Mihály Ildikó – Rubik Anna – Bognár Mária
Tallózás az Internet oktatásfejlesztési web oldalain
Bevezetés
A Világháló kínálata az oktatással kapcsolatos témákban is óriási; az innen megszerezhető ismeretek sokoldalúak, az oktatás minden szintjéről, minden területéről szinte naprakész tájékoztatást adnak mindazoknak, akik ezen lehetőségek igénybevételével kívánják saját, egyéni tájékozódásukat, netán szakmai továbbképzésüket alkalmanként vagy rendszeresen megoldani. Különösen értékesek az oktatás fejlesztésében működésük óta hagyományosan meghatározó szerepet játszó szervezetek, az UNESCO, az OECD és a Világbank portálján, az Egyesült Királyság oktatási minisztériuma által fenntartott vagy támogatott, illetve különböző, nem egy esetben már évtizedek óta működő, több tucat országot is átfogó, pedagógusok tízezreinek munkájából okuló kutató-fejlesztő intézmények honlapjain hozzáférhető közlemények. Ez utóbbiakat közzétevő fórumok elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa nagy egyetemeinek tartozékai, de van köztük szép számmal a szakma újító szándékú képviselői által létrehozott non-profit szervezet is; a közös bennük az, hogy valamennyien elkötelezték magukat az oktatás tartalmi-módszertani és szervezeti megújítása mellett, és ennek érdekében kutatási tapasztalataikat kitűnően megszerkesztett honlapjaik révén elsősorban a pedagógusokkal, de gyakran a tanulókkal és a szülőkkel is meg kívánják osztani.
A Világhálón olvasható elemzések egyaránt érintik az elmélet – az oktatási stratégiák – és a mindennapos iskolai, tanórai és tanórán kívüli gyakorlat kérdéseit, olyannyira, hogy igen sok bemutatott programban a tanítás vagy az ellenőrzés során kitűnően hasznosítható példa-javaslatok, játék-ötletek és egyéb kezdeményezések is találhatók. A web-oldalak nagyobbik része – természetesen – interaktivitást is lehetővé tesz; de ha erre nincs is mindig mód, arra biztosan számíthat a szerteágazó linkek között böngésző érdeklődő, hogy valamelyik oldalon egy-egy adott témában szülőktől és pedagógusoktól beérkezett, aktuális kérdésekre adott konkrét válaszokat is olvashat. Némelyik honlap pedig akár szabályos workshopként is tekinthető. A honlapokon idézett, vagy a szerzők által hivatkozott szakmai közlemények jóvoltából pedig – az elmondottakon kívül – elég jól nyomon követhetők még a pedagógiai szakirodalom legújabb nyomtatásban megjelent publikációi is (könyvek és folyóirat-cikkek, konferencia-beszámolók stb.), lehetővé téve időről-időre az általuk nyújtott szakmai-módszertani kapaszkodók igénybe vételét is.
A pedagógiai reformok és fejlesztési újítások után érdeklődő keresés során az Interneten olvasható közleményekben is új témákra, új irányzatokra, az oktatás világában megjelenő újabb szereplőkre és a hagyományostól sok tekintetben eltérő megközelítési módokra figyelhetünk fel; valamennyi az aktualitásokhoz való igazodást, az új társadalmi-gazdasági kihívásokra való megfelelés igényét jeleníti meg.
Az új témák között – legnagyobb gyakorisággal – a felkeresett honlapokon a következők szerepelnek:
- A speciális igényű (azaz a fogyatékos, vagy netán az egészen kitűnő képességű) tanulókkal való foglalkozás feladatai;
- A szülők és az iskola közi partneri viszony kialakításának feladatai;
- A tanulókat érő közösségi hatások pedagógiai szerepének felmérése és a hatások megfelelő alkalmazása;
- A számítógép-használat és az Internet-hozzáférhetőség kiaknázásának pedagógiai lehetőségei;
- A nemek között még mindig meglévő különbségek kezelése;
- A tanácsadói tevékenység pedagógiai lehetőségeinek kihasználása;
- Új tartalmak beillesztése az oktatás folyamatába.
Az új irányzatok között felfigyelhetünk – például – a Dewey óta ugyan már jól ismert, de mostanában ismét divatba jönni látszó "outdoor education"1 gyakorlatára vagy az ún. "evidence-based education"2 népszerűsítésére, ugyanígy a valóságban megtapasztalt aktualitásoknak a nevelés programjában való azonnali megjelenésének igényére; de mindenek előtt arra a 2001-ben – törvénnyel is megerősített – jó értelemben vett kampányra, mely a "No Child Left Behind"3 címmel indult útjára az Amerikai Egyesült Államokban, és igen hamar követőkre talált szerte a világban. De mindenképpen új irányzatot képviselőknek tekintjük az itt is emlegetett kooperatív és a kollaboratív tanítási és tanulási módszerek híveit is.
A nevelési folyamat új szereplői között pedig a közleményekben – egyebek között – megjelennek a vándorló életmódot folytató, illetve a bevándorló családok gyermekei, az ő sajátos problémáikkal együtt, vagy a távoli, elmaradott kontinensek országainak (Kenya, Guinea, Bangladesh) iskolába eddig soha nem járt gyermekei-felnőttjei. De az olyan, nem pedagógus "nevelők" is, mint például a Békehadtest aktivistái, vagy a különféle tanácsadói szolgáltatások szakemberei – főként a pszichológusok és a viselkedésterapeuták.
Az új megközelítést, illetve a hagyományostól eltérő pedagógiai látásmódot többnyire az egyéni oktatási tervek, valamint a projekt-oktatás, illetve az interdiszciplinaritás népszerűsítésére utaló szakmai hivatkozások testesítik meg.
A továbbiakban ezeket a témákat vesszük sorba – nem a fenti felsorolás logikája mentén, hanem az érdekesebb web-oldalak anyagainak részletesebb vagy kevésbé részletes elemzése segítségével.
Világszervezetek honlapjai
A világszervezetek honlapjai közül itt három bemutatására kerül sor: a Világbank, az UNESCO és az OECD oktatási honlapjáéra.
A Világbank oktatási honlapja
http://www1.worldbank.org/education
Az oldal alapvetően tájékoztató jellegű: a szervezet futó programjairól, elért eredményeiről, megvalósított programjairól.
A fejlesztési elképzelések, stratégiai tervezési folyamatok alapjául a legtöbb szakmai fórumon, kutatásokat végző intézménynél érezhetően az UNESCO által 1990-ben, a thaiföldi Yomtien-ben megtartott "Education for All" konferencia határozatai szolgálnak. Ezek motiválják a Világbank4 rendkívül széles spektrumú oktatási programját is, melyet külön honlapon, és a hozzákapcsolódó linkeken keresztül tárnak a közvélemény elé. Ez, az oktatás kérdéseinek szentelt honlap – mely nagyon logikusan felépített, jól áttekinthető – külön figyelmet szentel a lányok nevelésének, a kora gyermekkori nevelés kérdéseinek, a felnőttoktatás, valamint az iskola-egészségügy kérdéseinek; a tudásgazdaság érdekében elvégzendő feladatok között pedig fontosnak tartja a közép- és felsőoktatás, a tudomány és társadalom, az oktatás és technika viszonyának, a globális távoktatás, az oktatás-gazdaságtan valamint a vizsgáztató rendszerek különböző szakmai kérdéseinek tisztázását. (Csak ennek az utóbbi programnak a megvalósítása egyébként három esztendei munkát igényel!) De a tartalomjegyzék alapján a kereső számíthat arra is, hogy lapozgatás közben megismerkedhet az egyes régiók oktatási programjaival, különféle statisztikai adatokkal, projektekkel, és a szervezet által rendezett múltbéli, illetve a jövőben várható szakmai eseményekkel is.
A regionalitás kérdéseiről szólva – például – szakemberek már a bevezetőjükben is szándékaik legfontosabb jellemzőjeként azt emelik ki, hogy újabban elsősorban azokat az országokat kívánják támogatni, amelyek a holisztikus szemléletű oktatási rendszer kiépítésén fáradoznak, mert belátják: csak ily módon érhetik el a minőségi oktatás általánossá tételét, és a tudásalapú társadalom megteremtését, ami nélkül viszont nem is lehetséges a globalizálódó világban érvényesülni. A jelenlegi helyzet azonban még igen messze áll az optimálistól. A Világbank adatai szerint ugyanis 1999-ben még mindig 112 millió általános iskolás korú gyermek nem járt iskolába; kétharmaduk lány, elsősorban Dél-Amerika és a Szub-Szahara egyes országaiból. A Világbank ezért – mint ahogy a főtémák között már említettem – külön fejlesztési csoportot hozott létre a lányok iskoláztatásának javításáért; honlapjukon e programjaikról is folyamatosan és részletesen tájékoztatják az érdeklődőket.
A lányok nevelésének általánossá tétele érdekében kidolgozott stratégiai feladatok természetesen nem jelenthetik sem csak egy ország, sem csupán egyetlen szervezet – még ha az világméretű is! – felelősségét, ezért Világbank az UNESCO mellett partnerül hívta e programjához – például – az UNICEF5 szervezetét is. Mivel a lányok oktatásával-nevelésével kapcsolatos kérdések megoldatlansága jellegzetesen a harmadik – azaz a fejlődő – világ problémája, a szervezet – remélhetőleg számukra is meggyőzően ható – bizonyítékokat is felmutat a lányok oktatásából következő hosszú távú előnyökkel kapcsolatosan. Érdemes az érveket akár szó szerint is idézni a honlapról! Ezek szerint ugyanis a lányok képzése
- növeli a gazdaság termelékenységét;
- csökkenti az anyai és a gyermek-halálozási arányokat;
- csökkenti a termékenységet;
- javítja a következő generáció egészségügyi, jóléti és oktatási kilátásait;
- hozzájárul a környezeti erőforrások egészségesebb kihasználásához
- végezetül pedig jelentős mértékben csökkenti a szegénységet.
Az illetékesek azonban azt is jól tudják: nem elég csupán a jövő előnyeit felkínálni a ma még sok helyen ellenálló szülőknek; a meggyőzés érdekében ismerni kell a ma még élő, vagy legalábbis annak tartott akadályozó tényezőket is. Ezek pedig a következők:
- sok közösségben ma még kulturálisan elfogadhatatlan egy lányt egyedül nagy távolságra elengedni – még az iskolába sem!
- a korai házasságkötések kényszere és a nők elkülönítésének sok helyütt még ma is meglévő gyakorlat;
- a fiútársak és netán az oktatószemélyzet felől a lányokat ún. "zaklatások" érik.
Ezen feltételezések ismerete megfelelő segítséget nyújthat a lányok oktatását magukra vállaló intézmények típusának kialakításához; ugyanakkor – érvelnek tovább a Világbank szakértői – valamiképpen lehetőséget kellene teremteni annak az elvárásnak a megvalósítására is, mely a lányok oktatási költségeinek a családokra eső hányadát is valamiképpen csökkenteni szeretné.
A Világbank természetesen azokra a pedagógusokra is gondol, akik a lányok beiskolázásával kapcsolatban különféle speciális szakmai problémáikhoz szeretnének segítséget kapni; az általuk erre kidolgozott speciális képzési anyagokat tehát interaktív formában tette elérhetővé, olyan programcsomagokat is kínálva a honlapjra belépőknek, amikben rengeteg írásos szakmai publikáció, szemléltetésre alkalmas videos példa- és fotoanyag is segíti az érintett szakemberek helyes irányba való elindulását.
Az "Education for All" stratégia kapcsán meg kell még említeni azt is, hogy a Világbank e fórumon is meghirdetett akcióprogramja optimális esetben 2005-re, legrosszabb esetben 2015-re kívánja elérni azt, hogy a világon minden gyermek elvégezze a – kiváló minőségű oktatást nyújtó! – általános iskolát, illetve, hogy e téren végérvényesen eltűnjenek a nemek közötti különbségek (amik – mint fentebb is láthattuk – minden esetben egyértelműen a lányok hátrányait jelentik). Ehhez pedig legelőször is az kell – magyarázzák –, hogy minden országban minden iskolás korú gyermeket iskolaköteles korba jutva beiskolázzanak, aztán pedig megfelelő oktatási kínálat révén gondoskodjanak arról is, hogy a gyermekek minél tovább bent is maradjanak az iskolában. Az oktatás szakmai-pedagógiai eszközei azonban – mint azt a fenti kutatási tapasztalatok ismerete is megerősíti – nem mindig elegendőek az igazi eredményekhez; ezért egyéb segítő eszközök "bevetésére" is fontos szerep hárul; az ösztöndíjak és egyéb támogatások odaítélése mellett tehát a szervezet folyamatosan igénybe veszi a civil fórumok különféle lehetőségeit is, elsősorban a Békehadtest aktivistáit, de számít a különféle helyi nőszervezetek meggyőző-támogató közreműködésére is.
Az általánosan szükséges fejlesztési irányok között említésre érdemes még a "hatékony iskolák és hatékony pedagógusok" munkacsoport programja is; ennek középpontjába elsősorban az Afrika falusias jellegű – rurális – településeinek ellátására irányuló pedagógiai erőfeszítéseket helyezik. (Hogy már az e témában megvalósított eddig tevékenységük sem nélkülözi az eredményeket, mutatja az is, hogy amikor honlapon rákattintottam a keresőre, és beírtam a "rural education" kifejezést, a program száz olyan korábbi világbanki dokumentumot – vizsgálati beszámolót, elemzést-értékelést stb. – jelenített meg, amik mind valamiképpen idekapcsolódnak. Hozzáteszem, hogy – természetesen – ilyen jellegű kereső-programot minden témához felkínálnak. Az érdeklődő tehát számtalan továbblépési lehetőséget kialakíthat magának.) De ugyanez a munkacsoport foglalkozik – például – a külső és a belső közösségnek az oktatási fejlesztésekben betöltött szerepével is.
A Világbank honlapján olvashatók még olyan közlemények is, amik külön foglalkoznak – egyebek között – az AIDS megjelenésének problémáival ("a HIV-vírus drámai változásokat hozott az oktatási rendszer számára is" – így vezeti be például az egyik szakértő azokat a feladatokat, amik a betegség terjedésének megelőzése érdekében egyértelműen az iskolákra hárulnak); az e-learning program világméretű expanziójának a szükségességével (ez ugyanis alkalmat ad az oktatás számára az országhatárok átlépésére is); és ismertetik a "No Child Left Behind" program6 2007-ig kidolgozott stratégiai tervezetét, valamint az Internet adta lehetőségeket a távoktatás tapasztalatainak népszerűsítésére.
A Világbank által közzétett cikkek, szakmai beszámolók némelyike pedig tanulók tanulmányi eredményeinek javításához kíván konkrét segítséget adni, és ebbéli szándékukban elsősorban a matematika tanításának átalakításához adnak módszertani javaslatokat. (Ez a vállalkozás – természetesen – egyáltalán nem könnyű, mert, mint mondják, ez a tananyag majdnem 50 éve változatlan.) Mindenesetre néhány iskolában láthatóan már komoly sikereket értek el a matematikai curriculum általuk javasolt átalakításával; tallózás közben az érdeklődők is találhatnak különféle jól hasznosítható gyakorlati példákat, ötleteket, és maguk is közzétehetnek hasonlókat, saját tapasztalataik alapján.
