wadmin | 2009. jún. 17.

Fogalmak

A Környezet és Fejlődés Csúcstalálkozó (1992) Riói Nyilatkozata így kezdődik:

A fenntartható fejlődés céljainak középpontjában az ember áll, akinek joga van arra, hogy egészséges és alkotó életet élhessen, a természettel összhangban.

A Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozó (2002) Johannesburgi Nyilatkozata erre a törekvésre építve kinyilvánítja a világ vezetőinek elkötelezettségét „egy emberséges, egyenlőséget és törődést biztosító, minden személy emberi méltóság iránti igényét elismerő világtársadalom építése” iránt. A johannesburgi Csúcstalálkozón azt is megerősítették, hogy a fenntarthatóság alapja a nevelés – ahogy azt már a '92-es Riói Csúcstalálkozó Agenda21-ének 36.fejezete is tartalmazza. A Megvalósítási Terv megteremti a kapcsolatokat az Ezredfordulós Fejlesztési Célokkal (alapfokú oktatást mindenkinek, fiúknak-lányoknak egyformán, különös tekintettel a lányokra) és a Dakari Akció-kerettervvel (Nevelést Mindenkinek!). Hangsúlyozzák, hogy a tanulás a fenntarthatóságért kulcsfontosságú összetevője egy nemi különbségekre tekintettel lévő oktatási rendszer megteremtése minden szinten és minden területen – formális, nem-formális és informális – az eddig kimaradók elérése céljából. Felismerik, hogy a nevelés olyan fontos kérdések megoldásának eszköze, mint a vidék fejlesztése, az egészségügyi ellátás, a közösségek bevonása, a HIV/AIDS, a környezeti problémák, és a szélesebb körű etikai és jogi kérdések, pl. az emberi értékek és emberi jogok témakörei.

A fenntarthatóság pedagógiájának nincs egyetemes modellje. Általános egyetértés fog születni a fogalom tekintetében, de mindig lesznek árnyalatnyi különbségek a helyi összefüggések, fontossági sorrend és tevékenységek terén. A célokat, hangsúlyokat és konkrét folyamatokat tehát mindig helyben kell meghatározni, hogy kulturálisan megfelelő módon segítsék a helyi környezeti, társadalmi és gazdasági helyzet javítását. A tanulás a fenntarthatóságért egyformán fontos és nélkülözhetetlen mind a fejlődő, mind a fejlett országokban.

Az alapértékek, melyek érvényre jutását a fenntarthatóság pedagógiájának mindenképpen segítenie kell, legalább a következők:

  • Minden Földön élő ember jogainak és méltóságának tisztelete, elkötelezettség a teljeskörű társadalmi és gazdasági igazságosság mellett;
  • A jövő nemzedékek emberi jogainak tiszteletben tartása, elkötelezettség a nemzedékek közti felelősségvállalás mellett;
  • Minden élők nagyobb közösségének, és annak sokféleségének tisztelete és óvása, ami magában foglalja a földi ökoszisztémák megőrzését és helyreállítását;
  • A kulturális sokféleség tisztelete, elkötelezettség a tolerancia, erőszakmentesség és béke helyi és globális kultúrája mellett.

A nevelés új képe ez, melyben a nevelés segít minden korú embert abban, hogy jobban megértse a világot, amelyben él, foglalkozik a jövőnket fenyegető problémák – pl. a szegénység, pazarló fogyasztás, környezetpusztítás, városi nyomor, népességnövekedés, egészségügyi problémák, háborús konfliktusok, az emberi jogok semmibevétele – összefonódottságával és komplexitásával. Ez a jövőkép a fenntartható jövő érdekében szükséges ismeretek és készségek holisztikus, interdiszciplináris megközelítését szorgalmazza, értékek, viselkedés és életmód változtatását. Szükség van az oktatási rendszerek, politikák és gyakorlat átformálására, hogy mindenkit – fiatalt és idősebbet egyaránt – képessé tegyenek arra, hogy a közös jövőnket veszélyeztető problémák megoldásán kulturálisan megfelelő és lokálisan jelentős módon dolgozzanak és hozzanak döntéseket. Ezen a módon különböző korú emberek válnak képessé arra, hogy a fenntartható jövő különböző alternatíváit kialakítsák és értékeljék, és társaikkal alkotó módon együttműködve valóra is váltsák azokat.

A fenntarthatóság pedagógiája a következő tulajdonságok kialakítására törekszik:

  • interdiszciplináris és holisztikus: a tanulás a fenntarthatóságért szője át az egész tantervet, ne elkülönült tantárgy legyen;
  • értékvezérelt: elengedhetetlen, hogy a feltételezett normákat – a fenntartható fejlődést megalapozó értékek és alapelvek – világosan kifejtsük, hogy megvizsgálhassuk, megvitathassuk, tesztelhessük és alkalmazhassuk őket.
  • kritikus gondolkodás és problémamegoldás: megalapozza a fenntartható fejlődés dilemmáival és kihívásaival való foglalkozáshoz szükséges önbizalmat.
  • módszertani sokféleség: szavak, művészetek, dráma, vita, tapasztalat… különböző pedagógiai megközelítések a folyamat modellezésére. A pusztán ismeretközlésből álló tanítást fel kell, hogy váltsa az a megközelítés, mikor tanár és diák közösen dolgozik a tudás megszerzéséért, és szerepet játszanak az oktatási intézményi környezet kialakításában is.
  • részvételen alapuló döntéshozás: a tanulók részt vehetnek annak eldöntésében, hogyan szeretnének tanulni.
  • alkalmazható: a kínált tanulási tapasztalatok szervesen beépülnek a mindennapi személyes és szakmai életbe.
  • helyben fontos: globális mellett lokális problémákat is megcéloz, és a tanulók által leggyakrabban használt nyelven folyik. A fenntarthatóság fogalmait nagy gonddal kell lefordítani a különböző nyelvekre: a különböző nyelvek és kultúrák bizonyos dolgokat másképpen fejezhetnek ki, és minden nyelvnek megvannak a sajátos lehetőségei új fogalmak kifejezésére.
Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.