wadmin | 2009. jún. 17.

Sugár András

Tanárok és más értelmiségiek

A tanártársadalom összetételéről és a tanári minta reprezentativitásáról

Az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja által végzett tanárvizsgálat mintájának kiválasztására és lekérdezésére 1996-ban és 1997 elején került sor az általános iskolák, középiskolák, szakmunkástanuló intézetek tanárai körében. Ezért a sokaság az ezekben az iskolákban tanító tanárok összessége. A sokaságra vonatkozó adatok forrása az 1996-97-es kötelező statisztikai adatszolgáltatás (amelyre 1996 szeptember-októberében került sor) általános iskolai, középiskolai és szakmunkásképzős számítógépes adatfájljai. A sokaság tehát a négyféle iskolatípusban tanító 118 410 tanár. A mintaelemszám 2411, a kiválasztási arány tehát elhanyagolható a hibaszámítás szempontjából.

Többször beleütközünk majd a kötelező adatszolgáltatás egy problémájába. Magyarországon a kötelező adatszolgáltatás 1996/97-ben nem igazán vette figyelembe a többfunkciós intézmények térhódítását. Az adatlapokat iskolatípusonként kellett kitölteni és nem intézményenként. Tehát ha egy iskolában általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző osztályok is működtek, akkor az iskola négy adatlapot töltött ki, minden iskolatípusról egyet-egyet. A tanárokat pedig abba az iskolatípusba sorolták, ahol a legnagyobb óraszámban tanítottak. Az egyes adatlapok intézményszintű összekapcsolása csak pontatlanul, nagy nehézségek árán valósítható meg. (Ennek ellenére igyekeztünk sokasági megoszlásokat intézménytípusonként is számolni, ám ez az előzőek alapján csak némi bizonytalansággal tekinthető reálisnak.)

A továbbiakban röviden áttekintjük a sokaság és a minta fontosabb szempontok szerinti megoszlását, megvizsgáljuk, mennyire tükrözi a minta a sokaság összetételét.

1996 októberében a kötelező statisztika szerint a 118 412 tanár 70,6%-a általános iskolai, 24,9%-a középiskolai, 4,5%-a szakmunkásképző képzési formában tanított. A minta megoszlását ezzel közvetlenül nehéz összehasonlítani, mert némileg mások voltak a definíciók (pl. a 4-6-8 osztályos gimnáziumok gimnáziumnak számítottak, míg a kötelező adatszolgáltatás az 5-8. osztályokat általános iskolának tekinti), összességében a mintában a tanárok 61,5%-a számított általános iskolai, 38,5%-a középfokú oktatási intézményben tanító tanárnak.

A következő tábla a tanárok iskolai végzettség szerinti megoszlását mutatja iskolai képzési formák szerint, összességében és a mintában.

1. táblázat
A tanárok megoszlása iskolatípus és iskolai végzettség szerint

Végzettség  Általános
iskolák 
Közép-
iskolák 
Szakmunkásképzők  Összesen  Minta % 
Fő  Fő  Fő  Fő 
Óvónői  244  0,3  0   0   244  0,2  0,3 
Tanító  36 210  43,3  107  0,4  36  0,7  36 353  30,7  26,9 
Ált. isk. tanári  40 469  48,4  3 122  10,6  1847  34,9  45 438  38,4  36,4 
Középisk. tanári  5 614  6,7  20 172  68,5  1288  24,3  27 074  22,9  27,5 
Egyéb pedagógiai  0   4 457  15,1  1721  32,5  6 178  5,2  5,2 
Nincs pedagógiai  1 121  1,3  1 604  5,4  400  7,6  3 125  2,6  3,7 
Összesen  83 658  100   29 462  100  5292  100   118 412  100   100  

