Bevezetés
2001 tavaszán kezdődött meg az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában a tantárgyak helyzetét feltáró kutatás. A tizenhat tantárgyi terület vizsgálatának célja annak kiderítése volt, mi történt a tantárgyak tanításában a kilencvenes évek tartalmi szabályozási modernizációs változásai során, milyen fejlesztések szükségesek az egyes tantárgyakban, illetve a magyar tantárgyi rendszerben. Jóllehet, számos tantárgyhoz kötődő fejlesztés indult el az elmúlt évtizedben, ezek nem voltak annyira általános, minden iskolára érvényes jellegűek, mint a tantervi szabályozás. A tantárgyak helyzetét feltáró obszerváció célja, hogy áttekintse, értékelje, elemezze a közelmúlt és a jelen problémáit, illetve javaslatokat adjon a tantárgyak fejlesztési irányait illetően a szakmai körök és az oktatáspolitika számára. Ez a kutatás olyan háttértudást nyújthat, amely a folyamatos reflexió okán hasznosítható a tartalmi fejlesztési folyamatokban. 2002-ben az általános iskolákban, 2003-ban a középiskolákban végeztük el a felmérést.
A kérdőíves vizsgálat hangsúlyos elemei mindkét évben: a tankönyvek, taneszközök, módszertani kérdések, IKT, továbbképzések, alkalmazható tudás, értékelés. A középiskolai mérésben ezeken kívül a kereszttantervi vonatkozásokat is vizsgáltuk. A kérdőívek két részből álltak: egy közös, minden tantárgy esetében azonos (kivétel az osztályfőnöki) és egy tantárgyspecifikus részből, melyben azokat a kérdéseket tettük fel, amelyek csak az adott tantárgyra vonatkoznak.1 Képet akartunk alkotni arról, miként látják a tanárok a tanítás jelenlegi helyzetét, mi az, ami leginkább segítheti a munkájukat, milyen problémákkal küzdenek, min változtatnának.
A 2002-es felmérés legfőbb tanulságai2:
- Meg kell szüntetni a tantervi szabályozások ellentmondásait.
- Szemléletváltásra van szükség a tantárgyak tanításában.
- A tantárgyak fejlesztése, modernizálása elkerülhetetlen.
- A módszertani kultúra fejlesztésére jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni, nemcsak a továbbképzéseken, hanem a tanárképzésben is.
- Meg kell oldani az eszközigényes tantárgyak helyzetének javítását.
Arra törekedtünk, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek, ezért 2003-ban, a középiskolai kutatásban a kérdőívek struktúrája sokban megegyezett, illetve azonos maradt az általános iskolában alkalmazottal. Természetesen némileg változott is a kérdőív. Ezt egyrészt az tette szükségessé, hogy más a korosztály, másrészt beépítettük az általános iskolai felmérés tanulságait is a középiskolai kérdőívekbe. Ebben a kutatásban nem szerepelt már a természetismeret és az életvitel-technika tantárgy,3 és – mint már utaltunk rá – nagyobb hangsúlyt kaptak az interdiszciplináris vonatkozások.
Jelen dolgozatunk a középiskolai mérés közös kérdései révén gyűjtött adatokat elemzi. Szerkezetében – néhány tartalmilag indokolható átrendezés kivételével – követi a kérdőív felépítését.
