Ütőné Visi Judit

A földrajz tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai a középiskolákban

I. A minta jellemzői

A középiskolák körében végzett felmérés során 165 intézményből érkezett válasz a földrajzoktatás helyzetével kapcsolatban. A válaszadó 165 intézmény megyék szerinti területi megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. (1. táblázat)

1. táblázat • A válaszolók százalékos aránya területi megoszlás szerint

Megye/Főváros	Iskolaszám	Százalékos arány
1 Budapest	45	27,3
2 Baranya	8	4,8
3 Bács-Kiskun	11	6,7
4 Békés	6	3,6
5 Borsod-Abaúj-Zemplén	8	4,8
6 Csongrád	4	2,4
7 Fejér	7	4,2
8 Győr-Sopron-Moson	9	5,5
9 Hajdú-Bihar	6	3,6
10 Heves	5	3,0
11 Jász-Nagykun-Szolnok	6	3,6
12 Komárom-Esztergom	1	0,6
13 Nógrád	12	7,3
14 Pest	6	3,6
15 Somogy	7	4,2
16 Szabolcs-Szatmár-Bereg	7	4,2
17 Tolna	4	2,4
18 Vas	4	2,4
19 Veszprém	6	3,6
20 Zala	3	1,8
Összesen	165	100

A mintában valamennyi megyéből, illetve a fővárosból találunk intézményeket. Kevés a válaszadó iskolák száma Komárom-Esztergom, Zala, illetve Tolna, Vas és Csongrád megyék területéről, ugyanakkor a reprezentatív mintavétel szabályai szerint kiválasztott és megkérdezett iskolák közül sokan küldték vissza a választ Bács-Kiskun és Nógrád megye területéről.

A 165 intézményben a felmérés adatai szerint 432 kolléga tanít földrajzot, az intézményi átlag 2,6 fő. A földrajzot oktató kollégák végzettség szerinti megoszlását a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat • A földrajzot oktató tanárok végzettség szerinti megoszlása (%)

Végzettség	Fő	Százalékos arány
Főiskolai tanári	192	44,5
Főiskolai nem tanári	3	0,7
Egyetemi művészeti, testnevelési	4	0,9
Egyetemi nem tanári	1	0,2
Egyetemi tanári	232	53,7
Összesen	432	100

Az adatok alapján elmondható, hogy a nem tanári végzettséggel, illetve nem szaktanári végzettséggel tanítók aránya elenyésző. Ugyanakkor a középiskolában tanító kollégáknak csak alig több mint a fele rendelkezik egyetemi szintű szakképesítéssel.

II. A tantárgy megítélése, helyzete

A tantárgy helyzetére, megítélésére több kérdés is vonatkozott a kérdőívben. Ezeket érdemes együtt megvizsgálni.

Arra a kérdésre, hogy Ön szerint mennyire tartják fontosnak a tantárgyat a szülők és a gyerekek, az alábbi válaszok érkeztek: (3. táblázat)

3. táblázat • A tantárgy fontosságának megítélése a szülők és a tanulók körében a szaktanárok véleménye szerint a válaszok százalékában, ötfokú skálán

Megítélés	A válaszok százalékában
	Szülők	Gyerekek
Nem fontos	2,50	3,10
Alig fontos	16,10	16,70
Átlagos	65,80	61,10
Fontos	14,30	18,50
Nagyon fontos	1,20	0,60
Átlagpont: ötkokú skála átlaga	2,96	2,97

A kollégák véleménye szerint a tantárgy megítélése a szülők és tanulók körében nagyon hasonló, és összességében mindkét csoport közepesen fontosnak tartja a földrajzot. A középiskolában tanítók pesszimistábban látják a tantárgy fontosságának megítélését az általános iskolában tanító kollégáiknál, mert ott a szülők átlagpontja 3,32, míg a tanulóké 3,48 volt.

Megkérdeztük azt is, hogy maguk a földrajztanárok milyennek ítélik meg a földrajzoktatás helyzetét a saját intézményükben. Az egyes felvetett szempontokra adott válaszok százalékos megoszlását a 4. táblázat mutatja be.

4. táblázat • A földrajz tantárgy helyzetének megítélése a szaktanárok körében

	Egyáltalán nem megfelelő	Kicsit megfelelő	Közepesen megfelelő	Megfelelő	Teljesen megfelelő
Szaktanári tevékenység elismerése	1,9	6,9	21,4	53,3	16,4
Taneszközzel való ellátottság	8,5	21,3	42,1	24,4	3,7
Szakkönyvvel való ellátottság	6,1	16,6	31,9	38,0	7,4
Tanórán kívüli munka szervezésének lehetősége	17,9	16,7	19,8	32,1	13,6
Szaktanterem megléte és felszereltsége	53,4	13,7	14,9	14,3	3,7

A tanárok véleménye szerint a szaktanári munka elismerése általában megfelelő. Itt a legalacsonyabb az „egyáltalán nem megfelelő” vélemények aránya, és ebből a szempontból adták a legtöbben a „teljesen megfelelő” választ is. Viszonylag elégedettek a szakkönyvekkel való ellátottsággal is, közel 70% szerint megfelelő vagy közepesen megfelelő. Érdekes ugyanakkor, hogy a „teljesen megfelelő” választ csak nagyon kevesen adták. Ugyancsak viszonylagos elégedettség fogalmazódott meg a tanórán kívüli munka szervezésének lehetősége szempontjából is (több mint 45% elégedett vagy teljesen elégedett), ugyanakkor a válaszolók közel 35%-a nem látja jónak a lehetőségeit ebből a szempontból. Érdekes, hogy az erre a kérdésre adott válaszok megoszlása volt a legegyenletesebb az egyes kategóriákban. (Sok az elégedett, és sok az elégedetlen.) A földrajzosok legegységesebben a szaktanterem kérdésben nyilatkoztak, több mint 50%-uk ugyanis egyáltalán nem tartotta megfelelőnek a tantárgy lehetőségeit ebből a szempontból. Ez különösen szomorú, mivel a földrajz szemléltetés igényes tantárgy, és ha az eszközöket állandóan vinni kell a tantermekbe, annak előbb-utóbb a szemléltetés látja kárát.

A tantárgy helyzetének megítélése szempontjából az is fontos, hogy a szaktanárok mit tartanak saját tantárgyuk oktatása szempontjából a legsúlyosabb problémának. Ennek pontos meghatározásához azt kértük a kollégáktól, hogy fontossági sorrendben nevezzék meg az általuk legégetőbbnek tartott problémákat. A kérdésre adott válaszokat az 5. táblázat mutatja be. A táblázatban az 1., 2. és 3. helyen első 5 szempontként említett problémákat mutatjuk be. Az adatok tényleges súlyának megállapításánál azt is érdemes szem előtt tartani, hogy egyáltalán nem jelölt meg problémát 10, másodikat nem jelölt 24, harmadikat pedig 72 válaszoló.

