<

Hatékonysági szempontok érvényesítése a közoktatásban

Az Oktatáspolitikai Elemzések Központja nyilvános közpolitikai elemzése

A közoktatás számos kihívással szembesül, amelyeket egymással összefüggésben kell megvizsgálni, mert különben a problémákra csak részleges és átmeneti megoldások születnek. A közoktatással szembeni elvárások elsősorban azért nőttek meg, mert a piaci viszonyok között egyre nagyobb szükség van a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelésére. Ugyanakkor a mérési eredmények azt mutatják, hogy a magyar oktatás minősége nemzetközi összehasonlításban romlik, és a társadalmi státus, a szociális környezet tekintetében elfogadhatatlanul nagy különbségek alakultak ki.

Az utóbbi három évben jelentősen megnövekedtek a közoktatásra fordított közkiadások (közel egy százalékkal, 4,2%-ra), ami megfelel a hasonló gazdasági fejlettségű országok átlagának, tehát itt már nincs pénzügyi tartalék. Gazdaságossági szempontból alapvető problémát jelent, hogy az erősen csökkenő tanulólétszám ellenére a pedagógusok száma alig változik, így az egy pedagógusra jutó tanulók aránya, a pedagógusok átlagos tanítási óraszáma az OECD-országok átlagának csak mintegy háromnegyede. Végül pedig különösen megnehezíti a problémák kezelését, hogy a helyi önkormányzati rendszerben az oktatáspolitikai problémák és a megoldási módozatok az ágazatok közti forrásokért történő verseny áldozataivá válhatnak – aki bevallja problémáit és foglalkozik velük, az „gyenge”, veszíthet forrásaiból.

Ebben a helyzetben a közoktatás csak akkor lesz fenntartható, azaz hosszú távon működőképes és a társadalom által elfogadott, ha hatékonysága javul. Elemzésünk során abból indultunk ki, hogy nem forráskivonásra van szükség. Sokkal inkább az a cél, hogy olyan központi szabályozás, helyi és intézményi működési gyakorlat alakuljon ki, amely az oktatási eredmények, a minőség javítására ösztönöz. Ennek érdekében a közoktatás eredményeire és ráfordításaira irányuló központi, helyi és intézményi döntéseket kell egymással folyamatosan szembesíteni.

Az elemzést az Országos Közoktatási Intézet Oktatáspolitikai Elemzések Központja (OPEK) készítette az Oktatási Minisztérium megbízásából. Az elemzésben foglaltak nem feltétlenül tükrözik az Oktatási Minisztérium álláspontját, így e kiadvány nem tekinthető hivatalos oktatásirányítási dokumentumnak.

 Szóljon hozzá! (Kapcsolódó fórum: Pedagógusok: eltérő teljesítmény – differenciálatlan bérezés


Tartalom


 

 

Az elemzést végző szakértői munkacsoport tagjai voltak: Balogh Miklós, Drahos Péter, Hermann Zoltán, Lannert Judit, Péteri Gábor (a munkacsoport vezetője), Semjén András, Varga Júlia.

Az elemzés szakmai koncepciójának és végső változatának kidolgozását segítette az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának Tanácsadó Testülete. A testület tagjai: Halász Gábor, Kovács István Vilmos, Kovács-Cerovic Tünde, Palotás Zoltán, Péteri Gábor, Radó Péter, Setényi János.

Az elemzés alapján készült jelentést Radó Péter véglegesítette.

A program koordinátora: Békési Kálmán.

Szerkesztés: © Balogh Miklós, Drahos Péter, Péteri Gábor, 2004
Háttértanulmányok: © Balogh Miklós, Baráth Tibor, Bencze Péterné, Drahos Péter, Hermann Zoltán, Kassó Zsuzsa, Lannert Judit, Péteri Gábor, Semjén András, Varga Júlia, 2004
© Országos Közoktatási Intézet, 2004

ISBN 963 682 533 5
ISSN 1785-2366

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.