wadmin | 2009. jún. 17.

1. Előszó

Az iskolarendszerű felnőttoktatás a magyarországi felnőttképzés/felnőttoktatás kulcsfontosságú területe. A közoktatás rendszerén belül működő alap- és középfokú oktatás különösen nagy jelentőségét az adja, hogy lehetővé teszi a csekély iskolai végzettséggel rendelkezők számára azt, hogy pótolják e téren hiányosságaikat annak érdekében, hogy tanulmányaikat követően immár megfelelő szintű végzettségükkel piacképes szakmai tanulmányokat folytathassanak. Mindez természetesen messzemenően kihat a már munkában állók továbbképzésére is.

A témát illetően azonban problémát okoz a fogalmak használata. Ezért a tanulmány bevezetésében tisztázni igyekszünk az általunk használt fogalmak jelentését, hogy ez a későbbiekben ne okozhasson zavarokat a szöveg értelmezésében.

A magyar fogalomtár és szóhasználat kifinomultan megkülönböztető és korántsem megállapodott a felnőttek iskoláztatásával kapcsolatban. Mind nevelés-tudományi, mind pedig köznapi használatú tradíciók vannak érvényben a felmerülő (lehetséges) fogalmak használatát illetően. Három fogalom (és egyúttal terminus technicus) van használatban:

  • a felnőttoktatás
  • a felnőttnevelés
  • a felnőttképzés 1

  • A hazai gyakorlatban meggyökeresedett az a megkülönböztető értelmezés, amely a felnőttoktatást az általános művelődés, nevelés, oktatás összefüggésrendszerében használja, mégpedig egyértelműen a közoktatás rendszerébe illeszkedő iskolarendszerű programokkal összefüggésben.
  • A felnőttképzést a speciális szakmai oktatás-képzés megjelölésére alkalmazzák, függetlenül attól, hogy az iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívül, kifejezetten piaci alapokon történik. 2
  • Ugyanakkor a felnőttnevelés kiszorult a közhasználatból, de elméleti összefüggések hangsúlyozásánál még használják.

Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning – LLL) paradigmája e fogalmak használatában is új helyzetet fog teremteni.

A LLL világa a tanuló társadalom világa, ahol a hangsúly a tanuló személyre és a tanulásra mint meghatározó jelentőségű tevékenységre esik.

A problémát nem az életkori különbségek, nem a munkaerő-piacon betöltött státusz jelenti majd, hanem az, hogy az egyén tanulóként vagy nem tanulóként definiálható-e a (tanuló) társadalom és a (tudásalapú) gazdaság szempontjából. 3

Ha a tanuló(vá váló) társadalom fogalomkörében gondolkodunk, akkor az elmondottak nyilvánvalóvá teszik azt, hogy a jövőbeni társadalom szerkezetének alakulását célszerű nem csak osztály- és rétegspecifikus szempontok alapján végiggondolni, hanem az információ birtoklása szempontjából is. Ezért sokan hajlanak arra, hogy az alapvető törésvonalat a társadalomban az „információban gazdagok” és az „információban szegények” között húzzák meg. Ez a tény fogja alapvetően meghatározni ezek szerint az egyén státuszát, pozícióit, presztízsét a társadalom egészében.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.