wadmin | 2009. jún. 17.

Kapcsolatok a globális nevelési kezdeményezések között1

Előszó

A nemzetek közössége a fejlődést támogató nevelés segítésének elkötelezettje. Szükséges, hogy a nevelést összekapcsoljuk az emberiség súlyos problémáinak – pl. éhínség, háborúk, AIDS, aszályok, szegénység, rossz egészségi állapot – megoldására való törekvésekkel. Tudjuk, hogy sok szervezet dolgozik a helyzet jobbításán: kormányok, nem-kormányzati szervezetek és maguk az emberi közösségek. Fontos, hogy mindnyájan együttműködjünk; az ENSZ az a szervezet, ahol a világ minden országa megvitathatja, hogy mit tegyünk és mi a fontossági sorrend.

2000 óta a világ kormányai az ENSZ szervezeteivel együttműködve négy kezdeményezést indítottak útnak, melyek mindegyike valamilyen módon az oktatásra összpontosít. Ezek a következők:

  • Ezredfordulós Fejlesztési Célok (Ezredfordulós Fejlesztési Célok; The Millennium Development Goals: MDGs) – nyolc célkitűzés, határidejük 2015.
  • Oktatást Mindenkinek! (OM; Education for All: EFA), hat cél, szintén 2015. határidővel.
  • ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtizede (United Nations Literacy Decade: UNLD) 2003-2012.
  • ENSZ Tanulás a Fenntarthatóságért Évtizede (United Nations Decade for Sustainable Development: DESD) 2005-2014.

A fenti kezdeményezések, bár jelentős különbségeket is mutatnak, alapvető értékeikben és eszméikben, valamint céljaikban és határidőikben sokban megegyeznek. Fontos, hogy tudjuk, hogy a nemzetek közössége miért hozta létre e kezdeményezéseket és mik a sajátos jellemzőik; még fontosabb, hogy hatékony kapcsolatokat és gyümölcsöző együttműködéseket építsünk ki közöttük. A kölcsönös támogatás kihasználásával többet érhetünk el.

Jelen kiadvány közérthető nyelven mutatja be, hogyan működik együtt a nemzetközi közösség a fejlődést támogató nevelés elősegítésén, és mi a különbség és a hasonlóság a fenti négy kezdeményezés között. Remélem, úgy találják, hogy méltók a támogatásra.

Koichiro Matsuura
Director-General of UNESCO

Együttműködés a nevelésért

Világszerte több, mint 100 millió gyermeknek nincs lehetősége arra, hogy iskolába járjon; legalább 800 millió felnőttnek nem volt módja arra, hogy megtanuljon írni-olvasni. A neveléshez való jog alapvető emberi jog. A nevelés a fejlődés alapfeltétele. Mindenki jobb életet szeretne magának és a gyermekeinek, és a nevelés lehet e jobb élet kulcsa: segíthet abban, hogy az emberek együtt tudjanak működni problémáik megoldásán, így új megoldásokra és új lehetőségekre bukkanhassanak. Már attól is jobbra fordulhatnak a dolgok, ha valaki megtanul írni és olvasni.

A nevelés olyan fontos eszköz, hogy a kormányok és nemzetközi szervezetek úgy döntöttek, közös prioritásukká teszik. 2000-től kezdve négy új kezdeményezést fogadtak el, hogy együttműködjenek a fejlesztés és a nevelés területén:

  1. Ezredfordulós Fejlesztési Célok (EFC ; The Millennium Development Goals: MDGs)
  2. Nevelést Mindenkinek! (Oktatást Mindenkinek; Education for All:EFA)
  3. ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtized (United Nations Literacy Decade: UNLD) 2003- 2012.
  4. ENSZ Tanulás a Fenntarthatóságért Évtizede (United Nations Decade for Sustainable Development: DESD) 2005-2014.

