Jacek Kowalski
Oktatási és tantervreform Lengyelországban1
|
A lengyel oktatáskutató esettanulmányában rövid áttekintést ad a lengyel nemzeti tantervi és az iskola megújítását szolgáló reformról. A tantervi reform részeként Lengyelországban megindult egy Európa-ismereteket közvetítő tantárgyi projekt fejlesztése. Ennek eredményeként rendelkezésre áll egy tankönyvből, tanári kézikönyvből, CD-ROM-ból és videoanyagokból álló programcsomag, amely közvetíti mindazokat az ismereteket, készségeket, amelyeket a felnövő európai polgárnak birtokolnia kell. |
Lengyelországban a Nemzeti Szakirányú Tanártovábbképző Központ az oktatás európai dimenziójához kapcsolódva az érdeklődő, aktív tanárok szakirányú továbbképzésével és a tanárképzés oktatóinak képzésével foglalkozik. Ugyanakkor információs központként is működik, vagyis az ország egymástól távolabb eső területei közötti információáramlást törekszik elősegíteni. Két éve indult az Electronic Management Information System (EMIS) elnevezésű project, mely összegyűjti és mindenki által hozzáférhetővé teszi az ország különböző területein zajló szakmai tanfolyamok anyagait. Az intézet munkájának harmadik része az a speciális terület, mely a nyelvoktatással, az európai ismeretekkel, a szakképzéssel és sok más területtel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában.
A többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan Lengyelországban is végbemegy az oktatás reformja. A lengyel közoktatásban közel 600 ezer tanár dolgozik 27 ezer iskolában. A szakirányú továbbképzésben közel 3500 oktató és tanácsadó vesz részt. Mindezzel természetesen nem a rendszer nagyságát szeretném bemutatni, hanem azt szeretném érzékeltetni, milyen nehéz feladat egy általános modellt szolgáló szakirányú továbbképzési rendszert kialakítani. Ha az európai oktatáshoz való kapcsolódást is figyelembe vesszük, különösen nehéz feladat előtt állunk, mivel a lengyel tanárok túlnyomó többsége csupán az alaptantárgyakat tanítja, s az oktatás európai dimenzióját csupán esetleges, kiegészítő tananyagként kezeli. Célunk ennek a gondolkodásmódnak a megváltoztatása, annak felismertetése, hogy az európai országokhoz való csatlakozásra fel kell készülni, s hogy ez a tananyagnak szerves, nem pedig kiegészítő része.
Az oktatás megújításának egyik legfontosabb része a tantervkészítés reformja. Mi történik a tantervfejlesztésben? A régi tanterv, hasonlóan a többi közép-európai ország tanterveihez, tantárgyak szerint volt felépítve. Az általános iskolai tantervben például a különálló tantárgyak között semmiféle kapcsolat nem volt. Az interdiszciplináris és kereszttanterv fogalma pedig ismeretlen. Mennyiben különbözik ettől az új tanterv? Elsősorban abban, hogy egy általános tantervvázat próbáltunk kialakítani. A múlt évben meg is jelent a helyi iskolai tantervek alapjául szolgáló kerettanterv, melyben a legjelentősebb változás az, hogy a képességek és kompetenciák elsajátítása ugyanolyan fontos szerepet kap benne, mint a konkrét tantárgyi tudás megszerzése. Ezzel megjelennek benne olyan, a hagyományos tantervfelfogásban eddig nem szerepelt fogalmak, mint például az önfejlődés, a kommunikáció, a kooperáció és a teljesítmény. Változás történt a tantervkészítés felelősségi rendszerében is. A kerettanterv az országos egységes alapkövetelményeket rögzíti, a részletes követelményrendszert a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az iskolák dolgozzák ki. Így a tanárok együttes munkával, az igazgatóval és a szakirányú továbbképzési hálózat egy szakértőjével együtt dolgozva alakítják ki az iskola tantervét.
A tanártovábbképzés országos hálózatának keretében helyitanterv-készítési szakértőket képeztek ki azzal a céllal, hogy ők segítsék az iskolákban a helyitanterv-készítést, és egyben vállalják a szakmai felelősséget a tantervek színvonaláért is. Egy szakértő általában egy iskola tantervkészítéséért volt felelős, kisebb iskolák esetében azonban több intézmény tantervkészítő tevékenységét koordinálta.
