Szekszárdi Júlia – Varga Attila

Osztályfőnök a középiskolában – A 2003-as obszervációs felmérés tapasztalatai

Az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztő Központja 2002-ben felmérte a tantárgyak és az osztályfőnöki nevelői tevékenység helyzetét az általános iskolában. 2003-ban került sor a középiskolai vizsgálatra, ennek keretében az osztályfőnöki munka kérdőíves felmérésére is. Ezúttal a reprezentatív mintavétellel kiválasztott iskolákból egy-egy osztályfőnök (általában az osztályfőnöki munkaközösség vezetője) töltötte ki a kérdőívet (összesen 171 fő). Mivel az általános iskolában intézményenként több pedagógus adott választ a kérdésekre, a két eredmény összehasonlítása csak kellő körültekintéssel történhet. Ennek ellenére érdemes felfigyelni a különbségekre és az adatok mögött sejthető általános tendenciákra.

A 2002-es általános iskolai kutatás tapasztalatai egyértelműen az osztályfőnöki szerep válságára utaltak, a középiskolai eredmények főleg a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok és szakiskolák tekintetében pozitív tendenciákat is sejtetnek. Ugyanakkor a középiskolában általában, elsősorban a négy évfolyamos gimnáziumokban és a vegyes szakközép- és szakiskolákban fellelhetők az osztályfőnöki szerep gyengülésére utaló jelek.

Hangsúlyozni kell, hogy az említett tendenciák az osztályfőnöki munka megítélésére és nem az eredményeire vonatkoznak. A középfokú iskolák osztályfőnökei egységesek annak megítélésben, hogy az ezekben az intézményekben tanuló diákok számára egyre kevésbé jelent viszonyítási pontot az iskola, csökken a tanulók közti szolidaritás, és egyre több a tanulási nehézséggel küzdő diák. (Sajnos ez a tendencia más kutatásokból is kiderült, mindenképpen mélyebben kell majd foglalkoznunk vele.)

Elgondolkodtató különbségek tapasztalhatók a különböző iskolatípusok között. A diákok mentálhigiénés problémáival történő foglalkozást a négy évfolyamos gimnáziumokban és a vegyes szak- és szakközépiskolákban tartják a legkevésbé fontosnak, a szakiskolákban és a hat, valamint nyolc évfolyamos gimnáziumokban a legfontosabbnak. Ugyanez a mintázat figyelhető meg abban a kérdésben is, hogy mennyire ítéli fontosnak az iskola vezetése és a szülők az osztályfőnöki munkát. Ugyanakkor a mentálhigiénés jellegű osztályfőnöki munkát éppen azokban az iskolákban tartják kevéssé fontosnak, ahol a legnagyobb problémát okozzák a devianciák.

Jelen vizsgálatunkban is bebizonyosodott az az ismert tény, hogy a szakiskoláknak és a szakközépiskoláknak sokkal több nevelési problémával kell szembenézniük, mint a gimnáziumoknak. A szakiskolákban, valamint a vegyes szakközép- és szakiskolákban általánosabb problémának tartják a szülők elhanyagoló nevelését, a diákok motiválatlanságát, az egymás közötti szolidaritás hiányát, a diákok jelentős részének magánéleti gondjait, valamint az igazolatlan hiányzásokat, mint a gimnáziumokban.

A hat, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumokban és a szakiskolákban összességében kedvezőbb az osztályfőnöki munka megítélése és helyzete, mint a négy évfolyamos gimnáziumokban, illetve a vegyes szakközép- és szakiskolákban. Ezt a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban feltételezhetően az átlagosnál kedvezőbb összetételű tanulócsoportok, illetve az iskola iránt igényesebb szülők jelenléte magyarázza. A szakiskolák esetében pedig valószínűleg a többnyire súlyos nevelési problémák halmozódása hívja fel a figyelmet az osztályfőnöki tevékenység jelentőségére.

