A tervezéstől a kivitelezésig 3.

Emberismeret-etika a filozófia tantárgy keretei között, 12. osztályban

(Pedagógiai napló – készítette Csaba Attila)

A fizika fakultációs osztály csak 18 fős. Minden kérdésre nyitottak, szenvedélyes vitatkozók. Az osztályban két kislány mélyen vallásos, akik – szerencsére – markánsan képviselik álláspontjukat. A fiúk bántó szándék nélkül keményen kritizálnak. Vitáinkban a visszahúzódó, csöndesebb diákok is részt vettek.

Beszélgetéseink apropója mindig egy olvasmány, melyet vagy szabadon, vagy a Tiszóczi Tamás és Trencsényi Borbála által összeállított szöveggyűjteményből választottam. Témaköreink kapcsolódnak Kamarás István tankönyvének témaköreihez és a gyerekek által ismert filozófusok etikájához.

1. Beszélgessünk az erkölcsről!
(Nyári olvasmány: Thomas Mann: A kiválasztott)

Felháborított benneteket a fejedelmi testvérpár, vagy Gregoriosz bűne?

• nem!
• a kor prüdériája miatt nem tudhatták, hogy amit tesznek az „beteg”, perverz dolog
• azt tették, ami jól esett nekik, persze ami „jó” az általában „bűn”
• igazán szerették egymást!
• az első emberpárhoz hasonlóan ártatlanok voltak!

• igen!
• a középkorban azt biztosan lehetett tudni, hogy a testiség bűn
• a törvény nem ismerete nem mentesít a törvény előtt sem!
• ma is kellemetlen volna ilyen „családból” származni, a megszületett gyermek ellen vétkeztek!
• bizonyos dolgokról érzi az ember, hogy természetellenes

A bűn levezekelhető?

• az egyház szerint igen, mert a vezeklés, bűnbocsánat és az irgalom számára egyfajta üzlet
• vannak jóvátehetetlen bűnök
• a szerző az egyházat gúnyolja ki: milyen kegyes és megbocsátó önmagával szemben…
• igen, Gregoriosz igazán jó pápa lett: az „oldást” hangsúlyozta a „kötéssel szemben”
• Gregoriosz pápaként követte el igazi bűneit, az egyház képmutatását erősítette
• az ima az egyház, a börtön az állam által kiszabott vezeklés, szerintem egyik sem hatékony
• van, aki a börtönben tért meg

Mit nevezünk általában erkölcsnek?

• szabályok betartása, elvárásoknak megfelelő viselkedés, bűnök elkerülése, Tízparancsolat
• félelem Isten haragjától, az emberek megvetésétől, a törvény szankcióitól

Az erkölcs fogalmában tehát benne van a félelem?

• bizonyos emberek esetében szükség van a visszatartó erőre
• nem erkölcsösség, ha félelemből nem követek el bűnt
• az erkölcsösség valami önkéntes, nem félelmünkben, vagy jutalom reményében cselekszünk jót
• ésszel kell jót cselekedni, Gregoriosz vezeklése tökéletesen értelmetlen volt
• mások önzetlen segítése, ami igazán erkölcsös

Talán a legfontosabb, hogy (ésszerű, vagy indulatokból fakadó) cselekedeteink milyen hatással vannak más emberekre. Machiavelli írja, hogy az ember alapvetően önző, s csak a törvényektől (hatalomtól) való félelem képes megjavítani, Spinoza szerint az ember tehetetlen az indulatai mérséklésében, ha azok elragadják – ez sajnos szolgaság…

• nem az a kérdés, hogy szívvel, vagy ésszel cselekszünk, hanem, hogy mi cselekedeteink eredménye

A racionalista szerint, azt nevezzük jónak, vagy rossznak, ami létünk fennmaradásának használ, vagy árt.

• biztos van benne valami, de az erkölcs nem teljesen racionális dolog…

Mi az etika?