Szolgáltatásaikat – természetesen – nem csak az oktatási honlapon böngészőknek szánják, de mindenképpen érdemes kínálatukkal megismerkedni; ezekben a hetekben – például – különféle nyári szakmai programokat, illetve ösztöndíjakat kínálnak. S az itt látható kereskedelmi kínálatból nem hiányoznak a kész tanulási programok sem, főként a szakképzés témáiban van igazi választék.
A tanácsadás-témának szentelt összeállításuk pedig ne tévesszen meg senkit; ezúttal nem a különféle életút- és pálya-tanácsadás kérdései kerülnek terítékre, hanem az itt olvasható tanácsok kizárólag az említett honlapokon való eligazodás tudnivalóit foglalják össze; vagyis egyféle rövid, könnyen érthető magyarázatokból összeállított használati utasításként értelmezendők. (Angol nyelven, természetesen, mint ahogy mindegyik, említett vagy idézett honlap is teszi.)
Ez a honlap egyébként kitűnő példát ad arra is, miként irányíthatja át egyik oldal az olvasóját a többi, a témával rokon, vagy ahhoz valamiképpen kapcsolódó honlapra is. A számtalan – valóban nagy haszonnal látogatható – honlaphoz elvezető linkek közül a mi témánk szempontjából talán elsőként a legérdekesebb az UNESCO oktatási website7 -ja lehet; de közös munkát emlegetnek brit szakmai fórumokkal is; például a későbbiekben általunk is bemutatandó National Foundation for Educational Research honlapjának szerkesztőivel is.
Az UNESCO oktatási honlapja
Az oldal alapvetően tájékoztató jellegű: a szervezet futó programjairól, elért eredményeiről, ingyenes hozzáférést biztosít archívumához, adatbankjához.
Az előbb hivatkozott fórum, vagyis az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete elsősorban a tananyag-fejlesztés mellett kötelezte el magát; a fejlesztés maga az oktatásnak a Delors-jelentésből8 már jól ismert négy alappillére közül kettőnek a megalapozását célozza meg; azaz olyan tananyag kidolgozására törekszik, amely megtanít tanulni, illetve megtanít másokkal együtt élni; ehhez pedig – harmadikként – hozzáteszi még az egyetemesen elismert értékek terjesztésének vállalását is. (Az itt elsőként említett, és a Delors-jelentésben is első pillérként szereplő témának szentelték például 2001-ben megtartott világkonferenciájukat is, melyen – természetesen – a fő törekvés az új feladathoz illeszkedő tananyagtartalmak és tanulási stratégiák meghatározása volt; az ez iránt érdeklődők minderről bővebben is olvashatnak az ülésről készült hivatalos jelentésben.9)
Az UNESCO működéséről beszámoló honlapot egyébként az 1934 óta működő International Bureau of Education szerkeszti; szigorúan ragaszkodva a cselekvés három szintjének megjelenítéséhez, vagyis a nemzetközi, a regionális és az országos szinten végzett tevékenység jól látható elkülönítéséhez. (A világkonferenciánál maradva tehát nemcsak az ott elhangzott, nemzetközi szintű összesítő értékelést közlik, hanem – megfelelő helyen – az egyes ország-beszámolókat is. A regionális programok közül pedig itt talán legkézenfekvőbb a különféle területi egységek számára kidolgozott képzési programok kínálatára hivatkozni.) A honlap természetesen ismerteti a szervezet felépítését, a publikációikat is (csak ennél a leágazásnál több tucat szakmai monográfiával, és bárki által szabadon felhasználható-lefordítható dokumentummal ismerkedhet meg az olvasó), közölnek teljes kutatási projekteket, adatbázisokat és adatbankokat, partner-kapcsolati lehetőségeket stb. Elérhetővé teszik minden korábbi nemzetközi konferenciájuk anyagait is; ennek – és egyéb jellegzetességeiknek – köszönhetően ez a honlap nyújtja talán egyidejűleg a legtöbb neveléstörténeti ismeretet is az érdeklődőknek. Dokumentációs szolgáltatásaik között – például – bemutatják a különféle innovációs projekteiket, az oktatás különféle kérdéseiről nyitott viták hozzászólásait, különféle elméleti anyagokat (például a komparatív nevelésről elkészült tanulmányokat), és olyan gyakorlati produktumokat, mint például a jó eredménnyel vetített TV-programok, egyéb audio-vizuális projektek stb.).
Én azonban az egyik legértékesebb szolgáltatásuknak az 1973-ban elindított, azóta immár hatodik kiadást megért Education Thesaurus összeállításukat tartom. Ez a gyűjtemény tulajdonképpen egy rengeteg szócikket tartalmazó szakmai nagyszótár; mely újabb és újabb kiadásaival pontosan nyomon követi az adatbankok fejlődését, és az azokban megjelenő újabb és újabb fogalmakat következetesen beépíti a meglévő gyűjteményébe. Kitűnő a szómagyarázatok logikája is; egy-egy fogalomnak először a szélesebb, majd a kisebb terjedelmű hierarchikus kapcsolatait ismerteti, majd bemutatja a hozzájuk kapcsolódó fogalmakat, történeti érdekességeket, szinonimákat is, aminek köszönhetően mindenkinek pontos képe alakulhat ki az adott szó jelentéséről. Nagy fontosságú vállalkozás ez a mai világban, ahol a pedagógia gyakorlatában is igen sok problémát okozhat az újonnan használatba kerülő fogalmak nem egységes értelmezése, pontatlan alkalmazása; még akkor is, ha más szervezetek – például az OECD is – egy-egy vizsgálata után mindig közli az adott témához tartozó glosszáriumot is. Egyik ilyen gyűjtemény sem éri el ugyanis ennek a vállalkozásnak az értékeit.
A korábban már említett – a Delors-jelentésből átvett – két alappillér fontosságát a világszervezet szakemberei szerint a megváltozott világ, az új prioritások alapozzák meg. Ezért a következő feladatok megvalósítását látják mindenekelőtt szükségesnek: növelni kell az oktatási rendszerek egymástól való kölcsönös függését, az egymásra való ráépülést, azaz az interdependenciát; segíteni kell a tudományos eredmények minél gyorsabb beépülését a tananyagba; támogatni kell az információs és kommunikációs technikák gyorsütemű fejlesztését; valamint következetesen biztosítani kell a demokráciának az oktatás világában való érvényesítését. Jelenleg futó legfontosabb kutatási projektjeik – a fenti célok jegyében – a következők:
- Tananyag-változás és szociális kohézió – állampolgári nevelés a karibi területeken; (e témát ez év áprilisában Genfben konferenciájukon is megvitatták, a hangsúlyt azonban akkor a legnagyobb konfliktusoktól szenvedő országok – Bosznia-Hercegovina, Guatemala, Libanon, Mozambique, Ruanda, Sri Lanka és Észak-Írország – speciális problémáira helyezték);
- A non-formális oktatás lehetőségei India munkában álló gyermekeinek az esetében.
- Állampolgári nevelés a karibi világban.
Mivel pedig az oktatás elsősorban szolgáltatásokat kínál; ahhoz, hogy ezek a szolgáltatások az új kihívásoknak megfelelőek legyenek, az UNESCO a következő fejlesztési irányokat tartja nagyon lényegesnek, és egyben követendőnek is az oktatási rendszerek megújításának folyamatában: az interdiszciplináris, illetve projekt-alapú megközelítés érvényesítése, az esély-egyenlőtlenség felszámolása, az oktatás mennyiségi expanziója, valamint az oktatásba fektetett költségek növelése.
Az UNESCO szakértői az elmondottakon kívül a honlapon közzétesznek egy középtávú, 2002 és 2007 közötti fejlesztési alapprogramot is, melynek főbb elemei a következők:
- Képesség-fejlesztési program, melyben a szakmai képzés, valamint az együttműködés kérdésein van a hangsúly;
- Forrás-felhalmozó és trend-figyelő program, melynek lényege a curriculum-fejlesztési eredmények folyamatos követése, elemzése és terjesztése;
- Politikai és dialógus-program.
A mindenkori fejlesztések lényegének egyébként az UNESCO kutatói továbbra is azt tekintik, hogy minél több információt gyűjtsenek össze a különböző országok oktatási rendszereiről, a gyakorlati eredményekről, valamint a helyi innovációkról, hogy ezeket megfelelő formában tovább tudják adni. Végezetül pedig hangsúlyoznunk kell még a honlappal kapcsolatban egyrészt annak rendkívüli aktualitását; közleményeiket ugyanis – a régiek fennhagyása mellett – állandóan frissítik, korszerűsítik; havonta-kéthetente tesznek fel újabb anyagokat is az aktuális munkáik eredményeiként. Másrészt pedig a tájékozódni kívánók szempontjából nagyon hasznos az oktatás világában való eligazításhoz igénybe vett informativitásuk is; Site mapjükről ugyanis külön linkek révén beléphetünk a szakmai folyóiratok többszáz címet tartalmazó listájába, megismerhetjük az oktatási kutatásokkal foglalkozó intézmények főbb adatait, sőt, rákattinthatunk az oktatási minisztériumok web-oldalaira is.
Az OECD oktatási honlapja
Az oldal alapvetően tájékoztató jellegű. Interaktív szolgáltatása: newsletter.
Megkülönböztetett figyelmet érdemel természetesen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet honlapja is10, mely először is pontosan feltünteti a különféle szervezeti egységeket – közöttük például a tudomány és technika, a fejlesztés vagy a nem-tagországok központjait –, így könnyen eljuthatunk az oktatás címszó révén az oktatási kutatásokkal és innovációkkal foglalkozó leágazásokhoz is. (A szervezet számára az oktatás kiemelt fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már a központi – bemutatkozó – oldalukon is hangsúlyozzák az oktatás témáinak minden tagországra vonatkozó prioritását.) A címszó alatt felsorakozott fejezetek között pedig önálló témákként szerepelnek az oktatás és képzés különféle szakmai kérdéseit taglaló összeállítások mellett olyan áttekintések is, melyek a foglalkoztatás és a készségek összefüggésének kutatását; a családbarát iskola-politika, és az emberi tőke fejlesztésének feladatait is a jövőbeli tennivalók köré sorolják.
A statisztikák és az indikátorok – természetesen – szintén külön témacsoportokat alkotnak. (Az egyik részben például egy, 50 különböző indikátort ismertető anyag is olvasható!) S az újdonságok címszó alatt nemcsak rendezvények, hanem publikációk is helyt kapnak. (Az oktatási kutatások és fejlesztések központjának, a CERI11 -nek a honlapra feltett anyagait egyébként igyekszik rendszeresen figyelemmel követni a hazai pedagógiai szaksajtó is; időről-időre jelennek meg olyan beszámolók – elsősorban az Új Pedagógiai Szemlében –, melyek a honlapon talált legújabb kutatási dokumentumokat ismertetik.12)
Általában elmondható, hogy sokféle értékes szakmai-ismeretterjesztő dokumentummal ismerkedhetnek meg a honlap látogatói. Az aktuális honlap ugyanis egyrészt a CERI korábban megjelentetett "Schooling for tomorrow" felmérésének tapasztalatai alapján már azokat az eszközöket és módszereket is bemutatja, amik az iskolákat az ott felsorolt hatféle jövőbeli forgatókönyv bármelyikének megvalósulásához szükséges innovációs eredményekhez vagy következményekhez hozzásegíthetik, másrészt pedig egy újabb összeállításban áttekintik azokat az akadályokat is, amik – legjobb tudásunk szerint – még mindig megnehezítik a XXI. században elkerülhetetlenül szükséges társadalmi változások beindulását. De továbbra is hozzáférhetőek a honlapon az érdeklődők számára a lábjegyzetben már hivatkozott korábbi vizsgálatok anyagai, vagyis – egyebek között – a PISA-, illetve a PEB-felmérések tanulságai, valamint az Education at a Glance korábbi években közreadott áttekintései is.
Önálló fejezetet kapott a pálya-tanácsadás, a korai gyermekkori nevelés és gondoskodás kérdései mellett egy nagyon érdekes projekt is, mely a tanítás és a tanulás hatékonyságának növelése érdekében a megfelelő tanárok kiválasztását, felkészítését és megtartását kívánja tapasztalataival segíteni. Ezt a programot 2002 márciusában indította el az Oktatási Bizottság, 24 ország – köztük hazánk – részvételével; a teljes dokumentum 2004 februárjára készül el, de a rész-eredményeket ismertető konferenciák beszámolói és egyéb, ehhez kapcsolódó közlemények máris olvashatók a honlapon. (A projekt egyik fejezete – például – a tanulási feltételek legfontosabbikaként említi az iskola biztonságát, a tanulói fegyelmet, valamint az infrastruktúrát és a szolgáltatások kínálatát; ezeket az állításokat természetesen vizsgálati tapasztalatokkal is alátámasztják).
A kutatás-fejlesztésnek szentelt külön oldalaikon természetesen a legújabb kutatási témáikkal is megismerkedhetünk; az egyik – például – a szociális kirekesztődés problémakörét járja körbe, elsősorban az okok feltárására törekedve, a másik – egy 2002-es vizsgálat összefoglalója – a hatékony tanítási és tanulási módszerekre hívja fel a gyakorló tanárok figyelmét. Külön programot szentelnek az oktatás-irányítás gyakorlati tapasztalatainak, valamint ezekhez kapcsolódóan a jövő elvárásaihoz igazodó fejlesztési elképzelések megismertetésének is. Kiemelt figyelmet kap az emberi agy kutatása is – természetesen itt is elsősorban a jövendő oktatáspolitika és gyakorlat szempontjait13 érvényesítik. Foglalkoznak ezen kívül az oktatás és a készségek viszonyával, az élethosszig tartó tanulás általánossá tételének feltételeivel, a felnőttoktatási lehetőségek ehhez szükséges expanziójának növelésével, az iskola szociális befogadóként is fontos szerepével, újabb és újabb, értékes információkat előhozni tudó statisztikai indikátorok kidolgozásával stb. Több anyagukban már a legújabb PISA-vizsgálatok eredményeit is fel tudják használni.
Feltűnően nagy figyelmet élveznek az OECD-dokumentumok körében az oktatás finanszírozásának kérdései is; a honlap újdonságai között olyan témák szerepelnek, mint – például – az élethosszig tartó tanulás társ-finanszírozása; sőt, a finanszírozás, a beruházás és a megtérülés vonatkozásában pedig egyidejűleg a korábban használt indikátorok elemzését és felülvizsgálatát is elvégzik. Külön – kapcsolódó – honlapokon ismertetik a szakemberek az oktatási szolgáltatások decentralizációjának és azok finanszírozásának tapasztalatait is. Ennek egyik legérdekesebb példája a "Trade in Educational Services", amelynek újszerűsége – a szokás szerint hozzáfűzött magyarázatból kitetszően – abban áll, hogy ugyan az OECD szerint eddig az oktatást nem-kereskedelmi jellegű szolgáltatás volt; mostanra azonban megkerülhetetlenné vált az oktatási-képzési szolgáltatások internacionalizációja; nem csoda tehát, ha az OECD által 1999-ben szolgáltatásokra fordított 30 milliárd dollár egyharmadát oktatási szolgáltatások kiadásai tették ki, főleg az e-learning, illetve a post-secondary képzési programok kereskedelmi jellegű cseréje révén.