Khi-négyzet 48,3 p-érték: 0,000

Az általános iskolai tanárok között a tanítói és általános iskolai tanári végzettség dominál, az utóbbi némi túlsúlyával. Aránylag jelentős a középiskolai tanári diplomával általános iskolai képzési formában tanítók aránya és száma is. Az általános iskolai képzési formákban tanítók közt legalacsonyabb a pedagógiai végzettséggel nem rendelkezők aránya. A középiskolákban a tanárok kétharmadának van középiskolai tanári diplomája, 10%-uknak általános iskolai tanári végzettsége van, 15%-uk egyéb pedagógiai végzettséggel rendelkezik. A szakmunkásképzőkben tanítók közt a tipikus iskolai végzettség 35%-kal az általános iskolai tanári, de a tanárok egynegyedének középiskolai tanári diplomája van, és ennél is jelentősebb az egyéb pedagógiai végzettséggel rendelkezők aránya. Összességében Magyarországon a tanárok közt legnagyobb arányban általános iskolai tanári diplomával rendelkezők vannak. A minta összetétele nagyjából megfelel a sokaság összetételének. Az egzakt illeszkedésvizsgálat esetében számolt khi-négyzet statisztika értéke 48,3, ami alapján ugyan a szokásos szignifikanciaszinteken elvetnénk a reprezentativitás nullhipotézisét, de ennek oka a 2411-es mintaelemszám, ilyen mintaelemszám esetében egészen kis különbségek is szignifikánsak lesznek, ezért bár a függetlenségvizsgálat eredményeit (a khi-négyzet statisztikát és a p-értéket, azaz azt az empirikus szignifikanciaszintet, ahol az illeszkedésvizsgálat nullhipotézisének elutasítása éppen elfogadásba vált) minden vizsgálat esetén közöljük, inkább azt vesszük szemügyre, hogy van-e valamilyen nagyobb eltérés a tényleges és mintabeli eloszlás esetében.

2. táblázat
A tanárok megoszlása iskolatípus és régió szerint

Végzettség  Általános
iskolák 
Közép-
iskolák 
Szakmunkásképzők  Összesen  Minta
  Fő  Fő  Fő  Fő   
Budapest  13 226  15,8  7963  27   735  13,9  21 924  18,5  16,3 
Pest megye  7 733  9,2  1614  5,5  400  7,6  9 747  8,2  8,5 
Észak-Magyarország  11 192  13,4  3590  12,2  641  12,1  15 423  13   12,4 
Észak-Dunántúl  15 228  18,2  4955  16,8  1064  20,1  21 247  17,9  15,4 
Dél-Dunántúl  11 406  13,6  3437  11,7  846  16   15 689  13,2  18,2 
Kelet-Magyarország  10 347  12,4  2838  9,6  584  11   13 769  11,6  12,7 
Dél-Alföld  14 526  17,4  5065  17,2  1022  19,3  20 613  17,4  16,6 
Összesen  83 658  100  29462  100   5292  100   118 412  100   100  

Khi-négyzet 64,4 p-érték: 0,000

A tanárok területi elhelyezkedése az egyes iskolatípusok esetében eléggé egyenetlen. Az általános iskolai tanári megoszlás nagyjából követi a 6-13 éves korosztály létszáma szerinti megoszlást, illetve Budapesten némileg alacsonyabb ennél a nagyobb iskolaméret és kisebb egy tanárra jutó tanulószám miatt. A középiskolai tanárok nagymértékben Budapesten koncentrálódnak, míg a szakmunkásképzésben tanító tanárok esetében a dunántúli és dél-alföldi régióban találhatóak nagyobb arányban. A mintában Dél-Dunántúl némileg túlreprezentált, Pest megye aránya megfelel a sokasági aránynak, míg a többi régió kissé alulreprezentált.

3. táblázat
A tanárok megoszlása iskolatípus és nem szerint

Végzettség  Általános
iskolák 
Közép-
iskolák 
Szakmunkásképzők  Összesen  Minta % 
Fő  Fő  Fő  Fő 
Férfi  13 029  15,6  10 852  36,8  2629  49,7  26 510  22,4  24,8 
Nő  70 629  84,4  18 610  63,2  2663  50,3  91 902  77,6  75,2 
Összesen  83 658  100   29 462  100   5292  100   118 412  100   100  

Khi-négyzet 7,9 p-érték: 0,01

Nem szerint - mint közismert - a nők túlsúlya jellemző a magyar tanári karban. Különösen az általános iskolai tanárok között, ahol 84% a nők aránya. A középiskolai tanárok között már több, mint egyharmad, míg a szakmunkásképzésben 50% a férfitanárok aránya. Összességében a magyar tanárok több mint háromnegyede nő. Ennek a megoszlásnak a minta is megfelel.

