1. Bevezetés
Az Európai Unió, melyhez Magyarország várhatóan a következő évezred első éveiben csatlakozhat, olyan politikai és gazdasági közösség, amelynek talán egyik legfontosabb jellemzője a gyors fejlődés és az átalakulás. Az európai integráció a nyolcvanas évek közepe óta drámai módon felgyorsult és várhatóan az elkövetkező években is hasonló gyorsasággal halad majd előre. Az a tágabb közösség tehát, amelynek mi is tagjává kívánunk válni, önmaga megalkotásának egyre inkább felgyorsuló folyamatában van. E fejlődés és átalakulás a gazdasági és társadalmi élet minden szektorát érinti, így természetesen az oktatás és képzés világát is. Az Unióhoz való csatlakozásunk komoly kihívások elé állítja a magyar oktatási és képzési rendszert, de ugyanakkor ma még szinte beláthatatlan új fejlődési lehetőségeket is feltár előtte. Az oktatás meghatározó szerepet játszhat nemcsak Magyarország sikeres csatlakozási felkészülésében, de abban is, hogy majdan az Unió teljes jogú tagjaként élni tudjunk a számunka felkínált új lehetőségekkel és a közösség aktív tagjaként mi magunk is alakíthassuk annak fejlődését.
E tanulmány, amely az Integrációs Stratégiai Munkacsoport "Oktatás, képzés, tudomány" munkacsoportjának két éves elemző munkáján alapul, két alapvető kérdés megválaszolását tűzi ki célul. Az egyik az, hogy vajon milyen hatást gyakorolhat a hazai oktatásra Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. A másik kérdés ez: vajon milyen szerepet játszhat az oktatás Magyarország uniós csatlakozásában.1 Célja az, hogy az oktatás és képzés területén segítse egy olyan hosszabb távú nemzeti integrációs stratégia kialakítását, amely e területen is lehetővé teszi a csatlakozással járó előnyök minél teljesebb kihasználását.
Ahhoz, hogy e két kérdést megválaszoljuk három alapvető problémakör elemzésére van szükség. Az első az, vajon milyen helyet foglal el ma és a belátható jövőben az oktatás kérdése az Európai Unión belül. Vajon beszélhetünk-e ezen a területen közös európai politikáról és miben áll az Unió tevékenysége ezen a területen? A második problémakör ahhoz a kérdéshez kapcsolódik, vajon milyen haszonnal és költségekkel járhat a magyar oktatás számára az uniós csatlakozás. Milyen új lehetőségek tárulhatnak fel ezen a területen és milyen költségekkel, milyen új kényszerekkel kell számolnunk? Végül a harmadik problémakör ebben a kérdésben foglalható össze: vajon hogyan áll Magyarország felkészülése az Unióhoz való csatlakozásra az oktatás és a képzés területén. Miben állunk jól és hol merülhetnek fel megoldandó problémák? Vajon milyen lépéseket kell megtenni a zavartalan csatlakozás érdekében? Milyen elemei lehetnek egy sikeres integrációs stratégiának az oktatás és képzés területén?
A tanulmány e három problémakört, a fenti sorrendben elemzi. A következő, 2. fejezete - a terjedelem megszabta korlátok között - általános bevezetést nyújt az Európai unió oktatásügyi szerepének átfogó témájába. A 3. fejezet a csatlakozás költségeit és előnyeit elemzi, más területekhez hasonlóan kísérletet téve egyfajta előny-hátrány mérleg megvonására. A 4. fejezet tárgyalja a hazai felkészülés helyzetét és az integrációs stratégia legfontosabb elemeit. Végül külön részben soroljuk fel azokat a témákat, amelyek további elemzése egy hosszú távú ágazati integrációs stratégia szempontjából különösen indokolt lenne.
A továbbiakban érintett témák részletesebb kifejtése a munkacsoport tagjai és külső szakértők által készített háttérelemzésekben olvasható, e tanulmány ezeknek, illetve ezek vitáinak legfontosabb következtetéseit foglalja össze.2
