wadmin | 2009. jún. 17.

Ismerkedés az etikával – Tevékenységközpontú tanítás az értékekről való gondolkodás fejlesztésére

(Exploring Ethics – activity-centred teaching to develop thinking about values, John Murray Publishers Ltd London, 2000)

Az Ismerkedés az etikával (szerzői: Jeremy Hayward – Gerald Jones – Marilyn Mason) – amellett, hogy megismertet az etika alapjaival – egy csokorra való interaktív tanítási anyagot tartalmaz az etikát oktató tanár számára. Az erkölcsi kérdések megvitatása ezeken a különböző tevékenységeken, gyakorlatokon és játékokon keresztül zajlik. Mindezek célja, hogy gondolatébresztő vitákat inspiráljanak az egyes erkölcsi kérdésekről, és fejlesszék a kritikus gondolkodást. Arra ösztönzik a diákokat, hogy érveljenek álláspontjuk mellett, elemezzék az elméleteket és érveket, teszteljék és esetenként korrigálják elképzeléseiket, és olyan, az életben is hasznos képességekben jártasságot szerezzenek, mint amilyen a csapatmunka, az együttműködés és a kommunikáció.

A könyv használható úgy is, mint egy komplett, az etika alapjaiba bevezető tankönyv, amely végigveszi az egyes fejezetekben tárgyalt etikai kérdéseket. Az egyes játékok azonban beilleszthetők egy-egy etikai probléma illusztrálására a könyv szerkezetétől eltérő tanrendbe is.

A játék jelentősége a tevékenységközpontú tanításban igen nagy, mivel számtalan olyan előnyös következménnyel bír, amely a hagyományos tanítási módszerek alkalmazása során nem valósul meg. Így például a játékok és egyéb tevékenységek kitűnő alapját képezhetik egy téma későbbi megvitatásának, erősítik az osztályon belüli kapcsolatokat és az egész tanulási folyamatot élvezetessé teszik.

A könyv ennek megfelelően egy rövid bevezetéssel kezdődik, amely vázolja a tanár számára a tevékenységközpontú tanítás főbb jellemzőit, valamint gyakorlati tanácsokat ad a könyv használatát illetően.

Ezt követően Rövid bevezetés az etikába címmel vázol egy ajánlott tantervet, amely felöleli a könyvben foglalt feladatokat és játékokat aszerint csoportokra osztva, hogy az etika mely aspektusaihoz kapcsolódnak. A hat főbb témakör:

  1. Bevezetés az etikába
  2. Mi az etika?
    2.1 Mik az értékek?
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
  3. Egy etikai elmélet főbb elemei
    3.1 Mi számít etikus cselekedetnek?
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó feladat:
    3.2 Morális cselekvők és morális alanyok
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
    3.3 A szándék
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
    3.4 Az eredmény
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
  4. Honnan ered az erkölcs?
    4.1 Szubjektív vagy objektív az erkölcs?
    4.2 Miért legyünk erkölcsösek?
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
  5. Az erkölcsi vita különböző szintjei
    5.1 Meta-etika
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
    5.2 Preskriptív etika
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
    5.3 Alkalmazott etika
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:
  6. Igazságosság
    Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó játékok, gyakorlatok:

Ezt követi a tizenhat játék és feladat. Az egyes játékok tartalmazzák a diákok számára a játékhoz szükséges feladatlapokat, ábrákat, a tanár számára pedig a játékra, annak céljára és szabályaira vonatkozó információkat, valamint javaslatokat arra nézve, hogy milyen kérdéseket vitasson meg a diákokkal a játék vagy feladat kapcsán. Egyes feladatokhoz filozófiai háttéranyag kapcsolódik, amely a gyakorlatok során felmerülő, addig ismeretlen fogalmakat és filozófiai elméleteket vázolja.
A könyv végén névmutató valamint szójegyzék található a kulcsfogalmak magyarázatával.