• ugyanaz, mint az erkölcs, Arisztotelész írt először önálló etikai művet
• szinonimák
• az erkölcs a gyakorlat, az etika az erkölcs filozófiai vizsgálata
• az etika vizsgálja az erkölcsi felfogásokat…

Az etika a filozófia diszcipínája is. Az antik felfogás szerint „praktikus” tudomány. Aki erkölcsös bizonyos értékrend szerint cselekszik. Az etika Szókratész óta vizsgálja jó, vagy rossz cselekedeteinket. Szerinte akkor cselekedhetünk igazán erkölcsösen, ha megértjük és belülről elsajátítjuk a „törvényeket”.

Szókratész daimonionja egy belső hang, mely akkor szól, ha rosszat cselekszünk…

• tehát a daimonion tilt!

Mi a különbség az etika és az etikett között?

• az etikett udvariasság
• aki betartja az etikettet csak illedelmes és nem erényes!
• nem feltétlenül követ el bűnt, aki senkit nem enged előre az ajtóban, csámcsog stb.
• de lehet összefüggés: aki nem tudja hogyan kell viselkedni, könnyebben lesz bűnöző…
• attól, hogy tiszteletlen vagyok egy tanárral nem feltétlenül vagyok gazember

Milyen erkölcsi felfogásokat ismertek?

• tekintélyelvű: az uralkodó mondja meg mi az erkölcs, az erkölcsösség a lojalitással azonos…
• vallásos tekintélyelv: a szentírás mondja meg mi a helyes, mi a helytelen
• humanista: cselekedeteimért én vagyok a felelős, én tudom mi a jó, mi a rossz
• a gyerekeknek mindenképpen tekintélyre van szükségük…

2. Mi az ember? („nádszál” idézet Pascaltól)

Mi a különbség az ember és a főemlősök között?

• csak az emberre jellemző tulajdonságok: gondolkodás, öntudat, eszközhasználat, vallás, előre látás (anticipáció), beszéd – kommunikáció, történelme van, városokban él, tud a haláláról…
• háborúzik, környezetszennyez, képes hazudni, kényelme miatt pusztítja a természetet…
• a főemlős sok dologban ügyesebb, jobbak az érzékszervei, erősebbek az izmai, nem igyekszik elpusztítani a környezetét, nem szorong halandósága miatt!

Milyen elméleteket ismertek az emberré válással kapcsolatban?

• Isten saját hasonlatosságára megteremtette az embert, a Biblia szerint sárból gyúrta
• lassú evolúciós folyamatban váltunk ki a természetből, erre az antropológiának bizonyítékai vannak
• fantasztikus mesék, amit a sajtó terjeszt: idegen bolygó lényei segítettek nekünk emberré válni
• ezeknek lehet némi alapja, bizonyos korokban túl gyorsan fejlődött a civilizációnk…

Mi az, ami elindította az emberré válást?

• Isten szava
• az evolúció mindig valamilyen környezeti változásra ad választ, elsivatagosodás tette szükségszerűvé a két lábon járást és a gondolkodást
• a kommunikáció (beszéd, gesztusok) tette az embert emberré
• Marx: a munka tette az embert emberré
• Senki nem tudja, nem voltunk ott!

A katolikus teológia a közelmúltban elismerte az evolúció tényét. A Biblia nem szó szerint értendő, példázatai szimbolikusak, mint pl. az Ádám-Éva történet is. Az evolúció folyamatát azonban Isten irányította.

• a katolikus egyház kénytelen menni a tudomány elméletei után, szomorú, hogy több száz év után rehabilitálnak gondolkodókat (pl. Giordano Bruno)
• de az egyház hozta létre az egyetemeket is, ahonnan a tudományos gondolkodás elindult
• az egyház igyekszik ragaszkodni a tradícióihoz, ezért változtatja lassan az álláspontját

Mi az alapvető különbség genezis és evolúció között?

• egy pillanat műve a teremtés – az evolúció lassú fejlődés
• lehet, hogy az ember csak egy fejlődési fok, még nincs vége az evolúciónak
• túl sok „véletlen” kellett ahhoz, hogy a földi élet és az ember kialakuljon, biztos, hogy van valamilyen magasabb értelem, amely az egészet irányította
• materializmus és idealizmus közti alapvető különbség: elfogadja a véletlent – nem fogadja el!

3. Fejlődik-e az ember? (Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne.)

Mit jelent ez az elcsépelt szó: fejlődés?

