A tervezéstől a kivitelezésig 9.

Emberismeret-etika órák 17 éves diákokkal

(Munkaterv és tanítási tapasztalatok – készítette Németh Béláné)

Helyszín: Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium
Résztvevők: Egy 10. osztályos csoport (18 fő: 15 leány + 3 fiú)

17 évesek, mert 0. évfolyamon vettek részt,
AJTP (Arany János Tehetséggondozó Program),
valamennyi diák kis településről jött – kollégista,
osztályfőnökük vagyok.

Időkeret: heti 1 óra (olykor 2 heti foglalkozás összevonva – főleg filmvetítések alkalmával)
Tankönyv: Legyetek jók, ha tudtok¹ (szöveggyűjtemény magyarázatokkal bővítve)

1. óra

• A program illetve tantárgy bemutatása
• Ismerkedés az emberismeret és etika fogalmával (elképzelésük szerint: biológiából, történelemből, irodalomból szerzett tapasztalatokra támaszkodnak, illetve „illemtani” fogalmakat hoznak elő – visszaköszön az osztályfőnöki órák anyaga).
• A gondolatmenetet a tankönyv bevezetése alapján irányítom.
• A cím és gondolatmenet felkelti érdeklődésüket.
• Megtanuljuk a címadó dalt olaszul (a csoport nagyobbik része olaszos), és értelmezzük.
• Kérik, hogy nézzük meg közösen a címadó filmet.

Voi cercando qua, voi cercando lá
Ma quando la morte ti coglierá
Che ti resterá delle tue voglie,
Vanitá di vanitá.

Sei felice, sei nei piaceri tuoi
Godendo solo d’argento e d’oro
La fine, che ti resterá
Vanitá di vanitá.

Voi cercando qua, voi cercando lá
Seguendo sempre felicitá
Ser’allegro e senz’affanni
Vanitá di vanitá.

Sono quardi allo specchio
Tutto volto sereno,
Non immagi mi certo
Questo giorno sará della tuo vanitá

Tutto vanitá, solo vanitá
Vivente con gioia semplicitá
State buoni se potete
Tutto resto é vanitá.

Tutto vanitá, solo vanitá
Lodate Signore con umiltá
A Lui date tutto l’amore
Nulla piu ti mancherá.

2-3. óra (összevont) +1 óra!

„Legyetek jól, ha tudtok!” – videó + beszélgetés
A filmet egyben nézzük meg, s mivel utána alig néhány perc marad a megbeszélésre, kérik, hogy még egy órát szánjunk rá. Ez a beszélgetés nagyon szerteágazó, színes és valóban a dolgok sűrűjébe visz bennünket. Megpróbáljuk elemezni a filmben lévő etikai helyzeteket, elsősorban a

• társadalom elitjének képmutató erkölcse és
• a társadalom perifériájára szorult emberek külön „törvénye” a fő téma.

A diákok igazságérzete fejlett.
Probléma-érzékenyek, de gondolkodásuk gyakran sematikus. Úgy érzem, sikerült kedvet csinálni a tantárgyhoz.

5-6. óra

I. fejezet – embertan: az ember és állat közötti különbségek – ismerkedés a tankönyv szövegeivel.

A három szöveget (részlet Az öreg halász és a tenger illetve az Ábel a rengetegben című regényekből, és Nagy Lajos: Farkas és bárány című novellája) otthon elolvasták.
A beszélgetés a tankönyvi kérdések nyomán haladt.
Az etikai szempontú megközelítés merőben új volt számunkra, rendkívül fontosnak tűnt, hogy a szövegek után végül is megtalálják azt az értelmezést, amelyhez az én irányításommal eljutottunk. Ez megerősítést jelentett számukra.

7. óra

KÜLÖN KIDOLGOZVA!

+ 8. óra

Tapasztalat: két órát vett igénybe, így mindent megcsináltunk.
Úgy érzékelem. A témát megértették, az órák elérték céljukat.
Hiány: a megértett dolgok nem rögzültek, elmélyülésükre új módszert kell kitalálni.

9. óra

Az ember és állat közötti hasonlóságok és különbségek elméleti elmélyítése – eszköz – lásd a mellékelt lapokat

A 18 tanuló számához igazodva 9 párba sűrítettem az ember-állat hasonlóságát-különbségét.
Óra elején frontális kérdésekkel átismételtük korábbi fő megállapításainkat, utána húztak a lapokból

1. játék:

„Keresd a párod!”
(Véletlenszerűen, valaki felolvasta a saját lapját – a párja minden esetben felismerte)

2. játék:

Utána logikus sorrendbe raktuk az információkat s bluetack-kel felragasztottuk a táblára.
A lapok még órákig szerepeltek az órán.

3. játék:

Ki-ki kiválasztotta a magáét, s újra egész órán a táblán szemlélhették őket.

4. játék:

Mindenki fejből említett egyet (lehetőleg nem a magáét, s utána ragasztottuk ki).

5. játék:

Keresd a hiányzót! (Csak az egyik szerepelt a táblán, fejből mondták a párját.)

6. játék:

Egyre több hely üres, a hiányzókat ők pótolják.

7. játék:

Kinek-kinek a hátára tűzök egyet, s a többiekét nézve kitalálja melyik az övé, s párokba rendeződnek.

A végére megtanulják őket!