A különféle kutatási beszámolók mellett a honlapon állandóan olvashatók az OECD által a különböző országokban végzett áttekintő vizsgálatok összefoglalói is; most például a Norvégiában, Finnországban és Svájcban végzett felmérés anyagai láthatók. Az OECD – könyvtárlátogatók által is jól ismert – Magazine-jának számai is ugyanitt megtalálhatók. On-line szolgáltatásaik pedig a napi problémák közötti eligazodáshoz nyújtanak mindenki számára elérhető gyakorlati segítséget; a keresőprogramok segítségével különféle témák, kontaktus-programok révén pedig személyek érhetők el (olyanok, akik vagy a szervezetben betöltött tisztségük révén, vagy az ismertetett dokumentumok szerzőjeként lehetnek a tanárok számára érdekesek).
A brit oktatásfejlesztés a minisztérium fejlesztési politikájának tükrében
A fejlesztési törekvések szakmai irányításának és támogatásának egyaránt jó példáit kínálja az Egyesült Királyság oktatási kormányzatának a Világhálót is igénybe vevő közreműködése. Az oktatásfejlesztést erősen kézben tartja az Oktatási és Képzési Minisztérium (Department for Education and Skills), a különböző fejlesztések a Minisztérium a nyitó oldaláról érhetőek el. A brit minisztérium által fenntartott különféle honlapok természetesen tematikusan elkülöníthetők egymástól; sokszínűségük azonban – egyebek között – a fejlesztési irányok és a látásmód különbözőségeit is jól szemlélteti. Jelen tanulmány az Egyesült Királyság – és azon belül elsősorban Anglia – oktatásügyéért felelősséget viselő Oktatási és Képzési Minisztérium (Department for Education and Skills – DfES), a Skót Oktatásügyi Minisztérium (Scottish Executive Education Department – SEED) honlapjait mutatja be. A minisztérium stratégiai törekvéseinek gyakorlati megvalósítását segítő oldalak közül a brit oktatásfejlesztés fő irányainak helyet adó és a pedagógusok számára létesített honlapokat ismerteti. Az oktatáskutatás területéről pedig a legpatinásabb intézet, a Nemzeti Oktatáskutatási Alap (National Foundation for Educational Research) valamint egy olyan – a University of Durham keretein belül működő – kutatóintézet honlapjára látogat, amelynek működése az oktatáspolitika középpontjában álló tanulási eredményesség fejlesztését szolgálja.
Fő stratégiai törekvések
Az oldal alapvetően tájékoztató jellegű. Interaktív szolgáltatása: newsletter, tanácsadás. Fizetős szolgáltatása: könyvesbolt.
A "Department for Education and Skills"14 honlapján olvasható közlemények az aktuális oktatáspolitikai fejlesztésekről adnak tájékoztatást. Nemcsak a jövő kihívásaira felkészülő intézményvezetők, pedagógusok, az iskolai irányító testületek (governing body) továbbképzését kívánják segíteni, de nem hagyják figyelmen kívül a szülőket, az oktatás-irányításban résztvevőket – így a helyhatóságokat (Local Educational Authority – LEA) –, a munkaadókat és a fiatalokat érdeklő témákat sem. (Egyik legérdekesebb szolgáltatásuk talán éppen a címlap jobb felső sarkában folyamatosan közzétett információk olvashatósága.) Ennek érdekben kutatásokat ismertetnek, szakmai konzultációk anyagait, stratégiai útmutatásokat, statisztikai adatokat közölnek, kereső-szolgáltatást működtetnek stb.
A honlap szakértői számára a jövő oktatásának legnagyobb sikerét az jelentené, ha a 14 és 19 év közötti korosztályoknak a mostaninál jóval nagyobb program-kínálatot tudnának az iskolák biztosítani. Ezt a szándékot azonban – álláspontjuk szerint – nem lehet megvalósítani az oktatásirányítás kulcs-szereplőinek egyetértése nélkül; ezért a továbbiakban kutatásaik a kormány, a felügyelet, a helyi fejlesztési szervezetek, a munkaadók, a magánszektor és a tanulói tanácsok együttműködésének lehetőségivel, a sikeres kooperáció pedagógiai jelentőségével foglalkoznak.
A 14 és 19 éves korosztályok oktatási fejlesztéseinek meghatározó fontossága természetesen nem érvényesülhetne a korábbi iskolafokozatokon tanulók nagyobb számú és arányú ideáramlása nélkül; fejlesztési programjaik között tehát prioritást élveznek azok, amik az alapszintű oktatás minőségi expanzióját segítik, sőt, még a gyermekek korai – iskola előtti – nevelésének és jobb minőségű ellátásának kérdéseivel is foglalkoznak. De majdnem ugyanekkora fontosságot tulajdonítanak a munakerőpiac által igényelt készségek sikeres fejlesztésére irányuló programoknak is. (Ők azok egyébként, akik egyik programjukat pedig arra szánják, hogy segítséget adjanak a pedagógusoknak a legrosszabbakra is felkészülni; vagyis megtanítják az iskolákat a terror-cselekmények idején "bevethető" akcióterveket is már jó előre elkészíteni.)
Újdonságaik között érdemes még megismerni a fenntartható fejlődés kérdéseivel, az oktatás gazdasági hatásaival foglalkozó közleményeiket, akárcsak azokat a frissen elkészült kutatási beszámolókat is, amik egyike – például – arra a következtetésre jutott, hogy az iskolai egyenruha használata javítja a tanulók magatartását, és erősíti a normakövetésüket; vagy azt, amiben a szerző a gyermekfelügyelet és -gondozás szakmai normáinak emelését sürgeti; de foglalkoznak az iskolakerülés vagy a fogyatékos gyermekek oktatásának szakmai problémáival is.
Ez a honlap annyira egyértelműen vállalja magára a továbbképzés szerepkörét; hogy az új közleményekből az is kiderült: éppen a napokban15 az alapfokon tanítók számára a korai szakai fejlesztés témáiban tanfolyamot is indítanak (ami természetesen nem az első ilyen vállalkozás a gyakorlatukban). Egy másik részben meg napi aktualizálással bemutatják azokat a kérdéseket is, amiket szülők juttatnak el hozzájuk; ezeket a kérdéseket ugyanis úgy tekintik, mint amik pontos képet adnak arról, mi is foglalkoztatja valójában a szülőket; vagyis amik valós segítséget adhatnak a rövid-, illetve középtávú fejlesztések irányának kijelöléséhez. Érdekességként meg kell említeni még azt is, hogy a Minisztérium által megrendelt kutatás – több évnyi munka után – 2006-ra ígéri a tanítói státuszra irányuló vizsgálatainak elkészültét.
A honlap egyébként közvetlen kapcsolatban van egy másik web-oldallal, a szegényesnek egyáltalán nem nevezhető Internetes kínálat ismeretében is kiemelkedőnek tetsző Teachernet16 (Education overview) honlappal is.
Fő stratégiai törekvések Skóciában
http://www.scotland.gov.uk/who/dept_education.asp
Az oldal tájékoztat a szervezet progjamjairól, kapcsolatairól, illetve szolgál némi forrással és szakanyaggal. Interaktív szolgáltatása: tanácsadás, online fórum.
A Skót Oktatásügyi Minisztérium (Scottish Executive Education Department – SEED) tevékenységében kiemelt figyelmet kap a minőségfejlesztés, az intézményi önértékelés. Az említett kormányzati háttér a magyarázata nyilván annak is, hogy szakértői olyan indikátorok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy az oktatás vonatkozásában a fenntartók és az irányító hatóságok megfelelően tudják egy-egy iskola teljesítményét egészében is értékelni. 1998-ban állították össze azt a csomagot, ami az 5–14 éves tanulók olvasás-írás-matematika hármas területén nyújtott teljesítményét vizsgálta, valamint olyan tanácsadói gyakorlatot is kimunkáltak, ami alkalmasnak bizonyult az iskolai hiányzások minimalizálására.
A tanulói teljesítmények alakulásában egyébként – az oktatás minden szintjén – fontosnak tekintik a következő tényezőket:
- Az otthonnak az iskolától való távolsága;
- A gyermek környezetében lévő konfliktusok vagy egyéb környezeti ártalmak;
- Kulturális és vallási hiedelmek;
- Utazó életmód, nomád körülmények;
- Politikai hovatartozás;
- Anyagi körülmények és tanítási költségek;
- Etnikai szokások.
A teljesítmény-javítás szándékában tehát – figyelmeztetnek – nem szabad megfeledkezni ezen tényezők (vagy az ezek közül éppen adottnak tekinthetők) szükséges befolyásolásáról-módosításáról sem!
Az oktatás fejlesztésének tekintetében pedig a következő feladatok fontosságára hívják fel a figyelmet:
- A szegénység felszámolása;
- Az egyéni szükségletek felismerése – erősségeké és gyengeségeké egyaránt;
- Az emberi jogok tiszteletben tartása;
- A tanuló és tanár közötti kölcsönös megbecsülés kialakítása;
- Az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megteremtése;
- A bizonyítványok és a diplomák országhatárokon is átnyúló elismerése;
- Elfogadni azt, hogy az oktatás jelentősége nem csupán a felnőttkori foglalkoztatásra való felkészítésben rejlik;
- Lehetőségeket teremteni a személyi, a szociális és sport-teljesítmények fejlesztésére is.
Egy, 2000-ben hatályosult törvény nyomására pedig magukra vállalták azt is, hogy 2003-ra összeállítanak egy képzési programot, ami olyan szakembereket készít majd fel, akik – egy team tagjaiként – megfelelő szakmai eszközökkel és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy fel tudjanak lépni az oktatásban mind jobban elharapózni látszó rasszizmus ellen.
Témakínálatuk rendkívül gazdag; főleg szakmai publikációk és konzultációs anyagok megjelentetésére vállalkoznak (hozzá kell tenni, természetesen, hogy ezek nem csupán az oktatás kérdéseire koncentrálnak). Az oktatás témakörei között azonban olyan fejezeteken keresztül vezetik lépésről-lépésre az érdeklődőt, mint – például – az iskolai oktatáshoz kapcsolódó tanulói támogatások, vagy éppen a szociális szolgáltatások különféle leágazásai. A honlap-szerkesztők által feltett közlemények mellett – természetesen – minden fejezetnél megtalálható egy kereső-program és a kontakt-link is; aki akar, értelmezheti a látottakat, utánanézhet témáknak, felkeresheti a közlemények szerzőit vagy más, olyan szakembereket, akiktől további információt remél.
Néhány, a megvalósítást segítő minisztériumi web oldal
A követelmények: a The Standards site
http://www.standards.dfes.gov.uk
Az oldal a szervezeti egység valamennyi programjának külön oldalt működtet, tájékoztat a fejlesztési eredményekről (best practice), kapcsolatairól, illetve szolgál forrásokkal és szakanyagokkal. Interaktív szolgáltatása: széleskörű online fórum, tanácsadás, newsletter.
Az oktatásban alkalmazandó normák mind nagyobb szerepét bizonyítja az is, hogy az Interneten olyan interaktív honlapra17 is rábukkantunk (The Standards Site, Đepartment for education and skills), aminek nagy részét kifejezetten ezek népszerűsítése érdekében állítják össze. E honlap is a brit kormány támogatásával jött létre. Az interaktív web-site szerkesztője a következő magyarázattal vezeti be ezt az összeállítást: "A tanulói teljesítmény normái növekedőben vannak, és világszerte nagy az érdeklődés egy olyan módszer iránt – és ez a mi kulcs-fontosságú stratégiánk –, ami a tanítás keretei közé beépíti a kutatás-alapú pedagógiát és az intenzív testületi fejlesztést is."
A honlap tartalom-jegyzéke sok érdekességet kínál. Képesség-fejlesztési programokat pedagógusoknak, kiemelkedő teljesítményű iskolák bemutatását, tanári pályaképek szemléltetését, kisebbségek oktatásával kapcsolatos tudnivalókat; magam nagyon érdekesnek tartom például az ún. Autumn Package-fejezetet, mely az iskolai teljesítmények értékeléséhez kíván segítséget nyújtani, olyan eszközökkel és szempontokkal, amiket a brit iskolák külső értékelését végző OFSTED18-hálózat dolgozott ki. (Ebben a programban egyébként a benchmarking eszközeit is alkalmazzák.)
A DfES stratégiai egyik célja – mint az idézett szerkesztői bevezető is jelzi – a helyes tanulás megtanítása; ezt pedig – egyszerűen fogalmazva – úgy látják megvalósíthatónak, hogy ügyes, szakmájukban járatos pedagógusokkal megfelelő tantervi feladatokat állíttatnak össze a tanulóknak. S hogy kikből lehetnek ilyen progresszív, szakmájukban kiválónak tartott tanárok? Azokból, akikről a kívülállók is meg tudják állapítani, hogy nagyon nagy osztálytermi rutinnal rendelkeznek, és akik a tanítási órákon kívül is mind több időt fordítanak készségeik csiszolására, és tapasztalataiknak a többi tanárral való megosztására. Azt sem érdektelen felidézni, hogy – az elvárások szerint – a kontakt-órákon kívül mivel is foglalkoznak a szakma legkiválóbbjai! Íme, néhány programjuk a sok közül:
- Magas színvonalú oktatási segédanyagokat állítanak össze;
- Ezeket közzéteszik a gyakorlatban és népszerűsítik a kutatómunkájukban;
- Hospitálnak a kollégák óráin, és ellátják őket tanácsokkal;
- Segítséget nyújtanak a szakmai nehézségekkel küszködő társaiknak;
- Szakmai tanulócsoportokat is vezetnek;
- Részt vesznek a friss diplomások bevezetésében és szakmai segítésében;
- Gondoskodnak saját szakmai fejlődésükről is.
(Természetesen az ilyen kvalitásokkal rendelkező, és ilyen plusz-feladatokra vállalkozó brit tanárok társaikénál jóval magasabb fizetéseket mondhatnak magukénak!)
A tanulás eredményesebbé tétele érdekében a honlap külön is foglalkozik a házi feladatok jelentőségével; több okból is. Az egyik az, hogy – mint mondják – a házi feladat készítése alkalmat ad a tanulóknak arra, hogy tanulmányi munkájukba bevonják szüleiket is; akik számára viszont – mivel nem biztos, hogy megfelelően felkészültek ezeknek az elvárásoknak a teljesítésére –, külön útmutatót is összeállítottak, melyben tanácsokkal látják el őket a gyermekeik minél sikeresebb segítése érdekében.
A honlap további fejezeteiből – csupán ízelítőül – érdemes egyéb témákat is kiemelni. Foglalkoznak ugyanis a pedagógusok számára szükségesnek ítélt szupervíziós gyakorlat bevezetésének tennivalóival, de itt is megtalálhatók a tanítás során haszonnal alkalmazható feladat-tervezetek; s szóba kerül – például – a tanulmányi kirándulások fontossága, valamint az iskolaépületeknek az új igényekhez való alakítása (amikre a brit kormány a 2005/2006-os tanévig összesen több, mint 5 milliárd fontot biztosít). Az újdonságokat kínáló anyagok között pedig bárki által letölthetőek pl. a 4, 5 és 6 esztendős gyermekeket számolni tanító, a 7, 8 és 9 éveseknek az ICT-képességeit fejlesztő programok; a fogyatékosok iskoláiban is jól alkalmazható természettudományos tananyagok, a megjelent szakmai könyvek – teljes terjedelemben! – stb. S nemrégiben új site-okat is kialakítottak; az egyiket – például – a gyakorlati kutatásoknak, a másikat a tanulói teljesítmények mérésének, a harmadikat az innovációkról folytatott vitáknak kívánják szentelni.