• naponta új technikai dolgokkal találkozunk, lassan már követhetetlen
• egyre jobban, kényelmesebben élünk, egyre gazdagabbak leszünk
• csak technikai háttér változása, semmivel nem vagyunk fejlettebbek a görögöknél!
• a kultúránk fejlődik: új művészeti irányok jönnek létre, demokratikusabban gondolkodunk, jobbak lesznek az iskolák és a tanárok

A fejlődés egyben mindig haladást is jelent?

• a természetben történik minden „ésszerűen”, az ésszerű ember gyakran dönt önmaga ellen!
• a környezetszennyezés, az erdők kivágása, a nukleáris szemét, az atomháború „fejlődés”?
• a fejlődést tudatosan korlátozni kéne, az emberiség pusztulásához vezethet, lehet, hogy meg is érdemelné
• mindig a háború viszi előre a fejlődést!
• lehet, hogy egyszer a fejlődésnek köszönhetjük fennmaradásunkat: a túlnépesedés, vagy a nap kihűlése miatt gyarmatosítanunk kell a világűrt!

Egyáltalán akarjuk-e a fejlődést?

• a fejlődés nem akarat kérdése, hanem tény!
• csak a fejlődéstől remélhetjük a fejlődés okozta károk enyhítését!
• emelkedik az életszínvonal, nő az átlagéletkor, bővül a szabadságjogok köre – ezt akarnunk kell!
• az ember elég önző ahhoz, hogy minden áron akarja a fejlődést

Van-e fejlődés a társadalmak történetében?

• nincs, nincsenek jobb, vagy rosszabb társadalmak, törzsközösség, világbirodalom, nemzetállam, „világfalu” mind jó lehet a maga korában
• minden társadalomnak van jó és rossz oldala
• a kényelmesebb társadalom nem biztos, hogy jobb társadalom
• a demokrácia jobb, mint a feudalizmus, pl. nincs boszorkányüldözés

Fejlődött-e az egyes ember?

• biológiai szempontból alig változtunk a homo sapiens óta (nőtt az átlagmagasság!), de kulturális szempontból igen
• a számítógép az emberek személyiségét is megváltoztatta – nem biztos, hogy ez fejlődés!

Mi okozza a fejlődést?

• az ember lényege a fejlődés, mindent a gazdasági érdek mozgat, nem az emberiség jobbításának szándéka
• Teilhard de Chardin – Isten azt fejleszti tovább, ami már megvan, célja, hogy a létező önmagát bontakoztassa ki
• az emberek jobb kocsit akarnak, a háttérben mindig a technikába vetett hit áll
• a forradalmak és a reformok változtatják a társadalmat
• emberi igények, félelmek, akaratok okozzák a változást

4. Az ösztön és a szellem… (Freud: az ösztön tárgya ösztöneink kioltása…)

Ösztöneink leküzdése az emberi lényeg?

• ösztönök nélkül éhen halnánk és kihalnánk
• szenvedélyeink legalább annyira a kultúrából jönnek, mint amennyire ösztönösek…
• az ösztönök fontosak, de muszáj uralkodnunk rajtuk, pl. nem ugrok neki annak, akire haragszom

Mit jelent uralkodni magunkon?

• a racionalitás és az ösztönök kölcsönhatása
• félelem tettünk következményeitől (Istentől, törvénytől, az emberek megvetésétől)

Mi az, ami az emberben ösztönös?

• szexuális vágy, agresszió, táplálkozás
• ezek a dolgok az emberi társadalomban másképp működnek, mint az állatvilágban…
• affektusok: félelem, öröm, rossz érzés, jó érzés…
• az ember soha nem viselkedik tisztán ösztönösen…

Az állat „specialista”, egy túlélési stratégiája van, amit az ösztön irányít, csak az evolúció segít neki a környezethez való alkalmazkodásban. Az ember szellemével megismeri a világot és magához alakítja…

Mi az, ami az emberben a „szellem”?

• iskolában tanulunk, korlátozzuk az ösztöneinket, szerelmesek vagyunk
• vallása van, őrzi a múltját, gondolkodik a jövőn, filozofál a kozmoszról és önmagáról

5. Az ember egyszerre magányos és társas lény (Karinthy Frigyes: Barabbás)

Miért élünk közösségben?