A neveléshez való jog központi helyet foglal el az emberi jogok között; elengedhetetlenül fontos az összes többi emberi jog gyakorlása és a fejlődés szempontjából. Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok, Oktatást Mindenkinek, Írni-olvasni Tudás és Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized összhangban vannak a Gazdasági, Társadalmi és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezményével. E kezdeményezések fontos lépések mindenki neveléshez való jogának biztosításához. Együttesen azonban összezavarhatnak. Mi a célja egyiknek, másiknak? Miért négy különböző? Mindegyikre szükség van? Ugyanazt fednék? Ha nem, miben különböznek? Mi lesz az eredményük? És egyáltalán: kit érintenek?

Ez a kiadvány tömör válaszokat ad a fenti kérdésekre. Nem válaszol mindenre, ahhoz több részlet kellene. Kiadványunk végén címek és honlapok találhatók, ahol többet is talál, akit érdekel. A honlapok és egyéb információk legalább egy hivatalos ENSZ nyelven olvashatók.

Ez a kiadvány közérthető nyelven kívánja megvilágítani a kezdeményezések lényegét. Először sorra vesszük őket, majd megnézzük a hasonlóságokat és különbségeket.

Ezredfordulós Fejlesztési Célok (Ezredfordulós Fejlesztési Célok)

Az ENSZ Közgyűlése 2000-ben elfogadta az Ezredfordulós Nyilatkozatot, mint a fejlesztés közös világcéljainak rangsorát, mely célok megvalósításán a kormányok és nemzetközi szervezetek dolgozni fognak. Ezeket a célokat nevezik a nyolc Ezredfordulós Fejlesztési Célok-nak és 18 részcélnak, melyek határideje 2015.

  1. A szélsőséges szegénység és éhínség megszüntetése
  2. Teljeskörű alapfokú oktatás megvalósítása
  3. A nemek közötti egyenjogúság, a nők felemelésének segítése
  4. A gyermekhalandóság csökkentése
  5. Az anyák egészségének javítása
  6. A HIV/AIDS, a malária és más betegségek leküzdése
  7. A környezeti fenntarthatóság biztosítása
  8. Globális fejlesztési együttműködés kiépítése

A 2.cél a nevelésről szól, de csak az alapfokú oktatásról; nem foglalkozik a felnőttek írni-olvasni tudásával vagy az iskolarendszeren kívüli oktatással. A 3.cél a nők és férfiak, fiúk és lányok egyenlő esélyeiről szól – ez a nevelésre is vonatkozik. Nagy lépés az egyenlő jogok felé, ha fiúk és lányok egyenlő eséllyel járhatnak iskolába és egyformán magas színvonalú oktatásban részesülhetnek. A megfelelő nevelés hozzásegít az 1., 4., 5., 6. és 7. célok eléréséhez, és az alapja a 8.cél megvalósításához vezető együttműködésnek.

Ne feledjük, hogy mind a 8 Ezredfordulós Fejlesztési Célok és a 18 részcél egyformán fontos; a rájuk való összpontosítás nem csökkentheti az ENSZ szervezetében a többi területen (pl. Oktatást Mindenkinek) folyó fontos munkát. E célok megvalósítása során a kormányoknak kell vezető szerepet vállalniuk, a nemzetközi szervezetek és más partnerek pedig segítik őket. Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok-k segítenek abban, hogy mindenki megértse a fejlesztési célokat és azok fontosságát. Az ENSZ szervezete globális és helyi szinten is dolgozik az Ezredfordulós Fejlesztési Célok-k megvalósításán. Az előrehaladásról beszámol az éves Főtitkári Jelentés, az Ezredfordulós Projekt Jelentése, és az Ezredfordulós Fejlesztési Célok-kkel kapcsolatos nemzeti jelentések. A Világbank alapként használja az Ezredfordulós Fejlesztési Célok-ket a kölcsönökkel kapcsolatos pénzügyi döntéseiben, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) éves jelentést készít az Ezredfordulós Fejlesztési Célok-k felé történt haladásról.

