákjai bevezetést kapnak a társadalmi ismeretekbe és az állampolgári ismeretekbe a történelem tantárgyon keresztül (5–6 óra egy héten). Állampolgári ismeretek önálló tantárgyként szerepel kötelező minimális óraszámmal: 6–9. évfolyamon 2 óra egy héten a Civil School Curriculumnak és a Nemzeti iskolai tananyagnak és minimum heti egy óra az alap iskolai tananyagnak.
Az állampolgári ismeretek elemei más tantárgyakban is megtalálhatóak: cseh nyelv és irodalom, történelem, dráma (csak a Civil School Curriculumban van benne), zene és művészet.

Az állampolgári ismeretek mindhárom tantervben széles tartalommal rendelkezik. Az állampolgári ismeretek című tantárgyba tartozik: morál, honismeret- és földrajzoktatás, közgazdaságtan, antropológia, környezetvédelem és politika.

Litvániában a diákok már általános iskolás korukban találkoznak ezzel a tantárggyal. A demokráciát az osztálytermen belül tanulják első osztálytól kezdve.
Az általános iskolában a demokráciaoktatás úgy jelenik meg, mint döntéshozatal az osztályteremben. Az „Én és a világ” című tantárgyban a gyerekek foglalkoznak az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával. Az etika tantárgy hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy megismerhessék saját jogaikat. Ugyancsak foglalkoznak a rokkantak, a nők és a bevándorlók jogaival. Megtanulják értékelni a következő alapelveket: egyenlőség, többségi szabályok, kisebbségi vélemények figyelembe vétele, demokratikus alapelvek, választás. A 14-15 évesek az állampolgári ismereteken keresztül megismerik a direkt és reprezentatív demokráciák közötti különbséget, a litván választási rendszert és a demokrácia „alternatíváit” (totális rendszerek stb.) Megtanulják, hogy az egyének hogyan vesznek részt a politikai rendszerben, valamint a szavazást, katonai kötelességeket, adózást, törvények elfogadását.
A történelem tantárgy magában foglalja a demokráciaoktatást, valamint az állampolgári nevelést. A 11–12 éves gyerekek esetében a figyelem a modern demokráciákra korlátozódik a litván demokrácián keresztül. 6. évfolyamon tanulják az ókori görög demokráciát. 7–8. évf. politikai rendszerek.
Ezenkívül minden diák találkozik olyan tematikus egységekkel, melyek a nemzeti identitást hivatottak szolgálni. Ezek: az ország történelem, tradíciók és etnikai eredet, földrajz, nemzeti méltóság (különösen 6–8. évf.).

Görögországban az állampolgári oktatást minden esetben befolyásolja az éppen adott politikai rendszer, ami más országokkal összehasonlítva egy egészen új elemként jelent meg. A görög iskolarendszerben az állampolgári nevelés gyakorlata meglehetősen diffúz. Az általános iskola 5–6. évfolyamán kezdik el tanítani az ún. társadalom- és politikaoktatást. A 9. évfolyamon tanulják a demokratikus kormányzás elemeit.

Az általam elemzett országok közül Belgium az egyetlen, ahol a mindenkori oktatáspolitika deklarálta az állampolgári ismeretek kötelező oktatását, valamint annak fontosságát.
Az állampolgári ismeretek oktatása része a kerettantervnek, amely minden iskolában kötelező. A tanfelügyelőség ellenőrzi a kerettanterv implementációját és azon iskola, amelyben az implementáció nem elég hatékony, elveszítheti akkreditációját.
A tananyag az általános iskolában különböző tanulási területekre van bontva (testnevelés, művészet, nyelv, világorientáció, matematika) és két cross-curriculáris területre (tanulás módszertan, szociális készségek).
A középiskolai oktatás tantárgyakra van bontva és öt cross-curriculáris témára, amely minden diák számára kötelező. A középiskolában minden ciklus végére cél van kitűzve, amit a diáknak el kell érnie (az első ciklus 12–14 éveseknek van, a második 14–16 évesek, a harmadik 16–18).