5. táblázat • A földrajzoktatás legsúlyosabb problémái a válaszadók százalékában

1. helyen említett		2. helyen említett		3. helyen említett
probléma	%	probléma	%	probléma	%
Kevés az idő	46,5	Kevés az idő	21,3	A tárgy belső struktúrája	14,0
Sok a tananyag	7,1	Eszközök hiánya	10,6	Kevés idő	9,7
Kevés évfolyamon tanítják	5,2	Hiányos előképzettség	7,8	Eszközök hiánya	8,6
Hiányos előképzettség	4,5	Életkori sajátosságoknak nem megfelelő anyag	6,4	Alacsony a tárgy presztízse	8,6
Eszközök hiánya	3,9	Sok tananyag	5,7	Sok tananyag	7,5
Tanulók motiváltsága	3,9	Tanulók motiváltsága	5,7	Életkori sajátosságoknak nem megfelelő anyag	7,5
		A tárgy belső struktúrája	5,7	Tematikai, tantervi változások	7,5
				Tanulók motiváltsága	7,5

A szaktanárok a tantárgy oktatásának legnagyobb problémáját az időkeret szűkösségében látják. Ennek a problémának más oldalról történő megközelítése érhető tetten a „sok a tananyag” és a „kevés évfolyamon tanítják” megállapításokban is. Az idő kérdését jelölte meg fő problémának a válaszadók több mint fele az 1. helyen, de ezek a problémák a 2. és a 3. helyen is megjelentek viszonylag magas említettséggel. Bár ehhez képest a többi felvetés említettsége jóval alacsonyabb, kirajzolódni látszik több problémacsoport is. Ilyen a taneszközök hiánya, a tanulók viszonya a tantárgyhoz (motiváltság, előképzettség), illetve a tantervi sajátosságok (belső struktúra, életkori sajátosságoknak megfelelő tananyagelrendezés, változások), illetve a tantárgy presztízse.

A válaszok széles skáláját áttanulmányozva az is megállapítható, hogy az 1. probléma megfogalmazásakor jóval kevesebb szempont között oszlott meg a szaktanárok véleménye, a másodikként, de főleg a harmadikként megfogalmazott problémák között már szép számmal megjelentek a helyi problémákon alapuló felvetések is. A kérdésre adott válaszok részletes elemzése akár egy önálló tanulmány témája is lehetne.

III. Tartalmi változások – közös követelmények

Az elmúlt időszak tantervi változásai természetesen érintették a földrajzoktatás tartalmát és szerkezeti felépítését. A változások bevezetését pedig minden esetben éles szakmai viták kísérték. Ezért mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy megtudjuk a kollégák véleményét a középiskolai földrajzoktatás tartalmáról, mely témákat szeretnének bővebben oktatni, melyeket éreznek kevésbé fontosnak, és ha lehetőség kínálkozna, mely témákkal bővítenék a földrajzoktatás jelenlegi tartalmát.

Vizsgáljuk meg először, mely témák bővítését javasolták a szaktanárok. A kollégák két témát is megjelölhette, de 9 kolléga emellett egy 3. elemet is megnevezett. Első elemet 119 fő jelölt meg, 79-en éltek egy második téma megnevezésével.

6. táblázat • Bővítendő témakörök a szaktanárok véleménye szerint a válaszadók százalékában

1. helyen említett téma	%	2. helyen említett téma	%
1. Magyarország	26,9	1. Magyarország	17,7
2. helyi földrajz	11,8	2. környezetvédelem	13,9
3. csillagászat	10,9	3. helyi földrajz	10,1
4. környezetvédelem	5,9	4. EU	6,3
5. természetföldrajz, EU	5,0	5. topográfia, térképészet, társadalomföldrajz	5,1

Megállapítható, hogy két témakör (Magyarország földrajza és a lakóhely földrajza) bővítését szeretnék a legtöbben. Ez érthető, hiszen ez a két témakör alapvetően az alapfokú földrajzoktatásban jelenik meg. Középiskolában hazánk földrajzának oktatására kevés idő jut, és ez is más szempontok szerint történik, mint a korábbi tantervekben. Örvendetes, hogy elég hangsúlyos a környezetvédelemmel foglalkozó témák bővítése iránti igény. Az Európai Unió földrajzának nagyobb hangsúlyát feltehetően a téma aktualitása adja, mert ez a témakör több oldalról is megközelítve viszonylag nagy szerepet kap a középiskolai földrajzoktatásban (10. évfolyam). A csillagászat ilyen mértékű megjelenése azért meglepő, mert a legújabb tantervi szabályozások egyértelműen a középiskolákba emelték ennek a témának a feldolgozását. A témakör feldolgozása pedig eddig inkább a nem kedvelt feladatok közé tartozott a kollégák körében.

Tartalmi szűkítésre jóval kevesebb kolléga tett javaslatot, első helyen mindössze 92 kolléga nevezett meg tartalmi elemet, második témát pedig csak 21-en javasoltak.

7. táblázat • Szűkítendő témakörök a szaktanárok véleménye szerint a válaszadók százalékában

1. helyen említett téma	%	2. helyen említett téma	%
1. gazdaságföldrajz	24,7	1. gazdaságföldrajz, övezetek	19,0
2. társadalomföldrajz	13,7	2. társadalomföldrajz	14,3
3. természetföldrajz	12,3	3. közgazdasági ismeretek	9,5
4. kőzetek, iparföldrajz, világgazdaság	8,2
5. övezetek	4,1

A szűkítésre javasolt témák között a gazdaságföldrajz megfogalmazás azért érdekes, mert a hagyományos értelemben vett regionális gazdaságföldrajzot már szinte nem is tanulnak a diákok a középiskolában. Túlzottan tág a társadalom- és a természetföldrajz megjelölés is, hiszen ezek a témák számtalan kisebb-nagyobb elemből épülnek fel. A társadalomföldrajz megnevezés mögött – az egyéb kisebb számban megjelölt témák alapján valószínűsíthető – sajnos a modern társadalmi-gazdasági tartalmak húzódhatnak meg. Erre utal az egyes újonnan hangsúlyossá váló témák csökkentésének igénye is (világgazdaság, közgazdasági ismeretek).

Elhagyandó témát mindössze 19-en jelöltek meg, és közülük is csak ketten említettek meg két témát. A vélemény megoszlott, de volt 4 téma, amelyet három kolléga is megjelölt: társadalomföldrajz, földtörténet, világgazdaság és a bővítésre javasoltaknál elmondottak ellentettjeként a csillagászat. Bár az elhagyásra tett javaslatok száma nem jelentős, a témák választása összhangban van az előző pontban elmondottakkal.

