6. 2001 – a kerettantervek bevezetése

Végül, szinte szimbolikus gesztusként az új évezred első évében rövid előkészítést követően sor került az iskolarendszerű felnőttoktatás számára készített önálló kerettantervek kidolgozására és bevezetésére, 2001 szeptemberétől.

Melyek voltak az új koncepció legfontosabb elemei? Egyértelmű volt, hogy a felnőttoktatás tananyagának tartalmaznia kell a szükséges – és az utóbbi időben különösen felértékelődött – általános műveltségi elemeket, valamint azt a tudás-, készség- és kompetenciatartalmat, amely bárkit alkalmassá tehet újabb iskolafokozat elvégzésére, szakmatanulásra, munkavállalásra, illetve az álláshely megtartása érdekében önképzésre, valamint a szükséges továbbképzésekhez való csatlakozásra. ¹ A program sikerességét nagymértékben meghatározta az, hogy sikerül-e bővíteni a tanárok módszertani repertoárját. A megvalósításban az igazi nehézséget az okozza, hogy ezzel egy időben át kellett formálni azt a kapcsolatrendszert, amely az oktatás során összeköti az oktatót a diákkal. A hagyományos tanári szerep elhalványulása pontot tesz egy oktatási korszak végére. A kerettantervek bevezetése egy hosszú folyamat első lépésének tekinthető. Ettől önmagában az iskolákban semmi vagy legalábbis csak csekély mértékben fog megváltozni. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezzel egy kedvező feltételrendszer alakult ki, amely a korábbiakhoz képest optimálisabb lehetőséget kínál a továbblépéshez.

A felnőttoktatás három szintje az iskolarendszernek megfelelően megmaradt:

az 1–4. évfolyam elvégzése az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, kommunikációs ismeretek) elsajátításához szükséges.

Alapismeretek

Alsó tagozat (1–4. évfolyam) – óraszámok a kerettantervekhez

Évfolyam Tantárgy	1.		2.		3.		4.
Évfolyam Tantárgy	esti	levelező	esti	levelező	esti	levelező	esti	levelező
Anyanyelv (írásolvasás) kommunikáció	148	74	148	74	148	74	148	74
Matematika	148	74	148	74	148	74	148	74
Környezeti nevelés	37	37	37	37	37	37	37	37
Szabadon tervezhető	111	37	111	37	111	37	111	37
Összesen	444	222	444	222	444	222	444	222

Az 5–8. évfolyam lehetővé teszi a hiányos általános iskolai végzettség pótlását. Ezzel válik lehetővé, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a továbblépés középfokra.

Felső tagozat (5–8. évfolyam) – óraszámok a kerettantervekhez

Évfolyam Tantárgy	5.		6.		7.		8.
Évfolyam Tantárgy	esti	levelező	esti	levelező	esti	levelező	esti	levelező
Anyanyelv / kommunikáció	37	37	37	19	37	19	37	19
Magyar irodalom	111	74	111	56	111	56	111	56
Matematika	111	74	111	56	111	56	111	56
Fizika	–	–	37	19	37	19	37	19
Kémia	–	–	37	19	37	19	37	19
Földrajz	37	19	37	19	37	19	37	19
Biológia	37	19	37	19	37	19	37	19
Történelem és állampolgári ismeretek	74	37	37	19	74	19	37	19
Művészeti ismeretek	37	19	37	19	37	19	37	19
Informatika	37	37	–	–	–	–	–	–
Idegen nyelv angol, német	111	111	111	74	111	74	111	74
Osztályfőnöki	37	19	37	19	37	19	37	19
Szabadon tervezhető	74	37	37	37	37	37	37	37
Összesen:	703	483	666	375	703	375	666	375

Mindkét iskolafokozat rugalmas, az egyén lehetőségeit teljes mértékben figyelembe vevő konstrukciókban működhet.