1. A vizsgálati minta jellemzése

A mintában 171 osztályfőnök vett részt. A 200 középiskolát és szakiskolát tartalmazó országos reprezentatív minta válaszadóiból ennyien küldték vissza az osztályfőnöki tevékenységre vonatkozó kérdőívet.

1. táblázat • A minta településtípusonkénti megoszlása

	Iskolaszám	Százalék
Fővárosi kerületek	46	26,9
Megyei jogú városok	50	29,2
Egyéb települések	75	43,9
Összesen	171	100

2. táblázat • A minta iskolatípusonkénti megoszlása

	Gyakoriság	Százalék
Hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium	35	20,5
Négy évfolyamos gimnázium	50	29,2
Szakközép- és szakiskola	39	22,8
Szakközépiskola	32	18,7
Szakiskola	15	8,8
Összesen	171	100

3. táblázat • Az osztályfőnökök végzettsége

	Hány iskolában van ilyen végzettségű osztályfőnök?	Maximum hány fő?	Átlag hány fő?	Szórás
Főiskolai tanár szakos	103	26	5,98	5,391
Főiskolai-művészeti, testnevelési	24	3	1,58	,717
Főiskolai nem tanár szakos	33	6	2,00	1,346
Egyetemi tanár szakos	146	33	10,99	6,992
Egyetemi-művészeti, testnevelési	44	8	1,75	1,296
Egyetemi nem tanár szakos	14	3	1,43	,646
Nincs diplomája	6	8

2. Az osztályfőnöki szerep

2. 1 A osztályfőnöki szerep megítélése

Az általános iskola felső tagozatához hasonlóan a középfokú oktatás területén is az iskolavezetés tartja a legfontosabbnak az osztályfőnöki munkát (4. táblázat). A második helyen sincs változás a felső tagozattal összehasonlítva: itt is, ott is a kollégák tartják fontosnak. A harmadik és negyedik hely tekintetében azonban eltérés tapasztalható. A felső tagozaton tanító tanárok még úgy ítélték meg, hogy a diákok fontosabbnak tartják az osztályfőnöki munkát, mint a szülők, középfokon azonban fordított a helyzet. A diákok az utolsó helyre kerülnek. Vagyis a középfokú iskolák osztályfőnökei szerint az osztályfőnöki munkával kapcsolatba kerülő partnerek közül éppen a diákok tartják legkevésbé fontosnak azt.

4. táblázat • Az osztályfőnöki munka fontosságának megítélése

		Válaszszám	Minimum	Maximum	Átlag	Szórás
1 = nem fontos 5 = nagyon fontos.
d.	Az iskolavezetés szerint	171	2	5	4,63	,583
c.	A kollégák szerint	171	2	5	4,30	,743
a.	A szülők szerint	171	2	5	4,00	,751
b.	A diákok szerint	171	1	5	3,85	,854

Az eredmények részben a serdülők kortárscsoport felé fordulásával magyarázhatók. Érdemes azonban felfigyelni arra tényre, hogy a helycsere nem annyira diákok megítélésének romlása, inkább a szülők megítélésének javulása miatt következett be. Vagyis a középfokú oktatásban dolgozó osztályfőnökök úgy érzik, hogy a serdülők szülői fontosnak tartják az osztályfőnöki munkát. Valószínű, hogy amikor kezd leválni a serdülő a családról, a szülő szemében felértékelődik az osztályfőnök mint olyan szakember, aki akkor is nyomon követi a serdülő fejlődésének alakulását, amikor ő – életkori sajátosságainak megfelelően – nagymértékben lazítani próbál a családi kötelékein.

Más kutatási adatok és személyes tapasztalatok ismeretében az osztályfőnöki munka leértékelődése a diákok véleményében magának az osztályfőnöki funkciónak a gyengülésével magyarázható. A mai diákok (és sajnos a pedagógushallgatók és a pályakezdők) számára az osztályfőnökség elsősorban adminisztrációs, alacsony presztízsű kötelezettség. Közülük viszonylag keveseknek van valódi élménye arról a hagyományos osztályfőnöki szerepről, amelyre az idősebb generáció egy része olyan szívesen és sok-sok nosztalgiával emlékezik.