Sokkal többen tettek viszont javaslatot új témák beemelésére. 53 kolléga jelölt meg legalább egy témát, de 14-en két elemet is beemelni javasoltak. A javasolt témák között a többség olyan, amely nem új elem, hiszen jelenleg is benne van a tantervekben. Itt inkább önálló megjelenéséről, hangsúlyosságának növeléséről lehet szó (pl.: környezetvédelem, csillagászat, EU, hazánk földrajza stb.). Ugyanakkor megjelentek olyan elemek is, amelyek tényleg újak, pl. politikai földrajz, kultúrföldrajz, vallásföldrajz, társadalomtörténet stb. Ezek a tanárképzésben már jelenlévő témák, a továbbképzéseken is sok szó esik róluk, de a tananyagban csak érintőlegesen vagy csak a tanár érdeklődésének megfelelően, kiegészítő anyagként vannak jelen. Biztos, hogy a későbbi tantárgyfejlesztésekben ezek közül több is nagyobb hangsúllyal jelenhet meg a tantárgyi oktatásban. Természetesen ez azonban csak valamelyik hagyományos tartalmi elem csökkentésével valósítható meg.
Az azonban elgondolkodtató, hogy amikor a tantárgy legnagyobb problémájaként az időhiányt nevezik meg a kollégák, sokkal többen javasolnak tantárgyi bővítést, mint ahányan szűkítenének vagy kihagynának valamilyen tartalmi elemet a tananyagból.

Megvizsgáltuk azt is, hogy a földrajztanárok véleménye szerint a tantárgy oktatása során mennyire nyílik lehetőség a NAT közös (kereszttantervi) követelményeinek érvényesítésére. A válaszadók véleményét a 8. táblázat tartalmazza.

8. táblázat • A kereszttantervi követelmények érvényesítése a földrajzoktatásban

Követelmény	Lehetőség (%)	Mennyire él ezzel a lehetőséggel a tanórán? (%)
		nem	alig	közepesen	nagyon	kiemelkedően
Hon- és népismeret	46,52	1,2	10,9	35,8	33,3	12,7
Kapcsolódás az Eu-hoz és a nagyvilághoz	65,06		1,8	13,9	48,5	30,9
Környezeti nevelés	53,22		2,4	24,2	40,8	26,7
Kommunikációs kultúra	35,71	4,2	13,9	47,3	23,0	3,0
Testi, lelki egészség	19,70	10,3	40,0	23,0	13,9	1,8
Tanulás	45,55	1,2	7,9	39,4	34,5	6,7
Pályaorientáció	23,54	7,9	30,3	43,0	7,3	2,4

A vélemények többé-kevésbé alátámasztották a várt eredményt. A legnagyobb mértékben a kifejezetten földrajzi kötődésű követelmények beépítésére van lehetőség (kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezetei nevelés). Érdekes, hogy csak kisebb arányban jelent meg a hon- és népismeret, pedig az általános társadalomföldrajzban számtalan lehetőség kínálkozik erre, de jellege miatt talán ez nem tudatosul eléggé. Érdekes a tanulási képességek fejlesztésének ilyen magas említése. Sajnos a testi, lelki egészség ilyen kis mértékű említése azt jelenti, hogy a kollégák feltehetőleg több okra is visszavezethetően, de nem tudnak élni a terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások, túrák nyújtotta lehetőségekkel, vagy ha igen, akkor ez nem jelenik meg a gondolkodásukban úgy, mint a földrajzoktatáshoz is kapcsolható tevékenység. A megadott százalékos értéket alátámasztotta a választás részletes magyarázatként is felfogható osztályozás. Érdekes azonban, hogy a kollégák közül csak kevesen élnek kiemelkedő mértékben a lehetőségekkel, a legtöbben ezt a kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, valamint a környezetei nevelés közös követelményeivel kapcsolatban jelölték meg. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy a hon- és népismeret követelménnyel kapcsolatban volt egyáltalán nem él a lehetőséggel megjelölés is.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy ítélik meg a kollégák a legfontosabb általános tantárgyi tartalmi és fejlesztési követelmények helyzetét, szerepét, illetve, hogy látják ezek teljesítésének lehetőségét a kerettantervek bevezetése után. Az erre vonatkozó kérdésekre az alábbi válaszokat kaptuk. (9. táblázat)

9. táblázat • A földrajz általános tartalmi és fejlesztési követelményeinek helyzete

Szempontok	Jelenleg			A kerettanterv bevezetése miatt
	nem fontos	jelentős	nagyon jelentős	javult	nem változott	romlott
A nemzeti és az európai identitástudat alakítása	7,7	55,1	37,2	24,8	58,2	13,7
A más kultúrák, életmódok toleráns elfogadása	9,0	58,3	32,7	26,8	64,8	8,5
Hazánk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismerése	5,1	38,0	57,0	20,3	44,1	35,7
A mindennapi életben felhasználható ismeretek közvetítése	8,9	54,1	36,9	28,5	56,9	14,6
A világ természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőinek megismerése	1,9	54,1	43,9	28,3	57,9	13,8
Önálló gondolkodás, véleményalkotás fejlesztése	9,6	51,6	38,9	25,5	62,8	11,7
A felelős környezeti magatartás kialakítása	7,0	42,4	50,6	36,6	57,9	5,5

A vélemények alapján elmondható, hogy a szaktanárok megítélése szerint a tantárgynak minden megadott szempontból jelentős szerepe van. Ezek közül is kiemelkedik a szerepe hazánk természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi jellemzőinek megismertetésében, illetve a felelős környezetei magatartás kialakításában. Hangsúlyos még a szerep a világ természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi jellemzőinek megismertetésében is. Nem ilyen kedvező a megítélése a felhasználható tudás és az önálló gondolkodás, véleményalkotás fejlesztése és az identitástudat kialakítása szempontjából. Legkevésbé a másságot elfogadó beállítódás kialakításában tartják fontosnak a tantárgy szerepét.

A kerettanterv bevezetését követő változásokat a hazánk földrajza téma megjelenését nem számítva a többség nem tartja jelentősnek, és akik változást érzékeltek, azok szerint is inkább javult, mint romlott a tantárgy helyzete. A legjelentősebb javulás a környezeti magatartás kialakításában betöltött szerepben következett be. Bár hazánk földrajzának oktatásával kapcsolatban is vannak pozitív vélemények, itt 15%-kal nagyobb azok aránya, akik romlást tapasztaltak. Ennek hátterében a kerettantervben bekövetkezett tananyag-átcsoportosítás áll, illetve az, hogy a megjelent új könyvek a kerettantervben javasoltakhoz képest is kisebb hangsúlyt fektettek hazánk földrajzának oktatására, illetve más szempontokat emeltek ki. Ez általában a hagyományos regionális földrajzi megközelítés helyett a világ folyamataiba belehelyezve és azzal összefüggésben vizsgálja hazánk társadalmi-gazdasági folyamatait.

A NAT és a kerettanterv bevezetése lehetővé tette, hogy új tartalmi elemeket, illetve modulokat kapcsoljanak a földrajz tantárgyhoz. Ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire éltek ezzel a lehetőséggel az egyes intézményekben. A kérdésre válaszoló 157 kolléga intézményei közül 17-ben (10,8%) kapcsoltak valamilyen modult a földrajzhoz, a többség iskolájában (89,2%) azonban nem vált befogadó tárggyá a földrajz. A földrajzhoz kapcsolt elemek nagyon változatosak. A tanárok említettek más tantárgyakat (pl. kémia, történelem, fizika, biológia, magyar), itt feltehetőleg a jól körülírható földrajzi tartalmak átemeléséről lehetett csak szó. A tényleges modulok közül 6 esetben a társadalomismeretet, 3 helyen a gazdasági ismereteket, 2 esetben a hon- és népismeretet, 1 helyen pedig a jelenismeretet integrálták a földrajzba. Ezenkívül megjelentek helyi jelentőségű tartalmi elemek is.