A gyakorlat oldaláról nézve létezik tehát a kerettanterv, a standard követelmény, melyben a tantárgyak helyét 21 oktatási szakirány veszi át. A kétféle csoportosítás közötti különbségek akkor láthatóak, ha ezek tartalmi oldalát vizsgáljuk meg. A szakirány nem csupán a tantárgyat írja le, hanem annak a többi tantárggyal való kapcsolódási pontjait is. Vegyük például a lengyel nyelv tárgyat. Az új rendszerből megtudjuk, hogy a tárgy hogyan illeszkedik az egész iskolai programba, az elkészített saját tantervi elképzelésbe, esetleg a minisztérium által elismert és jóváhagyott választékból kiválasztott tantervhez. Mindez azt jelenti, hogy az iskola előtt három lehetséges út áll: létrehozza saját tantervét, a minisztérium által ajánlott tantervek közül választ, vagy a kettő sajátos keverékét alkotja meg.
Könnyű azt mondani, hogy a tanárok iskolai keretekben készítsék el saját tantervüket. Az eddig elért eredményeket szemlélve úgy vélem, e cél elérése még eléggé távolinak tűnik, azonban elég erő és akarat van az emberekben arra, hogy megvalósítsuk célunkat, az oktatási reformot Lengyelországban. Az elkövetkezendő néhány év mutatja majd meg, hogy képesek vagyunk-e rá. A Pedagógus-továbbképző Intézet is igyekszik olyan programokat, projekteket kialakítani, melyek a reformelképzeléseket, az új trendeket segítik.
Egyik ilyen projektünk az Új Iskola program, melynek elnevezésében az 'új' szó a megújuló iskolarendszerre utal. A program keretében négy fontos területen kívánunk előrelépni. Az első az iskolai értékelés szakszerűbbé tétele, a második a tantárgyakat felváltó szakirányok rendszerének elfogadtatása, a pedagógusok felkészítése erre, a harmadik a helyi, iskolai szintű tantervkészítés módszertanának kidolgozása és a pedagógusok felkészítése, a negyedik pedig a közös követelmények alapján készülő kereszttantervi (cross curricularis) programok kidolgozása.
A lengyel oktatásban ennek az igen fontos programnak az elvi kidolgozása két évvel ezelőtt kezdődött. Eredményei a következő tanév végén válnak értékelhetővé. Rengeteg felhasználható anyag áll majd az iskolák és a tanárcsoportok rendelkezésére, lesznek oktatók, akik tréningeket tartanak az említett négy terület egy-egy részkérdéséről, s végül lesz az iskolai szakmai képzésnek egy kompetens vezetője.
Milyen európai vonatkozásai vannak mindezeknek? Az említetteken kívül elindítottunk még egy projektet, amely az oktatás európai dimenziójának kimunkálását segíti. A projekt témája elsősorban az európai integráció, de érint olyan témákat is, mint például az Európa Tanács működési területei, s más olyan kérdéseket, melyek megoldásával a jövő Európájában is meg kell küzdenünk. A program első része 20 oktató számára induló tanfolyam. Ők lesznek azok az oktatók, akik a továbbképzések keretében workshopokat, tréningeket tartanak, s helyi projektek kezdeményezésére is felkészülnek. A második rész tartalmazza a tananyag elkészítését. Tananyagon nemcsak tankönyvet kell értenünk, hanem egy négy részből álló csomagot, mely tartalmazza a tanulók számára készült tankönyv és munkafüzet kombinációját, a tanári kézikönyvet, egy CD-ROM-on elkészített számítógépes programot és egy (még készülő), a tankönyvhöz kapcsolódó videós anyagot. Mivel ezt az anyagot és természetesen ezt a gondolkodásmódot szeretnénk minél szélesebb körben elterjeszteni, 1997 májusától októberéig tanfolyamot szerveztünk érdeklődő tanárok számára. Létrehoztunk 14 állami és más irányítás alatt álló intézetet is, melyek szintén az európai dimenzión munkálkodnak. Szerveztünk körülbelül 50, egyenként 20 órás tréninget is, melyek az európai dimenzió eszméjén túl gyakorlati ötleteket is kidolgoztak arra, hogyan lehetne az európai dimenzió eszméjét közelebb vinni a helyi közösségekhez. Mivel alulról szeretnénk építkezni, legfontosabbnak azt tartjuk, hogy megadjuk a lehetőséget arra, hogy ezen közösségek a saját igényeiknek megfelelő projekteket dolgozzanak ki.
A tankönyv két fő részből épül fel. Az első rész tárgyalt témakörei a következők: Európa története, az európai kultúra, az európai jogrendszer, piacgazdálkodás Európában, demokratikus intézményrendszerek Európában, az európai integráció szervezetei, az európai biztonsági rendszer, az ember és Európa természeti környezete, Európa régiói, Európa államai, Európa és a világ.