5. táblázat • Az egyes osztályfőnöki feladatok fontosságuk szerinti rangsora

Feladatok	Válasz-szám	Minimum	Maximum	Átlag	Szórás	Ált. isk.	Sorrend
1 = nem fontos 5 = nagyon fontos.
Törődés a gyerekek problémáival	170	3	51	4,84	,388	4,74	1
Erkölcsi nevelés	170	2	52	4,71	,527	4,69	3
Az osztályközösség fejlesztése	168	3	53	4,59	,540	4,67	5
Kapcsolattartás a szülőkkel	170	3	54	4,56	,595	4,64	6
Az osztályban előforduló konfliktusok kezelése	170	3	55	4,54	,635	4,73	2
Kapcsolattartás az osztályban tanító tanárokkal	170	3	56	4,52	,588	4,63	7
Az egyes tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése	170	3	57	4,49	,588	4,68	4
Megelőző gyermek- és ifjúságvédelem	169	2	58	4,41	,632	4,40	10
Törődés a tanulók mentálhigiénés állapotával	170	2	59	4,38	,652	–
Osztályfőnöki órák tartása	170	2	510	4,32	,685	4,58	8
Pályaorientáció	168	2	511	4,15	,726	4,30	12
Az osztályközélet szervezése	168	2	512	4,08	,734	4,30	13
Segítségnyújtás a tanulásban	169	2	513	4,02	,723	4,04	14
Eligazítás a társadalom aktuális dolgaiban	170	2	514	3,89	,662	3,95	15
Szabadidős programok szervezése	169	1	515	3,69	,818	3,66	27
Ügyintézés, adminisztráció	170	1	516	3,51	,865	3,84	26
Hospitálás az osztály tanóráin	170	1	517	3,31	,801	3,23	20
Családlátogatás	169	1	518	2,79	,950	3,58	19
Egyéb fontos feladat(ok):	10	1	529	2,50	1,581	–

Az 5. táblázat tanúsága szerint a középfokú iskolák osztályfőnökeinek feladatfelfogása nagyjából megegyezik a felső tagozatos kollégáikéval. Ezek szerint az osztályfőnöki tevékenységben a nevelési feladatok a legfontosabbak, ezeknél sokkal kevésbé fontosak az oktatáshoz, illetve az adminisztrációhoz köthető teendők. Az egyezéseken kívül két érdekes különbség figyelhető meg a felső tagozatos és a középfokú iskolák osztályfőnökeinek feladatfelfogása között. A középfokú iskolák osztályfőnökei előbbre rangsorolják a közösségfejlesztő és hátrébb az egyéni fejlesztő feladatkört, és a felsős osztályfőnököknél előrébb rangsorolják a szülőkkel való kapcsolattartás feladatát. A családlátogatást ők sem tartják azonban említésre érdemes teendőnek. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a nyolcvanas évek második felében központi rendelkezés született a családlátogatás kötelezőségének megszüntetéséről. Másrészt viszont a család és az iskola közötti feladatmegosztás rendszerváltás utáni gyökeres megváltozása erősítette fel ezt a véleményt. Az iskola nem felelős már diákja teljes élettevékenységéért, a család a törvényben is deklarált első számú nevelési tényező. Ez tulajdonképpen rendben is lenne, a gond abból ered, hogy azóta sem alakultak ki a család és az iskola, a szülő és a pedagógus (jelesül az osztályfőnök) kapcsolattartásának hatékony formái. Pedig a szaporodó nevelési gondok, amelyek nagyrészt a két alapvető szocializációs ágens (a család és az iskola) elbizonytalanodására, szétzilálódására vezethetők vissza, szükségessé tennék ezeknek a létrejöttét. A középfokon – szemben az általános iskolai vizsgálat tapasztalataival – mintha erősödne az igény e kapcsolat a jelenleginél eredményesebb működtetésére. (E kérdéskörre később még visszatérünk.)

