Bevezetés

Néhány szó az iskolarendszerű felnőttoktatás tanterv- és tananyagfejlesztéséről és a módszertani kötetek céljairól

A kerettantervek bevezetése indította el az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatás rendszer szintű fejlesztését. A cél az volt, hogy a tantárgyi struktúra korszerűsítése és a tantárgyi tartalmak frissítése kapcsán kínált lehetőségeket felhasználva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez lehessen igazítani a közoktatás e fontos szektorát. Tudjuk, hogy a tudás társadalmi méretekben ritkán oszlik el optimálisan. A képzetlenség – különösen tömegeket érintő módon – súlyos társadalmi feszültségek és egyéni hátrányok forrásává válik. Az iskolarendszerű felnőttoktatásnak e probléma megoldásában és kezelésben kell szerepet vállalnia.

Mivel a tantervek bevezetését nem előzte meg a szokásos és elvárható – módszertani szempontból mindenképpen kívánatos – tesztelés, „kipróbálás”, ezért úgy gondoltuk, hogy a tantervi programok alkalmazásának nem könnyű intézményi szintű folyamatát egy kötetsorozat kézbe adásával segítjük.

A fejlesztés során figyelembe vettük azokat az elveket és értékeket, amelyek az „európaiságot” jelentik. Reményeink szerint ezek az egyes tantárgyak szintjén válnak realizálhatóvá. Így a tantervi struktúra (és a tantárgyi tartalmak) módosításánál a hangsúlyt az alábbiakra helyeztük:

• A tananyagszervezés során igyekeztünk előtérbe helyezni az európai kultúra és civilizáció minél teljesebb körű megismerhetőségét,
• ehhez az idegen nyelv(ek) programba iktatásával akarunk közvetlen segítséget és lehetőséget nyújtani,
• modernizáltuk (a hagyományok figyelembevételével) a történelem, a társadalomismeret és földrajz tantárgyak programját, amely során az európai történelem, az Európában megszületett eszmék és a legjelentősebb tudományos eredmények fontosságát kívántuk hangsúlyozni mind a múlt, mind pedig a jelen szempontjából, s végül
• prioritásként kezeltük mind az alap-, mind pedig a középfokú felnőttoktatás esetében azt, hogy itt sok esetben olyan intézményekről van szó, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a hátrányos helyzetű, sok esetben a roma etnikumhoz tartozók képzésében, ezért az egyes tantárgyi programokban felhívjuk a figyelmet az interkulturális oktatás lehetőségének és szempontjainak alkalamzásra.

E kötetek elsősorban a tanórai munkához igyekeznek közvetlen segítséget nyújtani, de reményeink szerint többet adva annál, mint módszerek és tanári praktikák együttese.Van néhány olyan terület, ahol a lezajlott változások és átalakulások olyan mértékűek, hogy azokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mindennapok oktatásban.

Így

1. kulcsfontosságú folyamatnak tekinthetjük, hogy megváltozott a tudás-átadás színtere. Számos olyan információforrás áll már a tanuló felnőttek rendelkezésére, amelyek mennyisége és minősége az iskolai tudás mennyiségét sokszorosan meghaladja. Ez azzal jár(hat), hogy a tanulás és tanítás módszerei gazdagodhatnak, élvezetesebbé válhatnak, és ami talán a legfontosabb, hogy a felnőttkori tanulás motivációs szempontjaiból is mindennek különös jelentősége lehet. A kívülről hozott tudás olyan elem, amelyet az iskolai munkában nem lehet figyelmen kívül hagyni.
2. Másrészt a tantervek készítése során is egyértelművé vált, hogy a releváns tudás elemei, összetevői gyorsan változnak. Bár nehéz tantervi szinten megmondani azt, hogy az adott tudásegyüttesnek melyek lesznek a maradandó, illetve elavuló elemei, törekvéseink ezért azt célozták, hogy a tanuló felnőtt elfogadja a tanulás szükségességének (és egyúttal hasznosságának) gondolatát, valamint azt, hogy ez a tevékenység élethosszig végigkísérje.

Végül nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az ismeretek és az átadandó tartalmak kiválasztása mindig vitára adott és adhat okot. A felnőttek oktatása során alkalmazott speciális munkaformák azonban ezt a nagyon fontos problémát részben kezelhetővé teszik, viszont éppen ezek a formák okozzák a közvetlen pedagógiai hatások (gondolkodás és tanulási képességek fejlesztése) érvényesíthetőségének nehézségeit. Az egyes tantárgyakra vonatkozó kötetekben mindezekre is igyekszünk majd kitérni.

A szaktárgyi tanulmányok második része a helyzet adta korlátok figyelembevételével igyekszik bemutatni a kerettantervekhez készülő tankönyveket is. Ezekről a készülő kiadványokról korábban már regionális tájékoztatókon hírt adtunk, most igyekszünk újabb információkkal szolgálni.

A programfejlesztés egésze (tantervek és taneszközök) reményeink szerint az alapelveket tekintve beleilleszkedik az élethosszig tartó tanulás cél- és feladatrendszerébe:

• A felnőttek oktatásának, iskoláztatásának célja az iskolarendszerű felnőttoktatás keretei között az esélyegyenlőség biztosítása,
• az egyéni adottságok és képességek minél szélesebb körű fejlesztésével.

A módszertani kötetekre építve igyekszünk közvetlenül is eljutni az iskolákhoz és az iskolában tanító pedagógusokhoz. A 2002 /2003. évi tanév során regionális továbbképzéseket szervezünk, ahol a tantervi és tantárgyi szakértőkkel mód és lehetőség nyílik a közvetlen szakmai kommunikációra.

Mayer József
Budapest, 2002. június 2.
Országos Közoktatási Intézet
Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