Középfokon tartalmi szempontból egységes középiskola koncepció készült. A gyakorlatban ezt gimnáziumban és szakközépiskolában lehet érvényesíteni. Mind a két iskolatípus érettségit nyújt és lehetőséget biztosít a felsőfokú továbbtanuláshoz. ²

Középiskola (9–12. évfolyam) – óraszámok a kerettantervekhez

Évfolyam Tantárgy	9.		10.		11.		12.
Évfolyam Tantárgy	esti	levelező	esti	levelező	esti	levelező	esti	levelező
Anyanyelv / kommunikáció	37	19	37	19	37	19	32	16
Magyar irodalom	74	37	74	37	74	37	64	32
Matematika	111	37	111	37	111	37	96	32
Fizika*	37	19	37	19	37	19
Kémia*	37	19	37	19	37	19
Földünk és környezetünk**	37	19	37	19
Biológia*	37	19	37	19	37	19
Történelem	37	19	37	19	37	19	64	32
Művészeti ismeretek*	37	19	37	19	37	19	32	16
Társadalom- ismeret*	37	19	37	19	37	19	–	–
Informatika*	–	–			37	19	32	16
Filozófia/etika	–		–		–		32	16
Idegen nyelv angol, német	111	111	111	111	111	111	111	111
Szabadon tervezhető modulok: környezeti nevelés	74	37	74	37	74	37	111	93
Összesen:	666	374	666	374	666	374	574	364

A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám: esti tagozat: 20 óra, levelező tagozat: 10 óra) érettségi előkészítő szervezhető!

** A földünk és környezetünk tantárgy programja a 2 vagy 3 tanév alatt is tanítható.

A kerettanterv tartalmi vonatkozásokban egyébként számos tekintetben visszanyúlt az eredeti, a ’40-es évek során kialakított koncepcióhoz. A legfontosabb elemek ebből a szempontból a következők voltak:

Újra a program részévé vált az idegen nyelv, immár kötelező jelleggel egy nagyobb kommunikációs blokk részeként (informatika, kommunikáció, vizuális kultúra).
A korábbiakhoz képest stratégiai/integráló szerepet kapott a társadalomismeret című tantárgy.
Mindezek mellett csökkent az az órakeret, amelyet a természettudományos és a humán tárgyak oktatására lehet fordítani.

A kerettantervek bevezetésére felmenő rendszerben került sor, 2001 szeptemberétől. ³