Az állampolgári nevelés című tantárgy a következő témaköröket öleli fel:

• gazdasági, szociális, kulturális realitás
• az a mechanizmus, amely ehhez a valósághoz vezet
• politikai döntéshozatal, amely az élet minden területén hasznos lehet
• demokratikus értékek iránt való érzékenység
• új képességek megértése

Romániában a kommunizmus alatt is voltak már hagyományai az állampolgári ismeretek oktatásának.
Ma Romániában ezt a tantárgyat állampolgári kultúrának hívják, és igen fontos részét képezi a román tantervnek. Romániában minden harmadik évfolyamon van egy önálló civic tantárgy (3–4 évfolyam, 7–8. évfolyam. Ezeken az évfolyamokon heti egy órában tanítanak társadalom- és emberismeretet; ez évi 36 órát jelent. Évfolyamonként határozták meg, hogy mi az, amit az adott korosztálynak tudnia kell. 7–8. évfolyamon ez a következő: alapvető tudás megszerzése önmagunkról és az emberek közötti kapcsolatokról, szabályok, törvények, jogok és kötelességek ismerete, az állammal és annak működésével kapcsolatos főbb ismeretek, az állampolgári viselkedés (mások figyelembe vétele, a törvények, normák figyelembe vétele), modell értékű viselkedés.

Bulgária és Csehország minden iskolájában az állampolgári nevelés a történelem, filozófia stb. tantárgyak mellett az irodalom tantárgyba is integrálódik. Belgiumban az iskola maga dönti el, hogy mely kötelező tantárgyak keretében akarja az állampolgári ismereteket tanítani. A cél itt az, hogy az oktatáspolitika által meghatározott célokat a diákok elérjék. Az általam megvizsgált országokban egyedül Litvánia esetében találkoztam azzal, hogy foglakoznak hátrányos helyzetűekkel, illetve kisebbségekkel. Az minden ország állampolgári ismeret oktatására igaz, hogy megtanítják a gyereknek a kisebbség véleményének respektálását, de például multikultúra-oktatással sehol nem találkoztam.
Minden ország esetében alap „tanári segédanyag” az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, a Gyermekjogi charta stb.

Az, hogy mi az állampolgári oktatás célja, az nagyjából minden országban megegyezik (saját jogaikat, felelősségüket ismerő felnőttek váljanak a diákokból, respektálni tudják mások véleményét, választásokon való részvétel fontosságának érzékeltetése stb.). Azonban, hogy ezeket a célokat milyen tantárgyakban és, hogyan implementálják, abban vannak eltérések. Valamint abban is, hogy hogyan tanítják, adják át ezeket az ismereteket.
Bulgáriában a diákok különböző órák, illetve tananyagok keretében kapnak állampolgári ismereteket. Ezek: az általános tananyagon belül, extracurriculáris tananyagok, osztályfőnöki órán, történelemórán (politikai berendezkedés témaköre keretében). Az egyik legfontosabb óra, ahol a diákok hozzájutnak ilyen típusú ismeretekhez, az az osztályfőnöki óra. Ez az óra csak 14–15 éveseknek van heti két alkalommal. Ezeknek az óráknak nincs előre meghatározott tanmenete vagy tananyaga. A tanárok kis csoportokban foglalkoznak a diákokkal, és alkalmazkodnak az ő érdeklődési területeikhez. Ezek általában: etika, politika, egészség, diákok kötelezettségei. Az állampolgári nevelésre sokféle módszert használnak a tanárok. A választott módszerek mindig attól függnek, hogy mi a legjobb a diákoknak. A leginkább használt nevelési módszerek: beszélgetés, megfigyelés, kiscsoportos aktivitás, drámajáték, szituációelemzés, tárgyalások. Négy olyan főbb téma van, amely köré e tantárgy szerveződik:

• demokrácia, autoritás, intézmények
• jogai és kötelességei az állampolgárnak
• nemzeti identitás
• társadalmi kohézió

Csehországban háromféle tananyagot használnak, az implementáció mindhárom tananyag esetében egy kicsit másképp történik. Tematikus egységek a 6–7. évfolyam számára: a mi iskolánk, a mi közösségünk, a mi régiónk, országunk, kulturális örökség, javak, tulajdon és gazdaság, élet a társadalomban, emberiség és morál, emberiség és az emberi jogok, az emberiség globális problémája.