2. 2 Felkészítés az osztályfőnöki munkára

Összehasonlítva az általános iskolai helyzettel, ahol a megkérdezetteknek csupán 39,7 százaléka vett részt az osztályfőnöki munkával kapcsolatos továbbképzésen, örvendetes, hogy az ezúttal megkérdezetteknek több mint a fele (51,5 százaléka) jelzett ilyen részvételt. (A különbség persze abból is adódhat, hogy a középiskolai minta csupán iskolánként egy pedagógusra terjedt ki, feltételezhetően az válaszolt, aki saját iskolájában a leginkább érdekelt ebben a tevékenységben. Ilyen megközelítésben szemlélve a dolgot nem olyan biztató a kép. Hiszen ha figyelembe vesszük, hogy a pedagógusképzés általában nem készít fel erre a feladatra, kijelenthetjük, hogy a működő osztályfőnökök jelentős része speciális szakmai felkészítés nélkül végzi feladatát.

A továbbképzések résztvevőinek csupán negyede kapott a továbbképzés során igazán hathatós segítséget további munkájához, kétharmaduk csak részben tartja kielégítőnek az ott kapott útravalót. (Itt szeretném megjegyezni, hogy a pedagógus-továbbképzések az elmúlt néhány évben többségükben a minőségbiztosításról szóltak, s ezek tartalma szinte egyáltalán nem kapcsolódott a napi nevelési feladatokhoz, azt osztályfőnöki munkához).

3. Az osztályfőnök iskolai helyzete

3.1 Osztályfőnöki munkaközösség

A 6. táblázatban feltüntetett adatok jelzik, hogy az osztályfőnöki munka iskolai súlya csökken, s e tekintetben a középiskolákban rosszabb a helyzet, mint az általánosban. A számok – az osztályfőnöki szerep tartalmára vonatkozó adatokat is figyelembe véve – azt sejtetik, hogy iskolai szinten is mutatkozik e funkció tartalmának tisztázatlansága. A munkaközösségek csökkenő száma valószínűsíti, hogy a helyi programok nem foglalkoznak érdemben az osztályfőnök feladatkörével, speciális nevelési feladataival.

6. táblázat • Osztályfőnöki munkaközösség az iskolában

	Válaszszám	Százalék középisk.	Százalék ált. isk.
Jól működik	102	59,6	77
Nem működik hatékonyan	34	19,9	21
Nem működik ilyen munkaközösség, pedig szükség lenne rá	13	7,6
Nem működik ilyen munkaközösség, de nincs is rá szükség	13	7,6
Nem válaszolt	9	5,3

3. 2 Az osztályfőnöki tevékenység presztízse

A 7. és 8. táblázatból kiderül, hogy az osztályfőnök munkáját legalább minimális mértékben szinte minden megkérdezett iskolájában honorálják. Ha azonban az ellentételezés átlagos mértékét (1,16 tanórakedvezmény hetente és 3431 forint pluszjuttatás havonta) összehasonlítjuk az osztályfőnökök által végzett munkával (adminisztráció, erkölcsi nevelés, kapcsolattartás szülőkkel, kollégákkal, konfliktuskezelés stb.), megállapíthatjuk, hogy anyagi tekintetben egy középfokú iskola tanárának jelenleg egyáltalán „nem éri meg” osztályfőnöki feladatokat vállalni. E tekintetben a fővárosi osztályfőnökök helyzete a legszerencsésebb, a fővárosban a legmagasabb az osztályfőnöki pótlék. Ebben minden bizonnyal az a tény is szerepet játszik, hogy Budapesten könnyen találhat magának egy tanár mellékjövedelmet, így nagyobb motiváció szükséges ahhoz, hogy többletmunkaként osztályfőnökséget vállaljon.

