Jakab György

A társadalomismeret és a médiaismeret integrációja

- A Társadalmi esettanulmányok¹ tananyagról -

A program neve Társadalmi esettanulmányok. Ezek az esetek - az "első" szépségkirálynő-választás, az ún. taxisblokád, a Videoton privatizációja, a Szársomlyó hegy körül kialakult gazdasági és környezetvédelmi problémák, a kétegyházi etnikai konfliktus stb. - sokféle tananyag hordozására alkalmasak.

1. Több szempontú és többszintű komplex megközelítést tesznek lehetővé: egyrészt sokoldalú társadalomtudományit, mivel az adott eset "szaktudományos" feldolgozása révén megtaníthatók az alapvető szociológiai, politológiai, közgazdasági alapfogalmak és összefüggések; másrészt egy "mindennapi" megközelítést, mivel az esetek segítségével alapvető társadalmi értékek, normák és minták is közvetíthetőek. Ebben az utóbbi értelemben talán a bibliai "példabeszédek" nevelési funkciójához hasonlítható: az adott történet viselkedési mintákat közvetít indirekt módon.

2. A második megközelítési mód éppen a társadalomismeret-médiaismeret integrációjára vonatkozik. A feldolgozandó eseteket ugyanis filmek - többnyire dokumentumfilm-részletek - hordozzák, ez lehetővé teszi a tömegkommunikációs rendszer működésének megismertetését, elemzését is. Ezen túlmenően minden konkrét esettanulmány feldolgozásakor önállóan is foglalkozik a tananyag a média világával: az adott eset, esemény szükségképpen megjelent az írott sajtóban, rádióban, televízióban, s ezeknek a "tömegkommunikációs termékeknek" az elemzése jól szemlélteti a média tényleges működési mechanizmusait.

Következzen egy konkrét példa, amelyen keresztül bemutatjuk a Társadalmi esettanulmányok tartalmi és módszertani sajátosságait s a tantárgyi integráció lehetőségét. Reméljük, mások is kedvet kapnak hasonló programok készítésére!

A média tükrében

Tudósítások

Molnár Csilla Andrea győzelme

1. "Hazánkban utoljára 1934-ben tartottak Miss Magyarország szépségkirálynő-választást. Pontosan 50 évvel később a szervezők hozzáláttak egy újabb, ahhoz hasonló verseny szervezéséhez. Október 5-én este nyolc órakor, ha egy kicsit döcögősen is, de megkezdődik Magyarország szépének választása. A lányok először nagyestélyi ruhában vonulnak végig a színpadon. Látszik elsőre, hogy amatőr verseny ez a javából, mert a színpadi mozgás még sokak számára okoz gondot... A publikum természetesen megjegyzéseket tesz vagy nemtetszését fejezi ki, ha értékítélete nem találkozik a zsűriével. De hát ettől szépségkirálynő-választás a szépségkirálynő-választás... A lányok pedig rendíthetetlenül vonulnak, mosolyognak, vonulnak, mosolyognak, reménykednek. Szemek villognak, csípők ringanak.

És végre az eredményhirdetés! Magyarország szépe, vagy ahogy külföldön majd szerepelni fog: Miss Magyarország: Molnár Csilla Andrea fonyódi diáklány. A díjak ígéretesek. Reklámszerződésekkel, külföldi utazásokkal, ruhákkal, kozmetikumokkal, virágokkal halmozták el a szépségkirálynőt és udvarhölgyeit. És sok pénzzel..." (Magyar Nemzet, 1985. okt. 7.)

2. "Sokkal problematikusabb Magyarország szépének az életkora. A szép, sudár Csilla tizenhat éves és gimnazista. Mi lesz a tanulással, ha Kairóba jár télen nyaralni, majd Máltába utazik az európai, aztán Miami Beachre az amerikai szépségkirálynő-választásra? És egyáltalán, mi lesz Csillával, ha aláírja a felkínált egyéves reklámszerződést? Felköltöznek szüleivel a kedves Fonyódról a zajos fővárosba? Délelőtt iskolába jár, délután műterembe és divatbemutatóra? Egyes szigorú vélekedők szerint pedagógiai vétség volt a kislánynak pénzt és szerződést ajánlani, zárolni kellett volna nagykorúságáig. Más szakértők szerint a legnagyobb veszély Kairóban leselkedik királynőnkre, hiszen nem kétséges, hogy az egyhetes vendéglátást felajánló egyiptomi úrnak milyen hátsó szándékai voltak az akkor még ismeretlen szép meginvitálásakor... Bár Csilla bejelentette, hogy a meghívást csak akkor fogadja el, ha vele mehet a kísérője is, az aggodalmaskodókat ez sem nyugtatta meg. Szerintük Csilla mamája sem elég, testőrök kellenének a gyönyörű kicsike oldalára.

