III. fejezet

A térségi, helyi együttműködés tartalmi gazdagodása

Az előzőekben bemutatott intenzív tapasztalatok jelentősen kitágították a kistérségi együttműködés kereteit. Ugyan arra nem nyílt lehetőség, hogy a cselekvésre kész résztvevők a három tervezett területen a British Council támogatásával mélyíthessék tapasztalataikat és folytassák az együttműködést a brit partnerekkel. Ahhoz viszont elegendő motivációs bázist adott az út, hogy a szereplőket ösztönözze arra, hogy elinduljanak a megfogalmazott terveik megvalósítása felé vezető úton, keressék azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével közelíthetnek céljaik felé. Az esélyek persze így már főként a különböző megjelenő pályázatokra szűkültek, azok témái és volumene fontos befolyásoló tényezőkké váltak. A különböző szektorok által kiírt pályázati lehetőségek ugyan lehetővé teszik, hogy nagyjából hasonló irány felé lehessen elmozdulni, de semmiképpen sem biztosítható olyan koherens egység, mint azt egy-egy települési példán Angliában lehetett megtapasztalni. A csoporton belül megszületett tervek közt volt néhány olyan, amely nem igényelt jelentős anyagi hozzájárulást. Ezek megvalósultak, de ahhoz, hogy az egyszeri akciók ne haljanak el, folyamatos, jól karbantartott és fejlődésre is képes tevékenység-sor váljék belőlük, ahhoz még további támogatásra volna szükség. Minden esetre mindhárom tervezett területen jelentős eredmények születtek, minőségi fejlődés történt. E fejezet a környezeti igényekre válaszoló iskola; a munka világa és az oktatás-képzés kapcsolata; lakóhely- és közösségfejlesztés terén a stratégiai tervszerűség hiányával korlátozott feltételek mellett megtett lépéseket, elindított kezdeményezéseket mutatja be.

A környezeti igényekre válaszoló iskola

A kistérségi intézményi együttműködés már eleve jó alapokat adott, hiszen itt a partnerség gondolata nem volt idegen az oktatás-nevelés területén dolgozóktól. A továbblépést a különböző helyi partnerek tudatosabb keresése, a célirányosabb együttműködés, illetőleg az "öröm iskolája" megvalósítása érdekében megteendő és megtehető lépések jelenthették. Lényegében saját forrásokra támaszkodva azon elemek minőségi fejlesztését lehetett megcélozni, amelyek már amúgy is jelen voltak a kistérségi együttműködésben. Nagyobb léptékű fejlesztő tevékenységbe pedig csak jelentősebb pályázati támogatás elnyerésével lehetett kezdeni.

A meglévő tevékenységek minőségi fejlesztését hozta az intranet hálózat működtetése során a tudatosabb nyitás a helyi / kistelepülési szervezetek irányába. Ha az iskola a helyi szervezetek számára releváns és olyan fontos információkat tud eljuttatni, amihez egyébként azok nem, vagy csak jelentős késéssel jutnának hozzá, ezáltal nőhet az iskolák és helyi szervezetek közötti bizalom, erősödhet a helyi beágyazódottság, tovább épülhet a már meglévő együttműködés. A helyi szervezetek számára fontos és exkluzív információk eljuttatása kétirányú fejlesztést igényelt: az intraneten továbbításra kerülő információk tematikus bővítését; másrészt annak biztosítását, hogy ezek az információk ne maradjanak az iskola falain belül, de eljussanak a kistelepülési gyógyszerésztől a roma szervezeten keresztül az érintett egyházközségig, ifjúsági csoportig stb. Az információszolgáltatás bővítését a szélesebb körű pályázatfigyelés jelentette. A korábban csak a nevelési-oktatási intézményeket érintő pályázati lehetőségek ismertetése kibővült a civil szférát érintő többi területekre is. Az iskolák pedig felkészültek arra, hogy az intraneten érkező ilyen jellegű információkat ne csak az azokat letöltő informatikus ismerje meg, hanem az a helyi kapcsolatépítésben és -tartásban járatos kolléga is, aki így "hírvivővé" vált, esetleges korábban deklarált kapcsolattartói feladatköre értelemszerűen kiterjedt.

A tevékenységekben változást hozó fejlesztésre a 2000-ben és 2001-ben megjelent Phare pályázatok adtak lehetőséget. A kistérség képviselői mindkét alkalmat megragadták. A 2000-ben megjelentett ún. "Roma Phare" programra benyújtott projektjük - amelynek megvalósítására a 2001-2002-es tanévben kerül sor - a maximális támogatást nyerte el, a 2001-ben megjelent és 2002-ben beadott "Az iskolából a munka világába történő átmenet" c. program eredményhirdetésére e tanulmány írásakor még nem került sor. Az első témában a Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola, 2002-ben pedig a József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola volt a főpályázó. A konzorciumok mindkét esetben szervesen épültek a létező közoktatási együttműködések bázisára, ugyanakkor könnyen találták meg azokat az oktatáson kívüli partnereket is, akikkel az együttműködés szükségszerűen és jelentősen segíti a kitűzött célok elérését.