A tanárok site-ja: a Teachernet
Az oldal tájékoztat a szervezet progjamjairól, kutatási eredményeiről, kapcsolatairól, illetve szolgál forrásokkal és szakanyagokkal, statisztikákkal. Interaktív szolgáltatása: széleskörű online fórum, közös tudásbank-építés (óratervek), newsletter. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása (továbbképzések).
Szerkesztői ezt a vállalkozást egyfajta kapunak tekintik, mely kitűnő lehetőséget ad arra, hogy tanár is, tanuló is – megfelelő segítséggel – hozzáférjen az Internetre feltett rengeteg ismeretanyaghoz. Ennek jegyében a 2003. év első felében – egyfajta tudományos kampányt is szervezve ezáltal – a 10 és 19 év közötti tanulókat CD ROM-ok kifejlesztésére bíztatták; a vállalkozó gyermekek természetesen nemcsak a honlapon, hanem tanáraiktól is segítséget kaptak munkájukhoz.
A legfontosabb céljuk azonban az, hogy egyfajta folyamatos fórumot teremtsenek a tanárok szakmai fejlesztéséhez-továbbképzéséhez. Külön érdekessége ennek a programnak, hogy mindezt egyidejűleg a tanárok karrier-építésének szolgálatába kívánják állítani, vagyis a szakmai jobbítás révén nemcsak az iskolai munka hatékonyságát, hanem a tanárok személyes előrehaladását is segíteni kívánják. Mindehhez – természetesen – nemcsak tanítási, hanem viselkedési tanácsokat is adnak nekik, külön a pályakezdőknek, külön a már pályán lévőknek. (Az előbbieket pl. a honlapra feltett közlemények, elsősorban szakmai cikkek, de könyvek révén is megtanítják önéletrajzot írni, munkahelyi pályázatot készíteni. Az utóbbiaknak pedig tanácsokat adnak – egyebek között – az osztály jó légkörének kialakításához, az egyéni és a csoportos tanulás megszervezéséhez, a frontális oktatás alkalmazhatóságának felismeréséhez, vagy éppen az osztálytermi viselkedés elemeinek helyes kiválasztásához.) De a szakmai fejlesztés részeként kell tekintenünk azokat a konkrét feladat-tervezeteket is, amikre minden egyes téma befejezéseként – a tapasztalatszerzés igényével – rákattinthatunk.
A honlap által képviselt és népszerűsített feladat-megoldási típusokat egyébként – kutatásaik szerint – három csoportba lehet elkülöníteni.
- Vannak humanisztikus probléma-megoldó stratégiák, amik a következő haladási útvonalat feltételezik: a probléma megértése; a megoldás kiválasztása vagy megtervezése; e terv végrehajtása; és az eredmények ellenőrzése.
- A metakognitív megközelítés lényege a gondolkodási folyamatok tudatosságának a fejlesztése, illetve az, hogy a problémához moderátor segítségével kívánnak eljutni;
- A téma-alapú stratégiák azt feltételezik, hogy a tanuló először is elsajátítja a szükséges szókincset, és ily módon megérti a probléma által felvetett fogalmakat is; majd ezeket mintegy szembeállítja a tudásában eddig meglévő hiányokkal, aztán tudatosan úgy cselekszik, hogy azzal túlléphessen a jelenlegi készségeinek a szintjén, majd végiggondolja az általa kiválasztott megoldást, és ezt egyéb összefüggésekben is alkalmazni próbálja.
Ez az áttekintés is külön foglalkozik a különféle fogyatékosságú vagy speciális nevelési szükségletű gyermekek oktatásának problémáival; megint csak azzal magyarázva ezt, hogy mind nagyobb a valószínűsége annak, hogy pályafutása során a pedagógus találkozik ilyen gyerekekkel, fel kell tehát őt erre is készíteni. Az autista gyermekek speciális igényei külön is szóba kerülnek; az ő oktatásuk során is – akárcsak egészséges társaiknál – az itt megnyilatkozó szakemberek az ICT-lehetőségeket tartják a legjobban alkalmazható tanítási eszközöknek; ezek az eszközök ugyanis azok, amik – mint mondják – teljesen átalakították már az osztálytermi munkát és a tanulói felkészülést egyaránt. (Bizonyítékként ezzel kapcsolatban is sok jó gyakorlati példát idéznek.)
Szóba kerül a honlapon még az iskolai kizárások problémája is; mivel az országban 2003 januárjától hivatalosan is alkalmazható lett ez az eljárás, vitát indítottak arról, melyek lehetnek azok az okok, amik indokolttá tehetik ezt a megoldást.
S végül érdemes megemlíteni ez esetben is a honlap pedagógusok számára felajánlott szolgáltatásait, annál is inkább, mert kevés helyen látni ennyi meghirdetett képzési alkalmat, ösztöndíj-lehetőséget, természetesen a hozzáférhetőségük módjával együtt, mint amennyit a Teachernet kínál olvasóinak.
Az oktatáskutatás brit vezető intézete, az NFER
Az oldal tájékoztat a szervezet progjamjairól, kutatási eredményeiről, illetve szolgál forrásokkal és szakanyagokkal, statisztikákkal. Interaktív szolgáltatása: newsletter. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása (információs szolgáltatások).
Az oktatási kutatások legjelentősebb, az egész Egyesült Királyság területéről kutatást végző és szolgáltatásokat kiajánló intézet19, a National Foundation for Educational Research ugyancsak Nagy-Britannia területéről kíván az Internet segítségével szakmai tájékoztatást adni. Talán nem felesleges megemlíteni velük kapcsolatban azt sem, hogy már 1946 óta foglalkoznak a kutatási eredményeikre épített fejlesztésekkel, illetve ezen eredmények közzétételével, nyíltan vállalva azt is, hogy mindezzel elsősorban a döntéshozók és az irányítók megfelelő információkkal való ellátását tartják szem előtt. Így azon sem lehet csodálkozni, hogy rugalmasan alkalmazkodni kívánnak a szponzorok elvárásaihoz is, még az oktatási feladatok költséghatékonyságának megítélését illetően is.
Tevékenységük sokszínűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy jelenleg kb. 100 működő projektjük van. Legtöbbjük a közoktatási rendszerben folyó munka szokványos kérdéseivel foglakozik; (nagyon sok oldalról közelítik meg például az alapkészségek kutatásának és fejlesztésének problémáit), de folytatnak vizsgálatokat egyéb szektorok klienseinek a kérésére is, így például vannak megrendeléseik az ipar, a tanácsadói és pénzügyi szolgáltatások különféle oktatási vonatkozásaival, valamint a művészeti és az egészségre nevelés témáival kapcsolatban is. Feltételezhető, hogy ezek a témák itt is, másutt is mind gyakrabban kerülnek terítékre.
A tananyag-fejlesztés területén – a nemzetközi olvasási alapműveltség-vizsgálatban való részvételüknek köszönhetően – honlapjukon nagyon nagy teret szentelnek az olvasáskutatáshoz kapcsolódó különféle témáknak. Innen külön leágazásokon keresztül juthatunk el az olvasástanítás iskolatípusok szerinti specifikumainak; a kutatások módszertani tapasztalatainak a megismertetéséhez is. Nagyon érdekes az is, hogy a kapcsolódó kulcs-szavak révén számtalan szokatlan témát is fel lehet fedezni; ilyenek például a Down-kór, az autizmus, az osztályszerkezet, az otthoni segítségnyújtás, a gyermekjólét szintje és az olvasás összefüggései címszavakhoz kapcsolódó leírások (a diszlexia, a tanulási nehézségek, a "nemi különbségek szerepe" kulcs-szavak megjelenését viszont teljesen természetesnek tartjuk egy ilyen vizsgálati anyag összefüggéseiben). Ezek a tapasztalatok ismételten arról győznek meg bennünket, hogy Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok iskoláiban mindennapos az integrált oktatás gyakorlata; teljesen természetes tehát az is, hogy ezekben az országokban a "normál" gyermekeket tanító pedagógusnak tudnia kell az osztályába járó fogyatékosokkal is megfelelő módszerekkel együtt dolgozni. A jövőbeli fejlesztések is nyilvánvalóan figyelembe veszik ezt a realitást.
Tananyagfejlesztő tanulmányaik között is helyt kapott egyébként az autizmus kérdésköre; "Befogadó pedagógiai ellátás autista gyermekek számára; a speciális és a normál iskolák közötti kapcsolat" címmel készítették el nemrégiben is egyik értekezésüket, de foglalkoznak a korszerű információs és kommunikációs technikák tantárgyi alkalmazásával, valamint az alap- és kulcs-készségek kialakításának megalapozásával is. S náluk is felmerül az iskolán kívüli tanulási tevékenység minél hatékonyabb megszervezésének kérdése.
Szolgáltatási tevékenységük egy részében könyvtári és egyéb információk közvetítésére is vállalkoznak, másrészt pedig érdemes velük kapcsolatban azt is megemlíteni, hogy az évenkénti adatszolgáltatás gyakorlatában rendszeresen együttműködnek a nemzeti Eurydice-irodával.
A Durhami Egyetem intézete, a CEM Centre
Az oldal tájékoztat a szervezet kutatási eredményeiről, illetve forrásokkal és szakanyagokkal, statisztikákkal szolgál. Online newsletter. Interaktív szolgáltatás: tanácsadás. Fizetős szolgáltatása: könyvesbolt.
Tananyag, értékelés és irányítás (Curriculum, Evaluation and Management) a programja annak a brit szervezetnek20, amely 1983 óta foglalkozik oktatáspolitikai kérdésekkel. A központ teljesítmény-indikátorokat dolgoz ki egyes iskolák és helyi oktatási hatóságok (a Local Educational Authority, azaz a szakirodalomban használt rövidítések szerint a LEA-k) minősítésére. Elkötelezett hirdetői a bizonyítékokon alapuló oktatás előnyeinek (szerintük ez tekinthető a mostanság legdivatosabb oktatási irányzatok egyikének); olyan oktatási szemléletet jelölve ezzel a divat-kifejezéssel, ami azzal érvel, hogy az elméletben és a gyakorlatban egyaránt mindent be lehet bizonyítani a valóságon alapuló tényekkel. Ha tehát az oktatás nem is minden esetben egzakt tudomány, akkor is nagyon fontos lehetővé tenni, hogy még az esetleg alaptalan állítások is bizonyítást nyerjenek, akárki szájából hangozzanak is el. Olyan pedagógiai kultúrát kell viszont ehhez megteremteni – magyarázzák –, amiben a bizonyíték értéke nagyobb, mint a véleményé; amiben a megfelelő tettnek van igazán értéke, nem pedig a "csak hogy éppen tegyünk valamit"-féle cselekedeteknek.
Ennek a központnak a kutatási stratégiájában az a cél szerepel (amit 2006-ra el is szeretnének érni), hogy erősítsék az iskolák és az üzleti világ közötti kapcsolatokat, javítsák a munkavállalói készségeket; ezeket a lépéseket ugyanis ők a fejlesztés egyik legfontosabb elemeként minősítik.
Az oktatással kapcsolatos – munkájuk szempontjából jellegzetesnek tekinthető – információkat pedig a következő öt téma köré csoportosították: az iskolák környezete; a tanulás költségei, a 16 év felettiek oktatása, az átadott tudás jellemzői és az elért eredmények. A fejlesztések során tehát ezeknek a területeknek a legkülönfélébb elemeit kell elsősorban szem előtt tartani.
Oktatásfejlesztés az Amerikai Egyesült Államokban
Az USA különböző oktatásfejlesztési törekvéseit, illetőleg e törekvéseknek a mindennapi gyakorlatba való átültetését a különböző non-profit szervezetek által fenntartott honlapok is támogatják. A tanulmány ezekre koncentrál, bemutatja a Regionális Oktatáskutató Laboratóriumok hálózatát és néhány régió laboratóriumát, valamint állami és szponzori támogatással működő további kiváló site-okat.
A regionális oktatáskutató laboratóriumok hálózata
Az oldal tájékoztat a regionális oktatási laboratóriumok hálózatáról, a hálózatban felgyűlt kutatási eredményekről, kapcsolatairól, illetve forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Interaktív szolgáltatása: tanácsadás.
Az USA földrajzi régióit szolgáló, 10 regionális oktatáskutató laboratóriumból álló hálózat kívánja biztosítani, hogy az oktatásfejlesztésben helyi, állami és regionális szinten résztvevők hozzájussanak a kutatásokból és gyakorlati tapasztalatokból származó legaktuálisabb információkhoz. Az USA oktatási minisztériuma és az Oktatástudományi Intézet (Institute of Educational Sciences) támogatásával működő laboratóriumok nélkülözhetetlen partnerei az állami és helyi oktatóknak és döntéshozóknak az oktatási reformok és fejlesztések megvalósításában.
A kontinensnyi ország 10 regionális laboratóriumában a "No Left Child Behind" kezdeményezés a figyelem középpontjában áll. A tanulói teljesítmények számottevő javulása érdekében – egyebek között – szükségesnek látják az iskolák méreteinek tudatos csökkentését, ebből következően a személyekre szabott tanulási körülmények kialakítási feltételeinek megteremtését, az olvasás tanításának korai megkezdését, valamint a tanulók iskolai szereplését nyomon követő tájékoztatási kártya bevezetését.
Speciális kutatási területeikként a norma-alapú oktatási gyakorlatot, a család-közösség-iskola kapcsolatok minden eddiginél aktívabbá való alakítását, valamint a hatékony olvasás- és nyelvtanítás tananyagának és pedagógiai módszereinek kidolgozását jelölik meg. (Ami az elsőt illeti, ennek osztálytermi alkalmazásával olyan irányban is változtattak a hagyományos gyakorlaton, hogy egyfajta felelősség-vállalási rendszert alakítottak ki, melyben tanár is, tanuló is személyes felelősséggel tartozott az eredményekért és a kudarcokért egyaránt. Tájékoztatásuk szerint ez a változtatás is látható eredménnyel járt.)
Az iskola jobbítására irányuló reform-programjaik között egyébként az iskola áttervezése is szerepel, mely – természetesen – nemcsak az oktatási normák, az iskolai szervezet teljes átalakítását jelenti, hanem olyan kezdeményezések realizálását is, amik az iskolát magas szinten teljesítő tanulói közösséggé tehetik. Ennek a törekvésnek a jegyében kutatási programjaik egyrészt az írás-olvasás tanítás magas szintre emeléséhez szükséges szakmai ismeretek növelését tűzik ki célul, másrészt pedig az olvasási és a matematikai teljesítmények közötti pozitív hatású kapcsolat létrehozására és fejlesztésére koncentrálnak.
1996 óta még különféle pedagógiai szolgáltatásokat is felkínálnak; a honlap tanúsága szerint vállalkoznak például különféle eredményvizsgálatokra, kvalitatív és kvantitatív elemzések elvégzésére, a legújabb pedagógiai produktumok fókusz-csoportok általi "visszaigazolására", valamint egy-egy kezdeményezés bevezetése nyomán, annak hatékonyságának megítélése céljából formatív és szummatív értékelések elvégzésére.