IV. Tankönyvek, taneszközök – kiválasztás, minőség, igények

A tanári és a tanulói munkát alapvetően meghatározzák a rendelkezésre álló tankönyvek és taneszközök. Ezért ebben a felmérésben is rendkívül fontosnak tartottuk, hogy felmérjük a tanárok véleményét a tantárgy tankönyv- és taneszköz-ellátottságával kapcsoltban. A kérdőíven öt kérdés is kapcsolódott a témához.

Nézzük meg először a tankönyv- és taneszközválasztékról általánosan megfogalmazódott véleményeket. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a tankönyv-, illetve a taneszközválasztékról, az alábbi válaszarány született (10. táblázat)

10. táblázat • A szaktanárok véleménye a tankönyv- és taneszközválasztékról a válaszadók százalékában

	Hiányos	Megfelelő	Bőséges	Áttekinthetetlen	Nincs elég információja
Tankönyv	6,1	55,2	30,7	6,1	1,8
Taneszköz	23,8	54,3	15,9	3,7	2,4

A válaszok alapján megállapítható, hogy a tankönyvválasztékot döntően jónak tartják a kollégák. Jobban megoszlanak a vélemények a taneszköz-ellátottság megítélésében. Bár itt is több mint 50% véleménye szerint megfelelő a színvonal, ugyanakkor 23,8% van azon a véleményen, hogy a taneszközválaszték hiányos.

Érdemes azonban kissé részletesebben és más oldalról is megvizsgálni a tankönyvhelyzetet. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen szempontokat tartanak a legfontosabbnak a kollégák a tankönyvek kiválasztásakor. Illetve arra, hogy szerintük milyen fontos szempontokat nem érvényesítenek a kiadók egy-egy tankönyv megjelentetésekor, azaz szerintük mi a tankönyvek legnagyobb hiányossága. (14 megadott szempontból választhattak a kollégák.) Az első kérésre – a kiválasztáskor érvényesített szempontokra – az alábbi válaszok érkeztek (11. táblázat).

11. táblázat • A tankönyvek kiválasztásának legfontosabb szempontjai a válaszolók százalékában

Szempontok	Nem fontos	Alig fontos	Átlagosan fontos	Fontos	Nagyon fontos
Ár	4,8	12,9	50,3	26,4	5,5
Didaktikusság			14,8	52,5	32,7
Érdekesség, motiváció			6,8	37,7	55,6
Idő-tananyag		0,6	16,4	42,8	40,3
Kivitel	1,2	6,8	31,5	48,8	11,7
Illusztráció			13,6	46,9	39,5
Korszerű ismeret			3,1	28,1	68,8
Nyelvezet		1,2	17,8	49,1	31,9
Szakmai megbízh.			2,5	30,1	67,5
Bevált		3,1	9,9	43,8	43,2
Tankönyvcsalád	20,0	22,5	28,8	24,4	4,4
Tantervi igazodás		1,2	16,7	40,1	42,0
Tanulhatóság			1,9	25,9	72,2
Tartósság	3,1	8,0	43,8	38,9	6,2

A válaszok alapján a kollégák a legkevésbé tartják fontos szempontnak, hogy egy könyv tankönyvcsalád része legyen. Ez a vélemény azonban ellentmond a statisztikai adatoknak, amelyek azt mutatják, hogy tankönyvsorozatot választanak a tanárok, és csak nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki az egyes évfolyamokat más-más kiadó könyveiből tanítja. Ugyancsak kevésbé tartják fontosnak a tanárok a tankönyvek árát, tartósságát és kivitelét. A legfontosabb szempontnak a tanulhatóságot, ezt követően pedig közel azonos súllyal a korszerűséget és a szakmai megbízhatóságot tartják. Ezt követi az érdekesség és a motiváló erő. Az idő-tananyag aránya, valamint a tantervi megfelelés szintén fontos, de az előbbiekhez képest jóval kisebb súllyal esik a latba, olyannyira, hogy a választásnál a beváltság szerepe is megelőzi ezeket. A didaktikusság, az illusztráció és a kivitel pedig már elsősorban a fontos és nem a nagyon fontos tényezők között jelenik meg. Még jobban megoszlanak a vélemények a nyelvhasználat, a nyelvezet fontosságának megítélésében.

Megkérdeztük a kollégákat, hogy szerintük az egyes kiadók mennyire tartják szem előtt a tankönyvek kiválasztását leginkább befolyásoló szempontokat. Arra kerestük a választ, hogy a tanárok szerint hol figyelhetők meg legjobban a problémák. Amivel a legkevésbé törődnek a kiadók, az az ár, az idő és a tananyag aránya, a tanulhatóság, a tartósság, valamint a beváltság. Ezek a szempontok azért meglepőek, mert több közöttük olyan, amelyet a tankönyvválasztásnál maguk a kollégák sem tartottak a legfontosabb szempontnak (ár, tartósság). A beváltság említése érdekes, hiszen egy kiadónak egyáltalán nem érdeke egy keresett, jól bevezetett könyvet megszüntetni; ennek hátterében csak a tantervi változásokhoz igazodó újabb könyvek megjelentetése és a régi, már nem megfelelő tartalmú könyvek megszüntetése lehet.

Korábban már láthattuk, hogy a földrajztanárok a taneszköz-ellátottsággal kevésbé voltak elégedettek, mint a tankönyvekkel. Ezért mindenképpen fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy milyen taneszközök kifejlesztését és elterjesztését tartják a legfontosabbnak a földrajzoktatás színvonalának javítása szempontjából. A kollégák három eszközt nevezhettek meg fontossági sorrendben. A fejlesztendő taneszközökkel kapcsolatos véleményeket a 12. táblázat foglalja össze, amelyben az 1., a 2. és a 3. helyen a legtöbb kolléga által említett eszközöket mutatjuk be a kérdésre válaszolók javaslatainak százalékos arányában.

12. táblázat • A fejlesztendő taneszközök köre a válaszadók százalékos arányában

1. helyen említett		2. helyen említett		3. helyen említett
1. térképek	26,1	1. video	19,2	1–3. térkép, video, bemutató táblák	12,5
2. video	19,6	2. térképek	12,3	4–5. CD-ROM, (dia)kép	6,7
3. (dia)képek	7,8	3–4.(dia)képek, bemutató táblák	11,0	6. technikai eszközök	5,8
4. technikai eszközök	7,2	5–6. technikai eszközök, CD-ROM	8,9
5–6. modellek, számítógép	5,9

A fejlesztésre javasolt eszközök között a legtöbben a térképet és a videofilm-választék bővítését jelölték meg. Ez – a három említést összesítve – a javaslatok 17,4%-át jelentette mindkét eszköz esetében. Ezt követte a diaképek iránti igény, összesítve 8,5%. Elmondható, hogy elsősorban a már jól bevált és hagyományos taneszközök terén szerettek volna további bővítést a kollégák. A térképek ilyen magas arányú említése kissé meglepő, hiszen ezen a téren történt talán a legnagyobb előrelépés az elmúlt időszakban. A fejlesztendő taneszközök között jóval kisebb arányban jelennek meg a korszerű informatikai eszközök, ezek közül a CD-ROM aránya a legnagyobb, összesen 6,9%. Nem szerepelnek viszont az eszközök között a korábban elterjedt földrajzi olvasókönyvek, szöveggyűjtemények. Statisztikai kiadványokat is csak mindössze 3 alkalommal hiányoltak. A fejlesztésre javasolt eszközök alapvetően demonstrációs eszközökként vannak jelen a földrajzoktatásban, bár természetesen megfelelő módszertani lehetőségekkel ötvözve tevékenykedtetésre is alkalmasak. Általánosságban elmondható, hogy nagyon kevés az olyan eszközök iránti igény, amelyek a gyakorlati, terepgyakorlati feladatmegoldásokat segítenék (pl. terepasztal, mérőműszerek, gyűjtőeszközök stb.).

