<

Módszertani stratégiák az iskolarendszerű felnőttoktatásban 1.

„Az oktatásnak olyannak kell lenni, hogy a felkínáltakat mint értékes ajándékokat és nem mint nehéz kötelességet fogadják be.”
(Albert Einstein, 1952)

„Egy turista fölkeres egy nagyvárost, lát ott kőműveseket, akik egy templomot építenek. Látja, hogy ez a templom igen nagy. Kíváncsian odamegy az egyik kőműveshez, és megkérdi, mit csinál. A kőműves, anélkül, hogy felnézne, morogva feleli: – Láthatja, hogy téglát rakok. A turista nézte egy ideig, figyelve, hogy helyezi el a kőműves a maltert rétegesen, és hogyan rak le gondosan minden téglát, hogy biztosan egyenes és szabályos legyen. Egyiket a másik után rakta, csaknem gépiesen. Ritkán nézett fel, sohasem mosolygott.

A turista körbejárta az épületet és találkozott egy másik kőművessel. Látta, hogy ugyanazt az eljárást követi mint az első. Kivéve azt, hogy munka közben halkan énekelt. – Mit csinál? – kérdezte a turista a második kőművest. Azt gondolta, tudja, mit fog hallani, de azért megkérdezte.

– Egy katedrálist építek – mondta büszkén a második kőműves, és mosoly jelent meg napbarnított arcán. – Katedrálist építek.”

Jerold W. Apps: A felnőttek tanításának mestersége
(ford.: Maróti Andor)
Andragógiai szöveggyűjtemény II. Szerk.: Maróti Andor
(Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997)

Alkotószerkesztő:
Mayer József

Szekesztő:
Singer Péter

Lektorok:
Dr. Kerülő Judit
Dr. Schüttler Tamás


Tartalom


 

Csala Istvánné (Dr. Ranschburg Ágnes) (1947)

Tanár; 1979- a Kék Iskola történelemtanára. 1986- a FPI szaktanácsadója, 1994- értékelési szaktanácsadója; 1996- az OKI Alapműveltségi Vizsgaközpont történelem és társadalomismeret vizsgatárgyi szakértője; a történelemtanítás pedagógiai értékelésével foglalkozik.

Csoma Gyula (1932)

Pedagógus; egyetemi tanársegéd, nevelőintézeti, majd gimnáziumi tanár, országos szakfelügyelő (pszichológia, logika), 1990- az OKI általános főigazgató-helyettese, a Közoktatási Szolgáltató Iroda vezetője, a Fejlesztési Központ igazgatója, a felnőttképzési csoport vezetője, 1999- tudományos munkatárs; óraadóként dolgozók gimnáziumában, meghívott előadóként egyetemen tanít, 1974- a távoktatás elméletének hazai kidolgozója. Vezető szerepe van a többcélú művelődési-nevelési intézmények kifejlesztését célzó pedagógiai mozgalomban (ÁMK). Az MTA Pedagógiai Bizottság. andragógiai albizottságának tagja.

Dr. Felkai László (1920)

Pedagógus, neveléstörténész; 1973-83 az ELTE docenseként művelődéstörténetet és a felnőttoktatás módszertanát oktatta, a Módszertani és Továbbképző Intézet osztályvezetője, 1983- nyugdíjas. Kutatási területe a magyar neveléstörténet 1848-1918, több mint száz publikációja jelent meg; a neveléstudomány kandidátusa (1973), doktora (1994); Scheiber Sándor-díj (1999).

Harangi László (1929)

Művelődéskutató; 1957-86 a Népművelési Intézet munkatársa, 1986-92 az OKK Művelődéskutató Intézet, 1992-94 a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa, 1994- nyugdíjas; kutatási területe: művelődésszociológia, összehasonlító felnőttoktatás, japanisztika; tanulmányai jelentek meg a hazai egyesületi életről, a skandináv népfőiskolákról, a magyar-japán kulturális kapcsolatok történetéről, a tv közművelődési szerepéről, a magyar és amerikai szabadidős intézményekről; az MTA felnőttnevelési albizottságának tagja; a Magyar Népfőiskolai Társaság nemzetközi bizottságának elnöke; a Magyar Pedagógiai Társaság felnőttnevelési szakosztályának elnöke.

Lada László (1946)

Az OKI FKK tudományos munkatársa; az MTA Pedagógiai Bizottság Andragógiai Albizottsága titkára.

Dr. Loránd Ferenc (1930)

Pedagógus; 1954-57 az Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője, 1957-61 1964-81 a Kertész u. Dolgozók Önálló Általános Iskolájának igazgatója, megszervezi az iskolát időben elvégezni nem tudó fiatalok különleges tagozatát; 1981- az OPI tudományos főmunkatársa, nevelés- és iskolaelméleti kutatások, 1993-97 a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén egyetemi docens; a tanulóiskola alternatívája, a sokoldalú tevékenységrendszerű nevelőiskola-modellek egyik kidolgozója; egy 12 évfolyamos egységes iskolamodell-fejlesztés irányítója; továbbképzéseket és szakmai táborozásokat szervez (Megújuló Iskola Mozgalom, Balatoni Beszélgetések); több helyi fejlesztő programot kidolgozó iskola szaktanácsadója; az Iskola az Esélyegyenlőségért Egyesület elnöke 1996- az Országos Köznevelési Tanács tagja. A neveléstudomány kandidátusa (1981).

Magyar (Józsefné Appel) Edit (1921)

Tanár; német-matematika-fizika-pedagógia szakos középiskolai tanár, pszichológus; általános és szakközépiskolákban tanít; alapítója és igazgatója az Újpesti Munkástovábbképző Központnak (1950-1972.); külső munkatárs a Külkereskedelmi Főiskolán; kutatási területe a didaktika-metodika, menedzserképzés, kommunikáció, felnőttoktatás; az MTA Pedagógiai Bizottság. andragógiai albizottságának tagja.

Mayer József (1956)

Magyar-történelem-levéltár szakos tanár, 1988-1997 között a budapesti Szabó Ervin Gimnázium igazgatója, 1997-1999 az OKSZI felnőttoktatási szakértője, 2000-től az OKI Felnőttoktatási Központjának igazgatója.

Sáska Géza (1947)

Pedagógus, oktatáskutató. 1975-89 az OPI munkatársa, 1989-95 az Oktatáskutató Intézetben dolgozik, Az ELTE BTK-n oktatásszociológiát és oktatáspolitológiát tanít. 1990-94 a Fővárosi Közgyűlés tagja (Fidesz), az oktatási bizottság elnöke. A neveléstudomány kandidátusa (1992). Budapestért Díj (1999).

 

© Országos Közoktatási Intézet, 2002
© Mayer József, Dr. Felkai László, Sáska Géza, Csoma Gyula, Lada László, Csala Istvánné dr. Ranschburg Ágnes, Magyar Edit, Harangi László, Lóránd Ferenc, 2002

ISBN 963 682 501 7

Kiadja az Országos Közoktatási Intézet
Felelős kiadó: Halász Gábor főigazgató

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.