A "Hátrányos helyzetű fiatalok támogatása" c. Phare projekt

A 2001/2002-ben megvalósuló projekt alapgondolata kettős volt: tartalmában azokra a területekre koncentrált, amelyek az intézmények életében leginkább problematikusnak tűntek, szervezetileg viszont Ózd és a társulás négy völgyének egy-egy általános iskolája vált a konzorcium tagjává azon meggondolásból, hogy a felgyűlt jó tapasztalatok fenntarthatóságát és továbbadhatóságát így lényegesen hatékonyabban lehet biztosítani. Tartalmát tekintve négy problémakör került a figyelem középpontjába: a nevelési-oktatási intézmény és a szülői ház közötti bizalom erősítése; az iskolakezdés; az egyes tanulók fejlődésének személyre szóló nyomon követése; valamint a kiskamaszkor körül az iskolával szemben fellépő bizalmatlanság miatt a tanulástól való elfordulás. A projektmenedzsmentet egyrészt az 5 résztvevő iskola vezetője, valamint a négy fejlesztési területért - alprojektért - felelős személy alkotja. A projektmenedzsment munkáját egy szakmai tanácsadó testület támogatja, amely tevékenységének célja a projekt megvalósításának stratégiai és operatív szakmai segítése. A stratégiai támogatás körébe tartozik a projekt egyes elemeinek kistérségen belüli továbbélése, szervesítése, elterjesztésének koncepcionális és gyakorlati segítése. A mindennapi szakmai támogatás kiterjed pl. a megvalósulás minőségének és költséghatékonyságának folyamatos nyomon követésére és értékelésére, az értékeléshez mérőeszközök kialakítására; az eredményesebb megvalósításhoz tanácsok, eszközök, eljárások felkínálására stb.

A projekt elkészítésekor erősen érvényesültek az angol tapasztalatszerzés elemei: a projektmenedzsment és a munkáját támogató szakmai tanácsadó testület felállításában és működtetésében a brit partnerségekről nyert pozitív tapasztalatok köszönnek vissza. A négy alprojektből pedig különösen az első az, amely tartalmilag a Sheffielben tapasztaltak adaptálására, kipróbálására épít.

"Az iskola és a családok közötti kölcsönös bizalmat erősítő tevékenységek" alprojekt két területre koncentrál, a tanulás fontosságának elfogadtatására, valamint szülő-pedagógus-gyerek klubok működtetésére. "Angliában szerzett tapasztalataink bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű környezetből kikerülő családok döntő többsége nem tud igazán segítséget nyújtani a tanulásban gyermekeinek. A térség általános iskoláiba járó roma származású tanulók szüleinek kb. 30 %-a nem rendelkezik 8 osztályos végzettséggel. Ezért tervezzük olyan foglalkozások beindítását a konzorciumban résztvevő iskolák alsó tagozataiban, amelyekre a szülőket is várjuk a gyerekekkel együtt, illetve néhány esetben a pedagógus látogatná meg a családot, hogy a gyermek lakókörnyezetében tudjon segítséget nyújtani a szülőknek és a tanulónak is. Heti 1x2 órában együtt tudna a szülő, gyermek és pedagógus dolgozni a jobb eredményekért. A szülő is látná, hogy miben kell, és miben segíthetné a gyereket. A későbbiekben szintén angol Sheffield-i tapasztalataink alapján különböző, a tanulás világába visszavezető tanfolyamokat tartanánk ezeknek a szülőknek. Ezen kívül a négy völgy alközpontjaiban heti rendszerességgel roma klubot működtetünk, az Észak-magyarországi Roma Unió Ózdi Szervezetének közreműködésével. A klub a szülők, diákok és tanárok együttműködésére épül. A klubok tervezett tevékenységei: beszélgetés a szülők, diákok problémáiról, kirándulások, varró tanfolyam a ruhatár kiegészítése érdekében, a klubtagok által igényelt programok." (részlet a pályázatból)

Az alprojekt-vezető és a decentrumok vezetőinek féléves értékeléséből: "A programban 30 pedagógus vett részt a decentrumokban, alsó és felső tagozatosok egyaránt. A foglalkozásokon magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, történelem, természetismeret tárgyakból végeztek a nevelők együtt-tanulást, felzárkóztatást. A foglalkozásokon minden decentrumban alkalmanként részt vettek a szülők is, valamint minden decentrumban sor került családlátogatásokra. Ez utóbbit a családok különösen szívesen fogadták, jó néven vették az intézmény ilyen irányú közvetlen közeledését, növelte bizalmukat a program és általában az iskolai tevékenység iránt. … Borsodbótán cigány származású helyi nagymama, Bánrévén egy szülő vezette a szabás-varrás foglalkozásokat. Borsodbótán a cigány népismeret, cigánytánc oktatás is szerepelt a foglalkozások témái között."¹

"A szülők szívesen fogadták az együtt-tanulási lehetőséget, bár elmondták, hogy a foglalkozásokon néha érezték a gyermekük feszengését a szülő előtti bizonyítási vágy miatt, s a szülők is drukkoltak azért, hogy gyermekük viszonylag jól teljesítsen. Később fokozatosan csökkent a ’feszültség’, mint gátló tényező ezeken a területeken. A szülők fontosnak tartják e programelemet, hiszen betekintést nyernek a gyermekeik tanulmányi nehézségeibe, sok esetben a szülők is új ismereteket sajátítanak el, így gyermekeik otthoni tanulását jobban tudják segíteni. … Több szülő véleménye szerint jó lenne több anyuka-társat bevonni a programba, s meggyőzni az apukákat is a részvétel hasznosságáról."²

"Eredményeink:

• A szülő többet foglalkozott gyermekével.
• A házi feladatok pontosan elkészültek.
• A foglalkoztatott tanulók között nincs bukás.
• Egy-egy dolgozatra felkészülés után sikeres dolgozatírás.
• Harmonikusabb kapcsolat a szülői ház és az iskola között.