4. táblázat
A tanárok megoszlása iskolatípus és településtípus szerint

Végzettség  Általános
iskolák 
Közép-
iskolák 
Szakmunkásképzők  Összesen  Minta % 
Fő  Fő  Fő  Fő 
Budapest  13 226  15,8  7 963  27   735  13,9  21 924  18,5  16,1 
Megyeszékhely  17 389  20,8  11 693  39,7  1897  35,8  30 979  26,2  24,5 
Vidéki város  21 283  25,4  8 981  30,5  2369  44,8  32 633  27,6  32  
Község  31 798  38   825  2,8  291  5,5  32 914  27,8  27,3 
Összesen  83 696  100   29 462  100   5292  100   118 450  100   100  

Khi-négyzet 27,2 p-érték: 0,000

Településtípus szerint Budapest szerepéről már a régiók szerinti bontásnál is szó volt. A községekben tanító általános iskolai tanárok aránya jelentős, ugyanakkor a középiskolák és szakmunkásképzők városi jellege miatt az itt tanító tanárok jelentéktelen része tanít községekben. Összességében a budapesti tanárok aránya megfelel a népesség szerinti aránynak, míg a másik három településtípuson nagyjából egyforma arányban tanítanak. A mintában a vidéki városi tanárok némileg túl, a többiek kismértékben alulreprezentáltak.

5. táblázat
A tanárok megoszlása iskolatípus és az iskolában található képzési formák fajtája szerint

Végzettség  Általános
iskolák 
Közép-
iskolák 
Szakmunkásképzők  Összesen  Minta % 
Fő  Fő  Fő  Fő 
Csak ált. isk.  70 706  84,5  0   0   70 706  59,7  58,1 
Ált. isk.+középiskola  12 952  15,5  1 915  6,5  0   14 867  12,6  8,6 
Csak gimnázium  0   5 405  18,3  0   5 405  4,6  7,1 
Gimn. és szakmai  0   9 932  33,7  396  7,5  10 328  8,7  8,7 
Szakmai  0   12 210  41,4  4896  92,5  17 106  14,4  17,5 
Összesen  83 658  100   29 462  100   5292  100   118 412  100   100  

Khi-négyzet 80,1 p-érték: 0,000

Mint említettük, a kötelező adatszolgáltatásból csak némileg bizonytalanul lehet megállapítani az iskolák típusát az ott található képzési formák szerint. Eredményeink alapján az általános iskolai tanárok 85%-a csak általános iskolai képzési formát működtető intézményben tanít, de aránylag jelentős már az olyan általános iskolai képzési formában tanítók száma és aránya, akik vegyes iskolatípusban oktatnak. A középiskolai tanárok nagyobb hányada olyan iskolákban tanít, ahol vagy csak szakmai képzés, vagy szakmai képzés is folyik. A szakmunkásképzőkben oktatók közül csak kis hányad oktat gimnáziumi képzést is adó intézményben. A mintában némileg túlreprezentáltak a tiszta gimnáziumokban és tiszta szakmai iskolákban, és alulreprezentáltak az általános iskolai és középiskolai képzést is adó intézményben tanítók, de itt is fennáll az az összehasonlítást nehezítő tényező, hogy a mintában a 6-8 osztályos gimnáziumok teljes egészében gimnáziumnak számítottak.

Összességében a minta kisebb aránytalanságokat tartalmaz, de a tanárok fontosabb szempontjai szerint reprezentatívnak tekinthető, ezért a minta átsúlyozása nem tűnt célszerűnek. Próbaképpen átsúlyoztuk a mintát iskolatípus és régió szerint, és számítottuk az átlagos egy főre jutó keresetet súlyozás nélkül és súlyozva, de a kétféle eredmény között nem volt szignifikáns különbség.

A tanárok relatív társadalmi-gazdasági helyzete

Ebben a részben a tanárok társadalmi-gazdasági helyzetét más értelmiségi rétegek helyzetével hasonlítjuk össze. A felhasznált adatok forrásai (a továbbiakban az itt közölt rövidítéssel hivatkozunk rájuk):

- Az 1996 novembere és 1997 februárja között az OKI által lekérdezett 2411 fős tanárminta (MINTA).

- A KSH 1996-os mikrocenzusának adatai (MIKRO).

- A KSH és az Országos Munkaügyi Módszertani Központ adatai, amelyek alapvető forrása a KSH munkaügyi adatgyűjtési rendszere. A rendszer két alappillére a gazdasági szervezetekre kiterjedő OSAP szerinti munkaügyi jelentés, amely az összes költségvetési és társadalombiztosítási szervre és a 10 fő feletti egyéb gazdálkodó szervezetekre terjed ki, és a munkaerő-felmérés, amely a 15-74 éves, magánháztartásokban élő személyekre terjed ki (24 ezer háztartásra kiterjedő reprezentatív minta alapján (MUNKA).