• az állatok jelentős része is hordákban, csapatokban, sőt „családban” él
• közösen hatékonyabban lehet védekezni a ragadozók ellen, táplálékot szerezni, utódokat nevelni…
• talán ezért lesz a magányos ember depressziós…

Mit nevezhetünk közösségnek?

• osztály, család, vallás, szerelmes pár, párt, ország, emberiség
• közös érdek alapján cselekednek
• minél nagyobb egy közösség, annál gyöngébb az összetartozás

A közösségi lét elvesz valamit a személyiségünkből?

• a tömeg torzíthatja személyiségünket (Barabbás)
• egy jó közösség fejlesztheti toleranciánkat, türelmünket, mások iránti szeretetünket
• ha valaki egy vallási szekta tagja lesz, mindent felad a személyiségéből
• ehhez pont elég iskolába járni, vagy dolgozni, csak kevés olyan ember van, aki szabadon önmaga lehet
• az ember minden helyzetben (katonaság, munkatábor) tökéletesen egyedi, nem felcserélhető

Van-e társadalmon kívüli ember?

• még egy hajótörött, vagy egy remete is viszonyul a társadalomhoz, életmintát követ (még akkor is, ha senki sem látja)
• az aki minden szabályt és mintát megtagad...
• nincs ilyen ember, a lázadás is mintakövetés…

Mi az előnye a közösségi létnek?

• kommunikálunk, ezért a sok tudás összekapcsolódik, s ezért gyorsabban fejlődünk
• az információ a legfontosabb érték lett
• kölcsönösen befolyásolhatjuk egymást a jó irányába, példamutatás…

Mi a véleményed a kollektivizmusról és az individualizmusról?

• a kollektivizmus a kommunizmusra jellemző, elnyomja a személyiséget, a számára veszélyeseket likvidálja
• a túlzott individualizmus önzés, egy társadalom erkölcsi hanyatlásához vezethet…

6. A szándéktól a következményig. Van-e szabad akaratunk?
(Szt. Ágoston: A kegyelemről és a szabad akaratról, Vitalis levelek – részletek)

Mi az, ami befolyásolja cselekvésünket?

• értelmünk, érzelmeink, ösztöneink, lelkiismeretünk – tehát akaratunk

Az akarat ösztön, vagy szellem?

• inkább „szellemi” dolog, hisz akarhatunk valamit közvetlen biológiai érdekeink ellenére is (pl. háborút, több egészségtelen ételt, cigarettát, több autót)
• gyakran akarjuk a jót, és tesszük a rosszat…

Piaget szerint az akarat magasabb rendű értékekre irányuló érzelmi, indulati művelet.

• az akarat emberi tulajdonság, nem egyszerűen a kedvezőbb megoldást választom, hanem akarom is (tehát hiszek benne)
• sajnos rossz dolgokat is szoktunk akarni

Mit jelent a döntés? Döntésünket szabad akaratunk határozza meg, vagy az okokból fakadó szándék és a várható következmények?

• inkább az előbbi, dönteni annyi, mint önmagunkat adni, ha nem így volna nem lenne szabad akaratunk
• nincs szabad akaratunk, ha döntünk mindig a külső körülményeket vizsgáljuk, a körülmények pedig adottak
• de úgy döntünk, hogy közben megőrizzük énünket (önmagunk és a külvilág számára)
• szabad a döntésünk, mert a következményeket vizsgáljuk, a következményt pedig szabadon képzeljük el
• Freudról tanultak alapján ilyenkor felettes énünk küszködik, a nem racionális tudat alattinkal, hogy melyik győz, szinte csak véletlen

Ágoston szerint az emberi akarat önmagában kevés. Egy jó cselekedet végrehajtásához, mindenképpen isteni kegyelemre van szükség. Az ember akkor él igazán istentől kapott szabadságával, ha szembe fordul Istennel, tehát bűnt követ el.