Néhány példa a Civil School Curriculumból:
6–7. évfolyamon a következő egységek vannak: 6. évfolyam: metamorfózis és ünnepek, otthon és család, város, régió és ország.
7. évfolyam: család, nemzet és honismeret, javak és jólét, nemzeti források és annak védelme, kultúra és fejlődés, az állam és a jog.
A nemzeti iskolai tananyag esetében nagyrészt az állampolgári ismeretek a gyermekek szocializációjára koncentrál. Más tanegységek ebben a tantervben: 6. évfolyam: otthon, család és a kulturális viselkedés alapjai. 7. évfolyam: nemzet, ország, természetes erőforrások, kultúra.

Litvániában az állampolgári oktatás milyenségét, illetve implementációját az befolyásolja leginkább, hogy maga az iskola mennyire demokratikus, és hogy a tanárok hogyan tanítanak. Mint az a fenti összehasonlításból is kiderült, az általános iskolában cross-curriculáris tantárgyként jelenik meg az állampolgári ismeretek, azonban a gimnáziumban van egy külön tantárgy erre: Fő elvei a társadalomnak. A gyerekek tanulnak etikát, morált, sokat tanulnak a kisebbségekről és a demokráciák kialakulásáról. Amikor implementációról beszélünk, fontos kiemelni azt a tényt, hogy az általános iskolában a demokráciát úgy tanítják, mint döntéshozatalt az osztályteremben.

Görögországban a tantárgyat társadalmi és politikai oktatásnak hívják. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a görög iskolákban (tantárgyanként egy könyvet használnak, amelyet az állam ad ki. A társadalom- és politikatankönyvben a következő témák vannak:

• 5. évf.: embernek lenni, társadalmi élet, állampolgári jogok és kötelességek, az állam és a társadalom
• 6. évf.: a társadalmi élet szervezetei, politika és demokrácia, társadalmi jólét, mi és a világ. Az Állam című fejezetben a tankönyv különbséget tesz az állam és nemzet között. Az állampolgári ismereteket heti egy órában tanítják. Ilyen szempontból ekvivalens az énekkel, földrajzzal, rajzzal, de kevesebb, mint a történelem- és vallásoktatás.

A demokrácia elemeit a 9. évfolyamon is heti egy órában tanítják. A 130 oldalas tankönyvben 30 oldal foglalkozik a társadalom történelmi analízisével. A tankönyv nagyobb része a görög állam struktúrájával foglalkozik. Összesen 9 oldal szól a nemzetközi szervezetekről, mint ENSZ, Európa Tanács.

Belgiumban már 5–6 éves korban folyik bizonyos fajta állampolgári ismertekkel kapcsolatos oktatás, de nem önálló tantárgyként, hanem integrált része a Világorientáció című tantárgynak.
6–12 éves korban jelenik meg először külön az állampolgári nevelés című tantárgy. Az állampolgári ismeretek oktatását nem segíti semmilyen tankönyv vagy tananyag, szemben a többi országgal. Belgiumban, akárcsak Litvániában az implementációs folyamatnak fontos része, hogy milyen maga az iskola, mennyire autonómok a tanárok, részt vesznek-e a diákok a diákönkormányzatban stb.

Romániában az állampolgári ismereteket külön tantárgyként tanítják, amely különböző témaköröket ölel fel. Románia esetében nem találtam példát arra, hogy van az állampolgári ismeret tantárgynak iskolán kívüli része is.