A feladatok leírása sorban:

1. A legértékesebb dolog a világon

Rövid, izgalmas kérdőív, amely feltérképezi a diákok személyes értékeit. Kiváló kiindulópont egy későbbi vitához.
A feladat célja a diákokat arra ösztönözni, hogy megfogalmazzák saját értékeiket, valamint azt, hogy mi tesz egy dolgot értékessé.

Megvitatandó kérdések:

Hogyan kapcsolódnak az értékek az etikához?
Különböző kultúrák-különböző értékek kérdése.
Mitől lesz valami értékes?
Függ-e valamitől, hogy mit tartunk értékesnek?

2. Az élet célja

Rövid feladat annak felderítésére, hogy mik a céljaink az életben, és hogy létezik-e valamilyen végső cél, ami felé törünk.
Célja, hogy megmutassa: mindennek amit teszünk, célja van és valamilyen általunk vallott értéken alapul.

Megvitatandó kérdések:

Van-e minden cselekvésnek célja?
Mi köze van mindennek az erkölcshöz?
Hogyan kellene élnünk az életünket?

Filozófiai háttéranyag a cél és az eszköz viszonyáról.

3. Így szeretnék élni

A diákok kifejtik elképzelésüket arról, hogy milyen lenne számukra az ideális élet.
A feladat célja, hogy elgondolkodtassa a diákokat arról, hogy mit akarnak az élettől, és hogy van-e valamilyen végső céljuk az életben.

Megvitatandó kérdések:

Miért írták a diákok éppen azt, amit írtak?
Minek az eléréséhez segíti az hozzá őket?
Egyetért-e az egész osztály az élet legfőbb céljait illetően?
A hedonizmus kérdése.

4. Morális kérdőív

Kérdőív, amely a diákok erkölcsi érzékét teszteli. Nincs szükség előzetes etikai ismeretekre, és a feladat kiválóan alkalmas arra, hogy az erkölcs fogalmát bemutassa az osztálynak.
A feladat célja, hogy vizsgálja a különbséget erkölcsileg releváns és erkölcsileg semleges tettek/szituációk között.

Megvitatandó kérdések:

Miben különbözik az emberi cselekvés az állati cselekvéstől és a természeti történésektől?
Ez minden emberre mindig vonatkozik-e?
Befolyásol-e minket ítéleteinkben Isten létezése vagy nem létezése?
Mekkora a szándék jelentősége?
Mit értünk azalatt, hogy „hatással van másokra”?
Mit értünk „sérelem” és „előny” alatt?

5. Valami a Z bolygóról

Vitagyakorlat, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy az etika szempontjából miért különleges az ember.
A gyakorlat célja, hogy két témában ösztönözze az eszmecserét:

  • Az emberi lény etikai értelemben hasznavehető definíciója megalkotásának a nehézségei.
  • A szükséges és az elégséges feltétel fogalma.

Megvitatandó kérdések:

Mitől lesz valami morális cselekvő vagy személy?
Mi egy „személy” szükséges és elégséges feltétele?
Hogyan definiálható az emberi lény fogalma?
Miért bánnak az emberek morális szempontból különbözőképpen más fajtákkal?
Milyen alapon húzunk etikai határokat az egyes fajok között?
Ezen kritériumok mennyiben alkalmazhatóak nem organikus vagy mechanikus lényekre?

Filozófiai háttéranyag: a szükséges és az elégséges feltétel.

6. A választóvonal

Ez a feladat arra keresi a választ, hogy hol a határ, amikor állatoknak okozunk sérelmet.
A feladat célja, hogy megismertesse a diákokkal a morális alany (tehát minden, ami erkölcsileg releváns magatartás alanya lehet) fogalmát, és saját elképzeléseik átgondolására késztesse őket abban a kérdésben, hogy minek lehet és minek nem szabad sérelmet okozni.

Megvitatandó kérdések:

Morális alanyok-e a növények, a rovarok és más állatok?
Hol húzódik a határvonal morális és nem morális alany között?
Milyen tulajdonságok határozzák ezt meg?