Nehézségeink:

• A foglalkozás időpontjának egyeztetése (szülő-pedagógus).
• Ha a családnál kerül sor az együtt-tanulásra, az otthoni tanulásnál a nevelési problémák fokozottan előtérbe kerülnek, pl. a szülő türelmetlen, nem rendezettek a tanulás körülményei stb.
• Megszokták, hogy a pedagógus tanul a gyerekkel, s amikor nincs ott, sem a tanuló, sem a szülő nem fordít kellő energiát a felkészülésre.

Javaslataink:

• Több közös "szülői megbeszélés", a tanulás tanítása a szülők körében.
• Szakemberek bevonása (pszichológus, fejlesztő pedagógus).³

"Az autóbuszos kirándulás 42 főt érintett. … Bizonyossá vált ennek a lépésnek a helyessége, beépítése a projektbe, mert lélektani hatását a családokon és a gyerekeken gyorsan és egyértelműen fel lehetett mérni. Az érintettek a földrajzi távolságokat a megszokottól eltérően más lépték szerint mérik, így Miskolc a szemükben világváros. A beszámolómnak ez a szubjektív momentuma számomra a kirándulás legemlékezetesebb tapasztalata."⁴

"A képzésből a munka világába való átmenet támogatása" c. Phare projekt

A pályázati kiírás a középiskolai lemorzsolódás megelőzését célozza, így a megszületett projekt ugyancsak jelentősen épít a brit tapasztalatokra. Ez részben az oktatási intézmények közötti együttműködés erősítésében érhető tetten (általános iskolák és a diákjaikat fogadó középiskolák kapcsolatának fejlesztése, a térség középfokú intézményeinek együttműködése); részben az oktatási intézmények és a munka világa, valamint egyéb szektorok közötti kapcsolatépítésben; az alkalmazott tanulásszervezési eljárások fejlesztésében, a szülőkkel való kapcsolattartás újabb formáinak kialakításában; és s nem utolsó sorban a hosszabb távú stratégiai tervezésben. A pályázat benyújtója a gimnázium, de a megvalósításba bekapcsolódik a kistérség valamennyi középiskolája, számos általános iskolája, a nevelési tanácsadó, a családsegítő, a munkaügyi központ és több helyi roma szervezet. A tervezet 4 célt tűz maga elé: az általános- és középiskola közötti átmenet nehézségeinek enyhítését; az egyéni fejlődés személyre szóló nyomon követését; az önálló ismeretszerzésen alapuló projekt-munka meghonosítását a középfokú intézményekben; a munka világával való együttműködés tudatos tervezését és szervezését. A tervezett tevékenységek közül néhány:

• Az általános iskolák pályaválasztási felelőseinek, pedagógusainak bevonásával olyan tájékoztató rendszer kiépítése, ami lehetővé teszi azt, hogy a 9-10. évfolyamon naprakész információval rendelkezzenek a középfokú intézmények a hátrányos helyzetű tanulók tanulási problémáival kapcsolatban.
• A volt általános iskolai pedagógusok bevonásával a középfokú intézmények nyomon követeik a tanulók egyéni fejődését, segítenek problémáinak megoldásában. Az érintett pedagógusok havonta 1 alkalommal találkoznak annak érdekében, hogy eredményes fejlesztő tevékenységet tudjanak megvalósítani.
• A lemorzsolódás veszélyének kitett diákok esetében egyéni fejlesztő programok készülnek, amelyek a tanulási képességeket fejlesztő foglalkozásokkal és a dinamikus olvasás technikájának elsajátításával társulnak.
• Városi (kistérségi) munkaközösség jön létre a fejlesztő foglalkozásokat tartó pedagógusok számára, amelyben a fejlesztő tevékenységet végző pedagógusok által folyamatosan vezetett esetnaplókra építve havonta tapasztalatcserét tartanak az alkalmazott eredményes módszerekről, eljárásokról.
• Egy pedagógus-továbbképzésre építve a tanulási folyamat szervezésében megjelenik a projektmunka, amely a gyakorlati alkalmazás, az önálló ismeretszerzés és az együttműködés képességének fejlesztését célozza. A tanulói csoportok a pedagógus irányításával, segítségével önállóan dolgozva valósítják meg a projektjeiket. A projektmunka keretében nagy hangsúlyt helyeződik a számítógép-használatra, az Internet adta lehetőségek kihasználására.
• A továbbképzés résztvevői tapasztalataik és a trénerrel folytatott konzultációk alapján módszertani segédanyagot készítenek, amelyik a kistérségben hasznosítható tanácsokat ad a hasonló projektek megvalósítását tervező kollégáknak.
• A kiépülő intézményi klubhálózat révén erősödik a szülői házzal való kapcsolattartás. A klubfoglalkozások keretében rendszeresen sor kerül családi napokra, amikor a szülők is bekapcsolódhatnak az iskolai munkába, s a családi napokra épülve a hátrányos helyzetű tanulók szülei számára számítógép-használói és Internet tanfolyam szerveződik.
• A B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ Ózdi Kirendeltségének munkatársai a Choices számítógépes program, valamint a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó (FIT) eszköztárában található szakmaismertető leírásokkal, videofilmekkel segítik a 11-12. évfolyamos tanulók pályaválasztását. Ez a kezdeményezés megalapozza a további együttműködés feltételeit, amelynek keretében a konzorciumi együttműködésen túl is folytathatók a pályaorientációs foglalkozások, a diákok megismertetése az álláskeresési technikákkal.