V. Didaktika, módszertan

Már a taneszközfejlesztés esetében utaltunk a módszertani lehetőségekre. A földrajzoktatás átalakulásának talán az egyik legizgalmasabb területe a szakmódszertani kultúra megújítása. Az ismeretközlő, „statikus” földrajzoktatás helyett a változások és összefüggések bemutatását és felismertetését előtérbe állító dinamikus földrajzoktatás előtérbe állítása jellemzi legjobban a középfokú földrajzoktatásban elengedhetetlen változtatásokat. A középiskolai tananyagban bekövetkezett tartalmi változások egyre inkább szükségessé teszik a szemléletváltást és ezzel együtt a módszertani eszközök felfrissítését, kibővítését is. Különösen a korszerű társadalomföldrajz-oktatás teszi elengedhetetlenné az oktatásmódszertani, tantárgypedagógiai eszközök mihamarabbi megújítását. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a felmérés egyik legfontosabb feladata, hogy feltárja a középiskolai földrajzoktatás módszertani jellemzőit, és az adatok felhasználásával segítsen a földrajzoktatás szemléletmódbeli és módszertani megújulásában.

Sok szó esik napjainkban a különböző információforrások tantárgyi oktatásban való felhasználásának lehetőségeiről. Erről szerettünk volna adatokat kapni, amikor azt kérdeztük, hogy a földrajz tantárgy mennyire igényli a tanulók könyvtár- és számítógép-használatát. A válaszok százalékos megoszlását a 13. táblázat foglalja össze.

13. táblázat • A tanulói könyvtár- és számítógép-használat iránti igény a válaszadók százalékos arányában

	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran
Könyvtárhasználat	0,6	11,7	45,4	39,3	3,1
Számítógéphasználat	11,0	25,2	42,3	18,4	3,1

Az adatokból kiderül, hogy a két információforrás közül ma még a könyvtárhasználat az elterjedtebb. Sokkal kevésbé élnek a kollégák a számítógép nyújtotta lehetőségekkel. Ez talán némileg indokolja azt is, hogy a taneszközfejlesztéssel szemben megfogalmazódott igények között is csak kis számban fordultak elő az ilyen eszközök fejlesztésére vonatkozó elvárások.

Szorosan kapcsolódik ehhez a témához a kérdőív 17. kérdése, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy az oktató-nevelő munkában az egyes kollégák mennyire használják a különféle informatikai eszközöket. A kérdésre adott válaszokat a 14. táblázat szemlélteti.

14. táblázat • Az informatikai eszközök használata

	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran
Kereskedelmi forgalomban vásárolt digitális eszközök	36,5	35,2	18,2	9,4	0,6
Házilagosan készített	60,8	15,2	14,6	6,3	3,2
Ingyenesen juttatott multimédia tananyag	41,8	29,7	19,6	6,2	0,6
Internet	25,0	23,7	25,0	19,9	6,4
Prezentációkészítő	73,0	14,5	10,7	1,3	0,6
Szövegszerkesztő, táblázatkezelő	33,1	17,5	19,4	18,8	11,3

A válaszok alapján részletesebb képet kaphatunk az informatikai eszközök használatára vonatkozóan. A Power Point használata még szinte teljes mértékben idegen a jelenlegi oktatási szokásoktól. Láthatjuk azt is, hogy készen megvásárolható vagy akár házilag összeállított oktatóprogramokat csak nagyon ritkán használnak a kollégák. Valamivel jobb a helyzet az ingyenesen juttatott vagy letölthető segédanyagok, programok területén. Ez elsősorban a SULINET-nek, illetve különféle pályázati termékeknek köszönhető. Jobban megoszlik a tanárság az Internet-használat tekintetében, bár az internet nyújtotta lehetőségeket gyakran igénybevevők aránya még elég alacsony. A leginkább elterjedt informatikai eszköz a szövegszerkesztőként, táblázatkezelőként használt számítógép. Ezeket egyre gyakrabban veszik igénybe a kollégák a feladatsorok, dolgozatok, illetve szemelvények összeállításánál vagy egy-egy szemléletes grafikon elkészítésénél.

Érdemes megvizsgálnunk a tanulásszervezés során leggyakrabban alkalmazott módszereket is. Ezzel a témával kapcsolatban is több kérdést tettünk fel a kérdőívben. Az első kérdésben arra vártuk a választ, hogy az általunk megadott tanulásszervezési formákat milyen gyakran alkalmazzák az egyes kollégák a tantárgyi oktató-nevelő munkájukban (15. táblázat).

15. táblázat • Tanulásszervezési formák alkalmazása a válaszadók százalékában

	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran
Csoportmunka	1,3	29,4	55,0	13,8	0,6
Differenciálás	3,1	25,3	43,8	24,7	3,1
Frontális osztálymunka		1,2	5,5	38,9	54,3
Önálló tanulói munka		6,2	30,4	46,6	16,8
Pármunka	14,3	42,9	31,7	8,7	2,5
Projektmódszer	25,0	33,3	32,7	6,4	2,6
Tanári magyarázat		0,6	1,9	30,2	67,3
Terepmunka	27,2	46,9	19,1	6,8

Az alkalmazott módszerek alapján megállapítható, hogy túlsúlyban vannak a hagyományos ismeretközlő módszerek. A tanulók aktív közreműködését igénylő módszerek közül az önálló tanulói munka a gyakrabban alkalmazott; jóval ritkábban élnek a kollégák a csoport- vagy akár a pármunka lehetőségével. Ma még ritkán választják a tanárok egy-egy probléma megoldására a tanulók sokoldalú együttműködését igénylő projektmódszert, pedig számos társadalmi folyamat nyomon követése jó alkalmat kínálna erre. Ami igazából meglepő, hogy rendkívül alacsony a terepgyakorlat alkalmazása a földrajz tanítása során. Ennek hátterében feltehetően az időhiány és a szervezési nehézségek húzódnak, pedig valójában ennek a módszernek a tudatos beépítése állna legközelebb a földrajz sajátos igényeihez és a gyakorlatorientált, alkalmazható tudás közvetítéséhez.