7. Erkölcsi dilemmák

A diákoknak itt érvekkel alátámasztott erkölcsi ítéleteket kell alkotniuk különböző kiélezett, vitás szituációkról.
A feladat célja, hogy a diákokat érvekkel alátámasztott etikai ítéletek meghozatalára ösztönözze, és hogy a korábban tanult etikai elméleteket konkrét gyakorlati példákon mutassa be.

Megvitatandó kérdések például:

Többet ér-e négy élet, mint egy?
Milyen értéke van az ígéretnek, mikor olyan könnyű megszegni?
Van-e különbség aközött, hogy valakit meggyilkolnak, vagy csak hagyják meghalni?
Szentesíti-e a cél az eszközt?
Mindig igazat kell-e mondani?

8. Humanista vagy-e?

Kérdőív, amely a vallás és hit illetve az erkölcs viszonyának meghatározásában nyújt segítséget a diákoknak.
A feladat célja, hogy a diákok megvizsgálják a saját személyes hitüket, és hogy ezek hogyan befolyásolhatják az általuk vallott értékeket.

Megvitatandó kérdések:

Van-e kapcsolat a vallásos hit és moralitás között?
Mi a humanizmus?
Lehet-e valaki vallásos és ugyanakkor humanista is?
Milyen nehézségekbe ütközik egy ateista számára erkölcsi ítéleteket hozni?
Szükségszerű-e, hogy minden ateista szerint az erkölcs szubjektív vagy relatív legyen?

9. A fogoly dilemmája

Első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnő kártyajáték, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért is kell az egyénnek erkölcsösen cselekednie.
A játék célja, hogy megmutassa: olykor saját érdekünk lehet, hogy önzetlenül és erkölcsösen cselekedjünk.

Megvitatandó kérdések:

Mi köze van a játéknak az erkölcsösséghez?
Miért kellene erkölcsösnek lennünk?
Léteznek-e a játékhoz hasonló szituációk a való életben?
Honnan ered az erkölcs?
Nevezhető-e egy önérdektől vezérelt cselekvés erkölcsösnek?
Hobbes elmélete a társadalmi szerződésről.

10. Az univerzalizálhatóság problémája

A játék bevezetés Kant etikai elméletébe. Különböző etikai dilemmákat kell megoldani Kant elméletének felhasználásával.
Célja, hogy a diákokat cselekedeteik másfajta nézőpontból való szemlélésére ösztönözze, és hogy bemutassa az univerzalizálhatóság gondolatát avagy cselekedetek univerzalizálását egy sor dilemmán keresztül.

Megvitatandó kérdések:

Beleütköznek-e Kant válaszai az erkölcsi érzékünk által sugallt válaszokba?
Mi a teendő, ha két kötelezettségünk ütközik egymással?
Található-e ellentmondás abban, hogy Kant arra szólít fel minket, hogy csak a saját kötelezettségeinkkel törődjünk, ő maga ugyanakkor a kötelezettségeinket valamiféle, a tetteink univerzalizálásán alapuló következményközpontú elméletre alapozza?
Hogyan segíthet nekünk Kant elmélete abban, hogy hogyan éljük az életünket?
Vajon minden, ami univerzalizálható, erkölcsi kötelességünk?

Filozófiai háttéranyag: Kant etikája. Kötelességeink; a kategorikus imperatívusz.

11. Pénzt vagy életet?

Egy képzeletbeli kórházban játszódó csapatjáték. A játékosoknak nehéz anyagi és etikai döntéseket kell hozniuk. A játék bevezet az utilitarizmus elméletébe, és felderíti a diákok saját erkölcsi érzékét.
A játék célja, hogy bemutassa az utilitarizmust. Az elmélet valamennyi klasszikus problémája felvonul a betegekkel kapcsolatos dilemmák kapcsán. A játék saját erkölcsi álláspontjuk megfogalmazása mellett véleményük és gondolataik érvekkel való alátámasztására is ösztönzi a diákokat.