7. táblázat • Az osztályfőnök kedvezményei (forint)

	Válaszszám	Középisk. százalék	Ált. isk. százalék
Órakedvezmény	133	77,8	71,0
Egyéb kedvezmény	9	5,3	10,9
Nincs kedvezmény	14	8,2	10,6

8. táblázat • Az osztályfőnöki pótlék mértéke

	Válaszszám	Minimum	Maximum	Átlag	Ált. isk.
Egységes pótlék	138	1300	8000	3431,78	2852
Differenciált pótlék alsó határa	9	0	4100	2461,33	2871
Differenciált pótlék felső határa	9	3000	7000	4333,33	4141

4. Problémák és megoldások

4.1 Az osztályfőnöki munka során felmerülő problémák

Az általános iskola felső tagozatán és a középfokú iskolákban dolgozó osztályfőnökök problémaérzékelése – mint ez a 9. táblázatból kiderül, több ponton különbözik egymástól, akadnak azonban figyelemre méltó egyezések is. A lista első felében szinte teljes az egyet nem értés. A középfokú iskolákban a káros társadalmi hatások (média) és a diákok közösségi életének válságtünetei (nehezen mozgósíthatóak, problémát okoznak az anyagi különbségek) vezetik a listát. A társadalmi hatásoknak tulajdonítják az osztályfőnökök a diákok közösségi életében megfigyelhető, és súlyos problémaként jelzett negatív tendenciákat is. Az általános iskolában a szülők nemtörődömsége és a tanulók egyéni problémái állnak a problémalista élén. A fő problémakörök közül egyedül a tanulók tanulási készségeiről kialakított vélemények hasonlítanak egymásra a két iskolafokozat osztályfőnökei körében. A felső tagozaton és a középfokú iskolákban egyaránt súlyos problémának tartják a tanárok a tanulási készségek hiányát. Ugyanilyen egyezés mutatkozik a lista zárórészével kapcsolatban. A tanárok mindkét iskolafokozaton a legkevésbé jellemző problémák között említik a tanári, nevelői munka hiányosságait.

Figyelemre méltó és egyben reményteli tény, hogy a középiskolában kapott eredmények lényegesen nagyobb összhangot mutatnak a szülők és pedagógusok között, mint az általános iskolaiak, ahol éppen ezen a területen nevezték meg a legtöbb gondot. Úgy tűnik, a középiskolai pedagógusok felismerték, hogy a társadalom káros hatásai, a fiatalok közösségi életében tapasztalható negatív tendenciák a családok számára is problémát jelentenek, szükség van tehát a két elsődleges nevelési tényező (a család és az iskola) szövetségére a problémák enyhítése, feldolgozása, megoldása érdekében.

9. táblázat • Az osztályfőnöki munkát nehezítő problémák rangsora

Problémák – Sorrend	Általános iskolai hely a rangsorban	Válaszszám	Átlag	Szórás
1. A média károsan befolyásolja a tanulók gondolkodását.	12	164	1,47	,547
2. A tanulók nehezen mozgósíthatók közös szabadidős programokra.	14	165	1,68	,724
3. A diákok nagy része komoly tanulási nehézségekkel küzd.	4	164	1,77	,697
4, A diákok között nagy anyagi különbségek vannak.	11	165	1,77	,580
5. A diákok motiválatlanok az iskolai munkára.	6	162	1,81	,623
6. Sok az igazolatlan hiányzás.	16	165	1,87	,655
7. A szülők nem törődnek eleget a gyerekeikkel.	1	165	1,88	,578
8. A diákok túlterheltek.	–	165	1,88	,684
9. A diákok között nagy kulturális különbségek vannak.	–	164	1,98	,645
10. A diákok jelentős része súlyos magánéleti problémákkal küzd.	3	164	1,98	,586
11. Az internet erősen befolyásolja a tanulók életvitelét és gondolkodását.	–	165	2,07	,590
12. A diákok tiszteletlenek a tanárokkal.	2	165	2,19	,489
13. A diákok nem szolidárisak egymással.	5	164	2,20	,556
14. A szülők bizalmatlanok a pedagógusokkal.	13	163	2,27	,534
15. A diákok nincsenek bizalommal a tanáraik iránt.	–	162	2,33	,588
16. Gyakori a deviancia (alkohol, drog, szökés otthonról stb.).	8	163	2,37	,587
17. Egyéb súlyos probléma iskolánkban:	–	72	2,63	,615
18. A család és az iskola között megoldatlan konfliktusok vannak..	13	162	2,70	,509
19. Az osztályfőnöki funkció tartalma tisztázatlan.	–	163	2,77	,504
20. A tanárok többségét nem érdeklik a tanulók egyéni problémái.	18	164	2,79	,426