Az alkalmazott módszerek még alaposabb feltérképezését kívánta szolgálni az a kérdéssor, amelyben egészen konkrét tanórai és a tanórához közvetlenül köthető – elsősorban az információgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó – módszerek beépítésének gyakoriságára kérdeztünk (16. táblázat).

16. táblázat • A tantárgy oktatása során alkalmazott módszerek gyakorisága a válaszadók százalékában

	Nem	Néha	Gyakran
Irányított információgyűjtés írott forrásból	2,5	53,7	43,8
Irányított információgyűjtés internetes forrásból	25,6	58,1	16,3
Tankönyvi ábrák elemzése		7,4	92,6
Diaképek, fotók elemzése	9,3	52,2	38,5
Adatsorok, grafikonok, tematikus térképek elemzése		13,7	86,3
Adatsorok alapján, grafikonok, tematikus térképek rajzolása	22,8	58,0	19,1
Szemelvények irányított elemzése	12,4	63,4	24,2
Videofilm irányított feldolgozása	17,4	59,6	23,0
Szemléltetés videofilm segítségével	9,9	61,5	28,6
Terepgyakorlat, kirándulás	34,4	62,5	3,1

A felsorolt módszerek között két olyan van, amelynek alkalmazásában szinte teljes mértékben egységesek a kollégák. Ezek nagy hagyománnyal rendelkező módszerek, beépítésükhöz nincs szükség különösebb előkészítésre, a források is minden földrajzórán jelen vannak. Sok olyan lehetőség is van, amelynek alkalmazásával csak ritkán, feltehetőleg a megfelelő témákhoz kapcsolódóan élnek a tanárok (szemléltetés videofilmmel, irányított szövegelemzés stb.). A legkevésbé gyakori módszerek közé tartozik ma még az információgyűjtés internetes forrásból, az adatok ábrázolása, a terepgyakorlat, a kirándulás.

A tananyag feldolgozását nagymértékben segítheti a tanórán kívüli munka szervezettsége, minősége is. Ezért a tanórán kívüli tanulói munka szervezésével kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket. A válaszokat a 17. táblázat adatai tartalmazzák.

17. táblázat • Az önálló tanulói tevékenységet igénylő, tanórán kívüli feladatok gyakorisága (%)

	Nem	Néha	Gyakran
Információgyűjtés könyvtárban	1,9	58,6	39,5
Információgyűjtés a médiából	5,0	67,1	28,0
Információgyűjtés az internetről	12,3	59,3	28,4
Egyszerű kísérlet megfigyelése	11,9	68,6	19,5
Írásos beszámoló összeállítása	5,6	58,0	36,4
Tablókészítés	46,3	48,8	5,0
Térképvázlat, grafikon vagy ábra rajzolása	11,2	55,9	32,9

A tanórán kívüli tevékenység szervezése során a kollégák körében a legnépszerűbb a könyvtárhasználat és az írásos beszámoló készítése. Legkevésbé alkalmazzák a tablókészítés módszerét, pedig ennek korábban nagy hagyományai voltak a földrajztanításban, emellett a NAT és a kerettanterv is több helyen említi, sőt javasolja ennek a tevékenységformának az alkalmazását.

Az oktatásmódszertani, didaktikai kérdésekhez véleményem szerint szorosan kapcsolódik a megszerzett tudás és az elsajátított képességek szintjének ellenőrzése, illetve ennek módszere, eszközei. Ezért a módszertani kérdések végén érdemes megvizsgálni, hogy milyen válaszokat adtak a kollégák a számonkérés, az ellenőrzés eszközeit és módjait tudakoló kérdésekre. Arra a kérdésre, hogy milyen tanulói produktumok alapján értékeli a teljesítményeket, a következő válaszokat kaptuk (18. táblázat).

18. táblázat • A tanulói munka értékelésének formái (%)

	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran
Dolgozat, röpdolgozat	0,6	1,2	10,4	45,4	42,3
Gyakorlati produktum	41,3	34,7	20,7	2,7	0,7
Házi dolgozat, önálló feladat	4,3	25,3	40,1	21,6	8,6
Projektmunka produktuma	41,2	32,7	17,6	6,5	2,0
Számítógépes feladat	58,6	27,4	8,9	4,5	0,6
Szóbeli felelet	0,6	2,5	13,0	46,3	37,7
Teszt	5,7	18,2	34,0	30,2	11,9
Egyéb	23,6	7,3	20,0	36,4	12,7

A számonkérés eszközei között legnagyobb számban a két hagyományos módszert: az írásbeli dolgozatot és a szóbeli feleltetést említették a tanárok. Érdekes viszont a teszt viszonylag kis számú választása. Az oktatási módszerek változását mutatja, hogy az ellenőrzés eszközei között megjelenik a számítógépes (online) munka, bár aránya még elenyésző. Itt feltehetően az internetes tantárgyi versenyeken való részvétel kerül értékelésre. Ha csekély számban is, de a kollégák értékelik a gyakorlati feladatok megoldását. Ez a tantárgy jellegéből adódóan nem is lehet nagyon magas arányú, és egy-egy estben már megjelenik a projektfeladat mint mérőeszköz.

Mivel a módszerek között felvetettük a tanórán kívüli munka szervezését, kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezt a munkát milyen mértékben és milyen módon veszik figyelembe a kollégák a tanulói teljesítmények értékelése során. Itt a válaszadó kollégák nem előre megadott módszerek közül választhattak, hanem arra kértük őket, hogy ők nevezzék meg az általuk használt és bevezetett lehetőségeket. Ezt mutatja be a 19. táblázat. (A 131 válaszoló közül 30 jelölt meg kettő, 7 pedig három értékelési lehetőséget.)

19. táblázat • A tanórán kívüli munka súlya a tanulók értékelésében az említések száma és százalékos aránya szerint

Mód	Említésszám	%
1 feladattól függően	13	9,9
2 dicséret	12	9,2
3 jegy	63	48,1
4 szorgalmi jegy	2	1,5
5 egyenrangú	2	1,5
6 (kétes jegyet) javíthat	1	0,8
8 kisjegyek	7	5,3
9 pontok	3	2,3
10 kevésbé számít	5	3,8
11 kétes jegy esetében a jobbat kapja	10	7,6
12 nagymértékben	7	5,3
13 nem veszi figyelembe	3	2,3
14 feleletért jegy	2	1,5
15 külön értékeli	1	0,8

A legtöbb kolléga teljes értékű jegyként számítja be a tanórán kívüli munkáért adott jegyet. De sokan élnek a kisjegy, szorgalmi jegy vagy a plusz pont lehetőségével, azaz az elkülönült, speciális figyelembevétel módszerével is. Többen alkalmazzák egyfajta felfelé kerekítési lehetőségként. Ugyanakkor több kolléga is említi, hogy az értékelés a feladattól is függ, azaz nincs általános érvényű gyakorlat. Ha kevesen is, de akadtak olyan válaszadók, akik állításuk szerint nem veszik figyelembe az osztályozáskor a plusz tantárgyi munkát.