Mivel a Phare pályázatnál még az eredményhirdetésre sem került sor, a tervek megvalósulásáról, a szerzett tapasztalatokról még nem lehet beszámolni.

A munka világa, valamint az oktatás és képzés kapcsolata

Ezen a területen az előrelépést az előbb említett Phare pályázaton kívül az oktatási szférán belül, a szakképző intézmények és a munkaadók együttműködésének megindulásával, valamint a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ Ózdi Kirendeltségének egy jelentős kísérleti projektjében lehet tetten érni. Az együttműködés jobb megalapozását segíti egy - a kistérségben végzett, a humán erőforrás-fejlesztést segítő - OKI kutatás is.

Az egyik legkönnyebben megtehető - és azonnal megtett - lépés volt, hogy a kistérségen belül létrejött az iskolai pályaválasztási felelősök munkaközössége. A munkaközösség az eredményesebb pályaorientációs tevékenység érdekében továbbképzéseknek, módszertani tapasztalatcseréknek ad teret.

Jelentős kezdeményezés a szakképző iskolák vezetőinek és az Ózd és Térsége Érdekvédelmi és Szakmai Szolgáltató Egyesülés (OMÉSZ) tagjainak többszöri találkozása, a közöttük folyó párbeszéd megindulása. Az OMÉSZ a helyi kis- és középvállalkozások vezetőit tömöríti. Az iskolákban szervezett találkozások alkalmával a munkaadók megismerhették, hogy az egyes szakképző intézmények mennyire jó tárgyi adottságokkal, fejlett technikával rendelkeznek - amelyekkel akár sokkal jobb feltételeket tudnának teremteni a belső, munkahelyi továbbképzésekhez. Más oldalról felismerték, hogy a képző helyek számára igen lényeges, hogy kiemelkedő szakemberekkel, hiteles személyiségek mindennapi tevékenységével ismertethessék meg diákjaikat. Az első találkozásokat követő tudatosabb, tervszerűbb együttműködés még várat magára.

Az Országos Közoktatási Intézet "A humán erőforrás-fejlesztés lehetőségei egy kistérségben" címmel az Oktatási Minisztérium által támogatott kutatást végzett 1999-2001-ben Ózd és térségében⁵. A kutatás célja volt, hogy az elemzéssel hozzájáruljon a kistérség oktatási-képzési adottságainak az összehangolt gondolkodást segítő továbbfejlesztéséhez. A kutatás négy területet vizsgált, és ugyanezen négy területre fogalmazott meg fejlesztési javaslatokat. E négy terület: az alapozó oktatás és képzés; a képzés minőségét szolgáló kezdeményezések; a gazdasági változásokhoz történő alkalmazkodás; valamint a munkanélküliek képzése. A gazdasági változásokhoz történő alkalmazkodás elemzése többek között 40 helyi vállalkozóval végzett interjú alapján történt. Az interjú kitért arra, hogy a munkaadók milyen készségeket, képességeket várnának alkalmazottaiktól, és arra is, hogy dolgozóik jelenleg mennyire rendelkeznek ezen tudással. Az ipari ágazatban legfontosabbnak az együttműködési képességet tartották, míg a szolgáltatást végzők a kommunikációs képességet sorolták az első helyre. A két ágazatban együtt vizsgálva az egyes készségek, képességek iránti igényt és azok tényleges meglétét, a munkaadók az oktatás világától elsősorban a döntési, a kommunikációs, a problémamegoldó képesség fejlesztése és a számítógép használata területén várnak jelentős javulást. A munkáltatói igények figyelembe vétele fontos támpont lehet akár az egyes iskolai helyi tantervek, akár a kistérség iskoláinak pedagógiai együttműködése továbbfejlesztése során. Ráadásul e munkáltatói elvárások olyan készségeket, képességeket jelölnek meg, amelyek alapozása és fejlesztése már az általános iskolákban fontos feladat, nem lehet velük kizárólag a középiskolákra várni.

Pedellus program

Az iskolai oktatás és képzés, valamint a munka világának sajátos kapcsolatát jelenti a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ Ózdi Kirendeltsége 2001/2002-es tanévben kísérleti jelleggel indított "Pedellus" programja. A program a legalább 8 általános, de lehetőleg attól magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, 18-35 év közötti, tartósan munkanélküli roma lányok és asszonyok, illetve a megfelelő affinitással rendelkező fiatalemberek, apák óvodákban, általános iskolákban való (közhasznú keretek közötti) foglalkoztatását célozta. A kísérleti program indítóinak feltételezése alapján a megfelelő felkészítés után a foglalkoztatottak" … asszisztensi jellegű feladatokat végezhetnek majd, mint pl. reggeli ügyelet, a beszoktatás elősegítése, orvosi vizsgálatokra és sporteseményekre kísérés, szemléltető eszközök készítése és karbantartása, szertárak rendben tartása, kézbesítés, beszerzések bonyolítása stb. … Az iskolai asszisztensek - pedellusok - tevékenysége hozzájárulhat, elsősorban a roma származású gyerekek beilleszkedéséhez, a közösségi elvárások megismeréséhez, ezáltal az oktató-nevelő munkára fordítható idő hatékonyságának növeléséhez. … A program legfontosabb célkitűzése a munkavállalási hajlandóság erősítése, a pályaorientálás, illetve elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének biztosítása képzés, illetve támogatott foglalkoztatás révén. A foglalkoztatással nyert munkatapasztalat esélyt ad ezen munkanélküliek tartós munkában maradására, illetve jelentősen megnövekedik a lehetőségük az elsődleges munkaerőpiacon történő újbóli elhelyezkedésre. A modell egyediségét adja, hogy a foglalkoztatás jellege eltér a hagyományos értelmezésű közhasznúság fogalmától. Tartalmát tekintve kifejezetten humánpolitikai indíttatású, milyenségét tekintve számos intellektuális elemet tartalmaz, ennél fogva ösztönző hatású az egyébként jó képességű, de halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek körében."⁶ A kísérlet alapgondolata szintén az angliai tapasztalatokban gyökerezik, ott az iskolai étkeztetés segítő tevékenységeihez foglalkoztattak részmunkaidőben szülőket.