Oktatást Mindenkinek!

1990-re vezethető vissza az az egész világon elfogadott gondolat, hogy mindenkinek megfelelő nevelésben kell részesülnie (Jomtien-i Világkomferencia, Thaiföld). 2000-ben követte ezt egy értékelő konferencia Dakarban (Szenegál), ahol a világ országai ismét elkötelezték magukat egy sor nevelési cél mellett. A Oktatást Mindenkinek az alapfokú oktatásra összpontosít – kisgyerekektől felnőttekig. A dakari Akció-kerettervben 6 célt fogalmaztak meg:

  1. Minél több iskoláskorúnál fiatalabb gyermek kapja meg az esélyt a megfelelő gondozásra és korai tanulásra.
  2. Biztosítsuk, hogy 2015-re minden gyermek részesüljön színvonalas, ingyenes alapfokú oktatásban.
  3. Adjunk lehetőséget a fiataloknak és felnőtteknek arra, hogy fejleszthessék azokat a készségeiket, amikre szükségük van.
  4. Biztosítsuk, hogy 2015-re 50%-kal nőjön az írni-olvasni tudók aránya.
  5. Biztosítsuk, hogy fiúk és lányok egyenlő számban iratkozzanak be az iskolákba 2005-re; mind beiratkozzanak és ott egyenlő lehetőségeket kapjanak 2015-re.
  6. Javítsuk a nevelés színvonalát.

A fenti célok közül háromnak 2015 a határideje, mint az Ezredfordulós Fejlesztési Célok-knak. A másik háromnak nincs határideje, részben azért, mert azokat nehezebb pontosan definiálni. A cél eredmények felmutatása, egyértelmű stratégiák alkalmazásával, pl.:

  • a kormányok és nemzetközi szervezetek elkötelezettségének növelése;
  • a civil társadalom és a nem-kormányzati szervezetek bevonása;
  • a neveléspolitika és a fejlesztés összekapcsolása;
  • az előrehaladás rendszeres monitorozása.

Az Oktatást Mindenkinek egyik fő törekvése, hogy pénzt juttasson a nevelésnek. A Dakari Akció-keretterv kimondja, hogy a pénzhiány nem akadályozhatja meg, hogy az egyes országok kapcsolódjanak az Oktatást Mindenkinek-hez, ha vannak ehhez jó terveik. Az egyes országokat arra bátorították, hogy dolgozzanak ki nemzeti Oktatást Mindenkinek terveket. A Világbank ehhez kapcsolódóan útnak indította Gyorskezdeményezését (Fast Track Initiative) hogy pénzt szerezzen az alapfokú oktatás támogatására számos országban. Más célok esetében ilyen kezdeményezés még nem történt.

ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtizede 2003–2012

Földünkön ma több, mint 800 millió felnőttnek nem volt lehetősége arra, hogy megtanuljon írni-olvasni. Az elmúlt tíz évben az írni-olvasni tudók arányának növekedése nem tartott lépést a népességnövekedéssel. Az ENSZ Közgyűlése Akció- évtizedet hirdetett a helyzet javítására. A cél: Tudjon mindenki írni-olvasni! – minden korosztály, mindenhol, férfiak és nők egyaránt kapjon lehetőséget az írás és olvasás elsajátítására, mivel ez a tanulás és a társadalom életében való részvétel eszköze. A számítógépek korában a legtöbb munkához jól kell tudni írni-olvasni. Az Írni-olvasni Tudás Évtizede a következő célokat tűzte ki:

