<

Esettanulmány Ózd és térségéből

Írta és szerkesztette: Bognár Mária

Országos Közoktatási Intézet
Budapest
2002

Blaháné Tóth Zsuzsanna: Együttműködés a közoktatási ellátási körzetekben c. közoktatási vezető szakirányú továbbképzésen készített záródolgozata,
Kovács Ottó: A Bükkön túlról is az EU felé c. kézirata,
Malinkó János. Ózd és kistérsége közoktatási ellátási társulása c. kézirata, valamint
Riz Gábor: Ifjúsági közösségfejlesztés az ózdi kistérségben c. kézirata és több rövid projektleírása részleteinek szövegszerű felhasználásával.

Előszó

A 90-es évektől sokan lemondóan legyintenek, ha Ózd nevét meghallják, hiszen közismert, hogy a politikai rendszerváltozást követő társadalmi-gazdasági átalakulás következtében ez az ország egyik olyan régiója, ahol egy időre szinte kilátástalanná vált az élet. Az esettanulmány, amelyet az Olvasó a kezében tart, Ózdról és a város kistérségében lévő 29 településről szól – az oktatásban érintettek szemüvegén keresztül nézve a világra. Beszámol arról, hogy tenni akaró, kezdeményező emberek e reménytelennek tűnő helyzetben hogyan keresik a kiutat, a fejlődés reményét, az előremutató lehetőségeket, az EU által is támogatott jó megoldásokat.

Az esettanulmány a közigazgatás és oktatásirányítás decentralizációja, a megosztott felelősség előnyeinek méltatását most elhagyva, e változások okozta problémákra mutat rá, de egyben arra is, hogy a települési fenntartók, a közoktatási intézmények partneri együttműködése révén hogyan vált Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózd és kistérsége a társulásos megoldási formák pionírjává. A közoktatáson belüli együttműködés, mint jó kiindulási alap kínálta, hogy idővel befogadják a talponmaradáshoz elengedhetetlen tágabb megközelítést, a humán erőforrás-fejlesztési szemléletet, amelynek nem csupán a térségek gazdasági teljesítőképessége fejlesztésében, hanem a területi társadalom kohéziójának növelésében is meghatározó szerepe van. E szemlélet fontosságának felismeréséhez és elfogadásához egy – a British Council COMET programja által támogatott – két hetes közép-angliai tanulmányút vezetett, amelyen a kistérség humán erőforrás-fejlesztésben érintett vezetőinek kritikus tömege – 14 fő – vett részt. Az esettanulmány második része bemutatja, hogy hogyan épültek egymásra és melyek voltak azok a tapasztalatok, amelyek eredőjeként a tanulmányút résztvevői nemcsak elfogadták, hogy a sikeres humán erőforrás-fejlesztéshez az ágazatok összehangolt működése elengedhetetlen, hanem hazatérve e szemlélet- és gondolkodásmód – a partnerségi megközelítés – aktív közvetítőivé is váltak. A harmadik rész a hazai viszonyok ma még koordinálatlanul felkínált fejlesztési lehetőségeinek kereséséről, megtalálásáról és a helyi szükségletekhez igazításáról szól. Egyben implicit módon azt is leírja, hogy az alulról építkező kezdeményezéseknek megfelelő koordináció híján – a legnagyobb együttműködési szándék ellenére is – mennyire nehéz egymással összhangba kerülni, a hatásokat kölcsönösen erősíteni.

Jómagam – mint oktatásfejlesztő szakember és e jelen esettanulmány szerzője és szerkesztője – a legmélyebb válság idején, 1993-ban kerültem kapcsolatba a város egyik általános iskolájával. Az akkor még dolgozók iskoláját is működtető Szabó Lőrinc Általános Iskola érzékenyen reagált a város munkahelyeinek tömeges megszűntetésére. Felismerte, hogy képzési irányának megváltoztatásával elhelyezkedést biztosító, de minimálisan az egyéni életminőség javításához hozzájáruló képzést tudna kínálni a térségben egyébként elhelyezkedni nem tudó, általános iskolai végzettséggel rendelkező roma lányok számára. Így indította el a Népjóléti Minisztérium támogatásával – akkor még kísérleti jelleggel – a speciális szociális gondozó-képző programját, amelynek tantervi és tananyag-kidolgozásában, valamint a program megvalósításában szakértőként működtem közre. A későbbiekben több nevelőtestületi tréninget vezettem a számukra, majd a közoktatási intézmények együttműködését megalapozó folyamatot animáltam egy kollégámmal. Többszörös szerepben vettem részt az angliai tanulmányúton és az azóta megvalósult programok jelentős részének is hol animátora, hol tanácsadója, hol kutatója, hol egy-egy új lehetőség megtalálója, hol meg egyszerű krónikása vagyok. Az itt közreadott esettanulmány e különböző szerepek alkalmával gyűjtött tapasztalatok összegzéseként jött létre.