A program félidejében a pedellust foglalkozató intézmények vezetői értékelték az addig nyert tapasztalatokat. Néhány részlet ezekből:

"Nagyon szerencsések vagyunk abban a tekintetben, hogy B. L-né személyében talpraesett, rátermett pedellusunk van. Ugyanis nagycsaládos anya lévén jó gyermek-, illetve nevelési tapasztalatokkal rendelkezik. Jól átlátja a nevelés folyamatát, és mindig ott segít, ahol szükséges, minden figyelmeztetés nélkül. A gyerekek nagyon megkedvelték. Cigány származása révén nagy hangsúlyt fordít a cigánygyerekekkel való foglalkozásra, törődésre. Megnyilvánulásaiból arra következtetek, hogy a cigányság felemelkedése és életvitelének megváltoztatásán fáradozik. A cigány származású szülők bizalommal fordulnak hozzá, elfogadják észrevételeit, tanácsait. Munkáját nagyon hasznosnak tartom." (A Damjanich Úti Tagóvoda vezetője)

"Kissé féltem, féltünk beilleszkedésüktől, hogyan fogadják a kollégák, tanulók. Nos, örömmel jelenthetjük ki: iskolai kollektívánk erősségévé váltak. Emberi tulajdonságaikat és munkához való hozzáállásukat tekintve igen pozitív példákká váltak új munkahelyükön. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, az utóbbi évek egyik legjobb döntése volt e munkakör megteremtése, létrehozása. Tevékenységük igen széleskörű repertoárt jelent:

• Tanulói szünetekben nevelői ügyeleti munka segítése.
• Versenyekre, rendezvényekre kísérik tanulóinkat.
• Tanulói étkeztetésben (tízórai, ebédeltetés) aktív szerepet vállalnak.
• Az iskolai adminisztrációs tevékenységet segítik.
• Tanórán kívüli foglalkozások szervezésében tevékenyen résztvesznek.
• Dekorációkészítés.
• Szülőket szerveznek a Szülők Iskolája és más szülői rendezvényekre.
• Családlátogatásokat végeznek problematikus tanulók szüleinél.
• Életvitelükkel, viselkedésmódjukkal, magatartás- és beszédstílusukkal pozitív példák cigány tanulóink előtt.

Összegezve a felsoroltakat, az iskolavezetés és a tantestület véleménye: igen nagy szükség van munkájukra, nagyon szeretnénk, ha alkalmazásuk hosszabb távon is megoldódhatna." (Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda igazgatója)

"Az iskolákra bízták, hogy hány főt alkalmaz, kiket kér fel erre a munkalehetőségre. El kell mondanom, hogy nem kis nehézséget jelentett az alkalmas személyek megtalálása. Különösen igaz ez a nők esetében. (Terhesség, van elhelyezkedési lehetőségük betanított munkakörökben.) A felkért két személy munkájával kapcsolatban a tantestületnek voltak fenntartásaik, mondván, hogy idegen személyek betekintve mindennapjainkba, esetleg negatív színben tüntetik fel munkánkat. Mára bebizonyosodott, hogy ez nem így van. Mindketten felelősségteljesen végzik munkájukat, jól beilleszkedtek az iskola rendjébe, jól segítik és kiegészítik az itt folyó tevékenységet." (Általános Iskola igazgatója, Hangony)

"A két kiválasztott szülő a tanulók és szülők körében korábban is tekintéllyel bírtak, köszönhetően életvitelüknek, gondolkodásmódjuknak, segítőkészségüknek. … Több napja indokolatlanul hiányzó 1. osztályos tanulót és családját délelőtt közösen fölkeresték, felébresztették, és kézen fogva bevezették az iskolába. A gyerekek ragaszkodását jól érzékelteti, hogy az anyukák az első napokban már virágot is kaptak tőlük, ami itt még pedagógus napkor is csak elvétve fordul elő. … Valamennyi munkatársam nevében is csak elismeréssel tudok nyilatkozni munkájukról, emberi hozzáállásukról, mellyel elősegítik, hogy tanulóink szívesen járjanak iskolába, s hogy jól érezzék itt magukat." (Sajóvárkonyi Általános Művelődési Központ igazgatója)