- A KSH évente lekérdezésre kerülő kb. 10 000 háztartásra kiterjedő háztartás-statisztikai felmérése (HÁZTARTÁSSTAT).

- Az MKM és a KSH kötelező oktatásstatisztikája, amit minden magyar oktatási intézmény évente kitölt (KÖTELEZŐ), illetve ezen felmérés általános iskolai, középiskolai és szakmunkásképző tanáraira vonatkozó részei.

Az összehasonlíthatóság miatt azokban a vizsgálatokban, ahol több év adatai is rendelkezésre álltak, az 1996-os adatokat használtuk (MUNKA, KÖTELEZŐ és HÁZTARTÁSSTAT).

A nagyobb adatgyűjtések esetében konkrét foglalkozások szerint nagyon ritka az adatgyűjtés, a népesség, a gazdaságilag aktívak vagy az aktív keresők nagyobb csoportjait alakítják ki, hiszen nem gyakori a népesség foglalkozási csoportok szerinti jellemzése iránti igény. Ez a felmérés azonban éppen egy ilyen vizsgálatra vállalkozott, a tanárokat akarta jellemezni. A tanárok vizsgált csoportja 118 ezres számával egyébként az összes aktív kereső 3,3%-át tette ki, ez az egyik legnépesebb foglalkozási csoport Magyarországon.

Rendkívül érdekes kérdés lenne, hogy milyen a tanárok helyzete az orvosokhoz, ügyvédekhez stb. képest, de ilyen jellegű kérdésekre a nagyobb adatgyűjtések alapján csak nagyon korlátozottan tudunk majd válaszolni. Az ilyen jellegű adatok forrásai nagyobb reprezentatív mintavételek lehetnének (mint pl. a 80-as évek végéig rendelkezésre álló presztízsvizsgálatok), de ilyenek 1996 körül nem készültek. A kisebb reprezentatív felmérések (1000-3000 fő között) esetében az egyes foglalkozási csoportokba tartozók száma annyira kicsi (jó esetben is egy-kétszázas), hogy az ilyenkor fellépő nagy mintavételi hiba miatt gyakorlatilag semmilyen megbízható következtetést nem tudunk levonni. Ezért a tanárok adatait inkább a nagyobb adatgyűjtések nem konkrét foglalkozási csoportjaira vonatkozó adataihoz hasonlítjuk. Kivételt képez ez alól a keresetek összehasonlítása, ahol részletes foglalkozási szintű adatokat is gyűjtenek és publikálnak.

A tanárok a FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szerint a 2. foglalkozási főcsoportba (egyetemi-főiskolai végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások) kerülnek besorolásra. Ebben a főcsoportban 1980-ban 383,5 ezer fő volt, ami az összes aktív kereső 7,6%-a volt, míg 1996-ban 402,6 ezer fő volt, ami 11,6%-ot jelentett, azaz a réteg mind számát, mind arányát tekintve növekedett. 1996-ban a tanárok általunk vizsgált csoportja (az általános iskolákban és középfokú intézményekben tanítók), mint említettük, az összes aktív kereső 3,3%-a, a 2. foglalkozási főcsoportba tartozók 29%-a volt. Az összehasonlítás során a 2. foglalkozási főcsoportot az előző és következő főcsoporthoz is hasonlítjuk. A 3 főcsoport jellemzőit mutatja a 6. táblázat.

6. táblázat
A FEOR szerinti első három foglalkozási főcsoport jellemzői 1996-ban

Megnevezés  1. Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági
vezetők 
2. Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások  3. Egyéb, felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozások  Összes aktív kereső 
Foglalkozási főcsoportba
tartozók száma, ezer fő 
216,5  402,6  488,4  3484,8 
Foglalkozási főcsoportba
tartozók aránya, % 
6,2  11,6  14,0  100,0 
Nők aránya, %  33,9  55,1  65,7  44,4 
Életkori megoszlás, %         
14-29 éves  10,2  18,8  27,8  28,5 
30-49 éves  66,1  63,1  60,0  58,6 
50 éves és idősebb  23,6  18,1  12,2  12,9 
Felsőfokú végzettségű, %  48,4  83,9  15,1  16,8 
Oktatás nemzetgazdasági
ágban dolgozó, % 
5,3  44,4  5,3  8,7 
Településtípus szerinti
megoszlás, % 
       
Budapest  45,9  32,7  40,6  20,3 
Megyeszékhely  32,6  26,1  29,5  19,4 
Város  16,6  24,4  20,3  27,2 
Község  4,9  16,6  9,6  33,0 

Forrás: MIKRO

A szellemi foglalkozások esetében minél magasabb kvalifikációjú csoportról, magasabb beosztásról van szó, annál alacsonyabb a nők aránya. A vezetők közt a nők aránya 34%, ez a 2. foglalkozási főcsoportban 55%, de ez nagyrészt az elnőiesedett tanári pálya következménye. A MINTA szerint a tanárok közt 75% a nők aránya, de erről a sokasági adat is ismert (KÖTELEZŐ), amely szerint ez az arány még magasabb: 78%.

