wadmin | 2009. jún. 17.

A program előtörténete

Az integrált természetismeret program előzményei visszanyúlnak a Közgazdasági Politechnikum 1990-es alapításáig, amely egy 8 fős alapító gárda nevéhez fűződik. A társadalmi rendszerváltás éveiben a pedagógiai rendszer ellentmondásai, működési zavarai is világosabban látszottak, de megoldások keresésére az állami oktatási rendszeren belül csak korlátozottan volt lehetőség. Iskolánk alapítványi formában kezdte meg működését, így a pedagógusok alkotókedve a kísérletezés szabadságával párosulhatott. Az akkoriban megalkotott Pedagógiai program legtöbb eleme kiállta a gyakorlat próbáját, voltak azonban jelentős változások is. Ezek a módosítások általában a tapasztalatok értékeléséből táplálkoztak, de az iskola demokratikus működéséből adódóan a mindenkori tantestület, illetve iskolapolgári közösség (diákok, szülők) véleményét, összetételét is tükrözték.

Programunk szempontjából a kidolgozott iskolakoncepció talán legfontosabb eleme a tantárgyblokkok rendszerének kialakítása volt. Már az alapítás elméleti munkálatainak idején világossá vált, hogy a tantárgyi szétaprózottság helyett egy egységesebb műveltségi modellt kell alkalmazni. Utólag kimondható, hogy ez a gondolat több évvel megelőzte a hazai pedagógia fejlődésének frontját, hiszen csak a 90-es évek végén jelentek meg azok a publikációk (Chrappán, Nahalka), amelyek elméletileg is elemzik az integráció lehetőségeit és problémáit. Az elmúlt években a hazai és nemzetközi mérések és tanulmányok fényében világossá váltak a tudás és tanulás értelmezésének problémái, illetve új irányzatai. Munkacsoportunk mindenekelőtt a Csapó Benő és munkatársai által végzett felméréseket, valamint a PISA-méréseket tekintette át, figyelembe véve a hozzájuk kapcsolódó elemzéseket. A tanulási folyamat konstruktivista modelljének gyakorlati- és elméleti megismerése (Dobson, 1987, Nahalka, 2000) az alapok átgondolását indította el. A programfejlesztés közben alkalmazkodnunk kellett a hazai oktatási rendszer változásaihoz, így a NAT megjelenéséhez, majd a kerettantervekhez, illetve az elmúlt évben történt NAT-felülvizsgálat eredményeihez. Ez utóbbi folyamatban a munkacsoportunk közvetlenül is részt vett, így a programunk – legalábbis az alkotók szándéka szerint – megjeleníti a legújabb pedagógiai törekvéseket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a múlt és a jövő közötti átmenet nem lehet gyors váltás, hanem ellentmondásos, megtartó és megújító elemeket ötvöző folyamat. A Kapcsos Könyvben bemutatott 7. évfolyamos program, taneszközrendszer és tanítási gyakorlat a korábbi fejlesztéseket is magában hordja, így a kerettantervek és a korábbi NAT elfogadásán alapszik. Időközben a programot átdolgoztuk, de a tankönyvi fejezetek esetében csak a szakmai lektori véleményeknek megfelelő javítások elvégzésére volt időnk és lehetőségünk. A programmodulok így a meglévő tananyagok felhasználásával taníthatók, de el kell gondolkodnunk egy, a NAT 2003 szellemiségének megfelelő, a készség-, képesség- és kompetenciafejlesztést középpontba állító új program kidolgozásán.

Kinek szól a program?

A könyvben bemutatásra kerülő integrált természettudományos program a fizika, kémia, biológia tudományterületeit fogja át, alkalmas e hagyományos tantárgyak középiskolai tanítására. Az alábbiakban részletezett pedagógiai elvek és módszerek azonban gyökeres változásokat eredményeznek, amelyeket az alkalmazás előtt végig kell gondolni. Mindenekelőtt el kell fogadni, hogy előtérbe állítjuk a mindenkinek szóló természettudományos nevelést, amely a társadalom és az egyén számára hasznos és hasznosítható tudást kíván felépíteni. Ez nem jelenti a tudományos és műszaki pályákra készülők igényeinek kizárását, sőt éppen azt gondoljuk, hogy több gyereket tudunk megnyerni ezen területek számára. (Tapasztalataink azt mutatják, hogy az alapvetően humán és gazdasági érdeklődésű beiskolázás ellenére minden évben vannak természettudományos- vagy műszaki pályára jelentkező és sikerrel felvételiző tanulóink.) Az alapprogramban a tudományos megismerés alapjait sajátítják el a tanulók, aktívan építik saját személyes tudásukat, melyet gazdag kontextus hálózat köt a mindennapi életükhöz. Ha úgy döntenek, hogy számukra egy életpálya nyílik a tudományok birodalmából, akkor az ehhez szükséges többlettudást is megszerezhetik, hiszen a differenciálás és a tehetséggondozás ezt biztosíthatja. Az alapprogram mellé 11. évfolyamtól fakultációs csoportok csatlakozhatnak, amelyekben a szaktudományokat művelhetik és az emelt szintű érettségi követelményeket is elsajátíthatják a résztvevők.

A program alkalmazását a tanárok oldaláról is meg kell vizsgálnunk. Integrált tantárgy lévén az első kérdés, hogy kik tanítják? A mi válaszunk mindenképpen az, hogy ehhez szükség van a természettudományos szakokat tanítókból szervezett, napi működésben együttműködni képes munkacsoportra. Az együttműködés és munkaszervezés részleteit külön tanulmányban mutatjuk be, de annyi elárulható, hogy a feladat szokatlan és külső segítség nélkül nehezen elvégezhető. Az iskolavezetés figyelmes gondoskodása is kell ahhoz, hogy az összecsiszolódás, a konfliktusok kezelése sikeres legyen. Ennek a munkaformának azonban örömei is vannak, hiszen meg lehet osztani a tudásunkat és a gondjainkat, segítséget, támogatást kérhetünk másoktól. Szükség is van erre, hiszen a feladatoknak való megfelelés állandó önképzést, alkotómunkát kíván. Talán mindez túlságosan is fárasztó lenne, ha nem az egyhangú és megszokott óratartási rutint törné meg, másféle izgalmas szellemi kalandokat kínálva. Hamar kiderül, hogy ki az, aki mindezt nem kényszernek, hanem a szakmai munkája megújításának, személyiségfejlődése részének érzi. Nekik szeretnénk segíteni a programunk bemutatásával.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.