VI. Továbbképzések

A földrajz tanításának helyzete szorosan összefügg a szaktanárok felkészültségével. Különösen fontos ez olyan időszakban, amikor jelentős tartalmi és szemléletmódbeli átalakuláson megy át a tantárgy. Ezért mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy rákérdezzünk a tanárok továbbképzés iránti igényeire is. Két ilyen kérdést is megfogalmaztunk. Az elsőben arra kerestük a választ, hogy milyen tartalmú, témájú továbbképzéseken vennének részt a leginkább. A válaszokat a 20. táblázat foglalja össze.

20. táblázat • A szaktanárok által igényelt továbbképzési témák az említések százalékában

Továbbképzési téma	Említések százaléka
Tanterv	12,9
Szaktudomány	27,6
Tanításmódszertan	31,9
Internet-használat	38,0
Mérés-értékelés	17,8
Számítógép-használat	39,9
Pszichológia	14,1
Helyi tantárgyi program készítése	14,1

A vélemények alapján megállapítható, hogy elsősorban az informatikai eszközök használatával kapcsolatos továbbképzések iránt van a legnagyobb igény. Ez az igény azt is megmagyarázza, hogy az alkalmazott módszerek között miért volt olyan alacsony az ilyen eszközök használata. A kollégák úgy érzik, hogy még nincsenek birtokában az ezeknek a módszereknek az alkalmazásához szükséges technikai, felhasználói ismereteknek. Örvendetes a tanításmódszertani továbbképzések iránti igény megjelenése is – többen választották, mint a szaktudományos továbbképzéseket –; ez korábban a középiskolai szaktanárokra egyáltalán nem volt jellemző. A mérés-értékelés alacsony aránya arra utal, hogy még nem tudatosult a kollégákban az új típusú érettségi megváltozott értékelési módja.

Arra a kérdésre, hogy milyen továbbképzési formát tartanak a leghasznosabbnak, az alábbi válaszok születtek (21. táblázat).

21. táblázat • A szaktanárok által hasznosnak vélt továbbképzési formák az említések százalékában

Továbbképzési forma	Az említés százaléka
Akkreditált tanfolyam	34,6
Bemutató óra látogatása	30,2
Konferencia	22,2
Posztgraduális képzés	35,8
Tanácsadás	14,2
Tanfolyam	19,1
Tréning	30,2

A várakozásoknak megfelelően azok a formák a legfontosabbak, amelyek valamilyen szempontból a szakmai fejlődés mellett anyagi előnyökkel is járnak a kollégák számára (akkreditált képzés, posztgraduális képzés). Ezért azt is érdemes külön megvizsgálni, hogy a nem „kötelező” továbbképzések mellett mire lenne még nagyobb igény. Itt egyértelműen azok a képzési módok jelennek meg, amelyeken az elsajátított ismeretek, módszerek azonnal beépíthetők a tanári munkába. A megjelölt formák (tréning, óralátogatás) egyébként összhangban vannak a módszertani jellegű továbbképzések iránti igény megnövekedésével.

VII. Érettségi

Az érettségi reform bevezetésének közeledtével fontosnak tartottuk azt is, hogy kérdéseket tegyünk fel az új érettségi előkészítésével kapcsolatban.

Megkérdeztük, hogy melyik vizsgatípusra tudják felkészíteni földrajzból a diákokat. A válaszok alapján megállapítatható, hogy az iskolák mindegyike fel tudja készíteni a diákokat az alapvizsgára, 92 százalékuk a középszintű érettségire, és több mint 70 százalékuk (72,4%) az emelt szintű vizsgára is. Az érettségi vizsgák ilyen magas arányú említése azért örvendetes, mert a mintában szép számmal voltak szakközépiskolák és szakiskolák is, ahol a földrajz tantárgy oktatása csak alacsony alapóraszámban folyik.

152 intézményből érkezett válasz arra a kérdésre, hogy lehet-e érettségi vizsgát tenni földrajzból, 113 intézményben volt igen a válasz. A földrajzból érettségit szervező intézményekben átlagosan 12-13 fő választja a tantárgyat az egyes évfolyamokon, de ez az átlagérték nagy szélsőségeket takar. (42 olyan intézmény akadt, ahol bár van lehetőség a vizsgára, mégsem jelentkezett diák. Ezzel szemben volt olyan intézmény, ahol a vizsgára jelentkezett diákok száma meghaladta a 100-at.)

A tantárgy helyzetéből adódóan jóval kevesebben tesznek felvételi vizsgát. A felvételizők átlagos száma évfolyamonként csupán 1-2 fő (1,44). A kérdésre válaszoló 144 intézményből 71-ben nem is volt ilyen diák. Mindössze 4 intézmény jelölt be 10 vagy ennél magasabb létszámot.

A kétszintű érettségi vizsgára történő felkészítés megszervezésével kapcsolatban az alábbi válaszok érkeztek (22. táblázat). (A kérdésre 137 intézményből érkezett válasz.)

22. táblázat • Az érettségire történő felkészítés szervezésének aránya (%)

Felkészítő	A szervezés aránya (%)
Felkészítő középszintű vizsgára	63,50
Felkészítő emelt szintű vizsgára	29,20
Felkészítő másik intézménnyel közösen	1,37
Nem terveznek felkészítőt	29,20

Mivel a kérdésre 137 intézményből érkezett válasz, és ezek közül 40-ben válaszoltak úgy, hogy nem terveznek felkészítést, az előző kérdésben pedig 113-an nyilatkoztak úgy, hogy abban az intézményben lehet vizsgázni földrajzból, ez azt jelenti, hogy szép számmal akadnak olyan iskolák, amelyekben valamilyen okból nem szerveznek a felkészítést a földrajzi érettségi vizsga egyik szintjére sem.

VIII. Érték, tantárgyi presztízs

A tantárgy helyzete szempontjából fontos, hogy mindenki (más szakos kollégák, szülők, tanulók, tantárgyfejlesztők stb.) számára világos legyen, melyek azok az értékek, amelyek közvetítésében kiemelkedően fontos szerepe van a földrajzoktatásnak. Ezért megkértük a szaktanárokat, hogy fogalmazzák meg, mit tartanak a tantárgyi oktatás legfontosabb értékének. Minden kolléga 3 jellemzőt adhatott meg, de csak 131-en éltek ezzel a lehetőséggel, a kérdésre összesen 154 kolléga válaszolt. A válaszokat a 23. táblázat foglalja össze, amelyben 1. 2. és a 3. helyen legtöbbek által megjelölt értékeket mutatjuk be.