A szépségkirálynő azt sem titkolta, hogy az iskolában rosszul áll a szénája, és hogy nincsenek illúziói: az egyeseket a szépségével nem fogja kijavítani. Mindenesetre az is valami, hogy egyáltalán ki akarja őket javítani. Remélhetőleg semmi sem tántoríthatja el ettől a szándékától. Ha másban nem, a szigorú Molnár papában bízik az ország érdeklődő apraja-nagyja: ő majd résen lesz." (Magyar Hírlap1985. okt. 8.)

Molnár Csilla Andrea halála

1. "Tragikus hirtelenséggel elhunyt Molnár Csilla Andrea, a Magyarország szépe vetélkedő 1985. évi győztese - adták hírül a tegnapi lapok. Élt 17 évet... Meghalt egy lány Fonyódon, 17 évesen. Vakította a fény. Vigyáztak rá, akik fölemelték?... A csillogó korona nélkül talán boldog felnőtt és családanya lehetett volna belőle." (Magyar Hírlap, 1986. júl. 12.)

2. "Miért ölte meg magát? A lapok, a rádió, a televízió tétova megemlékezéseiben, családi, baráti, munkahelyi beszélgetésekben minduntalan elhangzik ez a kézenfekvő kérdés - és válasz nincs rá. Csak annyit tudhatunk, hogy édesanyjának írt búcsúlevelében ez állt: ťAnyuka, nem bírom tovább...Ť Egyetlen nyilatkozatában az anya - kimondva-kimondatlanul - a szépségversenyt rendező reklám- és propagandavállalat bánásmódját teszi felelőssé gyermeke haláláért. Az a fiatalember, aki szinte közvetlenül a méregpohár felhajtása előtt beszélgetett Csillával, talán mélyebbre hatolt, amikor úgy nyilatkozott: a csendes Fonyódról a szépségversenyek, a reklám, a nagyvilági forgatag körébe kerülve könnyű megzavarodni. Természetesen vannak, akik szerelmi bánatra gyanakszanak, mások úgy vélik, az idei nyáron esedékes újabb szépségverseny próbatételétől riadt vissza a kislány, hátha ezúttal másnak a fejére kerül a korona... Valószínűleg minden magyarázat tartalmaz valamicskét az igazságból és könnyen lehet, hogy a teljes igazságot soha nem tudhatjuk meg."

Tíz éve hunyt el az első magyar szépségkirálynő

"Tíz esztendeje helyezték örök nyugalomra a kaposvári temetőben az első magyar szépségverseny győztesét, a 17 éves Molnár Csilla Andreát. Sírjánál tinédzserkorú lányok és fiúk ezrei zokogtak, köztük diáktársai, a fonyódi gimnazisták, ám a felnőttek is magukba roskadva próbálták feldolgozni a tragikus eseményt. Csilla - merthogy felkészületlen volt a sztárszerepre, és nem tudott védekezni az akkor már éledező magyar szépségipar hiénáival szemben - önkezével vetett véget életének. Kaposvári sírja 1986 júliusa óta zarándokhely lett. Melocco Miklós, a jeles szobrász készített fehér márványból reliefet a sírhoz, rajta a felirat: ťCsilla, szépek szépe, mesék királynője, aludj...Ť