A nők arányát részletesebb bontásban is vizsgálhatjuk a mikrocenzus alapján (lásd a 7. táblázatot).

7. táblázat

Kiemelt foglalkozási csoportok  Nők aránya, % 
Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások  55,1 
Ebből   
Mérnök  16,1 
Számítástechnikus  34,0 
Orvos, gyógyszerész  54,7 
Szakképzett pedagógus  74,6 
Gazdasági  48,9 
Jogi  46,2 
Kulturális, művészeti, vallási  42,7 

A mérnöki pálya ma is nagyrészt férfiszakma, jelentős még a nők aránya az orvos-gyógyszerész szakmában.

A felsőfokú végzettségűek aránya a 2. foglalkozási főcsoportban a legmagasabb, ami az idetartozó szakmák miatt érthető is. Figyelemre méltó, hogy a vezetők közt még 1996-ban is 50% alatt volt a diplomások aránya. A tanárok közt gyakorlatilag 100% ez az arány.

Az életkori megoszlás esetében a leginkább elöregedett főcsoport a vezetőké, a 2. főcsoport is öregebb, mint az átlag vagy az átlagossal gyakorlatilag megegyező 3. főcsoport. Különösen az 50 év felettiek aránya magas: 18%. Ez az arány ebben a főcsoportban 1980-ban még 10%-os volt. A tanárok körében a 2. főcsoporthoz hasonló a helyzet, 17; 66,2 és 16,8% a három életkori csoport szerinti megoszlás, azaz a tanárok közt némileg magasabb a középgeneráció aránya a hasonló szakmákhoz képest.

A 2. csoportba tartozók értelemszerűen nagyon nagy arányban az oktatás nemzetgazdasági ágban dolgoznak: 44%-uk. A minta csak az oktatásban dolgozók egy részét, mintegy kétharmadát fedi le.

A településtípus szerinti megoszlást szemügyre véve látható a vezetői rétegek Budapesten és a nagyvárosokban koncentrálódása. A 2. foglalkozási főcsoport tagjai is az összes aktív keresőnél nagyobb mértékben koncentrálódnak Budapesten és a megyeszékhelyeken, de ez sokkal kisebb mértékű, mint a vezetők vagy akár a 3. foglalkozási főcsoport tagjai esetén.

A MINTA tanárainak településtípus szerinti megoszlása 16,1; 24,5; 32,0; 27,3, ami már nagyon hasonlít az aktív keresők településtípus szerinti megoszlásához. A tanárok településtípus szerinti megoszlása tehát sokkal kevésbé koncentrálódik Budapestre és a nagyvárosokra, mint akár a hasonló típusú szakmáké, akár a vezetőké vagy a beosztott értelmiségieké.

Bérek, keresetek

A MUNKA adatgyűjtemények önmagukban is gazdag elemzési lehetőségét adják a bérek, keresetek alakulásának, különbözőségeinek. Vizsgáljuk meg először néhány tipikus értelmiségi foglalkozás kereseti viszonyait:

8. táblázat
Nemzetgazdasági szintű foglalkozásonkénti havibér- és kereseti adatok 1996. május (ezer Ft/fő) - Értelmiségi szakmák