  • biztosítani, hogy 2015-re 50%-kal többen tudjanak írni-olvasni, különös tekintettel a nőkre;
  • nagymértékben segíteni a többi Oktatást Mindenkinek cél megvalósítását 2015- ig;
  • segíteni a tanulókat abban, hogy jól megtanuljanak írni, olvasni és számolni, kritikusan gondolkodni, állampolgárokként pozitív értékrendjük legyen és megszerezzenek más olyan készségeket is, amire szükségük van;
  • segíteni, hogy az emberek alkotó módon használják írás-olvasás tudásukat, az iskolában és közösségükben egyaránt;
  • javítani az életminőséget a szegénység csökkentésén, a jövedelmek növelésén, az egészségi állapot javításán, a politikai életben való aktívabb részvételen, a nemzeti jogok és kötelességek jobb ismeretén, a férfiak és nők egyenlő jogainak elismertetésén keresztül;
  • Az ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtized azzal járul hozzá az összes Oktatást Mindenkinek cél eléréséhez, hogy biztosítja, hogy az emberek elsajátíthassák azokat az alapkészségeket és képességeket, melyek szükségesek a tanulási és nevelési lehetőségek teljes kínálatának kihasználásához. A cél tehát az, hogy az emberek jelentőségteljes szerepet játszhassanak közösségük életében azáltal, hogy szavaznak, leírják gondolataikat és véleményüket és kikövetelik jogaikat akár a kormánytól is. Az írni-olvasni tudás egyaránt része kell legyen az iskolai és iskolán kívüli tanulásnak, mégpedig azon a nyelven, amire az embereknek szükségük van és amit a legjobban értenek. Az írni-olvasni tudás a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt fontos.

ENSZ Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized 2005-2014

Ezt az Évtizedet is az ENSZ Közgyűlése hirdette meg. Címe némi magyarázatot igényel. Mi az a „fenntarthatóság” (fenntartható fejlődés)? A nyolcvanas években ülésező Brundtland Bizottság a következőképpen határozta meg: olyan fejlődés, mely úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy közben nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékei számára, hogy ugyanezt megtegyék”. A fenntarthatóság nem pusztán természet- vagy környezetvédelem, hanem annak megtanulása, hogyan éljünk egymást és Földünket tiszteletben tartva. A tanulás a fenntarthatóságért tehát azt jelenti, hogy olyan értékeket, viselkedésmódokat és tudást sajátítunk el, ami lehetővé teszi a számunkra a fejlődést anélkül, hogy ezzel elrabolnánk gyermekeinktől és unokáinktól ugyanezt a lehetőséget. Az Évtized a következőképpen segíti a fenti eszmék terjedését:

  • Tudatára ébreszti az embereket annak, hogy a nevelés jó alapja a fenntartható életmódnak.
  • Biztosítja, hogy a fenntarthatóság pedagógiája eszméi beépülnek a különböző iskolák, egyetemek és más nevelési intézmények életébe.
  • Biztosítja, hogy a kormányok és más szervezetek világszerte együttműködjenek annak érdekében, hogy tanuljanak egymás tevékenységéből és új tapasztalataiból.
  • A Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized nemcsak a nevelést célozza meg, hanem életünk egészét: értékeinket és viselkedésünket. Ezért a fenntarthatóság pedagógiája nem egy újabb tantárgy az órarendben, hanem tantárgyak sokaságán átível. Megköveteli a tanítás magas színvonalát: nemcsak átadni kell a tudást, hanem át kell alakítani az emberek gondolkodásmódját. A fenntarthatóság pedagógiája alapelveinek helyet kell kapniuk az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban, az iskolarendszeren kívüli oktatásban és a közösségi tanulási formákban egyaránt. A nevelésnek úgy kell változnia, hogy foglalkozzon mindazon társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti problémákkal, melyekkel a 21. század szembenéz.

Mi a közös a fenti kezdeményezésekben?

A fenti négy kezdeményezés sok fontos kérdésben megegyezik. Ez nem meglepő, hiszen mind a világ nemzeti által közösen elfogadott munkaterv részei. Ha tisztázzuk, milyen célok és stratégiák közösek bennük, mindannyiunk számára könnyebb lesz a közös munka.