Mint az a fentiekből kiderült, az implementáció majd minden esetben az iskolában történik oly módon, hogy különböző témákat dolgoznak fel. Az elolvasott szakmai anyagok alapján az nem derült ki, hogy milyen tankönyvből tanítanak, illetve, hogy egyáltalán használnak-e tankönyvet ennek a tantárgynak az oktatásához.

Az állampolgári oktatással kapcsolatos megközelítésekben nincs nagy eltérés a különböző országok esetében. Az egyértelműen kiderült, hogy minden általam vizsgált ország oktatáspolitikája számára igen fontos ennek a tantárgynak a megfelelő módon való oktatása (bár az nem derült ki, hogy mi a megfelelő).

Az állampolgári nevelés célja: olyan fiatal embereket nevelni, akik értik a saját szabadságukat, jogaikat és kötelességeiket, és akik bolgár-identitásúak.
Az állampolgári ismeretek célja: megismertetni a diákokkal a különböző szerveződéseket, a görög társadalom értékeit, megértetni velük a társadalmi és politikai intézetek működését, megtanítani a diákokat a kritikus gondolkodásra.

Az állampolgárság jelentése: nyitottnak lenni a társadalom politikai, gazdasági, szociális és kulturális életére.
Ideális hely ahhoz, hogy gyakorolják azokat a készségeket és attitűdöket, amelyeket a demokratikus társadalom feltételez.

Amit az állampolgárság feltételez:

• tudatosan tartozni egy közösséghez jogokkal és kötelességekkel együtt, magába foglalja a következő felelősségeket és feladatokat: készen áll a jogok tiszteletére, kötelességek teljesítésére;
• kész arra, hogy megszerezze a következő attitűdöket: tolerancia, igazságérzet, érzék az általános jóléthez, együttműködési készség és felelősségtudat.

Az angol állampolgári ismeretekről szóló dokumentumban meglehetősen precíz leírás található a tantárgy céljáról. A következő célok mentén halad az állampolgári nevelés:

• jól informált állampolgárokat nevelni;
• kérdezés és kommunikációs készségek fejlesztése;
• részvétel és felelősségvállalás fejlesztése;
• a cél, hogy a különböző képességű és érettségű gyerekek ugyanarra a szintre jussanak a key stage végére.

Az állampolgári nevelés célja: elősegíteni a diákok spirituális, morális, szociális és kulturális fejlődését. Az állampolgári ismeretek felkészíti a diákot arra, hogy képes legyen különbséget tenni az értékek között; megértse az élet jelentését és célját; segítse a diákot a jó és rossz, az igazság, igazságosság, kötelességek felismerésében. Képes legyen a diák arra, hogy megértse és megszerezze azokat a képességeket, amelyekkel felelősségteljes és hatékony tagja lehet a társadalomnak.

Állampolgári ismeretek és európai policy

Ha az állampolgári ismeretek megjelenésével kapcsolatos EU-s policykat akarnánk közelebbről megvizsgálni, az bizony elsőre lehetetlen vállalkozásnak tűnne. Először is azt kellene tisztázni, hogy milyen Európa (földrajzi vagy politikai), másodszor, hogy milyen politika.
Ha valaki az Európai Unióval definiálja Európát, abban az esetben elég világos, hogy az oktatáspolitika a tagországok döntésétől fűgg és a felelősség is a tagországokat terheli. Ez a „bizonytalanság” az oka annak, hogy a tanulmány első felében országjelentések találhatók.
De ha valaki közelebbről megnézi, hogy valójában mi is zajlik az oktatás területén, annak világos lesz, hogy az „európai” döntéshozatali szint egyre inkább próbál befolyásoló tényező lenni, ami egyben azt is jelenti, hogy a döntéshozatalnál a tagországok egyre inkább háttérbe szorulnak.
Ahhoz, hogy az EU-n belül szabad legyen a munkaerő-vándorlás, ahhoz az kell, hogy az országok bízzanak a másik ország oktatásának minőségében. Az EU-ban ilyen szempontból kölcsönös elszámoltathatóság működik, és ahhoz, hogy ez az elszámoltathatóság működjön, az EU indikátorokat vezetett be. Ez teszi szükségessé, hogy bemutassam, az állampolgári ismeretekkel kapcsolatos felfogásokat az EU-n belül.