1	A kerettanterv bevezetése, a korszerű tantárgyak, műveltségelemek önmagában nem teszik sem az iskolát, sem pedig a tanulót sikeressé. Napjaink felnőttoktatásának, az esti és a levelező tagozatok relatív sikertelenségének egyik gyökere ugyanis az, hogy nem tudják ellensúlyozni azokat a szociális és szociokulturális hátrányokat, amelyek a rendszerbe kerülő tanulók/hallgatók többségét jellemzik. Az iskola által biztosított műveltséganyag befogadásához, feldolgozásához előbb meg kellene teremteni azt a „közös metanyelvet”, amely erre egyáltalán esélyt biztosíthatna. E közös nyelv képezhetné az oktatás legfontosabb mozzanatát, a tanár-diák között kibontakozó, az oktatás előrehaladásával egyre szélesülő, mélyülő, gazdagodó és nyelvileg megalapozott kommunikációt, amely természetesen vezetne el (számtalan egyéb tényező mozgósítása árán és útján) a személyiség komplex fejlesztéséhez.
2	A koncepcióban megtalálható a szakiskolai program, 9–10. évfolyamra. Ez lehetőséget kínál arra, hogy elvégzését követően a tanulmányokat az érettségit nyújtó programban lehessen folytatni.
3	Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára. OM, Bp., 2001. A rendszer jelenleg A rendszer tartalmazza mindazokat a szinteket és iskolatípusokat, amely a közoktatásban a nappali tagozatokon jelen van. Ez azt jelenti, hogy az „alfabetizációs” programoktól kezdve az érettségi vizsgákig és a „post-secondary” programokig bezárólag bárki (a K. T. előírásainak megfelelően) előképzettségének megfelelően beléphet a rendszerbe és végigjárhatja azt. A tömeges részvétel lehetőségét – túl az intézmények kapacitásán – a rugalmas, sokrétű képzési formák is biztosítják. A tantárgyakról és azok tartalmi vonatkozásiról a 2001 szeptemberében érvénybe lépő kerettantervek rendelkeznek. E felsorolt szempontok megléte és változatlan fenntartása fontos, de nem elégséges ahhoz, hogy a rendszer alkalmassá váljon annak a feladatnak a betöltésére, amelyről e tanulmányban beszélünk. Nézzük meg, melyek lehetnek a rendszerfejlesztés elkerülhetetlen területei! A rendszer fejlesztése A legfontosabb pontok a fejlesztés során a következők lehetnek: a tantárgyi rendszer és a tantárgyi tartalmak innovációja, a programokhoz szükséges taneszközök fejlesztése, az intézményi infrastruktúra fejlesztése az a–b) pontokban kialakítottak alapján, a hagyományos tanári szerep(kör) és ezzel összefüggésben a hagyományos tanár-diák(hallgató) kapcsolatrendszer újragondolása, az élethosszig tartó tanulás és az iskolarendszerű felnőttoktatás újszerű kapcsolatrendszerének oktatásirányítói és fenntartói szempontokból történő átgondolása. A tantárgyi rendszer és a tantárgyi tartalmak innovációja Az iskolarendszerű felnőttoktatás tantárgyi szerkezete (és a hozzárendelt tartalmak) alapjaiban korszerűtlenek voltak. A kerettantervek bevezetésével történt meg azoknak a tantárgyaknak (idegen nyelv, informatika) és tantárgyi tartalmaknak (pl. a médiával, tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek) a rendszerbe illesztése, amelyek nélkül a rendszer további fenntartása – éppen korszerűtlensége miatt – nem lett volna indokolható. A további lépéseket azoknak a nem feltétlenül tantárgyi keretek között megjeleníthető tartalmaknak a beillesztése jelenti majd, amelyek a hagyományosnak tartott tudáselemek mellett kompetenciák (ismeretszerzési technikák, tanulási stratégiák, kommunikációs eszközhasználat, álláskeresési technikák stb.) megszerzésének a lehetőségeit biztosítják – iskolai keretek között. Mindezek mellett a hagyományos képzési formák (esti és levelező tagozat) radikális megújítása is szükséges. A programokhoz szükséges taneszközök fejlesztése Jelenleg az iskolarendszerű felnőttoktatás tantárgyi programjaihoz nem illeszthetők megfelelő taneszközök. Olyanokra van szükség, amelyek az új tartalmi vonatkozások mellett a képzési formákhoz is (pl. otthoni tanulást a jelenleginél hatékonyabban segítő könyvek, modulfüzetek, CD-k stb.) alkalmazkodnak. Itt szerepet kell, hogy kapjanak a modern kommunikációs technikákra és a multimédiás eszközökre épített eszközök is. Az intézményi infrastruktúra fejlesztése az a–b) pontokban kialakított szempontok alapján Az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatás intézményei ma Magyarországon többnyire tagozati jelleggel működnek. Ez a tény önmagában is számos nehézség forrását jelenti, de ennél nagyobb gond az, hogy a felnőttoktatásban tanulók többsége számára részben e miatt, részben más, itt nem részletezhető okok miatt a modern oktatás számos feltétele nem áll(hat) rendelkezésre. A fejlesztést itt általában az intézményi korszerűsítés mellett a hozzáférhetőség csatornáinak a kialakítása jelenti. Azt csak jósolni lehet, hogy milyen forgatókönyvek jegyében történik meg majd az átalakulás. Egy biztos, hogy széles skálában kell gondolkodnunk, a jelenlegi állapotok (és értékek) megőrzésétől a „re-schooling” vagy éppen a „de-schooling” típusú lehetőségekig bezárólag. A hagyományos tanári szerep(kör) és ezzel összefüggésben a hagyományos tanár-diák(hallgató) kapcsolatrendszer újragondolása Ez az egész érintett problémakör „archimédeszi pontja”. Az új (újabb) esélyt nyújtó iskolák működésének sikere ezen áll vagy bukik. A cyberspace nem behatárolható posztglobális világában átértékelődik mindaz, amit az iskola információt át- és leadó szerepéről mindeddig tudtunk és gondoltunk. Ez együtt kell, hogy járjon a tanárok által birtokolt módszertani kultúra átformálásától a tanulókkal folytatott kommunikációs stratégiák „multidimenzionális” szemléletű megválasztásáig.

Tags:

Prefix:

6. 2001. – a kerettantervek bevezetése

Jelenlegi hely

6. 2001 – a kerettantervek bevezetése