Foglalkozás  Alapbér
ezer forint 
Kereset   
ezer forint  Általános iskolai
tanár=100% 
Villamosmérnök  71,4  89,4  212,4 
Építészmérnök  58,0  67,2  159,6 
Vegyészmérnök  64,5  77,3  183,6 
Matematikus  56,5  70,0  166,3 
Általános orvos  41,5  59,8  142,0 
Szakorvos  49,5  68,5  162,7 
Fogorvos  44,6  51,1  121,4 
Gyógyszerész  69,3  88,6  210,5 
Állatorvos  59,0  79,5  188,8 
Szociális munkás  32,3  38,8  92,2 
Egyetemi, főiskolai oktató  45,1  60,6  143,9 
Középiskolai tanár, oktató  38,8  50,7  120,4 
Középfokú okt. int. szakoktatója  37,0  47,4  112,6 
Általános iskolai tanár, oktató  34,0  42,1  100,0 
Óvónő  31,7  36,2  86,0 
Gyógypedagógus  36,9  48,0  114,0 
Közgazdász  86,9  104,3  247,7 
Könyvvizsgáló  164,6  188,7  448,2 
Piackutató, marketinges  88,4  105,8  251,3 
Ügyész  101,0  155,5  369,4 
Bíró  100,6  149,7  355,6 
Történész, régész  46,7  69,5  165,1 
Könyvtáros  38,6  45,5  108,1 
Színész  42,9  54,2  128,7 
Iparművész  78,9  85,5  203,1 
Koreográfus, táncművész  53,1  59,0  140,1 

Forrás: MUNKA

Mint látható, kevés értelmiségi szakma múlja alul bérben, keresetben a tanári pályákat. A közgazdászszakmákban három-négyszeresek a keresetek, a természettudományi végzettségűeknél másfél-kétszeresek, a jogi pályákon három és félszeresek. A tanároknál kevesebbet csak a szociális munkások keresnek. A szakmánkénti toplista alján pedig az óvónők állnak.

Érdemes megnézni néhány olyan foglalkozás bér- és kereseti viszonyait, amelyhez nem kell felsőfokú végzettség, és a közvélekedés szerint a tanári pályákról elszívja (elszívhatja) a tanárokat:

9. táblázat
Nemzetgazdasági szintű foglalkozásonkénti havi bér- és kereseti adatok 1996. május (ezer Ft/fő) - Egyéb szakmák

Foglalkozás  Alapbér
ezer forint 
Kereset   
ezer forint  Általános iskolai
tanár=100% 
Kereskedelmi ügyintéző  50,0  59,6  141,6 
Ügynök (szolgáltató, kereskedő)  35,3  72,9  173,2 
Biztosítási ügyintéző  36,3  64,1  152,3 
Idegenvezető  36,3  46,2  109,7 
Szállodai portás, recepciós  40,4  56,4  134,0 
Hostess  37,0  43,2  102,6 
Titkárnő  45,9  53,5  127,0 

Forrás: MUNKA

A felsőfokú képzettséget nem igénylő szakmák mindegyikében meghaladja a kereset az általános iskolai tanárokét (az esetek többségében a középiskolai tanárokét is).

A MINTA béradatai nem teljesen összehasonlíthatóak a MUNKA adataival, mert a havi bruttó bér tartalma itt az alapbér+pótlék volt. Ennek átlaga 39 700 forint volt. A tanári foglalkozások esetében a MUNKA szerinti átlagkereset 44 ezer forint, ami 11%-kal magasabb, mint a MINTA szerinti bruttó bér, mert nem csak a pótlékokat tartalmazza. Ezért az összehasonlíthatóság miatt a MINTA adatait 1,11-gyel felszorozzuk, amennyiben a MUNKA adataihoz viszonyítjuk. (Ez a felszorzás a relatív szórást nem változtatja meg.)

A tanárok a közalkalmazottak egyik jelentős csoportját képezik. A továbbiakban a közalkalmazottakkal való összehasonlítást nézzük meg a fontosabb költségvetési ágazatokban:

10. táblázat
Alapbér- és kereseti adatok a költségvetési szférában ágazatonként 1996-ban (havi átlag)

Ágazat  Létszám
E fő 
Alapbér  Teljes kereset 
Átlag E Ft/hó  Relatív szórás %  Átlag E Ft/hó  Relatív szórás % 
Kutatás és kísérleti fejlesztés  5,8  38,0  40,6  55,4  57,3 
Közig. köt. társ. biztosítás  218,5  36,3  57,4  45,8  73,3 
Alapfokú oktatás és óvodai nevelés  141,1  29,3  34,2  36,5  47,8 
Középfokú oktatás  53,5  32,9  35,0  43,3  49,1 
Felsőfokú oktatás  27,5  36,1  38,2  47,8  53,6 
Egészségügy  148,0  28,8  47,1  40,7  56,0 
Mintában levő tanárok*  118,0  ...  ...  44,1  27,2 

* Az adatokat a sokaságra vetítettük ki.
Forrás: MUNKA és MINTA

Az ágazati adatokat figyelve megállapítható, hogy a közalkalmazotti szférában az alapfokú oktatásban a legalacsonyabbak a bérek és keresetek, és a középfokú oktatásnál is csak az egészségügyben alacsonyabbak. Az ágazatok adatai alapján az oktatási ágazatokban vannak a legkisebb különbségek is, itt szóródnak legkevésbé a bérek és keresetek (azaz az egyéb ágazatokban nemcsak magasabbak az átlagbérek-keresetek, de jobban is különböznek egymástól, illetve az átlagtól). A jobban szóródó keresetek nagyobb jövedelemkoncentrációt jelentenek.