Az köztudott, hogy az EU csak egy részét képezi a földrajzi Európának. Ezért van arra szükség, hogy szélesebb perspektívából szemléljük az oktatást és az európai policy-kat. A legstrukturáltabb és legszélesebb európai oktatási kooperáció az Európa Tanácsban kap teret. Az Európa Tanácsnak igen sok állampolgári ismeretekkel kapcsolatos iskolán belüli vagy kívüli projektje van, amely e tanulmányban nem kapott hangsúlyos szerepet, mivel nem irányul kimondottan az úgynevezett formális tananyagra.

Európai Unió

A gazdag EU dokumentumok közül kiválasztani egyet, igen fáradságos tevékenység lenne. Minden intézmény (EU Bizottság, EU Tanács, EU Parlament) és a több száz apró kis munkabizottság, amelyek az EU-nak dolgoznak, mindegyik igen terjedelmes és szignifikáns tanulmányokat produkál.
Ezért van az, hogy itt egyféle szelekció olvasható a legrelevánsabb forrásokból.

A Lisszaboni Európa Tanács Konklúziói (2000. március 23–24.)

Ezen a tanácskozáson az európai vezetők az EU új stratégiai céljairól döntöttek: a világ legdinamikusabb, összehasonlítható tudásalapú gazdaságává kell válni, amely képes fenntartani a gazdaságot. Ennek a célnak az eléréséhez egy mindent átfogó stratégiára van szükség:

• az információs társadalommal és a kutatásfejlesztéssel kapcsolatos jobb politikák segítségével előkészíteni az átmenetet egy tudásalapúbb gazdaságba;
• modernizálni az európai szociális modellt, befektetni az emberekbe és csökkenteni a szociális különbségeket;
• fenntartani az egészséges gazdaság látszatát és kedvezőbb növekedési kilátásokat teremteni.

Vegyük ezt a stratégiát kiindulási pontnak. A dokumentum többek között leírja, hogy milyennek kéne lennie az oktatásnak. Ez a dokumentum a lisszaboni csúcstalálkozó eredménye, amely:

• fókuszálni kíván az olyan típusú oktatásra és képzésre, amely segít élni és dolgozni a tudásalapú társadalomban;
• szeretnének európai teret nyitni a kutatásnak és innovációnak;
• szeretnék az iskolákat átalakítani egy multifunkcionális tanulócentrummá;
• szeretne figyelmet fordítani az új alapkompetenciákra, mint IT, idegen nyelv, technológiai kultúra, szociális készségek;
• olyan egységes európai önéletrajzokat kíván használni, ami egyértelműen megmutatja, hogy ki mit tud, így az egyénnek nem kellene bizonyítania.

Ez a megjegyzésre méltó döntés azt jelenti, hogy Európa új irányítói az EU-t egy gazdaságra és foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos projektekre létrejött Uniónak tekinti, de nem tekinti egyféle demokrácia-projektnek. Úgy tűnik, hogy még mindig a gazdasági racionalitás dominál. Következésképpen: az oktatásnak nem feladata, hogy a diákokból aktív állampolgárokat neveljen. Ezért az állampolgári ismeretek nem kap szerepet az ún. alapkészségek oktatásában, holott prioritásnak kéne lennie.

Az a tény, hogy az oktatás alá van rendelve a gazdaságnak és a foglalkoztatásnak, jól mutatja az EU gazdasági projektekkel kapcsolatos gyökereit.