A laboratóriumok alkalmazott kutatásai és fejlesztései eredményeként modelleket hoznak létre a reformok megvalósításához és széleskörű fejlődés eléréséhez. Információt, tréninget és technikai segítséget is felkínálnak az iskolafejlesztési stratégiák alkalmazásához. Azon túl, hogy az adott régió egyedi igényeihez is igazodnak, a hálózatban való működés lehetőségeit kihasználva minden laboratórium szakosodott egy speciális területre, elérhetővé téve szaktudásukat az egész ország számára. Az Országos Szakosodási Területek (National Leadership Areas) a következő témaköröket foglalják magukba és az alábbi laboratóriumok a vezető szakértőik:
- Oktatási eredmények értékelése (Értékelés) – WestEd
- Tananyagok és módszerek az olvasás és nyelvtanulás területén – PREL
- Oktatásirányítási, intézményvezetési kérdések – LSS
- Tanórán és iskolán kívüli tanulási lehetőségek – SERVE
- Családi és közösségi kapcsolat az iskolával – SEDL
- Iskolafejlesztés – NWREL
- Tantervi követelményekhez igazodó oktatási gyakorlat – McREL
- Eltérő tanulási képességűek tanítása – LAB
- Technológia – NCREL
- A ma technológiája a jövő tanulójának szolgálatában – AEL
A tanulmány négy laboratórium honlapja bemutatására tér ki, ezek a Dél-keleti Régió Oktatási Laboratóriuma, a SERVE; a Közép-keleti Régió Oktatási Laboratóriuma, az AEL, a Közép-atlanti Régió Oktatási Laboratóriuma, az LSS és végül, de nem utolsó sorban az Észak-közép Régió Oktatási Laboratóriuma, az NCREL.
A Dél-keleti Régió Oktatási Laboratóriuma, a SERVE
Az oldal tájékoztat a szervezet programjairól, kutatási eredményeiről, kapcsolatairól, illetve forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Online newsletter. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása (továbbképzések), könyvesbolt.
A "világméretű összefüggések" felmutatása, a jövőbeli, globálisan jellemző fejlesztési irányzatok megjelenítése nem csupán a tradicionális világszervezetek tevékenysége révén figyelhető meg. A különféle kutatóhelyek honlapjait tanulmányozva nem egyszer találkozunk az oktatás egészének jövőjét kutató, azt fejleszteni akaró programokkal; így van ez a Dél-keleti Régió Oktatási Laboratóriumának21 esetében is, melyhez mára már 170 iskola és 18.000 tanár csatlakozott. Ennek az intézménynek az az egyik kifejezett törekvése, hogy elsősorban "alacsony költségű kutatásokra épült tanulmányok" révén járuljon hozzá az iskolák sikeres működését célzó reformtörekvések kidolgozásához. A honlapról ennek az intézménynek többféle, jelenleg futó programja is megismerhető; a bemutatást kezdjük talán a pedagógusok képzését-továbbképzését segítő anyagaikkal, amiket három nagy területre koncentráltak.
Az egyik "programsorozatuk" az oktatási intézmények vezetői számára kínál új szakmai ismereteket és készségeket – egyebek között bevezeti őket a konfliktus-kezelés vagy éppen a szakmai fejlesztés lehetőségeinek kihasználását biztosító gyakorlatokba. A másik "csomag" a gyermekekkel, a családokkal, valamint az iskolát és a gyermekeket körülvevő közösséggel kapcsolatos tudnivalókat közvetíti, külön figyelmet fordítva a vándorló életmódot folytató családok gyermekeivel való foglalkozás speciális feladataira is. A harmadik témakörbe az osztályon belüli oktatói-nevelői feladatokat sorolták; egyebek között itt ismerhetik meg az érdeklődő pedagógusok a tanulók motiválása, az iskolai teljesítmények – elsősorban formatív – értékelése kapcsán feltárt megállapításaikat, mindegyiket természetesen a minőségi munka kritériumainak elvárásai felőli közelítésben. Ezekről a programokról még azt is megtudhatjuk, hogy többségüket már az induláskor az első olyan kezdeményezések között tartották számon, amik munkájuk színvonalasabbá tétele érdekében nemcsak számítógépet adtak a pedagógusok kezébe, hanem tanfolyami keretek között fel is készítették őket a használatukra.
Másik nagy vállalkozásuk a középiskolai matematikai és a természettudományos oktatás szakmai fejlesztése. (Mivel maguk is közreműködtek a TIMSS-vizsgálatban, így tapasztalatból ismerik az abból kiszűrt problémákat.) A tanulók segítése érdekében azóta elkészítettek egy 600 oldalas összeállítást is, amelyben közzétették azokat a legfontosabb eszközöket és módszereket, amelyek révén várhatóan eredményesen fejleszthetik saját tantárgyi teljesítményeiket. Ebből nemcsak a pedagógusok, hanem maguk a tanulók is számtalan hasznos ismerethez hozzájuthatnak.
Külön link segítségével juthatunk el a gyermekvédelemmel és a korai fejlesztéssel foglalkozó központ tevékenységéhez; az itt látható programok mindegyike a speciális szükségletű, emiatt hátrányos helyzetűnek tekinthető gyermekek és fiatalok, valamint családjaik ellátásának kérdéseivel foglalkozik, hangsúlyozva, hogy ezeket a szolgáltatásokat ugyan állami szinten kell megszervezni, de minden esetben helyi prioritások figyelembe vételével kell működtetni.
Egy másik irány felé továbblépve egy, a nevelés és a közösség oly fontosnak ítélt kapcsolatával foglalkozó központ munkájáról kapunk információkat. Itt az iskola-egészségügyi és humánerőforrás-fejlesztésekkel kapcsolatos programok vannak fókuszban; a célcsoportok – természetesen – az iskoláskorúak és családjaik, elsősorban azok, akik valamiféle gazdasági vagy szociális nehézséggel vagy hátránnyal kénytelenek szembenézni. (Ennek az intézménynek a munkájában is megjelennek – egyebek között – a vándorló életmódot folytató családok gyermekei számára készített fejlesztő projektek, és a bevándoroltak beilleszkedésének megkönnyítését célzó programok.) Az ő segítésük érdekében egyébként ez a központ tudományos alapú intervenciós programokat is kidolgozott. Tapasztalataik szerint a családoknak adott megfelelő segítség előbb-utóbb az iskolai eredmények javulásában is megmutatkozik.
Összefoglalásképpen a honlap szerkesztői a további oktatási fejlesztések öt kulcsfontosságú, sokat vitatott területére hívták fel a figyelmet. Ezek:
- A növekedést biztosító lehetőségek kihasználása;
- Az elért eredményekre való összpontosítás;
- A sokszínűség növelése;
- Kellemes és biztonságos oktatási környezet kialakítása;
- Az iskola előtti nevelés erősítése.
A Közép-keleti Régió Oktatási Laboratóriuma, az AEL
Az oldal tájékoztat a szervezet progjamjairól, kutatási eredményeiről, kapcsolatairól, illetve egyebek között forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Online newsletter. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása (továbbképzések, információs szervíz), könyvesbolt.
Maga az intézmény – független kutatói testületként mutatkozva be az iránta érdeklődőknek – 36 éve segíti az oktatási kutatásokat, 1994 óta pedig elkötelezetten részt vesz az amerikai iskolatörvény javítására irányuló szakmai munkálatokban is. Ennek a web-site-nak az az egyik jellegzetessége, hogy az általuk ismertetett programok és módszerek kifejezetten a falusias-vidéki – azaz a rurális – környezetben lévő, illetve méreteik tekintetében kicsinek minősített iskolák problémáival foglalkoznak (jelenleg 18 ilyen iskolával vannak munkakapcsolatban is). Az egyik, általuk nagyon jó hatásúnak értékelt fejlesztési programjuk például az "outdoor education" gyakorlata, aminek elindítói a fenti típusú iskolák tanulói által alkotott célcsoportok eseteiben (melyekhez hozzáveszik még a vándorló életmódot folytató – azaz migráns – családok gyermekeit is) kifejezetten terapikus szerepet is szánnak. Dewey nyomán ők is e kezdeményezés legnagyobb értékét a kooperativitásra nevelésben, a demokratikus tanulási környezet megteremtésének lehetőségében látják; valamint abban az interaktivitásban, amit tanár és tanuló viszonyában ez a sajátos környezet meg tud alapozni. Ami pedig az említett terapikus jelleget illeti, tapasztalataik szerint e módszer jól szerepel – egyebek között – az érzelmi nevelés sikeressé tételének lehetőségei között is.
Az "outdoor education" meghatározás egyidejűleg többféle nevelési programot is magába foglal; ide sorolható például az 1994 óta ismertnek tekintett kaland-terápia, melynek mai népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy napjaink Amerikájában már 2000 kaland-tábor, 700 különféle "vad" tapasztalatokat kínáló program fogadja a rehabilitációs nevelésre szorulókat. A programok eredményességét ugyanis – mint már fentebb is jeleztük – leginkább a résztvevők érzelmi és szociális fejlődésének sikerei jelzik. Ugyanebbe a pedagógiai programcsomagba tartozik bele az, a személyes fejlesztés címszóval jelzett modell is, melynek érdemei a különféle kézműves mesterségek sikeres elsajátíttatása mellett a gyermek fizikai állóképességének növelésére, a szívósságra, az önmaga határain való túllépésre, a mások iránti felelősségre való nevelés eredményeiben is megmutatkoznak. Hasonlóképpen vannak hívei szakembereik között a rekreációs nevelési programnak is, mely a résztvevők aktivizálásával, energiáinak növelésével ér el meglepő eredményeket. Ennek egyik – 3 éves – alprojektje volt például az a "The Voices of Girls" program is, mely a középiskolás korú lányoknál ért el a matematikában, a technikában és a természettudományban olyan, rájuk addig nem jellemző otthonosságot, magabiztosságot, ami rövid idő alatt tanulmányi teljesítményük javulását is magával hozta.
A Közép-Atlanti Régió Oktatási Laboratóriuma, az LSS
Az oldal tájékoztat a szervezet programjairól, kutatási eredményeiről, kapcsolatairól, illetve forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Interaktív szolgáltatása: online fórum, chatroom. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása (továbbképzések, egyéb szolgáltatások), könyvesbolt.
A jövendő oktatásügyi fejlesztések szempontjából talán legérdekesebbek a honlapnak azok az információi, amik az iskola és a családok, az iskola és a szociális környezete közötti kapcsolatok és a mind jobban igényelt együttműködés témáiban olvashatók. (Ezekhez is kapcsolódik egy szolgáltatási programkínálat, sőt, egy szupervíziós program is, melyet egyaránt igénybe vehetnek az iskolák tantestületi tagjai, de akár a szülők vagy a tanulók.) Beszámolnak egy három esztendeje folyó közösségi programjukról is, amiben az esetmegbeszélés, a szakmai- és életút-tanácsadás, a munkahely-keresés témáiban nyújtanak megfelelő ismereteket mindazoknak, akik úgy érzik, rászorulnak ezekre. (A tapasztalatok egyébként is azt mutatják, a jövőben az iskola egyre kevésbé határolhatja el magát ezektől – a tanulók majdani munkaerőpiaci hatékonyságát is megalapozó – tevékenységektől.) Külön részlegük foglakozik a gyermekjóléti programokkal, vizsgálja a különféle abúzusok és az elhanyagoló nevelés következményeit.
Ez utóbbi program kapcsán viszont egyáltalán nem meglepő, hogy ezen a kutatóhelyen is téma lett a tanítás utáni nevelés egynémely kérdése; az általános iskolások számára működtetett "Grandmas Kids"program" például a gyermekek nevelésébe olyan témákat is beépít, mint amilyenek a drog-prevenció vagy a csoportos tanácsadás gyakorlata. De vannak program-javaslataik a nyári vakációkra is, ezek általában négyhetes, valamilyen művészeti tevékenységre felkészítő kurzusokat jelentenek. A hétvégékre szervezett kínálatukat inkább művészeti jellegű műhelyekként lehet értelmezni.
Ez a honlap is rengetegféle programot kínál a fogyatékos tanulókkal foglalkozó pedagógusok számára (ezt is egyfajta belső továbbképzési formában); főként a beszéd-hibás és kommunikációs problémákkal küszködő gyermekek oktatói okulhatnak az itt olvasottakból. De – természetesen – egyéb továbbképzési lehetőségeket is találhat még itt az érdeklődő: van például olyan nyolchetes programjuk, ami a korszerű iskola-építészet és iskolai környezetkialakítás kérdéseivel foglalkozik; s van olyan is, ami önkénteseket kíván felkészíteni; olyan volontőröket, akik – a legkülönfélébb vonatkozásokban – a felnőtt korú bevándorlók társadalmi beilleszkedését kívánják segíteni.
Az Észak-közép Régió Oktatási Laboratóriuma, az NCREL
Az oldal tájékoztat a szervezet programjairól, kutatási eredményeiről, kapcsolatairól, illetve forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Interaktív szolgáltatása: interaktív segédeszközök (pl. óratervezéshez, tananyag-összeállításhoz stb.). Fizetős szolgáltatása: továbbképzések, egyéb szolgáltatások kiajánlása, könyvesbolt. Ingyenes távoktatási program.
Fejlesztési elképzelések találhatók az Észak-közép Régió Oktatási Laboratóriumának22 (North Central Regional Educational Laboratory) honlapján is. Ez a szervezet úgy mutatkozik be az odalátogatóknak, mint egy olyan non-profit, pártokon kívüli vállalkozás, ami kutatásokra alapozott szakértelemmel, forrás-támogatással és a pedagógus szakma minőségi fejlesztési lehetőségeinek kidolgozásával áll a pedagógusok és az oktatáspolitikai döntéshozók rendelkezésére. Mindjárt az elején leszögezik azt is, hogy ők is elkötelezték magukat a No Child Left Behind program eszmeisége mellett.
Honlapjuk egyik elágazásaként bemutatják eddigi tevékenységüket, különös tekintettel az általuk végzett kutatásokra; elvégzett munkáikat produkció-katalógusba rendezik; sajtó-figyelést végeznek és állás-ajánlatokat tesznek közzé.
Tevékenységükkel mostanában lényegileg négy nagy területet fognak át. Hangsúlyt helyeznek az iskola (azaz tanítás) utáni programok megfelelő kialakítására; ennek fontosságát ugyanis abban látják, hogy miután mind több és több gyermek tölti tanítás után délutánjait is az iskola épületében; igencsak vétek ezt a délután 3 és 6 óra közti – nem elhanyagolható mennyiségű – időt minőségi programok biztosítása nélkül, azaz tulajdonképpen kihasználatlanul hagyni. A laboratórium szakemberei egyébként a tanítás utáni időmennyiség kitöltésén kívül foglalkoznak a tanítás megkezdése előtti órákra-félórákra, valamint a nyári vakáció idejére szervezett programokkal is, hangsúlyozva, hogy ezekre nem csak a gyermekek biztonsága miatt van szükség, hanem az e téren jól sikerült kezdeményezések sokban gazdagíthatják a gyermekek ismeretszerzési lehetőségeit is. Felhívják a figyelmet arra is, hogy e téren rendkívüli jelentőségű lehet az iskolák közötti kapcsolatok javítása, erősítése.
Iskolafejlesztői szemszögből nézve a legtöbb hasznosítható tanulsággal az iskola, mint szervezet javítására irányuló tevékenységük szolgál. Céljuk, hogy a mai oktatásban még mindig meglévő különféle szakadékok áthidalására tegyenek javaslatokat; a iskolai reformok szükségességét pedig ők elsősorban az iskola működésének általános – "komprehenzív" – felélénkítésével, nem különféle egyedi kezdeményezések bevezetésével kívánják bizonyítani. Az általuk közzétett szakmai fejlesztési programok jobbára a tantestületek szakmai ismereteinek gyarapítását célozzák meg, kifejezetten a tanulói teljesítmények növelése céljából. Az írás-olvasás készségeinek erősítését célzó fejezetükben például – egyebek között – olyan taneszközök, szoftverek, video-programok és nyomtatott publikációk bemutatására is vállalkoznak, melyek – kutatási tapasztalataik szerint – sokat segíthetnek e célok elérésében.
