wadmin | 2009. jún. 17.

4. Miért kellett reformálni?

Az iskolarendszerű felnőttoktatás számára készült önálló kerettanterv bevezetése felkavarta az állóvizet, ami hosszú évek óta jellemezte a közoktatás e (talán mindig is) hátrányos helyzetű szektorát. A problémát elsősorban az okozta, hogy a tantervkészítők a hagyományos tantárgyszerkezetet megbolygatva új tantárgyakat helyeztek el a rendszerben, ezzel kívánva rákényszeríteni az egyes intézményeket az immár elkerülhetetlen, az iskolák életét több területén érintő, tovább nem halogatható innováció(k)ra. 1

Nem csekély problémát okozott az is, hogy mindezt nem kísérte a finanszírozás átalakítása, így az új feltételek kialakítását az egyes intézményeknek a korábbi feltételrendszerhez illesztett költségvetésből kellett „kigazdálkodniuk”. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő felnőttoktatás ekkor szembesült mindazokkal – a közoktatás számára a korábbi évtizedből már ismerős – nehézségekkel (nyelvtanárok és más, a kurrens területeken oktató szakemberek hiánya, a csoportbontás okozta szervezési és finanszírozási problémák stb.), amelyek az intézmények működésében – sokszor nem csak átmeneti – zavarokat okoztak és hozzájárulhattak a hallgatói létszám jelentős csökkenéséhez is.

Az elmondottak tehát erőteljes kihívásként érték az iskolarendszerű felnőttoktatás egészét:

  • az iskolák menedzsmentjét,
  • a pedagógusokat,
  • és nem utolsósorban a hallgatókat.

A kerettanterv bevezetése kapcsán végrehajtott szakmai kérdéseket érintő lépések szükségességét nehéz lenne vitatni, bár számos, jobbára a szakmán „kívül állók” véleményének hangot adó írás kapott publicitást a hazai sajtóban. 2

A szűkebb szakmai közvélemény két sarkalatos pontban fogalmazta meg kételyeit:

  1. úgy vélték, hogy a nyelvtanítás az adott körülmények között felnőttek és számos tekintetben hátrányos helyzetűnek minősíthető tanulók esetében nem vezethet sikerre, illetve
  2. úgy gondolták, hogy éppen a modernizáció kulcselemének tekintett tantárgyak esetében (informatika, idegen nyelv, kommunikáció, társadalomismeret stb.) nem lesz meg az érintett intézményekben az a szakmai háttér, amely a sikeresség alapkritériumának tekinthető.

Mindezek indokolttá tették azt, hogy az Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központjában készült kutatás feltárja a kerettantervek bevezetését követő helyzetet az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatásban.

Arra szerettünk volna választ kapni, hogy a megújulás szempontjából vajon rendelkezik-e belső tartalékokkal az iskolarendszerű felnőttoktatás, olyanokkal, amelyekre építve tovább lehet folytatni a megkezdett innovációt, vagy ezeknek a hiányában – szinte minden tekintetben – külső erőforrásokra kell majd a jövőben támaszkodni ennek a szektornak a megújításához?

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.