A szépség(nagy)iparosok most újabb versenyre invitálják a magyar lányokat és közben zsörtölődnek, mert mint mondják: Molnár Csilla halálának 10. évfordulóján a hazai sajtó negatív kampányba kezdett. A szeptember 13-án Siófokon kezdődő és novemberben Salgótarjánban végződő Miss Universe védnökeiként jó nevű parlamenti képviselőket emlegetnek a szervezők, és ígérik: az idei szépségversenyhez egy nagyszabású drogellenes kampány kapcsolódik majd, a rendezvény mesés bevételéből pedig a nagycsaládosokat fogják támogatni. A siker reményétől megrészegült ötletgazdák tervei szerint az idei Las Vegas-i világverseny után jövőre hazánk fogja megpályázni a világszépe-választás százmilliókra rúgó rendezvényét. A hír hallatán akár elérzékenyülhetnénk és büszkék is lehetnénk, mindazonáltal Molnár Csilla tragédiáját nem feledtethetik a nagyívű tervek." (g. j. a. Magyar Nemzet, 1996. júl. 15.)

Kérdések, feladatok

Alkossatok három-négy fős csoportokat! A csoportok osszák el egymás között a győzelemről, valamint a halálhírről szóló cikkeket (minden csoport más cikket, illetve cikkeket olvasson). Először az egyes csoportok beszéljék meg a kérdéseket, majd a győzelemről, illetve halálhírről olvasó csoportok, végül közösen válaszoljatok a következő kérdésekre:

1. Rekonstruáljátok a cikkekből, hogy mi történt!

2. A cikkek alapján mit lehet tényszerűen megállapítani Molnár Csilláról, Csilla környezetéről, a szépségkirálynő-választásról, Csilla haláláról?

3. Elemezzétek az újságcikkeket!

a) Véleményetek szerint milyen tudatos vagy öntudatlan szándék alapján tértek el a tényektől?

b) Milyen értékítéleteket tartalmaznak az írások?

c) Milyen nyelvi kifejezőeszközöket (jelzőket, írásjeleket stb.) használnak a szerzők mondandójuk alátámasztására?

d) Milyen "rejtett üzenetet" tartalmaznak az írások? Mit akarnak sugallni az olvasók számára?

A Herceg

Információ a következő cikkrészlethez: Csilla halála után körülbelül 150 cikk jelent meg, főleg Németországban, Ausztriában, az USA-ban Csilla és Anhalt herceg állítólagos kapcsolatáról, s ezek közül néhányat magyar újságok is átvettek.

Tömegkommunikációs tündérmese

"A nyugat-német televíziók egyik csatornáján a Magyar szépségkirálynőt, Molnár Csilla Andreát a gránátosok egyenruhájában vezette fel Frederic von Anhalt herceg. Az európai szépségversenyt közvetítették, ha jól tudom, Münchenből. Azt már magyar riporterek derítették ki, milyen magányos volt Csilla Andrea Münchenben; a pénze volt kevés? A nyelvtudása szegényes? Ez utólag nehezen deríthető ki. A herceg meghívta Andreát vacsorára, majd vacsora után az operába. Megtakaríthatja a szállodapénzt - udvarolt a herceg, aki alighanem járatos a magyar kiküldetések rejtelmeiben is. A herceg egyik nyilatkozata szerint Andrea elfogadta a meghívást. Annak ellenére, hogy lovagja tüstént közölte: nem őt szereti, hanem az isteni Zsazsát², akit ígérete szerint elvesz feleségül... A romantikus légyott alig hagyott tisztázatlanul részleteket. A negyvenhárom esztendős herceg megkérdezi Andreát, szed-e fogamzásgátlót. Mire Andrea igennel válaszol. Herceg megígéri (Anhalt Frigyes von), hogy a kislány Amerikában lehet manöken, Németországban filmezhet. És Andrea állítólag (!) megadta magát. Örökké szeretni fogom - mondta a szépségkirálynő a hercegnek. Ez nagyon hízelgő - mondta a herceg -, de én nem szeretlek. Én mást szeretek. Zsazsát szeretem és elveszem feleségül. A herceg állítólag többször is meglátogatta Csilla Andreát Magyarországon. Egyik látogatása alkalmából a lány közölte, hogy gyermeket vár tőle. A herceg megpróbálta rábírni, hogy vetesse el a gyermeket. Erre a lány nem volt hajlandó. 1986. július 9-én Molnár Csilla Andrea, hazánk szépségkirálynője, Anhalt Frigyes herceg állítólagos kedvese, öngyilkos lett... Ki a felelős? - firtatta megannyi cikk. Prinz Frederic von Anhalt neve egyik cikkben sem merült fel..." (Új Tükör, 1986. december.)