1. LAP:

• programja zárt: helyhez, időhöz kötött;
• biológiailag determinált

2. LAP:

• programja nyitott: nincs helyhez, időhöz kötve, meghatározottsága korlátain próbál átlépni

3. LAP:

• cselekedeteit elsősorban ösztönei irányítják, finomabb programjait az ember alakította ki benne

4. LAP:

• ösztönei, érzelemi és akarata irányítják cselekedeteit

5. LAP:

• nyelve alkalmas arra, hogy társaival megértesse magát
• kommunikációja pontos

6. LAP:

• nyelve igen bonyolult és sokféle; a nyelv segítségével rögzített gondolatokat, tudást átadja utódainak; kommunikációja félreérthető

7. LAP:

• környezetét azért figyeli, hogy MI MIRE JÓ?
• cselekedetei erkölcsileg nem minősíthetők

8. LAP:

• környezetét azért is figyeli, hogy MI EZ? HONNAN VAN, MIÉRT VAN?
• erkölcsi lény

9. LAP:

• környezetét csak ösztönösen alakítja;
• „társadalma” célszerű

10. LAP:

• környezetét tudatosan alakítja; képes művészetet teremteni
• társadalma bonyolult

11. LAP:

• képes elvont gondolkodásra; tud a múltról, jelenről és jövőről

12. LAP:

• a jelenben él, keveset tud a múltról és a jövőről

13. LAP:

• nem érdekli, mi lesz halála után
• elsősorban testi lét jellemzi

14. LAP:

• eltemeti halottait; rendszeresen megemlékezik róluk; test + lélek (szellem)

15. LAP:

• önmagáról csekély tudása van
• az önfenntartás és fajfenntartás ösztöne mindig érvényesül nála

16. LAP:

• van éntudata (öntudata)
• önmagát is képes vizsgálni

17. LAP:

• a föld legfejlettebb élőlénye, a természet ura
• felelős önmagáért és a világért

18. LAP:

• képes önmagát, társait és a világot ELPUSZTÍTANI

10. óra: önismeret – pozitív énkép

• Mindenkiről mindenkinek kell írni – körbejáró lapokon – egy pozitív megállapítást. Végül kihez-kihez visszajut a saját lapja (először csak a nevét írja rá a lap aljára; a megállapításokat fent kezdik írni, behajtják, s úgy adják tovább)
• A megbeszélés szempontjai:
  1. Elfogadod-e az írottakat?
  2. Hány azonos, vagy nagyon hasonló gondolat van közte?
  3. Hány olyan van, ami számodra is meglepetés?
  4. Miért nem lehet negatív énképet íratni?
  (A játékban én is részt vettem – nagyon izgalmas, megerősítő jellegű volt.)
• Cél: iparkodjunk mindig megfelelni a pozitív énképünknek!
  (Mivel a tanulók rendszeresen részt vesznek önismereti órákon, ezt a témát nem folytattuk tovább.)

11–16. óra: „A legnagyobb a szeretet!”

• Az új fejezetet közkívánatra dolgozzuk fel.
• Elsősorban a barátság – szeretet – szerelem témakörben érdekli őket.
• A tankönyv szövegein kívül a feldolgozásban felhasználtam:
  Varga Péter: Spiehozni című, nemrég megjelent könyvét
  (fiataloknak szerelemről, szexről, családról.)

Nagyobb érdeklődést kiváltó beszédtémák:

• Milyen az ideálod?
• Lehet-e barátság fiú és lány között?
• Meddig tarthat a magas hőfokú szerelem? Illetve hogyan menthető át szeretetbe?
• Barát az, aki nem mond feletted ítéletet?
• Meddig fogadhatod el a másik „másságát”? És a hibáit?
• Hol kezdődik a szerelem? Miért jó a fokozatosság?
• Milyen családot szeretnél? (Mennyi benne a minta, illetve a tagadás?)

Az órák többé-kevésbé intim beszélgetésekből álltak, általában mindenki szóhoz jutott. (A szexualitás nyers és kényes területeit finoman, érintőlegesen tárgyaltuk.) Végig éreztem az őszinteséget.

Meglepett, hogy mennyire érdekli őket a téma „elméleti” oldala: a szerelem összetevőit Gyökössy Endre gondolatmenetét követve tárgyaltuk. Feladatul kapták kedves szerelmes versük bemutatását (néhányan inkább dalt választottak – ezek igénytelen „nyálas” alkotások voltak).
A tankönyvi szövegek közül az idézetek illetve a lírai hangulatú dolgok ragadták meg őket.

A példakép témához a Bada tanár úr című visszaemlékezést dolgoztuk fel bevezetésként.

17–18. óra: Kapcsolatok

Aktualitás adta ezen órák témáját: egyik tagunknak az iskolaújságban (TÓTÁGAS) megjelent cikke: „A farkas órája”.
A cikket mindenki ismerte, de a hatás kedvéért órán is bemutattuk.

• Két probléma megvitatásához szolgált kiindulópontul:
  1. Felnőtté váló gyermek és szülő viszonya
  2. Debrecenhez (életünk új színteréhez) fűződő ambivalens érzések
• Ám leginkább egy tipikus magatartásformát jártuk körbe:
  „Ha nekem fáj, hadd fájjon neki is!” – miért bántjuk meg azokat, akiket legjobban szeretünk?
• Hogyan viszonyuljunk az elnézést/bocsánatot kéréshez?
• Mit szólunk ahhoz a kijelentéshez, hogy : „Megbocsátok, de nem felejtek…”
• Tudunk-e szándékoltan felejteni?
• Tüskéink
• Illúzióink, csalódásaink.

A téma átvezetett bennünket újabb kiválasztott fejezetünkhöz.
„Az igazság szabaddá tesz!”

Ennek megkezdése előtt közösen megnéztük a „Zorba, a görög” című filmet.
(dupla óra – 19–20. óra)

Jelenleg e témakörben dolgozunk.