wadmin | 2009. jún. 17.

A tervezéstől a kivitelezésig 12.

Erkölcsi esettanulmányok – egy foglalkozás tükrében

(Pedagógiai napló – készítette Szántó Judit)

Cél : a könyv szövegeinek kipróbálása a jövő évi bevezetés előtt. Vegyes összetételű diákcsoport, diákönkormányzati tábor 1–4. évfolyamos tanulók.

Módszer: könyvből általam kiválasztott szövegek: kifénymásolva 4-5 fős csoportokban megkapnak egy-egy szöveget, 40 perc idejük van arra, hogy a szövegeket a csoporton belül megvitassák. 1 csoport – 1 szöveg.

Ezúton összegyűlik a 30 ember, és egy csoport ismerteti a saját témáját. Elmondja, miről beszélgettek, milyen kérdések merültek fel; miről volt vita, miben értettek egyet. Ezekből a bemutatásokból kell kiderülnie, hogy a szövegeket a gyerekek elég életszerűnek tartották-e, bele tudták-e önállóan képzelni magukat a megadott szituációba. Ezután az egész (30 fő) csoport hozzászól, kérdez, véleményt nyilvánít…

Óraterv

  1. Játékszabályok ismerete
  2. Szövegek kiosztása
  3. Csoport-munka
  4. Teljes közösség megbeszélése
  5. Meta megbeszélés – működik-e, el tudnak-e képzelni egy ilyen tantárgyat, stb.

A foglalkozás során két szöveg került a gyerekek kezébe:
Egyik a szerelem témában; a 17 éves gimnazista lány és török fiú kapcsolatáról, másik a hazaszeretetről az Aradi vértanúk felsorolásáról szóló.

A csoportmunka teljesen jól működött, a gyerekek végigbeszélgették a megkapott időt. A gyülekezés után először a szerelemről szóló szöveg illetve vita került megbeszélésre.

A gyerekek két értéket állítottak szembe egymással:
Szerelem – Biztonság

Ami meglepő, hogy teljes egyöntetűséggel a Biztonság mellett voksoltak. Még csak meg sem lehetett ingatni őket, semmilyen romantikára, őszinte érzelemre stb. nem voltak fogékonyak. „Mi már mások vagyunk” mondta az egyikük. Képtelenek voltak elhinni, hogy egy igazi szerelemről, komoly kapcsolatról lehet szó, de ha mégis, akkor sem áldoznák fel a biztonságot, nem kockáztatnának.

A szöveg másik értelmezési szintje, hogy problémát jelentene-e Magyarországon egy török fiúval élni, egyáltalán a másság elfogadása elsikkadt ez esetben az előző; biztonság-romantika értékválasztás mellett.

A hazaszeretet téma megbeszélése ugyanakkor rávilágított, hogy nem általában érzéketlenek a problémakörre, hiszen a hazaszeretet, mint erkölcsi probléma azonnal elcsúszott a „kinek a hazája” kérdésbe. Mivel ez számomra éppen az előző „kudarc” miatt izgalmasabbnak ígérkezett, hagytam, hogy inkább erről beszéljenek.

Bebizonyosodott az előítéletes gondolkodás azon sajátossága, hogy a környezetünkben élő pozitív ellenpélda nem cáfolja, sőt – kivétel erősíti a szabályt – megerősíti az előítéleteket. A gyerekek olyan logika szerint gondolkodnak, egy cigány az, aki megfelel annak az előítéletes sémának, ami erről a fejekben található. Akire ez a séma nem illik rá, az nem ellenpélda, hanem egyszerűen nem cigány. Még akkor sem tekinti a közösség annak, ha az illető vállalja a saját kultúrájának bemutatását.

Érdekes megfogalmazás volt a következő:
„Tanárnő, én sem szeretem a cigányokat. A Feri, az más, őt ismerem. De ha nem ismerném, akkor őt sem szeretném.” Ebből következhetne, az ismerjük meg jobban egymást – amire a „Mindenki más” fejezet tesz is kísérletet. Mindenesetre biztosan nem könnyű, én igyekszem minden alkalommal, amikor Mi és Ők megfogalmazás előkerül, kinyilvánítani, hogy akkor az Ők közé tartozom.

Ez a téma felveti annak a szükségességét, hogy a másság és különösen a cigány kérdés ügyében nagyon jól kidolgozott próba – minta beszélgetések álljanak azok rendelkezésére, akik ezt a könyvet választják.

Fel kéne tárni – azaz sémákat kellene készíteni, amivel az előítéletes logika sarokba szorítható.

Ilyenekre gondolok például:
Te fehér bőrű vagy, hosszú hajú kislány, mindig ellógsz a történelem dolgozatokról. Mégsem jut eszembe, hogy a magyar lányok, de legalább is a hosszú hajúak lógósak.
Vagy, miért felelős X más emberek bűneiért, miért köteles ő duplán, triplán teljesíteni ahhoz, hogy elhiggyék róla, hogy ő nem „olyan”

Azaz nagyon fel kéne készülni a rasszizmus elleni vitára, mert ezt vállalnia kell annak, aki társadalomismeretet vagy etikát tanít középiskolában. Különösen nem elit iskolákban, bár talán már ott sem szalonképtelen a rasszizmus.

Tanulságok

A szövegeket a gyerekek elfogadták, tudtak velük dolgozni önállóan is. Időnként egy-egy szituáció kapcsán információ hiányra hivatkoztak. Jónak tartanám az ilyen „megbeszélős” etika órákat, de nem hisznek benne, hogy sikerül ezzel áttörni a hagyományos iskolák hagyományos közlésre épülő kereteit.
Nagyon tanárfüggőnek tartják a tárgyat. (Az is.)

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.