4.2 Az eredményes osztályfőnöki tevékenység feltételei

A problémák és a megoldásukat segítő feltételek listái nincsenek egymással összhangban (9. és 10. táblázat). A legsúlyosabb problémák (diákokkal való kapcsolat gondjai, a káros társadalmi hatások) megoldását segítő lehetőségek (azaz a fiatalok bizalmának erősítése, módszertani segédanyagok, ifjúságvédelem) a rangsorban kedvezőtlenebb pozíciót foglalnak el, mint az e célokat legfeljebb közvetett módon szolgáló segítségformák (szülőkkel, iskolavezetéssel, kollégákkal való együttműködés). A mintázatból kirajzolódó kép szerint a középfokú iskolák osztályfőnökei nem a közvetlen pedagógiai beavatkozásokban látják elsődlegesen az eredményesség garanciáit. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a diákokat érő különféle nevelő hatások egységének. El kellene gondolkodni azon, mi rejlik vajon e tendencia mögött. Az a több évtizedes hagyomány, amely szerint a nevelés akkor hatékony, ha a különböző hatásokat koordinálják, és az adott nevelőtestület valamennyi tagja egységesített elvek szerint végzi a dolgát? Ez a korábbi nevelési-oktatási tervekben ugyan deklarált cél volt, de bizton állíthatom, hogy sohasem vált valósággá. Az osztályfőnöki munka esetében az egyes gyerekekkel és az osztály egészével végzett, az adottságokkal és lehetőségekkel összehangolt, az adott pedagógus személyisége által is determinált tevékenység bizonyul eredményesebbnek. Most, amikor a külső hatások egységesítése már a látszat szintjén is reménytelen, az adott helyzetre hangszerelt személyes munka vihetne egy kicsit előbbre.

10. táblázat • Az eredményes osztályfőnöki tevékenység feltételei rangsora szerint

Szükséges feltételek	Általános iskolai mintában ranghely	Válaszszám	Átlag	Szórás
1= nagyon fontos 3= nem fontos
Szorosabb együttműködés a szülőkkel	1	167	1,44	,566
Az iskolavezetés támogatása	–	166	1,45	,588
Hatékonyabb együttműködés a kollégákkal	4	167	1,46	,557
A diákok tanárok iránti bizalmának megerősítése	–	168	1,46	,557
Célzott felkészítés az osztályfőnöki tevékenységre a pedagógusképzés keretében	5	167	1,51	,620
Korszerű pedagógiai segédanyagok, taneszközök	2	167	1,54	,618
A pedagógusok mentálhigiénés állapotának javítására	12	166	1,54	,657
Nem pedagógus szakemberek (pszichológus, szociológus, szociális munkás stb.) bevonása az iskolai nevelésbe	12	168	1,55	,597
Az osztályfőnöki funkció szerves beillesztése az iskola helyi nevelési programjába	–	167	1,60	,641
Hatékonyabb gyermek-, illetve ifjúságvédelmi tevékenység	7	166	1,63	,627
Az adminisztrációs teendők csökkentése	15	167	1,71	,704
Egyéb feltételek, éspedig:	–	28	1,71	,810
Az osztályfőnöki funkció tartalmának központi szinten történő tisztázása	–	167	1,95	,743
Az iskolai óratervben biztosított szélesebb időkeret	6	167	2,01	,744

A táblázat adataiból kiderül, hogy lényegében a felsorolt segítő tényezők mindegyikét (még a rangsor kedvezőtlenebb helyén találhatót is) fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartják a megkérdezettek. Az oktatáspolitika és a szakmai szolgáltató intézmények feladata és felelőssége tehát, hogy ezt a hatalmas és jogos igényt segítsen kielégíteni.