Ez a laboratórium működteti a North Central Eisenhower Mathematics and Science Consortiumot is; amely – mint már az elnevezés is jelzi – elsősorban a matematikát oktatóknak kínál fel szakmai szolgáltatásokat és termékeket. A matematikusok web-site-járól azonban az is kiderül, hogy esetükben is tulajdonképpen egy országos hálózatról van szó; egy USA-térképen ugyanis látható a többi olyan város is, ahol ugyancsak működik ilyen regionális fejlesztési laboratórium; ha pedig egy-egy ilyen pontra rákattintunk, rögtön megjelenik annak az intézménynek a saját honlapja, az ottani munkák és szolgáltatások bemutatásának igényével.
Az NCREL kiemelt forrása a Pathways to School Improvement oldala. Az iskolafejlesztésben résztvevő oktatók számára összefoglalták a kutatásokat, fejlesztési irányvonalakat és a sikeres gyakorlati alkalmazásokat. Az oldal hatékony felhasználásához három módszert kínálnak. A Critical Issue Directory több mint 75 jelentős problémakört bemutató gyűjtemény. Az egyes témakörök feldolgozása során a probléma vagy jelenség definiálása után a terület részletesebb áttekintése következik. Felsorolnak lehetséges – a témához kapcsolódó – fejlesztési célokat, illetve a cél eléréséhez szükséges teendőket, külön a tanároknak, tanfelügyelőknek, helyi vezetőknek és döntéshozóknak. Megemlítik a gyakran előforduló buktatókat, és a témakörről kialakult eltérő véleményeket is. Az életből vett gyakorlati példákat mutatnak be, valamint olyan személyeket és ügynökségeket sorolnak fel, akik további segítséggel szolgálhatnak. Végül a referenciák és egyéb kapcsolódó linkek zárják a témakört.
A Trip Planner Survey Tool az adott iskolafejlesztési problémakörhöz szükséges információkat és forrásokat segít kiválasztani úgy, hogy egy kitöltendő kérdőívre adott válaszok alapján speciálisan az egyedi körülményekhez igazodjék. A kérdőív kitöltésének eredménye egy kivonat, amely megjelöli, hogy az iskolafejlesztési skálán körülbelül hol tart az intézmény, illetve elirányít azokhoz a fent említett témakörökhöz, amelyek megoldást kínálhatnak a legégetőbb problémákra. A harmadik fontos pedagógusoknak és fejlesztőknek biztosított segítség a forrásközpont (Resource Center) ahol valós és virtuális könyvtár, tematizált bibliográfiák és egyéb szolgáltatások állnak az érdeklődők rendelkezésére.
Az Education World
http://www.education-world.com
Az oldal forrásokkal és szakanyagokkal szolgál, illetve kapcsolatokat és szervezeteket sorol fel. Interaktív szolgáltatása: online fórum, közös tudásbank-építés, newsletter. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása (továbbképzések).
1996 óta érhető el az Interneten az Education World honlapja23, amelyet szerkesztői a tanárok legjobb barátjaként emlegetnek. A honlap működését szponzori támogatás és a megjelenő hirdetések teszik lehetővé. A honlap működtetőinek célja egyértelműen a tanárok minél szélesebb körű szakmai ismereteinek és készségeinek a fejlesztése, valamint a részükre tanácsadás és egyéb speciális szolgáltatások – például viselkedés-terápiai segítségnyújtás – biztosítása stb. Ez a honlap is interaktív módon működik.
Tartalomjegyzékük felépítése is külön figyelmet érdemel. Az ún. eredeti tartalom címszó alatt tananyagok, – tanulóknak és tanároknak szóló – feladatgyűjtemények, szakmai könyvek szerepelnek. Tantárgyak címszó alatt szerepelnek – természetesen – a matematikához, idegen nyelvek stb. tanításához kapcsolódó szakmai közleményeik¸ közösségek címszó alá sorolták be a tanácsadói tevékenység, a korai nevelés, a speciális nevelés, a szakképzés, a szülőkkel való kapcsolattartás kérdéseivel kapcsolatos tevékenységük dokumentumait. Arra is gondoltak, hogy megismertessék a betévedővel korábbi működésüket is; ennek érdekében létrehoztak egy Site Reviewt is, ahol felsorolásszerűen – évszámmal megjelölve – olvasni lehet korábbi tevékenységükről is; ebből megtudhatjuk, hogy – például – létrehozták a pedagógus írók szervezetét, támogatták az iskolabusz-park létrehozását, kidolgozták a cukorbeteg gyermekek gondozásának normáit, és nagyon sokat foglalkoztak az egészséges iskolai étkeztetés kérdéseivel.
Az egyes közleményekből kiolvasható, hogy ők a tanári magatartás egyik jellemzőjeként legelőször az integrációs nevelés melletti elkötelezettséget emelik ki, számukra ugyanis nemcsak az teljesen természetes, hogy ugyanabban az osztályban tanul az egészséges gyermekek mellett az autista, a valamiféle fogyatékossággal rendelkező, hanem az is, hogy emiatt a tanároknak újabb és újabb ismeretekre is szükségük van. (Érdekes módon az utóbbi csoportot definiáló – "speciális szükségletű"-ként jelölt – kategóriába ők a különlegesen tehetséges gyermekeket is beleveszik.) Így többféle projektjük is foglalkozik ezeknek a speciális feladatoknak a kérdéseivel.
Nagyon fontosnak tartják ők is a helyes tanulási technikák kutatását és népszerűsítését; felesleges időpocsékolásként értékelik tehát a szervezetlen vizsga-felkészülést, még ha sokféle forrás igénybe vételére vállalkozik is a diák. Tanári kérdésre válaszolva egyébként a helyes tanulás megszervezéséhez konkrét technikai javaslatokat is felsorolnak (például hogy a tanulók készítsenek jegyzeteket, összegző megállapításokat a tananyagról, hogy húzzák alá a szövegben a legfontosabbak részeket, hogy kérdeztessék ki valakivel a megtanult anyagot stb.). Tanári javaslatként került rá a honlapjukra, de – természetesen – helyeslően támogatják azt a "reggeliző klub" (Breakfast Club) elnevezésű programot, ami lényegében azt jelenti, hogy az iskola e-mail segítségével rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekeik iskolai haladásáról; ez a kezdeményezésük azonban csak egyik eleme a szülők és az iskola kapcsolattartásának minél hatékonyabb megszervezésére irányuló projektjüknek. Különleges tanulási játékötletekkel is segítik a minél nagyobb eredményességre törekvő tanárokat (RoboDemo címmel például maguk is fejlesztettek ki hasonló célú szoftvereket, amik egy rákattintással ugyancsak megismerhetők), és példákon is bizonyítják, hogy a sakkozás milyen lényeges segítséget adhat a helyes tanulás módszereinek kialakításában. De konkrét tippeket kaphatnak az érdeklődők arra vonatkozóan is, miként lehet például a Columbia katasztrófáját a gyermekekkel tanórai foglalkozás keretében feldolgoztatni.
A Thirteen Ed Online
http://www.thirteen.org/edonline/
Az oldal tájékoztat a szervezet programjairól, kapcsolatairól, illetve forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Interaktív szolgáltatása: közös tudásbank-építés, tanácsadás, newsletter. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása, pénzért letölthető anyagok. Ingyenes távoktatási program.
A "thirteen/ed online"24 címet viseli az a kitűnően megszerkesztett, ugyancsak egyértelműen a továbbképzést szolgáló honlap, melynek alcíme – Wnet New York – nemcsak származási helyét, hanem mintegy pedagógiai programját is rögtön elénk tárja. A portált New York egy közismert rádiótársasága tartja fenn. A site önálló al-site-ot működtet pedagógusoknak, szülőknek és diákoknak. A pedagógusoknak szóló rész különféle fejezetei pedig egyaránt adnak pontos és áttekinthető elméleti ismereteket és jól hasznosítható gyakorlati útmutatásokat is az idelátogatóknak. Itt is érdekes témajavaslatok szerepelnek a kínálatban; általános iskolásoknak ajánlanak programot – egyebek közt – az emigráció mibenlétének vagy éppen a holokausztnak a megismertetésére, az iszlám vallás vagy a szaharai régió, és a benne élő tuareg törzsek bemutatására, középiskolásokkal pedig – egyebek között – megbeszélik az írországi Stonehenge régészeti és kulturális jelentőségét. De ugyanilyen sokszínűek az ajánlataik a matematika, az idegen-nyelvek, a technika tárgyak tanításához is.
Iskolafejlesztői nézőpontból legfontosabb fejezetük azonban az ún. Concept to Classroom Workshop, ami 11 aktuális, oktatáshoz kapcsolódó témakört mutat be, online működő ingyenes oktatócsomag formájában. Az egyes témakörök szisztematikusan felépített rendszerben kerülnek feldolgozásra. Az adott témakör alapos definiálása és magyarázata után gyakorlati példákat, az elmélet osztálytermi alkalmazását mutatják be. Harmadik lépésként hasznos tippeket, tanácsokat és stratégiákat mutatnak be a gyakorlati alkalmazást illetően. Végül a kulcsfogalmak összefoglalása után lehetőség nyílik saját óraterv elkészítésére, aminek minden lépcsőjéhez további bőséges információ áll a rendelkezésünkre. A tanulmányozható 11 téma a következő:
- A többszörös intelligencia-elmélet
- Konstruktivizmus, mint a tanítás és a tanulás paradigmája
- Tantervi követelmények a gyakorlatban
- Az Internet mint interaktív oktatási segédeszköz
- Kooperatív és kollaboratív tanulás
- Kutatásra alapozott tanulás
- Értékelés, minősítés és a tananyag megújítása
- A Webquest
- Családi és közösségi kapcsolatok építése
- Interdiszciplináris oktatás
- Iskola utáni programok
A 11 részből álló sorozat első, új ismeretet átadni akaró, azt magyarázó fejezetében például a szerzők az intelligencia fogalmát járják körül. "Az intelligencia a probléma-megoldásra és valami olyannak a létrehozására való képesség, amit egy vagy több kulturális közegben értéknek tekintenek" – kiindulásként ezt a Howard Gardnertől25 származó definíciót használják a szerzők. Ez a megközelítés pedig igencsak különbözik a hagyományos meghatározástól, mert az az intelligenciát kizárólag olyan egyöntetű kognitív képességnek tekinti, ami velünk születik és állandó marad. A honlapon idézett álláspont szerint viszont ez egy képesség, s mint ilyen, fejleszthető is – ami természetesen elsősorban az iskola feladata. S mint mindenfajta képesség, ez is segítséget nyújt a problémamegoldáshoz, annak megkönnyítése érdekében pedig az újabb és újabb ismeretek megszerzéséhez is.
Majd megismerkedhetünk az intelligencia különböző fajtáival, a verbális-lingvisztikai, a matematikai-logikai, a zenei, a vizuális-téri, a testi-kinesztétikus, az interperszonális, az intraperszonális (ami egy, az öntudatra és a gondolkodásra jellemző tulajdonság), a természeti (azaz a növényekre és állatokra vonatkozó), valamint az egzisztenciális intelligencia legfőbb jellemzőivel. Mivel minden emberi lény – valamilyen mértékben – mindegyiket birtokolja, a tanulás eredményességéhez, a teljesítmények javításához elsősorban egy-egy adott, specifikus intelligencia-típus fejlesztését kell valósítani. Aztán e szemlélet iskolai alkalmazásának számtalan előnyéről is szó kerül; mert ennek köszönhetően szélesednek az intellektuális képességek lehetőségei, több lehetőség kínálkozik a tanulói tehetség kibontakoztatására, a tanulók jobban tudják saját erősségeiket felismerni, így önértékelésük is javul; több pozitív élmény kapcsolódhat a tanulás folyamatához, aminek következtében még arra is számítani lehet, hogy a szülők is szívesebben és aktívabban kapcsolódnak majd az iskolához.
E téma végére érve aztán a szerzők mindenkit egy "Multiple Intelligences Self-Inventory" teszt elkészítésére bíztatnak; ez a néhány perces önvizsgálat ugyanis lehetővé teszi, hogy ki-ki felismerje saját intelligencia-jellegét és ennek alapján keresse a saját maga hatékonyabb tanulásához elvezető módszereket. (Ugyanakkor óva intenek a hagyományos IQ-vizsgálatok iskolai alkalmazásától, mert annak eredményei – véleményük szerint – gyakran le nem mosható címkét ragasztanak rá a gyerekekre.)
Végezetül pedig nem hallgatják el az utóbbi időben e szemléletet érő kritikákat sem; vannak ugyanis, akik az országosan érvényes normák meghiúsítását vélik ebből a szemléletből kikövetkeztetni, de olyanok is, akik pedig a gyerekek aránytalan mértékű túlterhelésétől tartanak. A honlap objektív: az olvasóra bízza a döntést.
Egy másik tanfolyami témaként itt is szóba kerül a szülők és az iskola szociális környezetének bekapcsolása az iskola tevékenységébe, és az is, mennyiben módosítja ez – egyebek között – a hagyományos nevelési eszményeket is. Ebben a témában részletes – tanórán és tanórán kívül is hasznosítható – javaslatokat kapnak a pedagógusok ahhoz, miként tudhatják ezt a feladatot napi gyakorlatukban megvalósítani. Az áttekintés hat olyan aktivitást is megjelöl és részletez, amely ebben a folyamatban komoly szerepet játszhat; ezek a következők:
- Az otthoni környezet tanulásra alkalmassá tétele;
- A család és az iskola rendszeres kommunikációjának megszervezése (ennek számtalan régi és új módszere van már, a tájékoztató kártyáktól kezdve a különféle levelekig);
- Az önkéntesek rendszerének kialakítása (az erre vállalkozó szülők ugyanis közvetlenül tudják segíteni a pedagógusok munkáját a legkülönbözőbb helyzetekben);
- Az otthoni tanulás szülők általi segítése, illetve a házi feladatok külön, általuk adott feladatokkal való kiegészítése;
- Az intézményi döntéshozatalban való részvétel (szülői tanácsok stb.);
- Együttműködés a tágabb közösséggel.
Ez utóbbi elvárás eredményességéhez – természetesen – az iskolának magának is különféle kezdeményezésekkel hozzá kell járulnia. A sok, erre vonatkozó javaslat közül most csak egyetlen lényeges ajánlást emelnék ki, mely így fogalmaz: "Az iskolákat nyitott és barátságos helyszínekké kell tenni, a nevelőknek pedig arra kell a szülőket buzdítaniuk, hogy minél több módon részt vegyenek az iskola életében." – ez az elvárás ugyanis nyilvánvalóan egybecseng az OECD már idézett, ún. PEB-programjával26 is, amelynek célja mind több sokfunkciós iskolaépület létrehozása vagy a régebbiek azzá való átalakítása, éppen azzal a céllal, hogy azok alkalmasak legyenek közösségi feladatok betöltésére is, tehát hogy minél több lehetőséget kínáljanak a környékbeliek "odaszoktatására". (Ezt szolgálják azok a kezdeményezések, amelyek – például – könyvtári szolgáltatásokkal, sport- és fitness programokkal, ismeretterjesztő ajánlatokkal csalogatják be a felnőtteket is az iskolaépületekbe.) A fejlesztés másik irányvonala pedig az, amelyik az iskoláknak más – kulturális, szociális – intézményekhez való, az építészeti adottságokhoz alkalmazkodóan valamilyen jellegű kapcsolódását szorgalmazza.