A mind a négy kezdeményezésben megtalálható elemek:

  • céljuk az életminőség javítása: a szegénység csökkentése és az egészségi állapot javítása;
  • az emberi jogok érvényesítésének segítése: valamennyien emberi jognak tekintik a nevelést, szorgalmazzák a nők és férfiak egyenjogúságát, valamint más közösségekét, pl. a kisebbségekét vagy peremhelyzetbe szorultakét;
  • elkötelezettség a nevelés iránt: hit abban, hogy a nevelés a fejlődés kulcsa, mivel képessé teszi az embereket arra, hogy kiteljesítsék képességeiket, és egyre nagyobb hatást gyakorolhassanak az őket érintő döntésekre. Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok-k és a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized a nevelésen túl szélesebb területet céloznak meg, míg az Oktatást Mindenkinek és az Írni-olvasni Tudás Évtized azt szándékozik elérni, hogy az alapfokú oktatás, benne az írás-olvasás, mindenki számára elérhető legyen;
  • alapfokú oktatás: mind elismerik, hogy az alapfokú oktatás minden fejlődés nélkülözhetetlen alapja;
  • mindenki legyen részese a nevelésnek és a fejlődésnek: nemcsak a kormányokat szólítják fel feladataik ellátására, hanem a nem-kormányzati szervezeteket, a civil társadalmat, a magánszektort, minden közösséget és személyt felkérnek a részvételre.

Némely kezdeményezések még további pontokon is megegyeznek:

  • a nevelés minőségére összpontosítanak: az Oktatást Mindenkinek és a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized a tanulás minőségére helyezi a hangsúlyt, a „mi”-re és a „hogyan”-ra egyaránt;
  • iskolarendszeren kívüli nevelés: az Oktatást Mindenkinek, az Írni-olvasni Tudás Évtized és a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized egyaránt hangsúlyozza. Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok csak az iskolázásról beszél.
  • írni-olvasni tudás: az Írni-olvasni Tudás Évtized és Oktatást Mindenkinek ezt tartja minden tanulás és nevelés kulcsának; az Írni-olvasni Tudás Évtized megerősíti az Oktatást Mindenkinek-t és a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtizedet, mivel az írni-olvasni tudás fontos a többi cél megvalósítása szempontjából is.

Vannak különbségek is, ezeket a következő fejezetben vesszük szemügyre.

Miben különböznek a Kezdeményezések?

Ha mind a négy Kezdeményezés ugyanazt célozná, nem lenne négyre szükség.

Íme néhány fontos különbség:

  • Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok nyolc célja és 18 részcélja a nemzetközi fejlesztési együttműködés kereteit adja. Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok mellett fejlett és fejlődő országok egyaránt elkötelezték magukat; a központi kérdés a szegénység különböző vonatkozásainak kezelése. Az alapfokú oktatás biztosítása és a nemek egyenjogúsága az a két terület, ahol az Ezredfordulós Fejlesztési Célok átfednek az Oktatást Mindenkinek céljaival. A nevelés más területei, pl. az írni-olvasni tudás, a minőség vagy az iskolarendszeren kívüli nevelés nem szerepel kifejezetten az Ezredfordulós Fejlesztés Célokban.
  • az Oktatást Mindenkinek hat célja az alapfokú oktatás minden gyermekre és felnőttre való kiterjesztésével foglalkozik – legyen elérhető minden nő és férfi, minden korosztály számára, adja meg a tanuláshoz és az élethez szükséges készségeket, és küzdjön a jobb minőségért. Az alapfokú oktatás javítsa az életminőséget, csökkentse a szegénységet; de a célok nem határozzák meg a nevelés általános célját.
  • Az Írni-olvasni Tudás Évtized az Oktatást Mindenkinek mozgalom része: az írni-olvasni tudás mint vezérfonál végighúzódik mind a hat célon mint megvalósításuk eszköze. Az írni-olvasni tudás a tanulás alapvető eszköze, a nevelés minden formájában és szintjén jelen kell lennie. Egyes szempontokból az Írni-olvasni Tudás Évtized túlmutat a nevelésen, felvillantja az élet más területeihez fűződő stratégiai kapcsolatokat: az írni-olvasni tudás és annak használata hatással van az anyák és gyermekeik egészségére, a gyermekszámra, a jövedelmi szintre, de növeli az önbizalmat, a kezdeményezőkészséget, az állampolgári részvételt és a kulturális önbecsülést is.