Melléklet

Osztályfőnöki kérdőív

Kedves Kolléga!

Az Országos Közoktatási Intézet a tantárgyak helyzetét a múlt évben az alapfokú, idén a középfokú oktatásban kezdte vizsgálni. E munkához kapcsolódva zajlik az osztályfőnöki tevékenység kutatása is. Ehhez kérjük most a segítségét. Mindnyájunk érdeke, hogy a kutatás a valós helyzetet tárja fel, hiszen változás csak ennek alapján várható. Segítségét előre is köszönjük!

A kutatócsoport nevében

1. Írja be számmal a megfelelő helyekre, hogy iskolájában hányan osztályfőnökök az oszlopfőben jelzett végzettséggel!

diploma nélkül	főiskolai végzettséggel				egyetemi végzettséggel
	tanár szakos		nem tanár szakos		tanár szakos		nem tanár szakos
		művészeti, testnevelési				művészeti, testnevelési

2. Jelölje az ötfokú skálán a megfelelő számok bekarikázásával, hogy véleménye szerint, iskolájában kik mennyire tartják fontosnak az osztályfőnöki tevékenységet!

		nem fontos	alig fontos	átlagos	fontos	nagyon fontos
a/	A szülők szerint	1	2	3	4	5
b/	A gyerekek szerint	1	2	3	4	5
c/	A kollégák szerint	1	2	3	4	5
d/	Az iskola vezetése szerint	1	2	3	4	5

3. Jelölje az ötfokú skálán, hogy mennyire tartja fontosnak az osztályfőnöki feladatok közül az alábbiakat:

	nem fontos	alig fontos	átlagos	fontos	nagyon fontos
1. a gyerekek problémáival való törődés,	1	2	3	4	5
2. családlátogatás,	1	2	3	4	5
3. az egyes tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése,	1	2	3	4	5
4. osztályfőnöki órák tartása,	1	2	3	4	5
5. szabadidős programok szervezése,	1	2	3	4	5
6. megelőző gyermek-, illetve ifjúságvédelem,	1	2	3	4	5
7. eligazítás a társadalom aktuális dolgaiban,	1	2	3	4	5
8. erkölcsi nevelés,	1	2	3	4	5
9. ügyintézés, adminisztráció,	1	2	3	4	5
10. az osztályközösség fejlesztése,	1	2	3	4	5
11. az osztályközélet szervezése,	1	2	3	4	5
12. kapcsolattartás a szülőkkel,	1	2	3	4	5
13. segítségnyújtás a tanulásban,	1	2	3	4	5
14. az osztályban előforduló konfliktusok kezelése,	1	2	3	4	5
15. a tanulók mentálhigiénés állapotával való törődés,	1	2	3	4	5
16. kapcsolattartás az osztályban tanító tanárokkal,	1	2	3	4	5
17. pályaorientáció,	1	2	3	4	5
18. hospitálás az osztály tanítási óráin,	1	2	3	4	5
19. egyéb fontos feladat(ok):

4. Az elmúlt öt évben részt vett-e Ön olyan pedagógus-továbbképzésben, amely az osztályfőnöki munkával volt kapcsolatban? Karikázza be a megfelelő választ!

1. Igen
2. Nem

Ha igen
Segítették-e az ott tanultak, illetve tapasztaltak az osztályfőnöki munkáját?

1.1 Nagyon sokban segítették.
1.2 Valamelyest segítették.
1.3 Egyáltalán nem segítették.

5. Működik-e az iskolában osztályfőnöki munkaközösség? Karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!

1. Igen, jól működik.
2. Igen, de nem működik hatékonyan.
3. Nem működik nálunk ilyen munkaközösség, pedig szükség lenne rá.
4. Nem működik nálunk ilyen munkaközösség, de nincs is rá szükség.