Lakóhely- és közösségfejlesztés

Az angliai tanulmányút egyik jelentős tapasztalata volt, hogy a helyi szociális-gazdasági válsághelyzetből való kilábalás egyik kulcseleme a jövőkép kialakítása, valamint eléréséhez a válsághelyzetbe került személyek és közösségeik újbóli aktivizálása. Ezen a területen tehát a szektorok közötti stratégiai gondolkodás, valamint a Northern College példájából látott közösségfejlesztési gyakorlat az, amelynek adaptálása érdekében különböző kezdeményezésekre került sor. A szektorok közötti stratégiai gondolkodás előmozdításáért brit részvétellel egy 3 napos ózdi műhely és a Partnerség 2000 című szakmai konferencia megszervezésére került sor. A közösségfejlesztés érdekében többféle program valósult meg, amelyek egyik része a középiskolás korosztályt, más része a felnőtt lakosságot szólította meg. E tevékenységek megvalósulásához két pozitív tényező is hozzájárult: a csoport egyik tagja időközben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet igazgatója lett, így munkakörénél fogva is feladatává vált a közösségfejlesztés előmozdítása. A másik támogató elem, hogy a Northern College már 1994-től kapcsolatban áll a magyarországi Közösségfejlesztők Egyesületével, melynek tagjai az azóta eltelt idő alatt a britekkel együttműködve különböző szintű közösségfejlesztő képzési programokat és taneszközeiket fejlesztettek ki magyar nyelven. A Közművelődési Intézet és a Közösségfejlesztők Egyesülete között jó együttműködés alakult ki.

Szakmai műhely és a Partnerség 2000 szakmai konferencia

A 3 napos szakmai műhely megszervezését az tette szükségessé, hogy 2000 szeptemberére sor került a Királd - Putnok bánya bezárására, amely 600 munkahely megszűnéséhez vezetett. A krízishelyzetre való tekintettel még márciusban sikerült megszervezni, hogy útiköltségét otthoni forrásokból fedezve 4 brit szakember 3 napra Ózdra utazzon. (Szállásukról, ellátásukról a vendéglátók gondoskodtak.) A magyar résztvevők (40 fő) munkaadók; a foglalkoztatásban, a munkaerőpiaci átképzésben, szak- és általános képzésben, a regionális fejlesztésben és a közösségfejlesztésben érintett Ózd és térségében tevékenykedő szakemberek voltak. A 4 brit résztvevő a Northern College 3 oktatója, illetőleg a Rotherhami Phoenix térségfejlesztő partnerség munkatársa volt. Az angol szakemberek bemutatták a műhely résztvevőinek a Szénmező (CLIP) és az Acélipari Területek Újjáélesztése (STAR) programokat, a Northern College által képviselt élethosszon át tartó tanulás szemléletét és gyakorlati megvalósítását, közösségfejlesztés terén kifejtett gyakorlatukat, emellett a Phoenix térségfejlesztő partnerség tevékenységét is. A műhely közvetlen hasznosulása a később Királdon elindított közösségfejlesztő programban mérhető, ugyanakkor néhány helyi kulcsszemély gondolkodására is jelentős mértékben hatott.

A Partnerség 2000 szakmai konferenciára 2000. október 16-17-én került sor, Lillafüreden, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség és 11 társszervezet (köztük az Országos Közoktatási Intézet) szervezésében. A konferenciának hármas célja volt: Olyan angliai modellek bemutatása, amely sikeres válságkezelést tett lehetővé a 80-as, 90-es évek angliai kohászati és bányászati krízisében; tájékoztatás nyújtása a közösségfejlesztés, mint társadalmi válságkezelési mellett a válsággal sújtott települések különféle nem kormányzati és kormányzati szerveinek együttműködéséről; végül konzultációs lehetőség biztosítása az önkormányzat, a gazdaság, az oktatás és képzés, valamint a civil szféra döntéshozóinak fejlesztési programok közös kialakításának előnyeiről. A konferenciának 6 közép-angliai résztvevője volt, akik a kohász és bányász vidékek reorganizációjáért felelős intézményeket, szervezeteket képviseltek, s bemutatták különböző összehangolt, hosszú távú programokon alapuló, személyre szóló és az érintettek aktivitására építő, együttes erőfeszítéseken alapuló válságmegoldó, veszteségeket csökkentő sikeres helyi példáikat. Így lehetőség adódott megismerkedni Rotherham város önkormányzata szerepvállalásaival a gazdasági revitalizációban; a 3 város (Rotherham, Doncaster, Barnsley) határán fekvő, 20 éve még Nyugat-Európa legnagyobb szénlelőhelye és szénelőkészítője megszüntetéséből bekövetkezett válság megoldására a 3 város együttműködésével létrejött Dearne Valley partnerség kilábalási stratégiájával és elért eredményeivel; a kamarák szerepvállalásával a reorganizációs programokban; valamint a Northern College animálásával folytatott közösségfejlesztés szerepével a humán válságkezelésben. Emellett két országos program bemutatására és a hozzájuk kötődő helyi gyakorlat megismerésére is lehetőség nyílt: a munkanélküliség kezelésére hozott brit állami intézkedésekére, és az ehhez kapcsolódó új kormányprograméra, a New Deal-re. Kiemelendő, hogy mind a hat ismertetett programban a hangsúly a különböző szektorok partneri együttműködésén volt, amelyekben a válságból való kilábaláshoz a gazdasági szereplőkkel azonos fontosságú együttműködő fél az oktatás valamennyi szintje, tehát az alap- és középfokú valamint a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az átképzés.