Az összehasonlítást a fizetési osztályok szerint is érdemes végignézni. A MINTÁBAN csak a B-től G-ig terjedő fizetési osztályok szerepeltek. A 11. táblázat a minta, a 12. az ágazatok adatait tükrözi.

11. táblázat
A tanárok megoszlása és átlagbére (Ft/fő/hó) fizetési osztályok szerint

Kategória  Tanárok
megoszlása, % 
Átlagbér,
ezer forint 
Relatív szórás,
0,7  27,5  38,9 
0,6  33,4  36,2 
47,9  32,5  18,3 
13,5  36,2  20,9 
34,4  49,0  16,1 
2,8  49,5  21,2 
Összesen  100,0  39,7  27,2 

Forrás: MINTA

A két legjelentősebb csoport a D és az F fizetési kategória, köztük elég jelentős a fizetésbeli különbség. A D osztályba tartozók nagy része, 81%-a általános iskolai tanár. Míg az E osztályban 79% a középfokú intézményben tanító tanárok aránya, addig az F osztály megoszlik, 60%-uk általános, 40%-uk középfokú intézményben tanít.

A 12. táblázat néhány fontosabb, a költségvetési szféra által finanszírozott nemzetgazdasági ágban mutatja az alapbérek és keresetek átlagát és relatív szórását.

12. táblázat
Alapbér- és kereseti adatok a költségvetési szférában ágazatonként és besorolás szerint, 1996-ban (havi átlag)

Kutatás és kísérleti fejlesztés  Alapbér  Teljes kereset 
Átlag E Ft/hó  Relatív szórás %  Átlag E Ft/hó  Relatív szórás % 
26,2  18,2  33,6  21,0 
33,8  17,7  41,7  19,8 
34,7  16,1  43,9  22,0 
35,1  21,7  48,7  27,1 
52,7  20,2  75,3  29,1 
49,0  17,2  74,6  23,0 
Közig., köt. társ.- biztosítás  Alapbér  Teljes kereset 
Átlag E Ft/hó  Relatív szórás %  Átlag E Ft/hó  Relatív szórás % 
24,5  25,6  28,6  34,6 
33,9  32,0  39,7  37,5 
30,0  18,0  36,6  26,5 
39,1  25,5  49,0  34,3 
46,2  13,4  57,1  23,5 
47,5  15,8  60,5  24,2 
Alapfokú oktatás és óvodai nevelés  Alapbér  Teljes kereset 
Átlag E Ft/hó  Relatív szórás %  Átlag E Ft/hó  Relatív szórás % 
22,7  18,2  26,3  33,5 
27,7  21,2  33,5  38,1 
29,9  15,3  36,2  26,0 
33,7  14,0  41,3  23,0 
45,6  9,9  56,6  24,7 
44,3  14,0  53,9  21,6 
Középfokú
oktatás 
Alapbér  Teljes kereset 
Átlag E Ft/hó  Relatív szórás %  Átlag E Ft/hó  Relatív szórás % 
24,4  19,6  28,8  31,0 
29,8  16,3  37,5  38,0 
31,2  15,9  40,3  28,6 
33,9  14,3  43,7  26,5 
46,3  9,8  61,4  22,1 
45,8  12,4  59,7  20,9 
Felsőfokú
oktatás 
Alapbér  Teljes kereset 
Átlag E Ft/hó  Relatív szórás %  Átlag E Ft/hó  Relatív szórás % 
24,6  23,3  30,4  34,0 
30,7  18,3  37,3  24,2 
30,3  18,1  35,7  23,4 
33,5  16,4  39,7  24,2 
45,4  10,5  53,7  16,0 
48,7  14,6  64,2  25,9 
Egészségügy  Alapbér  Teljes kereset 
Átlag E Ft/hó  Relatív szórás %  Átlag E Ft/hó  Relatív szórás % 
24,2  22,9  34,7  30,3 
32,1  21,9  48,9  27,8 
34,8  24,8  44,7  32,7 
34,1  18,4  51,1  31,3 
50,0  20,8  67,3  28,7 
48,6  17,5  69,8  28,1 