Az anya

Mit mondanak a tanúk? - Csilla már nem tud védekezni

"Egyszerűen nem tudom felfogni józan ésszel, hogy bizonyos újságíróknak hogyhogy nem számít a jóérzés és a tisztesség, hogy miért nem azt írják csak, ami megfelel a tényeknek. A hercegről nem is beszélek, aki képtelennél képtelenebb variációkkal állt elő Csilla és az ő szerelmét illetően. Tele volt a cikkekkel a külföldi sajtó. Egyszer azonban jött az Új Tükörben is két teljes oldalon egy írás, amely a legocsmányabb pletykaszinten tálalta az ťamerikai hallomásokatŤ. A cikk újra felkavarta a kedélyeket. Tudja, itt egyszerű emberek élnek, akik készpénznek vesznek mindent, ami az újságban megjelenik. Nem győztünk magyarázkodni, mert úton-útfélen kérdezősködtek az emberek, hogy tényleg a herceg szeretője volt-e Csilla, meg hogy tényleg terhes volt-e, és így tovább... Rendben van, rám és a családra nem kell tekintettel lenni. De az Isten szerelmére, egy tizenhét éves lány meghalt, áldozata lett ennek a mocskos világnak! Miért kell akkor e halott lány, a kislányom tetemén hírnevet, dicsőséget, sikert szerezni? Mit akarnak még tőle?"

A tolmács - aki Münchenben Csillával volt

"A tévéműsorban a herceg volt az előttünk lévő szám. Utána jöttek a lányok. Mire befejezték, a herceg már melegítőben volt, és segített elkalauzolni bennünket a tévé büféjébe. Ott ebédeltünk. Az igaz, hogy Csilla asztalához ült a herceg, és amennyire tudtak - Csilla nem jól beszélt németül - elbeszélgettek, de nem volt ez több tizenöt-húsz percnél. Utána Csilla mesélte, hogy kapott egy névjegykártyát is, és némi biztatást arra, hogy ha a későbbiekben bármikor segítségre van szüksége, hívja fel. Aztán a szálláshelyünkre vittek bennünket. A szállás a város és a repülőtér között, félúton egy motelban volt, csak mi laktunk benne. Külön utakról szó sem lehetett, épp a nem kis távolság miatt. Biztos vagyok abban, hogy őt ez a herceg legfeljebb az érdekesség szintjén foglalkoztatta. Ugyanis, ha kicsit jobban érdekli, valószínűleg mesél róla, mint ahogy sokat mesélt arról a pasiról is, akibe akkoriban nagyon szerelmes volt."

A kórboncnok jelentése

"Molnár Csilla vérében alkoholt kimutatni nem lehetett. A terhesség gyanúja pedig teljes határozottsággal volt kizárható..."

Kérdések, feladatok

1. Véleményetek szerint milyen érdekei fűződhettek a hercegnek ehhez és a többi cikkhez?

Alkossatok csoportokat és válasszatok ki az alábbi kijelentések közül hármat, amelyeket a leginkább igaznak éreztek. Hasonlítsátok össze a csoportok választásait, majd válaszoljatok közösen a kérdésre!

- A herceg a sajtót használta fel különböző álhírek megjelentetésére, hogy Gábor Zsazsát féltékennyé tegye.

- Aki vállalja a nyilvános szereplést, annak tudnia kell, hogy a magánélete közüggyé vált, hogy a sajtó, a média beavatkozik az életébe.

- A herceg csak anyagi segítséget nyújtott egy szép magyar kislánynak, akinek a magyar állam alig adott valami költőpénzt, szinte ingyen dolgoztatta.

- Bár a hercegnek is jól jön egy kis reklám egy magyar szépségkirálynővel, nem követett el vétséget, hiszen a rágalmakat nem ő jelentette meg a sajtóban.

- Szorosabbra szerette volna fűzni az osztrák és magyar kapcsolatokat, ezért minden alkalmat megragadott, ahol nyilvánosságra számíthatott. Ezért nem vonható felelősségre, hiszen a szándék nem volt rossz, csak azzá tették.