Megvitatandó kérdések:

Könnyen alkalmazható volt az elmélet, vagy könnyebb lett volna a diákok számára, ha saját erkölcsi érzékükre hagyatkozva hozhatnak döntést?
Az utilitarizmus kritikái.
Hogyan mérhető az élvezet?
Minden élvezet egyenlő-e?
A lehető legnagyobb boldogságra, vagy inkább a lehető legkisebb boldogtalanságra kellene-e törekedni?
Fel lehet-e áldozni néhány ember boldogságát a tömeg érdekében?

Filozófiai háttéranyag: az utilitarizmus elmélete. A legnagyobb boldogság elve.

12. Mennyit ér a Föld?

A környezetvédelemmel kapcsolatos etikai problémák megvitatásának élvezetes módja. A diákok csoportokban különböző tervezeteket dolgoznak ki környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatosan, amelyeket aztán megpróbálnak elfogadtatni az osztály többi tagjával.
A játék célja, hogy felderítse a környezetvédelmi problémák mögött álló elveket, és fejlessze a diákok kritikai gondolkodását miközben megalkotják és a nyilvánosság elé tárják érveiket.

Megvitatandó kérdések:

Milyen érvek szóltak az egyes tervezetek értéke vagy fontossága mellett?
Minden környezetvédelmi kérdés értékeken alapul?
Milyen nehézségek merültek fel a tervezetek kiválasztása és rangsorolása közben?
Miért nyert egy tervezet, vagy miért volt nehéz egyértelmű győztest találni?
Hogyan jutottak a diákok elhatározásra?
Mi befolyásolta őket ebben?
Létezik-e bármilyen általános elv, amely alkalmazható a környezetvédelmi kérdésekben?

13. A Thera bolygó

Kiváló alkalom politikai és társadalmi kérdések megvitatására. A diákoknak egy szabályrendszert kell kidolgozniuk, amely szerint új feltételek között egy új bolygón felépítenék a közösség életét.
A játék célja, hogy a diákokat jó néhány politikai kérdés megvitatására ösztönözze, például milyen fajta társadalomban szeretnének élni, és milyen törvényeknek szeretnék magukat alárendelni.

Megvitatandó kérdések:

Megegyeznek-e a diákok által a Thera bolygón ideálisnak tartott szabályok azokkal, amelyeket a Földön helyesnek találnak?
Milyen egy igazságos társadalom?
Lehet-e túl sok a szabályokból?
Lehet-e túl kevés szabály?
Vannak-e természettől való jogaink?

14. Törvények nélkül

Egyszerű feladat, amely azt képzeletbeli szituációt állítja középpontjába, hogy egyik pillanatról a másikra minden törvény érvényét veszti.
Célja, hogy elgondolkodtassa a diákokat arról, hogy milyen lenne a világ törvények nélkül, és hogy felmérjék, milyen kapcsolat áll fenn az erkölcs és a társadalmi szabályok iránti igény között.

Megvitatandó kérdések:

Ki lehetne-e ekkor jutni egy nagyvárosból?
Érne-e valamit a pénz?
Menne-e bárki is dolgozni?
Meddig tartana ez az állapot?
Elárulna-e valamit egy ilyen helyzet az „emberi természetről”?
Milyen erkölcs fejlődne így ki?

15. Csak egy pillanat

Platón híres dialógusain alapuló különleges játék, amely egyszerre nyújt lehetőséget a diákoknak a színjátszásra, vitára és gondolkodásra.
Célja, hogy egy szókratészi párbeszéd módszerének bemutatásával megismertesse a diákokat az érvelés kritikai elemzésével, valamint hogy az igazságról való gondolkodás különböző módjait bemutassa.

Megvitatandó kérdések:

Mi az igazságosság?
A szókratészi és a szofista vitamódszer.

16. Szókratészi szócsavarás

A diákok Platón stílusát utánozva kialakítják saját filozófiai nézeteiket.
A játék célja, hogy gyakoroltassa a kritikai gondolkodást. Egy fogalom definiálására irányuló kísérleteik közben a diákok elsajátítják az egyik általános módszerét egy érvelés kritikájának.

Megvitatandó kérdések:

Szókratész módszere.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.