Forrás: MUNKA

@BEK4 = Család, lakáshelyzet, autó

A pedagógusok nagy része családban él. A MINTA alapján a tanárok 8,7%-a egyedülálló, 91,3%-uk családban él. Ez megfelel az átlagos értéknek, Magyarországon a mikrocenzus alapján 1996-ban az aktív keresők 8,1%-a volt egyedülálló. Az átlagos családnagyság körükben 3,27 fő, ami szintén átlag körüli, mert az aktív keresős háztartásokban az átlagos háztartásnagyság 3,31. Családi állapotukat mutatja a következő tábla.

13. táblázat
A tanárok megoszlása a mintában és a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint

Családi állapot  Minta  15 éves és idősebb
népesség 
Megoszlás, % 
Nőtlen/hajadon  14,7  24,4 
Házas/élettárssal él  74,5  55,9 
Elvált/különélő  7,9  11,4 
Özvegy  2,9  8,3 
Összesen  100,0  100,0 

Forrás: MINTA és MIKRO

A népesség egészéhez képest tehát jóval magasabb a pedagógusok körében a házasságban élők aránya, ennek azonban demográfiai okai is vannak, a tanárok a 15 éves és idősebb népességen belül egy szűkebb életkori kategóriában ingadoznak, ahol már kisebb a nőtlen-hajadonok és még kisebb az özvegyek aránya. A 74,5% házas megoszlását mutatja a házastárs iskolai végzettsége szerint a 14. táblázat.

14. táblázat
A házastárs legmagasabb iskolai végzettsége

Iskolai végzettség  Férfi  Nő 
Megoszlás, % 
8 általános vagy alacsonyabb  1,0  0,5 
Szakmunkás  3,4  11,4 
Középiskola  23,5  28,0 
Felsőfokú  72,1  60,1 
Összesen  100,0  100,0 

Miután a tanárok nagy többsége diplomás, ezért a 14. táblázat adatait a diplomás férfiak és nők hasonló adataival érdemes összevetni.

15. táblázat
A házas felsőfokú végzettségű férfiak és nők házastársának legmagasabb iskolai végzettsége

Iskolai végzettség  Férfi  Nő 
Megoszlás, % 
8 általános vagy alacsonyabb  9,7  3,2 
Szakmunkás  2,8  9,9 
Középiskola  37,8  25,3 
Felsőfokú  49,7  61,6 
Összesen  100,0  100,0 

Forrás: MIKRO

A férfi pedagógusok az összes diplomáshoz képest jóval nagyobb arányban élnek együtt diplomás feleséggel vagy élettárssal, míg a női tanárok esetében a megoszlás nagyjából a többi diplomásra jellemző módon alakul.

A tanárok 23,8%-ának nincs, 76,2%-ának van gyereke. Az átlagos gyerekszám azok körében, akinek van gyereke, 1,86, a teljes mintában 1,42. Ezt az adatot nehéz bármely demográfiai mutatóhoz hasonlítani, így csak önmagában értékelhető.

A tanárok majdnem fele családi házban lakik:

16. táblázat
Tanárok megoszlása a lakott lakás típusa szerint

Típus  Megoszlás, % 
Családi ház  47,8 
Többlakásos társasház  21,5 
Lakótelepi lakás  24,3 
Egyéb  6,4 
Összesen  100,0 

Forrás: MINTA

A lakások ilyen típusú csoportosítását összehasonlítható KSH-adat hiányában ismét csak önmagában lehet értékelni.

A tanárok 69,2%-ának van gépkocsija, a 100 háztartásra jutó gépkocsik száma 76 volt átlagosan. 1996-ban a háztartásstatisztika szerint a személygépkocsival való ellátottság a következőképpen alakult:

17. táblázat
A 100 háztartásra jutó személygépkocsik száma az aktív háztartások
egyes típusaiban

A háztartásfő  100 háztartásra
jutó személygépkocsi 
Vezető  84 
Felsőfokú végzettségű szakalkalmazott  76 
Középfokú végzettségű szakalkalmazott  51 
Összesen  55 

Forrás: HÁZTARTÁSSTAT

A minta alapján tehát a tanárok gépkocsival való ellátottsága megfelel a hasonló munkakörben dolgozókénak.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.