- A herceg saját magának csinált reklámot; a rágalmakat viszont elfelejtette megcáfolni a nyilvánosság előtt. Számára az volt az alapelv: "mindegy, hogy mit mondanak, csak beszéljenek róla".

- A herceg saját férfiasságát akarta bizonyítani magának, ezért örült a fiatal magyar kislány társaságának, s ezért csinálta ezt a hecckampányt.

- Egyéb.

2. Milyen érdekei fűződhettek az újságírónak ahhoz, hogy ez a cikk Csilla halála után megjelenjen Magyarországon?

3. Milyen következményei lehettek annak, hogy ez a cikk megjelent?

4. Mit tehetnek a hozzátartozók egy ilyen írás megjelenése ellen, illetve azután, hogy ez a cikk megjelent?

5. Véleményetek szerint felelősségre vonható-e az újságíró, illetve a herceg ezért az írásért? Ha igen, milyen módon?

6. Véleményetek szerint mit tehet (tegyen) az állam annak érdekében, hogy ne kelljen bevezetnie a cenzúrát, de az ilyen jellegű mocskolódó cikkek megjelenését is megakadályozza?

7. Beszéljétek meg (ötletroham), hogy mit tennétek ti a hozzátartozók helyében!

Álhírek, féligazságok - módszerek

Első példa

Az álhír: "A nyugatnémet televíziók egyik csatornáján a Magyar szépsékirálynőt, Molnár Csilla Andreát a gránátosok egyenruhájában vezette fel Frederic von Anhalt herceg. Az európai szépségversenyt közvetítették, ha jól tudom, Münchenből."

A féligazságok: Mindketten szerepeltek egy müncheni tévéműsorban, de nem együtt, legfeljebb egymás után következtek. (Később a büfében valóban együtt voltak kb. húsz percig.) Később valóban volt európai szépségverseny, de az Máltán zajlott, oda igyekeztek Csilláék, és néhány napra megálltak Münchenben.

Módszerek: A magyar jelzőt nagybetűvel írta a szerző, valószínűleg figyelemfelkeltés céljából. A szöveg végén pedig úgy fogalmaz: ha jól tudom, amivel oldani igyekszik állításai súlyát, menekülni igyekszik a személyes felelősség alól. A szerző mindvégig hallomásokra épít - ...azt már a magyar riporterek derítették ki (magyar riporter erről a témáról nem írt a szerzőn kívül), ... a herceg egyik nyilatkozata szerint -, de azért nyugodtan leírja a legvadabb pletykákat is mint tényeket. Ugyanakkor viszont ilyen jellegű mellékmondatokkal egyszerűen elhárítja magáról a felelősséget.

@BEKEZDÉSCÍM2 = Második példa

Az álhír: "A herceg meghívta Andreát vacsorára, majd az operába. Megtakaríthatja a szállodapénzt - udvarolt a herceg, aki alighanem járatos a magyar kiküldetések rejtelmeiben is. A herceg egyik nyilatkozata szerint Andrea elfogadta a meghívást. Annak ellenére, hogy lovagja tüstént közölte: nem őt szereti, hanem az isteni Zsazsát, akit ígérete szerint elvesz feleségül."

A féligazságok: A romantikus történetbe váratlanul belekeveredik egy nagyon sajátos magyar realitás - az alacsony kiküldetési pénz -, amely igyekszik valószerűvé tenni a kibontakozó tündérmesét. A másik reális elem Gábor Zsazsa személye. A korabeli olvasó számára nyilvánvaló volt, hogy Csilla hírbehozása éppen miatta történt. Gábor Zsazsa ugyanis a '30-as években Magyarország szépségkirálynője volt. Az, hogy Gábor Zsazsa jövendőbelije elcsábítja az ötven évvel későbbi magyar szépségkirálynőt, az mind a herceg, mind a botrányokat kedvelő ("nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam") Zsazsa számára is kedvező volt esküvőjük előtt.

Módszerek: A herceg tehát egyszerűen csak hasznot igyekezett húzni Csilla halálából, így "reklámozta" leendő házasságát az amerikai és a német bulvárlapokban. Legalább ennyire súlyos erkölcsi felelősség terheli a "magyar változat munkatársát" is, aki önkényesen keveri össze a tényeket és "hallomásokat", aki valószínűleg tudta ugyan az igazságot, de azért a széles hazai nyilvánosság elé tárja a halott Molnár Csilla nem létező szégyenét.

Harmadik példa (egy másik cikkből)

Az álhír: "...Andrea egyik napról a másikra egyedül maradt. A herceg Hollywoodban a botrányairól ismert Gábor Zsazsa filmdívával szórakozott a milliomosok fogadásain. S ami még rosszabb, Andrea apja rájött lányának a herceggel való szerelmi kapcsolatára... Különösen azt vette rossz néven, hogy a herceg egyidős vele, tehát 41 éves. Az a tudat, hogy egy ilyen idős ember karjaiban volt a lánya, egyenesen önkívületbe kergette a fonyódi vendéglőst: mindennaposak voltak a veszekedések, a legszebb magyar lány bizony gyakran kapott verést is... Most, július elején, kígyómérget ivott, amelyet egy egyiptomi útjáról hozott magával... Frederic von Anhalt vigasztalanul, látszólag összetörten nyilatkozott a Quick magazinnak: ťŐrülten szerelmes voltam belé!Ť" (Átvette a Békés Megyei Népújság, 1986. aug. 11.)

Féligazságok: A valóság és a fantázia furcsán keveredik ebben az írásban, öntudatlan vagy tudatos újságírói szándék nyomán. Csillának ugyanis valóban volt egy, az apjával majdnem egyidős szerelme Fonyódon, ami miatt rossz volt a viszonya az apjával, s ami nagymértékben hozzájárult a tragédiához is. A verés meg a herceg pedig már a fantázia szülötte.

A másik jellemző példa "az Egyiptomból hozott kígyóméreg". A történet igaz része az, hogy Csilla a versenyen nyert egy egyiptomi utazást, ahová aztán nem utazhatott el, mivel a magyar sajtóban cikkezni kezdtek "Csilla erkölcseinek védelmében". Az egyiptomi útból tehát a valóságban semmi sem lett, de ez a "félinformáció" már elég volt ahhoz, hogy öngyilkosságához a romantikus "egyiptomi kígyómérget" (lásd Kleopátra) társítsák az újságírók.

Kérdések, feladatok

1. Beszéljétek meg, hogyan védheti meg becsületét egy a sajtóban megrágalmazott ember!

2. Keressetek a napisajtóban arra példát, hogy a tényeknek megfelelően tájékoztatnak!

3. Keressetek példát az ellenkezőjére is!

4. Milyen jellegű torzításokat, "csúsztatásokat" figyeltetek meg a cikkekben?

5. Milyen jellegű érdek- és értékviszonyokat figyeltetek meg a cikkekben?

6. Véleményetek szerint mi a feladata és szerepe a sajtónak a társadalom életében? Alkossatok csoportokat és válasszatok ki három olyan véleményt, amellyel egyetértetek, és három olyat, amellyel nem. Ezután beszéljétek meg közösen a csoportok választásait!

- Információközlés, tömegtájékoztatás

- Segítségnyújtás a mindennapi élet dolgaihoz

- Szórakoztatás, játék

- Az anyanyelv közvetítése, a stílus fejlesztése

- Adott ideológiával kapcsolatos állásfoglalás, ezen keresztül az olvasók politikai befolyásolása

- Bizonyos termékek, szolgáltatások reklámozása

- Tanítás

- Ízlésformálás

- Igazságok közzététele

- Reménykeltés

- Haszonhoz juttatni bizonyos embereket és csoportokat

- Felkészítés az életre

- Az olvasókat idegesítő, kellemetlen hírek elfogadhatóvá tétele

- Egyéb

Médiaetika

Az Amerikai Újságszerkesztők Társaságának alapelvei

PREAMBULUM. Az amerikai alkotmány első kiegészítése, amely a szólásszabadságot védelmezi bármilyen törvény általi korlátozástól, a sajtó által szavatolja a nép egyik alkotmányos jogát, ezért az újságírókat különleges felelősséggel ruházza fel. Emiatt az újságírás a művelőitől nemcsak szorgalmat és tudást követel, hanem azt is, hogy feleljenek meg az újságírók kivételes kötelezettségeivel arányos tisztesség követelményének. E célból az Amerikai Újságszerkesztők Társasága közzéteszi ezen alapelveit mint a legmagasabb etikai és szakmai teljesítményre ösztönző mércét.

I. CIKKELY - Felelősség. A hírek és vélemények gyűjtésének és terjesztésének elsődleges célja az általános boldogulás szolgálata azáltal, hogy informálja a népet, és képessé tegye a napirenden lévő témák megítélésére. Azok az újságírók, akik önző érdekből vagy ártó szándékkal visszaélnek a szakmai helyzetükkel járó hatalommal, hűtlenül kezelik a köz bizalmát. Az amerikai sajtót nem azért tették szabaddá, hogy éppen csak informáljon vagy éppen csak vitafórum legyen, hanem hogy részletekbe menő vizsgálatnak vesse alá a társadalom hatalmi szerveit, beleértve a hivatalnoki hatalmat a kormányzás minden szintjén.

II. CIKKELY - Sajtószabadság. A sajtószabadság a népé. Meg kell védeni bármely - köz- vagy magán- - irányból kiinduló beavatkozástól vagy támadástól. Az újságíróknak éberen kell őrködniük azon, hogy a közügyek intézése a nyilvánosság előtt történjék. Résen kell lenniük mindazokkal szemben, akik a sajtót önös érdekből akarják felhasználni.

III. CIKKELY - Függetlenség. Az újságíróknak kerülniük kell a tisztázatlan helyzeteket és a tisztázatlanság látszatát, valamint bármilyen, érdekütközésből fakadó összeférhetetlenséget vagy annak látszatát. Semmit nem fogadhatnak el, sem olyan tevékenységet nem folytathatnak, ami integritásukban kompromittálná őket vagy ami ennek látszatát keltené.

IV. CIKKELY - Pontosság és hitelesség. Az olvasó iránti jóhiszeműség minden jó újságírás alapja. Mindent meg kell tenni azért, hogy a hír tartalma pontos, egyoldalúságtól mentes, összefüggéseiben feltárt és minden oldal korrekt módon megvilágított legyen. A szerkesztőségi cikkek, az elemző cikkek és a kommentárok a tényeket illetően ugyanolyan pontosak legyenek, mint a hírközlés.

A lényeges tárgyi tévedéseket, mint ahogy a kihagyásból eredő hibákat is, azonnal és feltűnő módon korrigálni kell.

V. CIKKELY - Pártatlanság. A sajtó pártatlanságának nem feltétele, hogy ne kérdőjelezzen meg dolgokat vagy hogy tartózkodjék a szerkesztőségi véleménynyilvánítástól. Azonban a helyes gyakorlat megkívánja, hogy az olvasó világosan különbséget tudjon tenni a hírközlés és a véleménynyilvánítás között. Azok a cikkek, amelyek véleményt vagy személyes interpretációt tartalmaznak, világosan felismerhetők legyenek.

VI. CIKKELY - Korrektség (Fair play). Az újságíróknak tiszteletben kell tartaniuk a hírben érintett személyek jogait, be kell tartaniuk a tisztesség általános normáit. Hírközlésük korrekt és pontos voltáért felelősséggel tartoznak a köznek.

Azoknak a személyeknek, akiket nyilvánosan megvádolnak, a lehető leghamarabb alkalmat kell adni a válaszadásra.

A hír forrásának tett ígéretet a bizalmas kezelésre minden körülmények között be kell tartani, tehát az ilyen ígérettel nem szabad könnyelműen bánni. Ha nincs világos és nyomós ok a bizalmas kezelésre, az információ forrását meg kell jelölni.

Ezen elveknek az a rendeltetése, hogy megőrizzék, védjék és erősítsék a bizalom és tisztelet szálait az amerikai újságírók és az amerikai nép között, azokat a szálakat, amelyek nélkülözhetetlenek a szabadság megőrzéséhez, amelyet a nemzet alkotmányának megalkotói bíztak rájuk. (Idézi W. L. Rivers-C. Mathews: Médiaetika. Budapest, 1993. 303-304. p.)