wadmin | 2009. jún. 17.

Pedagógiai alapok

Könyvünk elsősorban a gyakorló tanárok számára készült, de szeretnénk egy kissé másként értelmezni a szakmai feladatokat és a teljesítésükhöz szükséges tanári kompetenciákat. Lehet, hogy ez az igény a felvállalt fejlesztő szerepből következik, de a módszerünket követő alkalmazók is szembe kell, hogy nézzenek vele. Egyszerűen fogalmazva arról van szó, hogy a kívánatos pedagógiai fordulathoz az eddiginél sokkal átfogóbb szemléletmódra van szükség, és nem csak a fejlesztésben, hanem az alkalmazásban is, hiszen ezek a szerepek egyre inkább összeforrnak. Ha eddig megelégedtünk azzal, hogy a kodifikált és legitimált szaktárgyi ismereteket igyekeztünk közvetíteni valamilyen általánosan értelmezett tanulói célcsoport felé, akkor ezután nagyobb felbontásban meg kell szemlélnünk a tanulók sokféleségét, meg kell ismernünk a gyermeki személyiség alapvető jellemzőit, meg kell határoznunk a fejlesztés területeit és eszközeit. Tevékenységünk akkor lesz eredményes, ha általa elő tudjuk segíteni a személyiség, a tanulók készségeinek, képességeinek és kompetenciáinak fejlődését. A program körébe kerülő 12–18 éves gyerekek nagy utat tesznek meg a felnőtté válás folyamatában, szembenéznek a világ megismerésének kihívásaival. Ha eközben a tanulás, az iskolai élet nem jelenti számukra a megismerés módszereinek elsajátítását, fáradságának és örömének átélését, akkor megfosztjuk őket emberi járandóságuktól és nehezítjük az életben való boldogulásukat.

A személyiségfejlesztés előtérbe kerülése több következtetés levonását is szükségessé teszi. Mindenekelőtt az egyén és környezet közti interakciók fejlesztésben játszott szerepét kell helyesen értelmezni, meghatározva e viszonyrendszer két pillérét, a tanulói személyiség jellemzőit és a tanulási környezet ismérveit, illetve ki kell építenünk a közöttük átívelő hidakat. Az előbbiek tanulmányozásához segítségül hívhatjuk a pedagógiai szakirodalmat, de a helyes elméleten alapuló gyakorlat kialakítása már a helyi erőforrások, a pedagógus és az iskola feladata. A sikeres megoldáshoz elengedhetetlen az iskola intézményi rendszerének felülvizsgálata, szerkezet és működés áthangolása. Nem könnyű összehangolni a fejlesztéshez szükséges határozott stratégiai irányítást és az alkotókedvet biztosító tanári szabadságot. A rendszerszintű irányítás szükségességét húzza alá a kulcs- és kereszttantervi kompetenciák fejlesztésének szükségessége, az e téren tapasztalható és mérhető elmaradásunk. A természetismeret programban foglalt tevékenységi formák és tanulási környezetek ezt a fejlesztést célozzák, de nehezen tűrik a 45 perces tanórák és a szűk tanulópadok kényszereit, ehelyett legszívesebben még az iskola falain kívülre is merészkednének. A felelős vezetés nem állja útját ennek a törekvésnek, de elvárja, hogy a felszabadulás professzionális tervezés, szervezés és minőségbiztosítás mellett történjen. Ennek akkor lehet meg az esélye, ha vannak olyan kimunkált és kipróbált eszközök, amelyekkel a tanárok nyugodt lelkiismerettel és sikeresen leválthatják az eddigieket. A kurrikulum típusú tantervek részletesen leírják a fejlesztés célját, az alkalmazott tevékenységi formákat, a felhasznált eszközöket és forrásokat és az értékelési módszereket, ezzel szinte végigvezetik a tanárt és a tanulót az adott tanulási szakaszon. Reméljük, hogy a Kapcsos Könyv eleget tesz e kívánalmaknak.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.