Morális problémák – Michael Palmer tankönyve középiskolák és egyetemek számára

(Moral problems – A coursebook for Schools and Colleges, The Lutterworth Press, Cambridge, 1991)

Ez a tankönyv a Manchester Grammar School filozófiaoktatásának tapasztalatain alapul, és bevezet a filozófia egyik legkönnyebben megközelíthető és legélvezetesebb területébe: az etikába. A könyv alkalmas mind iskolai, mind egyetemi kurzusokon való használatra. Nem etikai elméletek gyűjteménye, hanem tankönyv: a legalapvetőbb etikai elméletek ismertetésére vállalkozik.

Nem törekszik teljességre, így egyes fontosnak tartott elméletek (mint például az egzisztencialista, a keresztény vagy a marxista etika) kimaradtak belőle, azonban az anyag megértése szempontjából a tankönyv nagyobb jelentőséget tulajdonít az egyes fejezetek részletes kidolgozottságának, mint az esetleg nagyobb ismeretanyagnak. Az egyes elméletek megismerésének elsődleges szempontja, hogy a diákok eredeti szövegeket olvasva ismerkedjenek meg azokkal, így a tankönyv nagy terjedelemben tartalmaz eredeti szövegekből vett részleteket. A második fontos szempont, hogy a tankönyv segítse az olvasókat az egyes elméletek elemzésében. Így az elméleteket hosszas bemutatás előzi meg, majd az elméletek kritikája követi, végül sok példa, feladat, kérdés valamint irodalomjegyzék kapcsolódik ez egyes fejezetekhez. Végül a harmadik fontos szempont, hogy az egyes etikai elméleteket egy adott morális dilemma, aktuális kérdés fényében vizsgálja. Minden ilyen aktuális problémakört három eredeti szövegből vett részlet vezet be. Ez arra szolgál, hogy az etikai elméleteket ismerős kontextusba helyezze, és így még érthetőbbé tegye az adott elméletet.

Az egyes fejezetek struktúrája tehát a következő:

Az etikai elmélet

1. Bevezetés
2. Eredeti szöveg
3. Gyakorlatok
4. Az elmélet kritikája
5. Esszékérdések
6. Bibliográfia

Megvitatás: egy aktuális kérdés

1. Bevezetés
2. Eredeti szöveg
3. Esszékérdések
4. Bibliográfia

A fejezetek által tárgyalt témák a következők:

Első fejezet

1. Mi az etika?
   Az etika fogalma, az etika tudományának két fő ága (normatív etika és meta-etika)
2. A morális tett elmélete: a normatív etika
   A normatív etika két kategóriájának (a teleológiai elméletek és a deontológiai elméletek), megkülönböztetése

Esettanulmány: Szókratész rabsága
Kérdés: Mikor van joga az egyénnek ahhoz, hogy engedetlen legyen az állammal szemben?

Megvitatás: a polgári engedetlenség
John Rawls: A tisztesség kötelezettsége
Henry Thoreau: A polgári engedetlenség kötelezettségéről
Peter Kropotkin: Törvény és hatalom

Kérdések a polgári engedetlenségről

Második fejezet: az egoizmus

1. Mi az egoizmus?
   Epikurosz filozófiája, a hedonizmus
2. A pszichológiai egoizmus elmélete:
   Egy emberi lény pszichológiailag nem képes olyat tenni, ami nem önnön javát szolgálja.
3. Az etikai egoizmus
   Gügész mítosza
   Howard Roark beszéde

Megvitatás: az élethez való jog

1. Az élethez való jog és az abortusz
   Mikor kezdődik az emberi élet? A magzat élethez való joga és az anyának az önnön testével való rendelkezésének a joga
2. Az élethez való jog és az eutanázia
   Az élet minőségének a kérdése; a halálhoz való jog
   Megkülönböztetések: akaratlagos és nem akaratlagos; direkt és indirekt; valamint aktív és passzív eutanázia között
3. Az élethez való jog és az állatok jogai
   Alsóbbrendű-e az állat élete? A „fajizmus” kérdése

Judith Thomson: Az abortusz védelmében
James Rachels: aktív és passzív eutanázia
Peter Singer: Minden állat egyenlő

Harmadik fejezet: utilitarizmus

1. Jeremy Bentham elmélete
   A hasznosság elve: egy tett helyes akkor, ha a lehető legtöbb ember számára a legnagyobb haszonnal jár.
   Az élvezeti kalkulus: hogyan mérhető az emberi öröm és szenvedés?
2. John Stuart Mill elmélete
   A lehetséges legnagyobb boldogság elve. Az élvezet mennyiségi vagy minőségi megközelítése?

Az utilitarizmus kritikája
A következmények problémája: hogyan számítható ki egy tett minden lehetséges következménye?
A különös felelősség problémája
Az igazságosság problémája

Machiavelli: A fejedelem
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Huxley: Szép új világ

Kérdések az utilitarizmusról

Megvitatás: Büntetés
A büntetés utilitarista, retributív és rehabilitációs elmélete

Karl Menninger: A büntetés bűne
C. S. Lewis: A büntetés humanitárius elmélete
John Stuart Mill: A halálbüntetés mellett

Negyedik fejezet: Immanuel Kant elmélete

1. A tiszta kötelességtudat
2. A kategorikus imperatívusz

Kant kritikája és elméletének kiegészítései

1. W. D. Ross elmélete: a prima facie kötelezettségek
2. Szabály-utilitarizmus

Az ütköző kötelezettségek problémája: melyik kötelezettség az előbbrevaló?
Az igazságosság problémája

Kérdések Kant és Ross elméleteivel kapcsolatban

Megvitatás: A háború erkölcsössége
Morálisan megengedhető-e a háború? – kantiánus, utilitarista, valamint Aquinói Szent Tamás nézőpontjából

Mohandas Gandhi: Erőszakmentesség
G. E. M. Anscombe: Háború és gyilkosság
Douglas Lackey: Etika és nukleáris elrettentés

Ötödik fejezet: Determinizmus és szabad akarat

1. A szigorú determinizmus
2. Libertarianizmus – az akaratszabadság; a döntéshozatal folyamata.
3. A megengedő determinizmus avagy kompatibilizmus

Kérdések a determinizmusról és a szabad akaratról

Megvitatás: A behaviorizmus

Pszichológiai behaviorizmus: John B. Watson elmélete
Milyen tényezők határozzák meg egy ember viselkedését?
Pozitív és negatív megerősítés

Bio-behaviorizmus; a génsebészet

B. F. Skinner: Walden two
Joseph Fletcher: A génszabályozás etikai vetületei
Aldous Huxley: Szép új világ

Függelék: meta-etika

1. Az etikai naturalizmus
2. Az etikai non-naturalizmus
3. Az etikai non-kognitivizmus