Hol a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized helye a fontos nemzetközi kezdeményezések között? A tanulás a fenntarthatóságért olyan nevelés-eszmény, ami egyensúlyt igyekszik teremteni az emberi és gazdasági jólét, a kulturális hagyományok és a Föld természeti erőforrásainak megbecsülése között. A tanulás olyan vonásait hangsúlyozza, melyek segítik a fenntarthatóbb irányba való átalakulást, ideértve a jövőért nevelést, állampolgári nevelést, a béke kultúrájára nevelést, a nemek közt egyenjogúságra és az emberi jogok tiszteletére való nevelést, az egészségnevelést, a természetes erőforrások megóvására és fenntartható használatára való nevelést, és a fenntartható fogyasztásra nevelést. A fenntarthatóságot a nevelés eszközeivel elősegíteni kívánóknak s tanulóiknak kritikus módon kell saját közösségüket szemlélni. A Tanulás a Fenntarthatóságért Évtizedet az választja el az Oktatást Mindenkinek és a Írni-olvasni Tudás Évtizedtől, hogy az előbbiek azt tekintik fő küldetésüknek, hogy biztosítsák mindenki számára a neveléshez való jogot, vagyis minden tanuló szükségletét célozzák meg, elsősorban azokét, akik ki vannak zárva a magas színvonalú alapfokú oktatásból; míg a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized értelmezésében a fenntarthatóságért nevelés fontos és szükséges mindenki számára, függetlenül attól, hogy részesei-e a tervezett tanulási tevékenységeknek. Mindenkinek fenntartható módon kellene élnie, tekintettel a Föld helyzetére. Sok esetben éppen azoknak kell a legtöbbet tanulniuk a fenntarthatóságról és a tanultakat a gyakorlatban megvalósítaniuk, akik kivételezett helyzetben, fogyasztás-uralta társadalmakban élnek.

E különbségek mutatják, hogy minden kezdeményezésnek megvan a maga jól meghatározott, sajátos célja. Megkülönböztető erényeiket a következőkben összegezzük:

  • Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok egyértelmű, mérhető fejlesztési célok összessége, ahol a nevelés egyszerre fontos feltétel és indikátor.
  • A Oktatást Mindenkinek arra összpontosít, hogy mindenki számára legyen elérhető a magas színvonalú alapfokú oktatás.
  • A Írni-olvasni Tudás Évtized központi célja, hogy az írni-olvasni tudást fejlessze, mivel ez kulcsfontosságú alapja minden más típusú tanulásnak.
  • A Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized több alapvető értéket, folyamatot és viselkedésmódot kíván fejleszteni, melyek mindenféle tanulási folyamatba be kell épüljenek.

Hogyan tudnak a fenti kezdeményezések együttműködni?

Az Évtized egyik célja, hogy a Föld országai fogadják el céljait, és dolgozzanak együtt a megvalósításukon. A koordináció fontos, mivel az Évtized csak akkor lesz eredményes, ha az ENSZ megfelelő szervezetei is kiveszik részüket a munkából. A civil társadalomnak és a nem-kormányzati szervezeteknek is jelentős szerepet kell vállalniuk, pl. tanácsadás vagy alulról építkező kezdeményezések formájában. Fontos tehát a sok partner munkájának összehangolása. Az értékelés és monitoring terén is fontos az együttműködés, mivel minden egyes kezdeményezésnek megvannak a céljai, amik felé törekszik, és mindnek rendszeresen jelentenie kell az előrehaladást.