Európai riport a minőségi oktatásról (2000. május)

Amíg az előző dokumentum az EU legfelsőbb szintjenek politikai döntéseit tartalmazza, addig ezt a jelentést 26 oktatási szakértő írta.
A hangnem a két dokumentum esetében teljesen különböző. Ez a dokumentum elmagyarázza, hogy miért a minőségi oktatáson és képzésen van a hangsúly: magas szintű tudás, kompetenciák és készségek teszik lehetővé azt, hogy valakiből aktív állampolgár válhassék.

Az élethosszig tartó tanulásnak fontos szerepe van az egyén jövőbeni szakmájának kialakításakor, de a minőségi oktatás elengedhetetlen a foglalkoztatáspolitika szempontjából, valamint a munkavállalók EU-n belüli szabad vándorlásakor.

Ez a jelentés felfogható úgy is, mint egy válasz a Lisszaboni konklúzióra (Lisbon Conclusion).
A dokumentum konklúziója elismerte a jelentőségét annak, hogy a teljes foglalkoztatottságtól egészen a tudásalapú gazdaságig az oktatásnak és képzésnek milyen fontos szerepe van.
A dokumentum kifejezte szükségességét minőségi célok, indikátorok felállításának, melyek mentén össze lehet hasonlítani az oktatás területén folyó legjobb gyakorlatokat és eszközöket, valamint ezek az indikátorok segítenek abban, hogy a véghezvitt folyamatokat könnyebben tudják monitorozni.
A 16 minőségi oktatásra irányuló indikátort a nemzeti szakértők tanácsa (committe of national experts) dolgozta ki. Ezek az indikátorok reprezentálják, hogy a szakértők mit tartanak a minőségi oktatás legfontosabb elemeinek.

Megszerezhetőség: (milyen tudást kell megszerezni az egyes korosztályoknak, illetve meddig kell eljutniuk)

1. matematika
2. olvasás
3. tudomány
4. ICT
5. idegen nyelv
6. tanulásmódszertan
7. állampolgári ismeretek

Sikeresség és átmenet

1. leszakadók
2. felsőbb középiskola befejezése
3. részvétel egyetemi, illetve más felsőfokú képzésben
4. 
   

   Iskolai oktatás monitorja

5. Az oktatás értékelése
6. Szülői részvétel
7. 
   

   Források és struktúra

8. Tanárok továbbképzése
9. óvodában való részvétel
10. diákok száma/számítógép
11. oktatási kiadások/diák

Az állampolgári ismeretek megjelenése az iskolában benne van a 16, az oktatás minőségével kapcsolatos kulcsindikátorban.
Ennek a választásnak (állampolgári ismeretek az indikátorok között) a következő az alapja: minden társadalom érdeke, hogy a fiatalokat felkészítse az állampolgárságra és a közügyek gyakorlására. Majd minden társadalom találkozik agresszióval, munkanélküliséggel, olyanokkal, akik mások, de nem veszi a faradságot arra, hogy megismerje, megértse a dolog miértjét. Ezért tehát az állampolgári ismeretek oktatása nem csak a kormányoknak, illetve a politikai döntéshozóknak áll érdekében, hanem magának a nyilvánosságnak is.

Legvégül a munkabizottság javasolta néhány kulcsfontosságú policy megvitatását:

• Mit lehet annak érdekében tenni, hogy hozzásegítsük a diákokat ahhoz, hogy jobban megértsék a gazdasági és szociális problémákat, koncentrálva ehhez az emberi jogokra?
• Mit tehetünk azért, hogy csökkenjen a szociális és kulturális különbség az egyének között?
• Mik az előnyei és hátrányai az állampolgári ismeretek oktatása különböző megközelítéseinek (tantárgy specifikus, integrált része a tananyagnak stb.)
• Hogyan érhetik el a tanárok, hogy a diákok számára fontossá váljon a különböző diákszervezetekben való részvétel?