Az értékelés, minősítés és a tananyag megújítása témakörben kidolgozott programban az elméleti követelmények fontosságával kapcsolatos problémák is előtérbe kerülnek. A távoktató program természetesen kitér a tantervi követelmények elsajátíttatásának néhány tudnivalójára is; különbséget téve a tartalmi normák, illetve a teljesítmény-normák között. (Ez utóbbiak különféle szintjeit a haladó, a gyakorlott, a kezdő minősítés, illetve – legalacsonyabb szinten – az alapkészségek megléte jelöli.) A program kidolgozói azt az álláspontot képviselik, hogy nem csak ragaszkodni kell az elméleti normákhoz, hanem az oktatás során minden lépést ezekhez kell igazítani. Külön kiemelik az oktatásban is mind gyakrabban szerepet kapott benchmarking jelentőségét; az ún. "benchmark-pont" jelzi ugyanis azt a szintet, amit a tanulónak el kell érnie ahhoz, hogy egyik fokozatról a következő fokozatra továbbléphessen; ha ugyanis ez nem sikerült, az adott tanulmányi egységet meg kell ismételnie.
A normákhoz visszatérve megemlítik még, hogy azokat viszont annyira részletesen ki kell dolgozni, hogy – pontrendszerű formában, miheztartás végett – a tanterem falán a tanulók számára jól láthatóan el is lehessen helyezni. Természetesen a téma iránt érdeklődők egyetlen kattintással továbblépve azt is megtudhatják, miként lehet ezt a fajta értékelést kidolgozni, mint ahogy – ugyanígy, egy kattintással – hozzájuthatnak azokhoz a részletes tanácsokhoz is, amik segítségével kidolgozhatnak bármilyen net-alapú tananyagot is.
Az Internet mint interaktív oktatási segédeszköz témára kidolgozott program abból indul ki, hogy a világháló lehetőséget ad olyan fejlesztésekre is, amik általában is növelhetik az osztálytermi munka hatékonyságát. Ezek a nagy mértékben javítható képességek pedig a következők:
- A szimuláció; ami a hatékonyabb tapasztalatszerzés egyik eszközének is tekinthető;
- A kommunikáció és a kollaboráció, mivel a jól megszervezett munka során a nagyobbak segíthetik a kisebbeket, az ügyesek a kevésbé ügyeseket (vö. a kiscsoportos munka előnyeivel);
- A szakértőkkel való együttműködés, ugyanis minden téma kapcsán lehetőséget kapnak a tanulók kérdéseikkel akár a téma igazi szakértőihez is közvetlenül – e-mail segítségével – fordulni;
- A valós adatokkal való kutatómunka megismerése.
A Net-alapú tananyag-fejlesztési modell pedig a következő lépések figyelembe vételével válhat igazán hatékonnyá: első lépés a téma felrajzolása, majd következik a rendelkezésre álló forrásanyag összerendezése, ezek alkalmassá tétele a kommunikációra és a kollaborációra, ezután az újabb web-oldalak közötti böngészés tematikai megalapozása, majd – végezetül – sort kell keríteni mindezeknek az újbóli végiggondolására is.
A "Kutatásra alapozott tanulás" programjuk elemzése a tanulási készségeket veszi górcső alá; s megállapítja, hogy a gyermeki fejlődés szempontjából a kreatív művészi készségek fejlesztése legalább annyira fontos, mint az elméleti tudás megszerzését biztosító egyéb adottságoké. Így tehát, miközben szakértőik nem győzik hangoztatni a vizuális és muzikális készségek, valamint a színészi adottságok fejlesztésének fontosságát (mindehhez – természetesen – remek játékos ötleteket is felkínálva a pedagógusoknak és a szülőknek), más irányból elindulva a következő készségek fejlesztését is szükségesnek ítélik még az eredményes tanulás szempontjából:
- Öntudatosság és önbizalom;
- Csoport-öntudat és szociális készségek;
- Problémamegoldás;
- Jó koncentráló- és emlékező képesség;
- A nagy- és a kismozgások irányíthatósága;
- A tanulás iránti motiváltság és lelkesedés;
- Fogalmi és szóbeli készségek.
De beszélni kell arról a merészségükről is, hogy minden, az oktatás során felvetett témával kapcsolatban bevallottan mernek kíváncsiak lenni a tanulók véleményére is, mondván, hogy "nagyon fontos ismerni, valójában mit is gondolnak a gyerekek"; ehhez pedig szükséges rendszeresen alkalmat és helyet is biztosítani a számukra. Honlapjuk interaktivitása tehát nem csak a pedagógusok személyes bekapcsolódását teszi lehetővé, hanem alkalmat ad a tanulók aktivizálására is. (De nem kevés merészség kell egyik-másik témájuk vitára bocsátásukhoz sem; mert a szakemberek egyformán fontosnak tartják, hogy a tanulóknak pontos ismereteik legyenek például akár a homoszexualitásról, akár éppen a digitális megosztottság világméretű problémáiról; s ők azok, akik foglalkoznak azzal a kérdéssel is, miként lehet a szeptember 11.-i tragédiát az iskolában, tanári irányítással megfelelően feldolgoztatni. Ez a rész is rengeteg jól hasznosítható, gyakorlati-módszertani ötlettel látja el a pedagógusokat.)
Érdemes talán belenézni az egyik legaktuálisabb pedagógiai témát taglaló, a tananyagfejlesztés folyamatában is jelentős szerephez jutó kooperatív és kollaboratív tanítás és tanulás kérdéseivel foglalkozó programba is! Szokás szerint ez is elméleti magyarázattal kezdődik, mely tisztázza, hogy a kollaboratív tanulás olyan tanítás-tanulásszervezési mód, amelyben egy tanulócsoport közösen tanulmányoz egy kérdést vagy alakít ki egy projektet. A kooperatív tanulás pedig tulajdonképpen kollaboratív tanulás egyik fajtája; a lényege az, hogy ebben az esetben a tanuló kiscsoportban dolgozik, strukturált tevékenységet végez; de saját magának is személyes felelőssége van a munkában. Ami pedig a kiscsoportos munka előnyeit illeti, elsők között említik a kutatók az interperszonális képességek fejlesztését, azt a lehetőséget, hogy az együttműködés során a közösség osztozik a tanuló erősségeiben, és fejleszti a munka során megmutatkozó gyengeségeit.
A WebQuest
Az oldal tájékoztat a szervezet programjairól, kapcsolatairól, illetve forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Interaktív szolgáltatása: közös tudásbank-építés, online fórum. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása, könyvesbolt. Ingyenes távoktatási program.
Mielőtt a site részletesebb bemutatására sor kerülne, érdemes a WebQuest fogalmát néhány mondatban részletesebben ismertetni. A Webquest eredeti modelljét még 1995-ben dolgozták ki a San Diego Állami Egyetemén. Ez egy olyan kutatás-orientált tevékenység, amely során a tanulók az információkat az internetről szerzik. Maguk a WebQuestek önálló honlapként funkcionálnak, és úgy vannak megtervezve, hogy a tanulók idejét az információk feldolgozása és nem a gyűjtése köti le. Az oldalak felépítésében és a megoldandó feladatokban a tanulók analizáló, szintetizáló és értékelő képességeinek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.
A San Diego-i állami egyetem oktatástechnológiai tanszékének honlapja27 ma is működik. Saját bevallása szerint – több mint 500.000 szakmai-publikációs forrásból meríti anyagát. A szerkesztők kínálatukat "innovatív Internetes tanítási eszközként" ajánlják; a honlap 1995 óta tehát elsősorban mint távoktatási fórum működik, s hogy mennyire népszerűek, mutatja, hogy naponta átlagban 1700 érdeklődőt regisztrálnak. Honlapjukon cikk-archívum, témaforrás-ismertető, "különlegességek", jövőnek szánt (például e-learning) programok mellett óriási mennyiségű képzési anyag is található (elsősorban az olvasás, a földrajz és a technika-tanítás témáihoz, illetve a tanárok speciális szemléletű továbbképzéséhez illeszkedve, de komplett workshopok megtalálhatók; valamint nagy mennyiségű olyan közlemény is elérhető, ami elsősorban magának a webquest-nek a használati utasításaként tekinthető. Óriási mennyiségű példa- és feladatanyagot is felkínálnak a böngészőknek, és akkor még nem is beszéltünk a különböző témákhoz kidolgozott példa-tanmenetekről egyebek között – például – a jelenlegi afgán helyzet tanórai feldolgozásáról, a régi rómaiak életének bemutatásáról, vagy éppen a hatályos törvények megértését megcélzó összeállításukról. Természetesen kiváló a keresőprogramjuk, s bő terjedelemben helyt adnak a legkülönbözőbb helyekről és témákban érkezett leveleknek is.
Ez a honlap azonban – akárhogyan is nézzük – egyetemi tanszék irányítása alatt áll; természetes tehát, hogy szerkesztői mindenképpen ragaszkodnak kutatás-orientált tevékenységük népszerűsítéséhez is, még pedig ezt is interaktív formában. Egyik szándékuk olyan új tanulási formákat kidolgozni és ismertté tenni, amik elsősorban a tanulási idő-felhasználást racionalizálják. Csoportos, illetve egyéni tanuláshoz egyaránt hasznosítható tanácsokat kínálnak, alkalmazásukat motivációs elemek igénybevételével könnyítik meg.
Érdemes idézni egyik kutatási beszámolójuk néhány megállapítását! A téma – mint fentebb már jeleztük – a tanulás. A tanulási folyamat részeit pedig a következőképpen tagolják: ráhangolódás; maga a feladat; az információ-források megnevezése; maga az információ megkeresésének folyamata; útmutatás a feldolgozáshoz, végezetül a következtetés megfogalmazása. Ennek a folyamatnak a végigviteléhez pedig – magyarázzák – a tanulónak a követező készségekkel kell rendelkeznie: az összehasonlításnak, az osztályozásnak (klasszifikációnak), a nekikezdésnek, a következtetésnek, a tévedések kielemzésének, az értelmezésnek, az igazolásnak, az elvonatkoztatásnak és a távlatok kielemzésének a képességével. (E képességek egyikével-másikával – valamilyen szinten – mindannyian rendelkezünk; az egyik legfontosabb feladat tehát a személyiséget azokon a területeken fejleszteni, ahol a többihez képest a legszembetűnőbb elmaradás mutatkozik.) Az előbbi megállapításaik alapján szerveznek szakértőik különböző életkorú tanulók számára különféle kurzusokat, leggyakrabban az olvasás és szövegértés, valamint az élő-beszéd képessége, illetve a vizuális kultúra fejlesztése szándékával. De témáik között szerepel – érdekességképpen – egy "technika-orientált testi nevelési program" is. (Általában elmondható róluk, hogy minden területen nagy jelentőséget tulajdonítanak a modern technikai eszközök alkalmazásának is.)
Egyik projektjük az AHA! címet viseli; nem véletlenül. Itt ugyanis a honlapra ellátogatóktól kérnek saját témákat, általuk átélt problémákat, folyamatos kérdéseikkel irányítva őket a helyesnek tartott megoldás megtalálása felé. "Írd le, mi történt az órán! Hány éves vagy? Milyen osztályban tanítasz? Mi okozta számodra a zavart? Ki volt veled még ott abban a pillanatban? Mit csináltál? Mitől múlt el végül is a baj? Érezted azt, hogy aha, no, csak megcsináltam? Mit tettél, miután megértetted az összefüggéseket?" – ilyen és ehhez hasonló kérdések találhatók az egyik interaktív leágazásnál, a rájuk adott válaszok nyomán pedig újabb és újabb helyzetelemzésekkel szolgálnak. De lehetőséget adnak a pedagógusoknak szakmai chat-fórumok kialakítására is; ehhez e-mail címet is rendelkezésre bocsátanak. Aki pedig egyéb gyakorlati példákra kíváncsi, ezen a honlapon remek ötleteket találhat akár a földrajz-tantárgy területéről, akár – irodalmi elemzésekhez jól hasznosíthatóan – az Alice Csodaországban című mese értelmezése nyomán.
A legújabb kutatásaik azonban – mint már korábban is jeleztük – a távoktatási szakemberek (elsősorban oktatók) felkészítésére irányulnak. Itt három témával foglalkoznak: a tanárok egészséges életmódra való nevelésével; a korai gyermekkori fejlesztés feladataira való felkészítésükkel, valamint a továbbképzéssel. E felkészítés két szinten zajlik: tartanak egy bevezető kurzust az on-line oktatásról, melyben ismertetik a különféle on-line tanulási modelleket és stratégiákat, az on-line facilitátor szerepének főbb követelményeit, majd – immár második szinten – a facilitátorokat ismertetik meg a különféle tanulási programokkal, irányítási technikákkal, készségfejlesztési lehetőségekkel. Önálló kutatásként mutatkozik be egy "Learning Through Cyber-Apprenticeship Project" is, miközben arról is tudomást szerzünk, hogy az ő kutatásaik nyomán népszerű televíziós ismeretterjesztő műsorok is készültek; a Seasame Street sorozat éveken át tartó népszerűségéről például a pedagógiai szakirodalom publikációi is sok helyütt elismerőleg megemlékeztek, mint egyikéről azoknak a vállalkozásoknak, amik valóban tettek valamit a lemaradó tanulórétegek felzárkóztatásáért.
Nemzetközi szakmai szervezetek honlapjai közül
A Felügyelet és Tantervfejlesztés Egyesülete (ASCD)
Az oldal tájékoztat a szervezet programjairól, illetve forrásokkal és szakanyagokkal szolgál. Interaktív szolgáltatása: online fórum, chatroom, newsletter. Fizetős szolgáltatása: továbbképzések, egyéb szolgáltatások kiajánlása, konferenciák, könyvesbolt, pénzért letölthető anyagok. Fizetős távoktatási program.
"A siker csak egy utazás, nem maga a cél" – ez a jelszava annak az 1943 óta működő nemzetközi, non-profit szervezetnek28, (Association for Supervision and Curriculum Development) amely munkája során ma már 135 ország 160 ezer nevelőjével áll szakmai kapcsolatban. A pedagógus-társadalom szinte minden szegmense képviseltetve van náluk, a gyakorló pedagógusoktól kezdve a szakfelügyelőkig és az oktatási hatóságok tisztviselőiig. Tevékenységük célja az, hogy mindenki – diák is, tanár is, funkcionárius is – eredményesen tanuljon; ennek a törekvésnek rendelik alá fejlesztési programjaikon kívül on-line kurzusaikat, tréningjeiket; ezekről szólnak konferenciáikon, publikációikban.
Témáik rendkívüli változatosságot mutatnak: értékelés, tananyagfejlesztés, intézményvezetés, normák, szakkönyvkatalógus, e-újdonságok stb. Foglalkoznak tantárgy-pedagógiai témákkal – egyebek között – az állampolgári ismeretek, a földrajz, a történelem és az idegen-nyelvek tanításának (ezen belül a kétnyelvűségnek) a kérdéseivel; valamint a környezetvédelem és az egészség-nevelés interdiszciplinaritásának szerepével is; de rendszeresen előveszik a teljesítményértékelés, a fegyelem, a lemorzsolódások, az osztálytermi klíma vagy éppen az iskolai közösség-építés különféle vonatkozásaival összefüggő kérdéseket is. Hasonlóképpen több vizsgálatot is folytattak már a korai nevelés témájával, a nemek közötti szakadék betemetésének feladataival; érdekli őket a pedagógusok politikai aktivitásának, a tanári felelősségnek, valamint az oktatói teljesítménynek az értékelése is. Az iskolai társadalmi közeg vizsgálatának igényével számba veszik egyház és állam viszonyát, a közösség részéről az iskolának nyújtható támogatási gyakorlatot stb. Néhány programjuk pedig – mondhatni – egyenesen szokatlan; ilyen például az "Üzleti beállítottság az iskolákban"; vagy pedig az, amelyik "A jobbítás joga az oktatásban" címet viseli. Egyikről sem tagadható, hogy a jövő felé mutat.