Az angol példák megjelenítése mellett a 180 területfejlesztő, gazdasági, munkaügyi, szociális, kulturális, oktatási intézményeket és civil szervezeteket képviselő megyei résztvevő a helyi gyakorlattal is szembesült, így a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ szerepével a bányászati létszámleépítések által okozott feszültségek enyhítésében; a B-A-Z Megyei Fejlesztési Ügynökség feladataival, melyek a szerkezet-átalakító programból következtek; valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány regionális válságkezelést segítő eszközeivel. A konferencia szekció-megbeszélésekkel folytatódott, amelyek legfontosabb észrevételei a következők voltak.⁷

• A hazai gazdaságpolitika még nem alakított ki egy nagyon fontos párhuzamosságot: a munkahelyek várható megszüntetésének idejét jóval megelőzően szükség volna az új munkahelyek szervezésére, telepítésére.
• A bányabezárások kapcsán kiderült, hogy a kormány túl sok szervnek tette feladatává a segítést, de nem volt egy felelős személy, szerv, amelyik összefogta volna a szerteágazó tennivalókat.
• Az oktatás-képzés ágazata állandóan azt kérdezi, mire képezzünk ki embereket, fiatalokat, miközben a gazdaság állandóan azért mutogat a képzésre, mert nem neki megfelelő embereket bocsát ki. Szorosabbá kellene tenni a két szféra együttműködését.
• Az önkormányzatok legfontosabb feladata a befektetési környezet előkészítése lenne. Rájuk is jellemző, hogy fejlesztéseik attól függenek, milyen pályázatot ír ki egy-egy minisztérium, pedig fordítva kellene: az önkormányzatok közösségének, csoportjának meg kellene egyezni valamilyen közös fejlesztésben, és ahhoz keresni a forrásokat.
• A legfontosabb hiányosság a szervezetek, intézmények, általánosan fogalmazva: a résztvevők együttműködése. Ez az együttműködés megfelelő színvonalú közösségfejlesztői munkát is jelentene, hogy a különféle résztvevők megtalálják az együttműködés kulcsát annak az érdekében, hogy egymás munkáját nemcsak hogy ne gátolják, hanem inkább segítsék.
• A térségben vannak próbálkozások, de még az elején tartanak a partnerek. Kevés és esetleges a személyes kommunikáció, a partnerségnek még nincsenek rendszeres fórumai. A kezdeti partnerség szűk körű, a munkaügy és a bajba került vállalat pl. együttműködik, de ez kevés. Az előrelátásnak és megelőzésnek, a tudatosságnak a jövőben nagyobb szerepet kellene kapnia. Most még az is előfordul, hogy a szervezetek "egymást ütik ki".
• A partnerség szemlélet, az igények és érdekek kölcsönös megismerésén és elismerésén alapszik. Rövidtávon nincs jól működő partnerség, az egyik fél akkor hoz áldozatot a másik érdekében, ha legalább közép- vagy hosszútávon viszonzásra talál. Alulról építkező, tehát lentről kell kezdeni. Építésében fontos szerepet kell, hogy kapjanak az iskolák és a helyi közösségek. A problémáknak helyben kell felismerődniük és a programoknak ezen felismerések alapján kell megszületniük.
• A partnerségek létrehozásával kiszűrhetőek lennének a párhuzamosságok, olcsóbbá válhatnának a folyamatok. A források összehangolásával nagyobb hatékonyságot lehet elérni.
• A térségben nagyon kevés általános célú, fejlesztéssel és munkahelyteremtéssel foglalkozó civil szervezet van. A lakosság egyáltalán nem vesz részt a tervezési folyamatban. Több segítőre (közösségi munkásra, közösségfejlesztőre) van szükség.

Közösségfejlesztő tevékenység

A közösségfejlesztő tevékenység 2000-től kereste a lehetőségeit a térségben és igazán 2001-től kezdett kibontakozni. Részben a felnőtteket célozta, de jelentős felismerés, hogy a térség népességmegtartó ereje növelése érdekében igen eredményes lehet a fiatalok körében végzett munka. A felnőttek körében Királd esete szolgál most már országosan is modellértékűnek számító példával, a fiatalok körében többféle tevékenység indult.

Királdon 2000-ben zárták be a bányát, melynek hagyományai meghatározták az egész település életét. A bányász hagyományokat őrizte a helyi társadalom, a gazdaság és a közösségei is. A bányabezárás ezért rázta meg a teljes települést. A munka nélkül maradt emberek kilátástalannak látták helyzetüket, nemcsak azért, mert életüket nem tudják másként elképzelni, mint bányászként, hanem azért is, mert a bánya különböző juttatásain keresztül korábban teljes körűen törődött velük és családjukkal, így megszokták, hogy mások "gondoskodnak róluk". Sokan nem találták a helyüket, zárkózottá, az addig aktív közösségi emberek is maguknak valóvá váltak. (Ez a lakossági hangulatváltás nemcsak Királdon volt megfigyelhető, ez jellemzi az összes olyan települést, amelynek lakói hosszú múltra visszatekintő, nagy hagyományokkal rendelkező ipari foglalkozásból éltek, s ez a helyi életet domináló munkalehetőség megszűnt.) A Királdon indítandó közösségfejlesztési programnak jó alapot biztosított, hogy mind a polgármester, mind az iskola igazgatója résztvevői voltak az angliai tanulmányútnak, így hittek a megindítandó program pozitív hatásában és megfelelő támogató hátteret is tudtak biztosítani hozzá.