A könyv másik része kiegészítő anyagot tartalmaz, például a fontosabb eseményeket és azok időpontjait felsoroló Európa-szótárt és más szükséges adatokat, Európa-térképeket és bibliográfiát.
A tanári kézikönyv a következő fejezetekből áll: Az iskolai oktatás Európában. (Ez a fejezet az európai dimenzió iskolai megvalósításának stratégiáját fejti ki.) Az órák anyagához fűzött kommentárok. A gondolkodó tanár ábécéje. Tanításmódszertan. Az osztályozás, a felmérés, az értékelés témakörei. Az európai oktatás szövetségesei. Európával kapcsolatos tevékenységek. (Itt néhány olyan konkrét projekt ötletének leírása található, mint például egy 'Európa-nap' megszervezése vagy Európa-újság készítése az iskolában.) Tartalmazza a könyv az európai intézmények és szervezetek felsorolását, ismertetését. Az Internet Európában. Európa földrajza. Az órák anyagához kapcsolódik, s ebben a kötetben található 50 fólia.
A CD-ROM-program a következő részekből áll: Európa államai, európai intézmények és Európa nagy alakjai. A könyvben természetesen Magyarország főbb nevezetességei, gazdasága, földrajza és intézményrendszere is szerepel. A harmadik rész foglalkozik bővebben az Európa Tanács alapítóival.
Néhány szót szólnék végül arról, hogyan is szeretnénk mindezt könnyen hozzáférhetővé tenni bárki számára. A legegyszerűbb az lenne, ha egyszerűen odaadnánk az anyagokat az érdeklődőknek, s van is néhány ember, aki helyi szinten is önálló kezdeményezésekre képes. Ez azonban csupán kezdő lökést adna, nem szolgálná a gondolkodásmód elterjesztését. Lengyelországban meglehetősen ambivalensek az elképzelések az európai dimenzióval kapcsolatban. Egyszer egy konferencián odajött hozzám egy tanár és azt mondta: "Nagyon informatív és hasznos volt számomra ez a megbeszélés és tréning, rengeteg anyagot kaptam, melyeket jól tudok használni az iskolában, s az önkormányzattól is kaptunk pénzt egy-két projekt megvalósítására." Egy másik tanár viszont teljesen tanácstalan volt abban a tekintetben, hogy mit is kezdjen ezzel az egésszel. A lengyel tanárok - és nem csak a lengyel tanárok - gondolkodása, aktivitása, rugalmassága különböző. Nem mindenki tudja egyformán kreatív módon feldolgozni az új követelményeket, s nem mindenki tudja könnyedén bevonni a tananyagba az európai dimenzió gondolatát. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a tanfolyamokon részt vevő tanárok többsége abba a csoportba tartozik, amely - mint első példánkból láttuk - kész az újat befogadni. Ezt tükrözik értékeléseink is. Az első, nagyon pozitív visszajelzéseket közvetlenül a továbbképzés végén kaptuk, a második, konkrétabb eredményeket összefoglaló, részletesebb elemzés egy hónapon belül elkészül. Mindamellett már most is látható néhány eredmény. Iskoláinkban sokkal több Európa-klub működik, mint eddig. A helyi önkormányzatokkal is egyre bátrabban működnek együtt a pedagógusok az európai dimenzió elveinek elterjesztésén dolgozva. Néhány iskola programjának részleteit is ismerjük, s Az európai dimenzió az iskolában című új kiadványunkban össze is gyűjtöttük őket.
Összefoglalva: annak ellenére, hogy a változások első jelei már láthatóak, Lengyelországban az Európa-központú oktatás még gyerekcipőben jár, ezért a mi feladatunk, hogy összegyűjtsük és továbbadjuk a már elkészült projektek anyagait és a rendelkezésre álló információkat.
Az információk terjesztésének következő lépcsője az anyagi támogatás biztosítása. Néhány ún. önerőre támaszkodó tanári munkacsoportot megpróbálunk némi ösztöndíjjal támogatni. Ezek a csoportok az Új Iskola és más, hasonló projektek képzésein és tréningjein részt vevő tanárokból alakultak, s fontos feladatuknak tekintik az európai dimenzió elősegítését, tapasztalataik megosztását.
Lengyelország megtette az első lépéseket az oktatás európai dimenziójának megvalósításához, a további célok elérése azonban attól függ, mennyire érdeklődőek a helyi önkormányzatok vezetői, a tanárok és nem utolsósorban a diákok az iskolákban.
Fordította: Szemere Pál