A három rész külön-külön is érdeklődésre tarthat számot. Így az elsőt főként azoknak ajánlom, akik a közoktatáson belüli együttműködés kialakításában, továbbfejlesztésében érintettek, vagy ez iránt érdeklődnek. A második rész főként az EU konform és az Unió támogatását már elnyert, ennél fogva a szűken vett oktatásügynél tágabb körre kiterjedő programok ismertetéséről szól. Így azok figyelmét keltheti fel, akik a különböző Uniós lehetőségeken belül az intézményi falakon túltekintő (a humán erőforrás-fejlesztésben gondolkodó) szemlélettel keresik az iskolák és az oktatásügy további kibontakoztatásának alternatíváit. A harmadik rész azokat az iskola falain jócskán túlmutató, szándékai szerint EU konform próbálkozásokat mutatja be, amelyekre a mai hazai feltételrendszer kínál lehetőséget.

Végezetül köszönettel tartozom első sorban Ózd és térsége nagyszerű pedagógusainak, intézményvezetőinek, a fejlesztést elindító és innovációnak megfelelő környezetet biztosító oktatásirányítóknak. Köszönöm az angliai tanulmányúton résztvevők ottani aktív közreműködését, az azóta is töretlen lelkesedéssel végzett megoldás-kereső tevékenységüket, valamint az írásban is rendelkezésemre bocsátott anyagaikat. Nem utolsó sorban valamennyien hálásak vagyunk Len Watson professzornak és a British Councilnak, akiknek a kistérségi fejlesztésben fordulópontot jelentő tanulmányút programjának kialakítását, megszervezését és finanszírozását köszönhetjük.

Budapest – Ózd, 2002.

A szerző-szerkesztő

 


Tartalom


 

Felhasznált irodalom

A képzésből a munka világába való átmenet támogatása c. Phare projekt (2002) pályázati anyaga.

Bárdos Géza (2001): Pedellus program. A kísérleti program rövid bemutatása. Kézirat, Ózd. 4 pp.

Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István (2001): Az oktatás és képzés helye a területfejlesztésben. Tér és Társadalom 3-4. 105-124. pp.

Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István (2001): A humán erőforrás-fejlesztés lehetőségei egy kistérségben. Kutatási zárótanulmány. Budapest - Miskolc - Ózd. 28 pp.

Blaháné Tóth Zsuzsanna (é. n.): Együttműködés a közoktatási ellátási körzetekben. Közoktatási vezető szakirányú továbbképzés záródolgozata. 44 pp.

Együtt egymásért. A hátrányos helyzetű fiatalok támogatása c. Phare projekt (2000-2002.) pályázati anyaga és évközi belső beszámolói.

Kovács Ottó (et al. szerk., é. n.): Ózd és környéke. Területi oktatási kiadvány. K. n. 195 pp.

Kovács Ottó (é. n.): A Bükkön túlról is az EU felé. Kézirat. 27 pp.

Malinkó János (é. n.): Ózd és kistérsége közoktatási ellátási társulása. Kézirat. 22 pp.

Molnár Aranka (é. n.): Ifjúsági közösségfejlesztő tananyag. Kézirat. 4 pp.

Partnerség 2000 szakmai konferencia. 2000. Miskolc-Lillafüred. Sz. n., k. n. 74 pp.

A Pedellus programban résztvevő intézmények félévi értékelő beszámolói.

Riz Gábor (é. n.): Ifjúsági közösségfejlesztés az ózdi kistérségben. Kézirat. 1 p.

Social Regeneration in Ózd, Hungary. COMET Programme. A program során készült projekt-terv, csoportos és egyéni beszámolók. 1999/2000. Kéziratok, British Council.

 

Írta és szerkesztette: Bognár Mária

© Országos Közoktatási Intézet, 2002
© Bognár Mária, 2002

ISBN 963 682 500 9

Kiadja az Országos Közoktatási Intézet
Felelős kiadó: Halász Gábor főigazgató

 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.