A program a B-A-Z Megyei Közművelődési Intézet és a Közösségfejlesztő Egyesület együttműködésében valósult, valósul meg. A programba bekapcsolódni akaró helyi lakosok számára az Egyesület a kunbábonyi Civil Kollégiumában szervezett felkészítő műhelyt. Ezt követően a műhely résztvevői a Közművelődési Intézet közösségfejlesztőjének háttértámogatásával folytatták és folytatják munkájukat. Először 50 helyi családot kérdeztek meg, hogy hogyan képzelik el Királd jövőjét, hogyan tehetnék településüket jobbá, lakhatóbbá. Az elképzeléseket lakossági fórumon vitatták meg, és a kezdeti apátiából magához térő településen megindult a saját sorsuk alakításáért felelős gondolkodás és tevékenykedés. Sikerült pályázni és segítségükkel több életképes helyi kisvállalkozást beindítani, önkormányzati támogatással új játszótér készült az iskola elé, önerőből kitisztították a horgásztavat és a falu gyerekei számára a gyereknapot 2002-ben már nem az iskola pedagógusai szervezték, hanem a település felnőtt lakossága fogott össze. A pályázatból elnyert számítógépeket a helyi összefogással készített számítógép-asztalokon a közösségi házban helyezték el, délelőttönként ide jönnek az iskola tanulói, míg délutánonként, esténként a falu felnőtt korú lakossága is élvezi az új technológia kínálta lehetőségeket. A királdi aktivisták jó példáikat már a környező településeken élőknek mutatják be, és segíteni akarják őket abban, hogy a térség többi településén is hasonlóan megindulhasson a helyi kezdeményezéseken alapuló, a lakosság igényeire és megvalósító kedvére építő fejlődés.

Az ifjúság körében végzett közösségfejlesztő tevékenység azért lényeges, hiszen nem mindegy, hogy középiskolásként ki-ki úgy tekint-e a lakóhelyére, hogy ott az élet teljesen kilátástalan, onnan csak elmenekülni lehet, vagy úgy, hogy ő maga is sokat tehet annak az érdekében, hogy a helyzet folyamatosan jobb és jobb legyen. A B-A-Z Megyei Közművelődési Intézet több kezdeményezése ez utóbbit erősíti.

Az Intézet elkészített egy 80 órás ifjúsági közösségfejlesztő tananyagot, melynek kipróbálása 2001-ben a kezdődött az ózdi Brassói úti ÁMK-ban. A képzés céljai közt szerepelt⁸:

• Legyenek képesek a saját korosztályuknál jelentkező helyi problémák felismerésére, megoldási javaslatok kidolgozására, illetve a cselekvési programok megtervezésére és beindítására.
• Rendelkezzenek a kapcsolatteremtés kialakításához szükséges képességekkel, jól tudjanak kommunikálni a saját korosztályukkal.
• A képzésben résztvettek alakítsák meg a saját civil szervezetüket. Ez lehetőséget biztosít a folyamatos kapcsolattartásra és egymás segítésére mind a képzésben résztvettek között, mind a képzők között. A rendszeres találkozókon az érdekes esetek közös feldolgozása, esetmegbeszélések zajlanak.

A konkrét tapasztalatszerzésre, tevékenykedésen alapuló képzésre hétvégeken került sor. A 15-16 éves résztvevők közül nyolcan és továbbra is szándékoznak együttműködni, illetőleg ezen a területen - akár felsőfokú képzettséget is megszerezve tevékenykedni. A Közművelődési Intézet a tapasztalatok alapján a tananyagot módosította, jelenleg újabb forrásokat keres, hogy a megye többi kistérségének az ifjúságát is megszólíthassa. Az új képzéseknél már nemcsak az intézet munkatársaira, hanem a már kiképzett ifjakra is számítanak.

A Közművelődési Intézet másik jelentős kezdeményezése, hogy a 15-18 éves fiatalok számára nemzetközi kapcsolatépítés és különböző példák megismerését biztosító lehetőségeket keresett. Így 2001 májusában a Leonardo program keretében 3 hétre 10 Rotherhamből érkezett szakmunkás diákot láttak vendégül és fogadtak szakmai gyakorlatra a szolgáltató szektorban. 2001 nyarán 10 térségi fiatal vett részt a Youth 2000-2006 program keretében egy Rotherhamben szervezett ifjúsági találkozón. A találkozó résztvevői (10-10 angol, finn, lengyel, magyar és svéd fiatal) valamennyien olyan térségből érkeztek, amelynek gazdasága korábban a szénbányászatra, acéltermelésre épült és jelenleg válságban van, vagy éppen abból kilábalóban. A program a kapcsolatépítésen, egymás kultúrájának, szokásainak megismerésén túl lehetőséget biztosított arra is, hogy a demokráciát és a demokrácia intézményrendszerét ott és abban a közegben tanulmányozzák, ahol az a legrégebbi múlttal rendelkezik. Az együttlét során a résztvevők olyan létesítményeket is meglátogattak, amelyek a tájrehabilitáció, a revitalizálás és a kreativitás, találékonyság jó példái, mint a bányatóból kialakított vízi paradicsom, vagy a volt acélgyárból létrehozott, a föld, a víz, a tűz és a levegő erejét, munkáját szemléletesen bemutató turisztikai látványosság. A program olyan eredményes volt, hogy 2002 nyarára a borsodiak szándékoznak a szervezők és vendéglátók lenni. A találkozóról szóló beszámoló egyébként megtalálható a Közművelődési Intézet honlapján is.

A közoktatás intézményei felől indulva, látszólag attól egészen távoli területekre jutott ez a helyi kezdeményezéseket bemutató paletta. A távolság viszont valóban csak látszólagos, hiszen minden projekt az emberekről és az emberi erőforrás-fejlesztésről szól, amelynek első, és ezzel a többitől elválaszthatatlan lépése a közoktatás.