Előszó
I.
Amikor megjelentettük a Módszertani stratégiák I-IV.1 címet viselő sorozat köteteit, azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy segítséget nyújtsunk az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatásban dolgozó kollégáink számára – elsősorban a tanítás során alkalmazott módszertani kultúra megújítása terén. A négy kötet részben elméleti, részben pedig az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó, azokra vonatkozó, a tanítás módszertanát frissíteni kívánó ismereteket tartalmazott. Tisztában voltunk azonban azzal is, hogy a kötetekkel önmagukban nem tudjuk a kívánt eredményt elérni, ezért a mű anyagára építve szerveztük meg a 2002. évi gyulai Felnőttoktatási Akadémiát, amely a „A tanulás kora” címet viselte.2 A konferencia előadásai bemutatták az utóbbi években felerősödő, az élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjedésével összefüggő paradigmatikus folyamatot, amely során a hangsúlyok elsősorban a tanulásra, a tanulási tevékenységre helyeződtek az oktatás világában.3 A konferencia legfontosabb tanulsága az volt számunkra, hogy új tanulási környezet van kialakulóban, amely számos tekintetben átalakítja, megváltoztatja azt a gyakorlatot, ami eddig az iskolák napi tevékenységét jellemezte. Ezért döntöttünk úgy, hogy a sorozatot kiegészítjük egy további kötettel, amelynek dolgozatai elsősorban ez utóbbi probléma konzekvenciáit próbálják meg körüljárni.
II.
Az itt kézben tartott tanulmányok stílusa és jellege eltér a korábbiaktól. Ennek az oka a következő:
A könyvek kiadásán túl úgy döntöttünk, hogy regionális továbbképzéseket szervezünk, ahol Kollégáinkkal közvetlenül is találkozva intenzívebben tudjuk a felmerülő problémákat és kérdéseket tisztázni, megbeszélni. Ahhoz, hogy e találkozók hatékonyságát növeljük, az előadások és gyakorlatok anyagán kívül szerettünk volna kézbe adni a napi gyakorlathoz közelebb álló, jobban hasznosítható, a korábbi elméleti írásokat kiegészítő dokumentumot.
Ezt a célt szolgálják e kötet írásai, mert nem lezárt és kinyilatkoztatott véleményeket, hanem vitatható, továbbfejleszthető álláspontokat kínálnak az olvasóknak. A tanulási környezet megváltozása reflexiót igényel az iskola vezetőjétől, az iskolát irányító menedzsmenttől éppúgy, mint a tanórákat és más jellegű foglalkozásokat megtartó tanároktól. Az egyes tanulmányokat megfogalmazó kutatók mögött több mint másfél éves terepmunka áll,4 így volt módjuk megismerni az iskolák belső világát, mindennapi gondjait. Ezeket megismerve fogalmazták meg nézeteiket, javaslataikat az alábbi írásokban.
Budapest, 2003. március 23.
Mayer József