On-line service oldalaik célja – mint írják – annak biztosítása, hogy a "pedagógusok visszajelzéseket is kaphassanak saját tananyag és értékelés-tervezeteikről, hogy rövid távú irányításban részesüljenek, és olyan tanulmányi egységeket tervezhessenek, amik nyomán a tanulók nagy valószínűséggel jobban meg fogják érteni a tananyagot". On-line kurzusukat régi tagjaik jelszó beütése után díjmentesen használhatják, miközben – természetesen – folyamatosan lehetőséget adnak új tagok csatlakozásához is; keresőprogramjuk, szemléltető-anyagaik mindenki rendelkezésére állnak.
A Pedagógiai Szolgáltató Intézetek Egyesülete (AAESA)
Az oldal tájékoztat a szervezet programjairól, eredményeiről, kapcsolatairól. Fizetős szolgáltatása: egyéb szolgáltatások kiajánlása, konferenciák.
Az Amerikai Egyesült Államokban – immár 40 esztendeje – állami támogatással működik egy olyan egyesület29 is (Association of Educational Services Agencies), ami működését kizárólag a pedagógiai szolgáltatások területére összpontosítja. Az egyesületnek az Államokban közel 600 irodája van; szolgáltatásai legalább 100.000 pedagógushoz érnek el. Szolgáltatásaik célja költség-hatékony, felelősségteljes és innovatív programok és szolgáltatások biztosítása az iskolák és más kliensek számára. Tevékenységükben – több, már említett szakmai fórumhoz hasonlóan – az állam számára oly fontos No Child Left Behind program implementálása központi helyet foglal el.
A szervezet honlapjának egyik leágazása ezúttal természetesen arra is alkalmat ad, hogy alaposabban megismerkedhessünk ennek a – George W. Bush elnök által kezdeményezett – No Child Left Behind programnak a részleteivel is. A program ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy néhány esztendő alatt felszámolja a tanulmányaikból lemorzsolódó, az iskolából felkészületlenül kikerülő gyermekek problémáit. Ehhez – miheztartás végett – első lépésben megalkotja azokat a tantárgyi standardokat, amiket adott osztály-fokozaton minden gyermeknek tudnia kell (nem lényegtelen információ, gondolom, az sem, hogy első menetben éppen olvasásából és matematikából kell kidolgozni a követelményeket, mert azokat már a 2005/2006-os tanévben be is kell vezetni). A program egyébként szigorú és személyes felelősséget terhel minden pedagógusra a területén elért eredményekért¸ az eddiginél nagyobb beleszólási jogot biztosít a szülőknek az iskola működésébe, de ugyanakkor többet is követel tőlük: a korábbi mértékűnél nagyobb részvételt gyermekük iskolai életében.
Érdekes a No Child Left Behind programnak az a megfogalmazása, hogy az indulásnál elsősorban a "már bevált módszerekre kell koncentrálni". (Kár, hogy ezt a gondolatot a szövegben nem fejtették ki részletesebben.) A program keretében ugyanakkor az iskolák mellett olyan fejlesztő központok kialakítására is sor fog kerülni, ahol a családok – vagyis a felnőttek gyermekeikkel együtt – tanulhatnak. Külön témát jelentenek az ún. extracurriculáris programok szervezésének feladatai; a programot ismertető rendkívül gazdag tényanyagban ugyanis – egyebek között – ezek fontosságára is fény derül, jelezvén, hogy az ilyen programok híjával lévő gyermekek közel fele várhatóan kapcsolatba kerül a droggal, jó egyharmaduk pedig már tizenévesen szülővé is válik, amire mind nem kerül sor, ha legalább heti 1 és 4 órában valamilyen tanórán kívüli elfoglaltságot biztosítanak nekik.
A mind az 50 államra kiterjesztett program – természetesen – új szolgáltatások bevezetését is tervezi az oktatási intézmények hatékonyabb működése érdekében; ezek közül a legjelentősebbnek a drogfogyasztást és az erőszakot távol tartani akaró, a technikai nevelést pedig segítő tanácsadói és az ún. jellem-nevelő programok mellett a mindenütt elérhető művészeti, zenei és rekreációs foglalkozások látszanak.
S hogy ki lesz a No Child Left Behind program szempontjából jónak tartott tanár? Az, természetesen, akinek minden segítséget megadnak majd a munkájához. "A tanárokat támogatni viszont annyit jelent, hogy kezükbe adjuk a legjobb eszközöket, a legjobb, kutatásokra alapozott feladatokat és anyagokat, és megadjuk nekik a legjobb képzést is" – vallják a program készítői. Hát, nem éppen rossz perspektíva
De térjünk vissza a honlaphoz; az itt olvasható szakmai közlemények tematikája igen gazdag, hiszen a pedagógiai szolgáltatások köre igen széles spektrumot fog át. Foglalkoznak – például – a segítő és biztonságot nyújtó iskola szerepének bemutatásával; az Internetnek az oktatásban betölthető szerepével, az Internet-alapú oktatási anyagok és szolgáltatások szabványaival; az Internetnek a tanulásra való óriási hatásával. Egyik legérdekesebb vállalkozásukként 2001-ben egy független bizottsággal kidolgoztattak egy tesztet, ami azt méri, hogy az iskolák milyen mértékben tesznek eleget az állam által rájuk, illetve az oktatásra ruházott felelősségnek. E teszt kitöltése nyomán ugyanis – reményeik szerint – a pedagógusok és a szakmai döntéshozók sok szempontból világosabban láthatják majd a tanítás jobbításának lehetőségeit. A teszt kilenc olyan követelményt jelöl meg, aminek szerepe lehet e tekintetben az intézmény jelenlegi és jövőbeni működésének megítélésében. Ezek az elvárások a következők:
- Az állam által meghatározott normák szerint elsődleges feladat a hatékonyabb oktatás és értékelés megvalósítása;
- A magas prioritású tartalmi normákat világosan és alaposan meg kell fogalmazni, úgy, hogy azok az ismeretek és készségek, amiknek elsajátítására a tanulóknak valóban szükségük van, számukra is egyértelműek legyenek;
- A magas prioritású tartalmi normák elfogadásának eredményeiről mind a tanulókat, mind az iskolát, mind a kerületet tájékoztatni kell;
- A pedagógusokat az állam részéről el kell látni olyan nem-kötelező osztály-értékelő módszerekkel is, amikkel mérhető a tanuló haladása azon tartalmi normák elsajátításában is, amiket amúgy a hivatalos tesztek nem értékelnek;
- Az államnak ellenőriznie kell a tananyag nagyságát, hogy az egyaránt biztosíthassa azt, hogy az oktatók a tartalmi normákra és a szubjektív területekre egyformán odafigyeljenek;
- Az államnak biztosítania kell, hogy minden tanulónak lehetősége legyen a meghatározott normák terén elért eredményeiről számot adni;
- Az államnak engedélyeznie kell a teszt-kifejlesztők számára, hogy minimum három éven belül kidolgozzanak további olyan, az egész állam területén alkalmazható teszteket, amik kielégítik "A nevelési és lélektani vizsgálat" szakmai előírásait.
- Az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a pedagógusok olyan szakmai fejlesztésben részesüljenek, amely arra koncentrál, hogyan lehet a legjobbá tenni a gyermekek tanulását, kifejezetten a nemzetközileg is támogatottnak tartott értékelési módszerek alapján.
- Az államnak támogatnia kell az értékelés folyamatos javítását annak érdekében, hogy – egyebek között – azoknak ne legyenek negatív következményei.
A honlap az elmondottakon kívül fórumot biztosít a szakma képviselőinek az oktatási fejlesztésekkel kapcsolatos egyéni kérdéseik megválaszolására is, és gondoskodik a legújabb szakirodalmi közlemények népszerűsítéséről is.
Néhány záró megjegyzés
A tanulmány valóban csak "tallózott" a világháló oktatásfejlesztést és iskolafejlesztést támogató, szinte naponta gyarapodó számú web oldalai között. Bár igyekezett minél tágabb spektrumra nyitni, nem állítható, hogy a jellegzetes szolgáltatói típusok mindegyikét vagy a szolgáltatás típusait tekintve ezt teljes körűen sikerült megvalósítani. Ugyanakkor néhány következtetés ezek alapján is levonható, amelyek a hazai adaptáció szempontjából elgondolkodtatóak lehetnek. Mindenek előtt – különböző "know how" szempontok miatt – 3 honlapot szükséges kiemelni, amelyek különös tanulsággal szolgálhatnak a magyar oktatásfejlesztési gyakorlat számára. Ezek a WebQuest, a Thirteen Ed Online és az NCREL.
- A WebQuest messze nem a web oldal szerkesztettségével példa értékű, hanem azzal a könnyen kezelhető formátummal, amellyel az Internet felhasználására épülő tanóra tervezésének kereteit adja, és amely így egyben arra is lehetőséget teremt, hogy ezen óratervekből olyan közös tudásbank épüljön, amihez bárki hozzáteheti a maga készítette tervet, a kereső rendszer segítségével pedig igényei szerint találhat olyan példákat, amit saját pedagógiai gyakorlatában fel tud használni.30
- A Thirteen Ed Online távoktatásra épülő pedagógus műhelyében követendő az a pedagógus-barát, praxis orientált feldolgozásmód, ahogyan az egy-egy új tanuláselméleti megközelítést és a hozzá kapcsolódó tanulásszervezési gyakorlatot bemutat. Egyéni tanulási stílusa szerint kezdheti a pedagógus a gyakorlati példák vagy az elmélet oldaláról, kereshet egyszerű tömör magyarázatokat vagy szemléltető filmbejátszásokat és tallózhat a témában való további elmélyedést segítő gazdag szakirodalmi, szoftver és videofilm kínálatban.
- Az NCREL31 portál kiemelkedő példája annak, hogyan lehet az IKT kínálta lehetőségeket széleskörűen kiaknázni, és annak is, hogy miként lehet az iskolafejlesztést interaktív eszközökkel segíteni. A site nem az általánosan elterjedt, szolgáltatás-típusok vagy a szervezeten belüli egységek munkája alapján rendeződik. Ehelyett szerveződési elvét a pedagógiailag fontos témák jelentik (tanórán és iskolán kívüli programok, adatfelhasználás, olvasás-írás, matematika és természettudomány, policy kérdések, pedagógus továbbképzés, iskolafejlesztés, tanári minőség, technológia az oktatásban). Valamennyi témán belül altémák szerint ad strukturált, gazdag online hozzáférhető multimédiás kínálatot, ideértve olyan webes linkeket is, amelyek azonnal megnyitják a közvetlenül kapcsolódó, más honlapon található cikket, interaktív programot vagy egyéb szolgáltatást. Az iskolafejlesztéshez négy megközelítésből lehet segítséget kapni: a tanulói teljesítmények közötti szakadék mérséklése, az átfogó iskolafejlesztés, a bizonyos problémák megoldására fókuszáló iskolafejlesztés vagy a rurális térségekben működő iskolák fejlesztési szükségletei alapján. A portál jól aknázza ki a regionális oktatási laboratóriumokból alkotott hálózat kínálta többlet-tudást is.
Az internetes lehetőségek jól érzékelhetően tágra nyitották az iskolafejlesztés támogatásának alternatíváit, mint pl. széles spektrumú, mindenki által elérhető információszolgáltatás; pedagógus továbbképzés és távoktatás; az iskola világában érintett szereplőket érdeklő témákban beszélgető- és vitafórumok, online hírlevelek; szervezet- és iskolafejlesztési információnyújtás és interaktív tanácsadás; a mindennapi gyakorlatban felhasználható (best practice) eszközök hozzáférhetővé tétele és ezen eszközökből közös tudásbank építése. A lehetőségek együttese jelentősen hozzájárulhat a pedagógusi és iskolai innovációs kedv és maga a megújulási folyamat kiszélesedéséhez. Természetesen ennek feltételei is vannak. Az egyik az, hogy a pedagógusok nagyobb számban navigáljanak a világhálón. Ehhez egyrészt – mint az nemcsak köztudott, de érdekükben már lépésekre is sor került – könnyen megszerezhető számítógép, könnyű és olcsó internetes hozzáférés és az eszközök kezelésének ismerete szükséges. Másrészt persze az is fontos, hogy legyen miért használni az internetet, azaz olyan pedagógiai szolgáltatásokhoz lehessen általa jutni, amely nemcsak egyoldalú – esetleg csak egy-egy szervezet szempontjából rangsorolt szempontok szerinti – információhoz juttat, hanem az érdeklődéshez és a szükségletekhez igazítottan segítséget vagy visszajelzést ad; cselekvésre, gondolkodásra, együttműködésre ösztönöz. Ilyen szolgáltatások lehetnének például:
- Az összes hazai pedagógiai témával foglalkozó honlapról készített annotált katalógus közzététele.
- Pedagógiai témák köré szerveződő multimédia katalógus készítése, amely egy-egy téma szerint kínál annotált könyvet, tanulmányt, folyóirat cikket, továbbképzést, videó- vagy hangzó anyagot, CD-ROM-ot, továbbképzési programot stb. (Esetleg a katalógus tartalma online hozzáférési / megrendelési lehetőségének megteremtése.)
- Ez előbbi multimédia katalógus gazdagodásáról személyes témapreferenciák alapján a regisztrált érdeklődők időszakos tájékoztatása.
- Ingyenes hírlevél, amelyre az érdeklődő regisztráltak témák, érdeklődési körök alapján jelentkezhetnek be.
- Pedagógus szavazatok alapján fontosnak ítélt témákban fórumok működtetése, egy-egy fórumról időszakonként összegzés készítése és e rezümé publikálása – a regisztrált érdeklődőkhöz való eljuttatása.
- Online szakértői, tanácsadói szolgáltatás – esetleg a működő fórumokhoz kötötten, a fórum animátora személyében.
- A tanulás- és kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos új tudás interaktív, pedagógus-barát, praxis orientált távoktatási tananyaggá formálása és közzététele.
- Óratervezéshez, iskolafejlesztéshez online interaktív eszközök kínálatának biztosítása.
- Adott felhasználóbarát formátum, struktúra alapján közös tudásbank építés (pl. sikeres projektekről, tanulókat aktivizáló vagy kooperációra késztető tanórákról, tananyagok interdiszciplináris feldolgozásáról.)
Az itt felsorolt példák, ötletek megvalósítása nagy profi háttérmunkát igényel, amely informatikai és pedagógiai szakemberek szoros együttműködésén alapul. A már pedagógiai témájú honlapot működtető szervezetek internetes szolgáltatásainak jelentős megerősítésével, egymással együttműködő hálózatba szerveződésükkel, tudásuk egymásközti megosztásával és a fejlesztési feladatok egymás közti felosztásával lehetne nagyobb léptékű fejlődést elérni e területen.