23. táblázat • A földrajzoktatás által közvetített legfontosabb értékek

1. helyen említett	2. helyen említett	3. helyen említett
Megismerteti a világot/ környezetet	Mindennapokban használható tudást közvetít	Felelős környezeti magatartás kialakítása
Mindennapokban használható tudást közvetít	Felelős környezeti magatartás kialakítása	Önálló gondolkodás
Hazánk bemutatása, helyünk a világban	Hazánk bemutatása, helyünk a világban	Más kultúrák elfogadása
Komplex	Önálló gondolkodás	Hazánk bemutatása, helyünk a világban
Nemzeti és európai identitástudat kialakítása	Más kultúrák elfogadása	Megismerteti a világot/ környezetet
Természeti folyamatok megismertetése	Megismerteti a világot/ környezetet	Nemzeti és európai identitástudat kialakítása
Önálló gondolkodás	Gazdasági és a természeti folyamatok összefüggései	Mindennapokban használható tudást közvetít
Más kultúrák elfogadása	Nemzeti és európai identitástudat kialakítása	Természeti folyamatok megismertetése
		Gazdasági és a természeti folyamatok összefüggései

A kollégák több mint 20 értéket jelöltek meg, de legnagyobb arányban a táblázatban megjelenő elemeket emelték ki. A kiemeltek között nem csak fontos tartalmi elemek (pl. hazánk földrajza), hanem szemlélet- és gondolkodásmód, magatartásminta egyaránt megtalálható. Elmondható, hogy a kiemeltek között jól nyomon követhetők a NAT és a kerettanterv közös fejlesztési követelményében megfogalmazottak. Ez pedig ismét felhívja a figyelmet a földrajz fontosságára az általános fejlesztési követelmények teljesítése szempontjából. Megjelennek olyan fontos magatartási elemek (felelős környezetei magatartás, tolerancia stb.) is, amelyek jelentősek a későbbi, a felnőtt életben való eligazodás és helyes döntéshozatal szempontjából. Örvendetes, hogy a kollégák maguk is úgy érzik, hogy a földrajznak kiemelkedő szerepe van a mindennapi életben jól felhasználható, hasznosítható tudás közvetítésében.

Az értékek ellenére azonban meg kell említeni, hogy több helyen történik nyíltabb vagy burkoltabb utalás a tantárgy alacsony presztízsére. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a kollégák milyen megoldásokat, változtatásokat tartanának szükségesnek a tantárgyi megítélés javítása érdekében. Erre a kérdésre is több javaslat megjelölésével válaszolhattak a szaktanárok. A válaszokban megjelenő főbb javaslatokat a 24. táblázat foglalja össze.

24. táblázat • A tantárgyi presztízs növekedését segítő változtatások a szaktanárok megítélése szerint

1. helyen említett	2. helyen említett	3. helyen említett
Több óra	Hasznos ismeretek oktatása	Hasznos ismeretek oktatása
Több helyen felvételi tárgy	Jobb felszereltség	Több óra
Kötelező érettségi tárgy	Több évig tanítani	Több évig tanítani
Hasznos ismeretek oktatása	Több óra	Jobb felszereltség
	Választható érettségi tárgy	Több helyen felvételi tárgy

Elmondható, hogy a tantárgyi presztízs növekedését elsősorban oktatáspolitikai változtatások bevezetésében látják a kollégák (óraszám, érettségi). A válaszadó 130 kolléga közel fele (46,9%) az óraszám növelését nevezte meg legfőbb eszköznek. Valójában ugyanezt a megoldást javasolják azok is, akik a több évfolyamon való tanítást jelölték meg presztízsnövelő lehetőségnek. Ugyanakkor megjelennek azok a vélemények is, amelyek a tartalmi modernizálódásban látják a megoldás lehetőségeit. Több kolléga véli úgy, hogy a jobb felszereltség (technikai feltételek) ugyancsak segíthetne a tantárgy megítélésének javításában.

IX. Tanulók – elvárások, fejlődés

Befejezésül nézzük meg, hogy mi a véleményük a szaktanároknak az intézményükbe érkező és az azt elhagyó tanulók néhány képességéről. Olyan képességek meglétével és fejlődésével kapcsolatos véleményekre voltunk kíváncsiak, amelyeket egy korábbi felmérés adatai alapján a munkaadók különösen fontosnak tartottak a munka világában való sikeres helytállás érdekében.

A kollégák megítélése szerint az iskolájukba érkező tanulók szempontjából a legfontosabb ismeretek és képességek a következők:

• Magabiztos írni-olvasni tudás
• Együttműködési képesség és hajlandóság
• Önismeret
• Szilárd alapismeretek
• Problémamegoldó képesség
• Szóbeli, írásbeli rajzos utasítások megértése

A szaktanárok megítélése szerint a fenti ismeretek és képességek az érkező tanulókra általában csak közepes mértékben jellemzők. A legrosszabb a helyzet a fontosnak tartott képességek, a szilárd alapismeretek, a problémamegoldó képesség és az önművelés iránti igény szempontjából.

Abban minden kolléga egyetért, hogy a középiskolai tanulmányok ideje alatt ezeknek az ismereteknek és képességeknek a mennyisége, mélysége, illetve színvonala sokat javul, de valójában egyik megnevezett szempontból sem elégedettek az intézményt elhagyó diákok felkészültségével. A legjobb a helyzet a kevésbé fontosnak tartott számítógép-használat szempontjából, és viszonylag jobb a helyzet az együttműködési képességet, az utasítások megértését és a magabiztos írni-olvasni tudást tekintve.

Az intézményből kilépő diákok legfontosabb ismereteinek és képességeinek az alábbiakat tekintik a tanárok:

• Magabiztos írni-olvasni tudás
• Együttműködési képesség és hajlandóság
• Társadalomban való tájékozódás képessége
• Önművelés
• Önismeret
• Problémamegoldó képesség
• Szilárd alapismeretek
• Szóbeli, írásbeli rajzos utasítások megértése
• Számítógép használatának ismerete

X. Összegzés

Az ország 156 iskolában tanító szaktanárok véleménye segít megfogalmazni a középfokú földrajzoktatás jellemzőit. A válaszok alapján könnyebben meghatározhatók azok a területek, ahol a kollégák leginkább szükségesnek érzik a változtatásokat. Ezek között oktatásszervezési kérdések (pl. óraszám), taneszköz- és tantervfejlesztési feladatok egyaránt megtalálhatók.

A válaszok segítenek abban is, hogy a továbbképzések tartalmi és szervezési szempontból egyaránt jobban igazodjanak a tanárok igényeihez. A módszertani kérdésekre adott válaszok és a továbbképzések iránt megfogalmazott igények pedig amellett, hogy rávilágítanak a földrajzoktatás sajátosságaira, egyben jelzik a középiskolai földrajzoktatás módszertani megújulása iránti igényt is. A tanulói munka, a tanulói ismeretek és képességek színvonalának és mérésének lehetőségeivel foglalkozó pontok új – a kétszintű érettségi bevezetésével egyre fontosabbá váló – szempontból, a mérés-értékelés oldaláról is megpróbálják feltárni a helyzetet, illetve ennek alapján megfogalmazni a szükséges fejlesztési feladatokat.

A középiskolai felmérés eredményeit a későbbi elemzések során mindenképpen érdemes összevetni a korábbi, az alapfokú tantárgyi oktatás jellemzőit feltáró felmérés eredményeivel. A két reprezentatív felmérés adatainak alapos és sokoldalú feldolgozása, az általános érvényű tendenciák, a szinte valamennyi kolléga által megfogalmazott problémák és értékek tanulmányozása nagymértékben hozzájárulhat a tantárgyfejlesztés fő irányvonalainak kijelöléséhez, a hazai földrajzoktatás tartalmi és módszertani fejlődéséhez.