<

Az egyes európai országok oktatási rendszerei történelmi képződmények, így bármennyire is vonzóak számunkra, az egyes megoldások hazai alkalmazása az eltérő gyökerek miatt nem biztos, hogy a várt eredményt hozná. Tanulni azonban lehet mind a sikerekből, mind a kudarcokból. Fontos, hogy amikor pl. PISA-vizsgálatok eredményeit vizsgáljuk, ne csak az egyes országok gazdagsága, hanem a sikerhez vezető tudatos törekvések ismeretében alakítsuk ki véleményünket.
A sorozat egyes cikkeinek megírására igyekszünk olyan szerzőket felkérni, akiknek az adott ország iskoláival kapcsalatban személyes élményeik vannak.


Tartalom

  • Milyen ma a finn iskolarendszer? • (Mihály Ildikó)
    A PISA 2003 tapasztalatai mindenképpen azt mutatják: a finn oktatás helyes utat választott, azóta is jó irányban fejlődik. Az oktatási reform-tevékenységet azonban még mindig nem kívánják leállítani; 2006-ban a közoktatás minden szintjén oly módon alakítják át a curriculumot, hogy a tankötelezettség időszakára vonatkozóan tovább növelik az anyanyelvi és a matematikai óraszámokat, és újabb programokkal erősítik a tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógusok továbbképzését is.
  • Svédországi iskolalátogatások tapasztalatai – Arion tanulmányút • (Békési Kálmán)
    Az óra- és iskolalátogatások tapasztalata, hogy a tanár-diák partneri viszony, a kooperatív viszony, a diákok involválódása a tanulásba olyan légkör kialakulását segíti elő, ahol a tanuló minden eddigi tetejében jól is érzi magát. S ha magát a tanulást, erőfeszítést, az elkerülhetetlen kudarcokat nem is szereti meg, felelősségteljes, tudatos tanuló válik belőle...
  • Milyen ma a francia iskolarendszer? • (Mihály Ildikó)
    A mai francia oktatási rendszer legjellemzőbb vonásai nemzetközi szakértők szerint a következők: intézményei többnyire állami fenntartásúak (csak 15 %-t képviselnek a nem állami, tehát egyházi illetve magániskolák), de strukturális különbség egyáltalán nincs közöttük; a rendszer erősen centralizált; dualisztikus; hierarchikus; az oktatás nagymértékben verbális jellegű; hangsúlyozottan intellektuális; vizsgaközpontú; nagy jelentőséget tulajdonít az érdemjegyeknek, és versengésre késztető.
  • ISCED – Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere • Összeállította: Forgács András
    Az európai oktatási rendszerek egységes szemléletéhez hasznos ismerni az ISCED-rendszert, ami az egyes országok iskolarendszereinek összehasonlíthatóságát teszi lehetővé. Ehhez Forgács András 2001-ben írott cikkének némileg frissített változatát használtuk fel.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.