wadmin | 2009. jún. 17.

A természettudományos tudás társadalmi érvényessége

Az STS-irányzat 1

Az STS mozaikszó az angol Science, Technology és Society szóhármast jelöli, magyar megfelelője a Tudomány, Technológia és Társadalom, azaz TTT lenne. Megjelenésének időszaka a 20. század 80-as éveire tehető, melyben a kihívások sajátos összességével szembesült a társadalom. Ezek az alábbiak voltak:

  1. A Föld globális környezeti problémáinak megjelenése
    A növekvő népesség a gazdasági növekedéssel és technológiai fejlődéssel – még ha nagyon ellentmondásos módon is – vészesen kiapasztotta bolygónk készleteit, és elpusztította, elszennyezte a természeti környezetet. Kirajzolódtak a jövő sötét árnyai, de a realisztikus jövőmodellek megalkotása késlekedett. Világossá váltak a környezeti gondok megoldásának útjában álló, azokat inkább gerjesztő társadalmi okok.
  2. Tudományos-technológiai forradalom
    A társadalmak versenyében a technológiáktól való függőség felerősödött. A vezető ipari országok gazdasági növekedését a fejlesztések, a csúcsiparágak alapozták meg. Elkezdődik az elektronika, ezzel együtt az informatika robbanásszerű fejlődése, megalapozódik az információs társadalom.
  3. A közoktatás kiszélesedése
    A modern ipari társadalom igényt formál a kiművelt emberfőkre, elsősorban a szakképzésből kikerülő alkalmazottakra, munkásokra. A 20. század végére azonban átszíneződik a foglalkoztatási paletta, kevesebb gyári munkás kell (legalábbis a fejlett országokban), viszont többen kaphatnak helyet a magasabb képzettséget igénylő szolgáltatások területén. A munkaerőpiac felvevőképessége némileg vissza is esik, jól jön, ha később lép ki az új generáció az iskolák kapuján. Az élet küszöbét átlépő fiatalok az élethosszig tartó tanulás kecsegtető perspektívájával szembesülnek, jó tehát, ha fel vannak vértezve az ehhez szükséges készségekkel, képességekkel. A természettudomány művelése már csak kevesek életcélja, a diákok inkább a mindennapi életükben használható tudásra kívánnak szert tenni.
  4. A neveléstudomány fejlődése
    A tudás tanulás útján jön létre, de hogy miként zajlik a tanulás folyamata, arról változó képünk van. A nevelés gyakorlatában több fejlődési korszak váltotta egymást, kialakult a szemléltetés, majd az átélés gyakorlata, de a tanuló személye, személyes tudása csak a legutóbbi időkben került a figyelem középpontjába. Bebizonyosodott, hogy a gyerekek meglévő értelmezési rendszerük szerint, annak aktív használatával alkotják meg saját új tudásukat. A folyamat modelljét felállító konstruktivizmus szemléletmódja meghatározóvá vált a korszerű pedagógiai rendszerekben. Az értelmi nevelés elsődlegessége is megrendült, ma már egyenrangú szerepet kapott az iskolában folyó személyiségfejlesztés érzelmi, szociális oldala is. A műveltségtartalmak közvetítése párosul az együttműködési készség, csoportba illeszkedés igényének és képességének kiépítésével. A társadalomorientált természettudományos nevelésnek erre az alapra kell felépülni. Az STS szemléletű programok ezzel az igénnyel készülnek.

Az STS-szemléletű programok jellemzői (Brunkhorst, Yager)

  1. Hangsúlyozzák a minden diák számára elérhető természettudományos tudást
  2. Kiemelik a tartalomhoz kötött, magasabb fokú gondolkodási képességek jelentőségét
  3. Interdiszciplináris természetűek
  4. Cselekedtető, gondolkodtató, diák központú programok
  5. Diákoknak szóló munkaterveket, projekteket, terepmunka feladatokat tartalmaznak
  6. Sokféle külső forrást használnak
  7. Az STS témákat összekötik a hagyományos tananyaggal
  8. Az értékelésben strukturáltságra és differenciáltságra törekszenek
  9. Az értékelések tájékozottsági és megértési szempontokat tartalmaznak
  10. Többnyire nem a hagyományos, hanem inkább több területre kiterjedő feladatokat alkalmaznak.

A STS – szemlélet a természettudományos nevelés társadalmi irányultságát igyekszik megvalósítani. Ezzel egy új tartalmi és módszerbeli szervezőerőt jelenít meg, amely kiegészítheti, vagy még inkább felválthatja az iskolai tananyagra oly nagy nyomást kifejtő szaktudományos szempontrendszert. A változással kapcsolatban persze lehet ellenérveket találni, hogy például miért kellene belekeverni a társadalomtudományokat a természettudományba? Valójában szélesebb összefüggésekben kellene gondolkodni. Például abban, hogy a gyerekek nem kis tudósok, az ő fejükben nincs, és nem is feltétlenül kell, hogy legyen olyan strukturált ismeretrendszer, mint amilyen a szaktudományokra jellemző. A gyermeki személyiség fejlődése mindazon hatások révén történik, amelyek az életben érik őket. A mindennapok során nem vagyunk képesek percenként váltani a fizikus szemléletmódjáról mondjuk a biológusára. A tanulás új értelmezése nem választja el olyan mereven az iskolai és a hétköznapi tanulást. A konstruktivista szemléletmód az előzetes tudás körében valami egészen mélyről induló belső modellrendszert feltételez, amellyel a mindennapi jelenségeket és helyzeteket feldolgozzuk, értelmezzük. Ugyanez az apparátus működik az iskolai környezetben is, még ha néha leplezzük is jól bemagolt definíciókkal. Az életünket a természeti és társadalmi környezet együttesében éljük, így mindkettő nyomot hagy az értelmezéseinkben is. A természetről szerzett tudást felhasználjuk a környezetünk átalakításában, ezzel pedig társadalmi viszonyainkat is módosítjuk. A ciklusok egymásba fonódása korábban végtelennek tűnt, mára azonban kérdésessé vált a fenti mechanizmus szerinti fejlődés fenntarthatósága. Nincsenek még pontos válaszok, de egyre több a kérdés és a kétely. A tudomány és technológia ellenőrzése létkérdés, de a gazdasági szempontok mellett az emberi értékek és érdekek tisztelete is fontos lenne. A természettudományi és technológiai kompetencia helyes értelmezése – és egyben a fejlesztés feladata – az lenne, hogy az ismeretek és kivitelezési képességek mögé olyan személyes értékrendet, motívumrendszert építsünk fel, amely csökkenti a rövid távú haszonelvűség érvényesülését és megjeleníti a jövő generációk felé viselt felelősségünket. A természetismeret pedagógiai rendszerének fejlesztése során mind formai, mind tartalmi értelemben igyekszünk érvényre juttatni az STS-szemléletmódot.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.