Mind a négy kezdeményezés kidolgozta saját munkamódszerét, de hogyan tudnak együttműködni?

A UNESCO feladata a négy kezdeményezés közül háromnak a koordinálása: az Oktatást Mindenkinek mozgalomé, az ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtizedé és a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtizedé. A negyedik kezdeményezést – az Ezredfordulós Fejlesztési Célokat – az ENSZ Fejlesztési Programja koordinálja, és több nemzetközi végrehajtó szervezetet állított fel, célonként egyet. Az Ezredforduló Projekt – az ENSZ főtitkárának független tanácsadó szervezete – ajánlásait egy jelentésben fogalmazta meg Az Ezredfordulós Fejlesztési Célok megvalósításának globális terve címmel. A jelentést 2005 januárjában kapta kézhez az ENSZ főtitkára.

A UNESCO az egyes kezdeményezéseket segítő nemzetközi együttműködés több módját is kidolgozta:

Oktatást Mindenkinek:

  • Oktatást Mindenkinek Munkacsoport: az Oktatást Mindenkinek-kel kapcsolatos technikai és szakmai részletek megvitatása;
  • Oktatást Mindenkinek Felsőszintű Munkacsoport: miniszterek, szervezeti és nem-kormányzati vezetők tanácsa az Oktatást Mindenkinek prioritásainak vizsgálatára és az Oktatást Mindenkinek-t támogatópolitikai akarat mozgósítására;
  • a UNESCO évente kiadja a Globális Oktatást Mindenkinek Monitoring Jelentést, ami bemutatja, mit értek el az egyes országok.

Írni-olvasni Tudás Évtized:

  • szervezetek közötti munkacsoport a törekvések összehangolására és a tapasztalatok megosztására;
  • évente Nemzetközi Írni-olvasni Tudás Napja, mely minden évben egy-egy másik résztémát helyez a középpontba;

Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized:

  • a Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized is bevezet koordinációs és segítő intézkedéseket.
  • magas szintű tanácsadó testületet alakítottak.

A fenti tevékenységek rendszeresek, és lehetővé teszik a résztvevő partnerek képviselői számára, hogy naprakészek legyenek, kicserélhessék tapasztalataikat, tanuljanak egymástól és kijelöljék az előrevezető utat.

Fontos, hogy minden csoport tudja, mit tett a másik, és még inkább, hogy világosan megértsék a kezdeményezések közti különbségeket és egyezéseket, hogy építhessenek egymásra és erősíthessék egymást. Segít, hogy az UNESCOnak lehetősége van arra, hogy biztosítsa, hogy kiegészítsék egymás munkáját, ne legyenek átfedések.

További információk

Ha többet szeretnél tudni bármelyik nemzetközi kezdeményezésről, nézd meg a honlapokat vagy írj az alábbi címekre:

Millennium Development Goals (MDGs)

United Nations Development Programme
One United Nations Plaza
New York, NY 10017, USA
Fax: + 1 212 906 5364
www.undp.org/mdg
www.developmentgoals.org

Education for All (Oktatást Mindenkinek)

Oktatást Mindenkinek Coordination
UNESCO
7 place de Fontenoy
75352 Paris 07 SP, France
Fax: + 33 1 45 68 56 25
www.unesco.org/education/efa

United Nations Literacy Decade (ÍRÁS-OLVASÁS ÉVTIZED)

UN Literacy Decade (ED/BAS/LIT)
UNESCO
7 place de Fontenoy
75352 Paris 07 SP, France
Fax: + 33 1 45 68 55 17
www.unesco.org/education/litdecade

United Nations Decade of Education for Sustainable Development (DESD)

UN Decade of Education for Sustainable Development (ED/PEQ)
UNESCO
7 place de Fontenoy
75352 Paris 07 SP, France
Fax: + 33 1 45 68 56 35
www.unesco.org/education/desd

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.