6. Az Ön iskolájában az osztályfőnökök milyen kedvezményt kapnak? Karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!

1 – Órakedvezményt, mégpedig ............... órát.
2 – Egyéb kedvezményt.
3 – Nem kapnak semmilyen kedvezményt.

7. Mennyi Önöknél az osztályfőnöki pótlék?

1. ...............Ft/hónap minden egyes osztályfőnöknek.
2. Differenciált pótlék esetében:
az alsó határ ............... Ft/hónap;
a felső határ ................ Ft/hónap.

8. A következő listában az osztályfőnöki munkát nehezítő problémák szerepelnek. Melyek fordulnak elő az Önök intézményében? Karikázza be az alábbi táblázatban értelemszerűen a megfelelő számokat.

	A mi iskolánkban ez a probléma
	általánosan jellemző	olykor előfordul	egyáltalán, illetve elvétve jelenik meg
1 A szülők nem törődnek eleget a gyerekeikkel.	1	2	3
2. A szülők bizalmatlanok a pedagógusokkal.	1	2	3
3. A családok és az iskola között sok a megoldatlan konfliktus.	1	2	3
4. A diákok túlterheltek.	1	2	3
5. A diákok tiszteletlenek a tanárokkal.	1	2	3
6. A diákok motiválatlanok az iskolai munkára.	1	2	3
7. A diákok nagy része komoly tanulási nehézségekkel küzd.	1	2	3
8. A diákok nem szolidárisak egymással, hiányzik belőlük a közösségi érzés.	1	2	3
9. A diákok nincsenek bizalommal a tanáraik iránt.	1	2	3
10. A diákok között nagy kulturális különbségek vannak.	1	2	3
11. A diákok között nagy anyagi különbségek vannak.	1	2	3
12. A diákok jelentős része súlyos magánéleti problémákkal küzd.	1	2	3
13.. A média károsan befolyásolja a tanulók gondolkodását.	1	2	3
14. Az internet erősen befolyásolja a tanulók életvitelét és gondolkodását.	1	2	3
15. A tanulók nehezen mozgósíthatók közös szabadidős programokra.	1	2	3
16. Sok az igazolatlan hiányzás.	1	2	3
17. Gyakori a deviancia (alkohol, drog, szökés otthonról stb.).	1	2	3
18. A tanárok többségét nem érdeklik a tanulók egyéni problémái	1	2	3
19. Az osztályfőnöki funkció tartalma tisztázatlan.	1	2	3
20. Egyéb az Önök iskolájában előforduló súlyos probléma:

9. Mire lenne szükség az Önök iskolájában ahhoz, hogy az osztályfőnöki munka hatékonyabb legyen? Karikázza be e megfelelő számot!

	Nagyon fontos	Elég fontos	Nem fontos
1. Szorosabb együttműködésre a szülőkkel.	1	2	3
2. Az iskolavezetés támogatására,	1	2	3
3. Hatékonyabb együttműködésre a kollégákkal,	1	2	3
4.Célzott felkészítésre az osztályfőnöki tevékenységre a pedagógusképzés keretében.	1	2	3
5. Az iskolai óratervben biztosított szélesebb időkeretre.	1	2	3
6. Hatékonyabb gyermek-, illetve ifjúságvédelmi tevékenységre,	1	2	3
7. Az adminisztrációs teendők csökkentésére.	1	2	3
8. A diákok tanárok iránti bizalmának megerősítésére.	1	2	3
9. Az osztályfőnöki funkció szerves beillesztésére az iskola helyi nevelési programjába.	1	2	3
10. Az osztályfőnöki funkció tartalmának központi szinten történő tisztázására.	1	2	3
11. Korszerű pedagógiai segédanyagokra, taneszközökre.	1	2	3
12. Nem pedagógus szakemberek (pszichológus, szociológus, szociális munkás stb.) bevonására az iskolai nevelésbe,	1	2	3
13. A pedagógusok mentálhigiénés állapotának javítására.	1	2	3
14. Egyéb feltételre, éspedig: