Előszó

Az utóbbi évek nemzetközi összehasonlító vizsgálatai a magyar diákok iskolai teljesítményét illetően – összevetve más országokban tanuló társaikkal – kedvezőtlen eredménnyel zárultak. Különösen a PISA 2000 eredményei kaptak a szűkebb szakmai közvélemény kereteit túllépve nagyobb nyilvánosságot, lehetőséget biztosítva más szereplőknek (szülői és más civil szervezetek, magánemberek és politikusok stb.) is arra, hogy a közoktatás számos – sokszor valóban problematikus – területét érintve kifejthessék, megfogalmazhassák véleményüket a hazai iskoláztatással kapcsolatosan. Noha a kérdésről itthon nem alakult ki olyan sokrétű (és a drámai hangvételt sem nélkülöző), a társadalom számos dimenzióját átható polémia, mint például Németországban, mégis jogosan merült fel az igény – elsősorban az oktatáspolitika, az oktatásirányítás oldaláról – arra, hogy készüljön (készüljenek) feltáró, a kedvezőtlen eredmények okait bemutató, azokat a társadalom és a közoktatás szélesebb összefüggéseibe helyező kutatások, amelyek egyúttal alkalmasak lehetnek a megfelelő, a problémákat kezelni képes, az oktatáspolitika számára (fel)használható ajánlások, koncepciók, cselekvési tervek megfogalmazására.

Ezt a célt szolgálta az Oktatási Minisztérium 2002 szeptemberében született felkérése, amely az Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központját bízta meg egy olyan kutatás megszervezésével és lebonyolításával, amely a tervek szerint elsősorban azoknak a tanulói munkaterheknek a feltárására irányult, amelyek az iskolai tevékenységgel állnak összefüggésben. A kutatás eredményeinek a feldolgozása 2003 áprilisában fejeződött be, eredményeit e kötet tartalmazza.

A kutatás széles körű szakmai összefogás segítségével valósult meg. Az országos kiterjedésű, 2702 háztartásra kiterjedő kérdőíves, kérdezőbiztosok segítségével lebonyolított adatfelvételt és az itt nyert adatok elsődleges feldolgozását a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. munkatársai végezték el azoknak a kérdőíveknek az alapján, amelyeket az OKI FKK és a Medián munkatársai közösen állítottak össze. A mintavétel iskolatípusokra (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), ezeken belül évfolyamokra (4-6-8-10. évfolyamok, beleértve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokat is), valamint településtípusokra épült. A kérdőívek kidolgozását Budapesten és több vidéki városban tanulók és szüleik részvételével lebonyolított „fókuszcsoportos” vizsgálat előzte meg, amelyek során már előzetesen képet kaphattunk mind a tanulók, mind pedig a szülők véleményeiről az iskolai „munkaterhekkel” kapcsolatban. A kutatás részletes módszertani leírását és a beszélgetések összegzését a Függelék tartalmazza.

A kutatás másik vonulatát a Budapesten, valamint Nógrád és Zala megyében lebonyolított, 30 iskolára kiterjedő, a kutatás alapproblémáját esettanulmányokkal bemutatni kívánó program képezte, amely során iskolavezetőkkel, pedagógusokkal, intézményi fenntartókkal készültek interjúk. Mindezt az iskolák által a kutatók rendelkezésére bocsátott iskolai dokumentumok (tantárgyfelosztások, tanári és tanulói órarendek, pedagógiai programok stb.) elemzése egészítette ki.

A kutatás gazdag eredményt hozott. Mint szinte minden nagy kiterjedésű kutatás esetében, most is azzal szembesülhettek a program részvevői, hogy olyan mennyiségű adathoz jutottak, amelyek feldolgozása még éveket vehet igénybe.

Az elmúlt hónapok munkáinak eredményét tartalmazó kötet közel sem jelenti tehát azt a teljességet, amit a kutatás eredményei (még) magukban rejtenek. Ezek feldolgozására és közzétételére a következő hónapokban (években) kerülhet sor.

Mayer József
OKI FKK