• az egyháznak szüksége volt az ember szabad akaratára, hogy erkölcsileg büntethető legyen
• igazából nem szerették a szabadságot, mert az nem tiszteli a tekintélyt
• az igazán szabad döntés lelkiismeretünkből fakad, ez egy olyan mindentől független belső hang, mint amilyen Szókratész daimonionja

7. Mi a bűn? (Zygmunt Bauman: A modern kor és a holokauszt)

• az erkölcsi értelemben vett „rossz”, az erkölcs által felállított szabályok megsértése
• olyan rossz, amit az ember okoz más embereknek (esetleg állatoknak)
• amit általában a társadalom elítél
• tudatos, olyan rossz cselekedet, amit nem lehet megmagyarázni elmeállapottal, rossz gyermekkorral, sorscsapással

A bűn pszichológusok szerint gyermekkorból fakadó lelki zavarral magyarázható. Buber szerint a bűnös sebet vág a „létrenden”.
A teológia szerint szabad akaratunkból szembe fordulunk Istennel, lázadunk ellene. Lehet, hogy sorsunk része a bűn?

• mindannyian sértünk meg erkölcsi normákat: ha a Korán parancsai szerint élek, lehet, hogy megsértem az Újszövetséget, vagy a Talmudot, ha „liberálisan” cselekszem jól, egy konzervatív ember értékrendje szerint lehet, hogy bűnt követek el
• ha a partneremnek jó vagyok, ha túl sok pénzt keresek, tehetséges vagyok és „sztárolnak” vallási értelemben bűnt követek el – ez őrület!
• a világ eredendően bűnös, úgy van kitalálva, hogy ha jól akarjuk érezni magunkat kisebb-nagyobb bűnöket kelljen elkövetnünk

Mi az egyéni és a kollektív bűn?

• a háborús bűn, tömeggyilkosság lehet kollektív
• a kollektív bűnt normális emberek is elkövethetik, az egyéni bűn mindig eltorzult személyiség követi el
• vagy fordítva!

Tehát mi magyarok is kollektívan bűnösök vagyunk második világháborús szerepünk, és a magyar zsidóság deportálása miatt?

• a parancsokat egyes emberek adták, és egyes emberek hajtották végre őket
• nem, mi még nem éltünk akkor, és az akkori emberek sem tehettek semmit…
• minden akkor élt ember felelős volt, az is aki eltűrte…
• igazából az állam volt a bűnös, rossz struktúrában csak rosszat lehet cselekedni…

Igazi kollektív bűnünk a passzivitásunk a rosszal szemben! Nem tehetek róla. Mit is tehetnék! A híradó tele van borzalmakkal (háború, éhezés, korrupció), inkább ne nézzük! Pontosan azért nézzük, mert a borzalom szórakoztató…

• talán túl sok a „bűn” a világban (kábítószer, háborúk, környezetszennyezés), és kezdünk belefásulni…

8. A bűn büntetése, vagy inkább bűnbocsánat?

Mit csináljunk a bűnössel? Gyógyítsuk? Felmentsük? Ítéljük el? Vigasztaljuk?

• a bíró dolga, hogy ítéletet mondjon, az egyházé, hogy felmentsen!
• a bíró a törvények alapján ítél, de mérlegel…
• a pszichológus nem ítélkezik, nem ment fel, hanem segítséget nyújt az önismerethez
• az aktuális erkölcsi rend nevében kell ítélkezni, az erkölcsi rend pedig az ember alkotása
• nem, az Isten ítélkezik, az ember Isten dolgába ártja bele magát…

Hogy ítél az átlagember?

• elfogult, személyes érintettségét nézi, személyes értékrendje alapján ítél
• ezért nem lehetséges az önbíráskodás…

Mikor „jó” az ítélet és a büntetés?

• az eltérő normák és igazságok miatt szinte lehetetlen ítélni
• de muszáj…
• a társadalom igényli a bűn megbüntetését…

Az elkövetőnek is szüksége van ítéletre, e nélkül nem adható meg a bűn neve, nem levezekelhető, s csak így lehet megbocsátani…
Dosztojevszkij a bűn nagy ábrázolója: a bűn élménye, a bűn megbocsátásának élménye…

9. Jellem (Székely János: Emberbarátok)

Velünk született „tulajdonság”, vagy a társadalmi környezet határozza meg?

• velünk született dolgok: temperamentum, karakter (pl. lobbanékony, ijedős, gyáva, extrovertált, kolerikus)… ez nem azonos a jellemmel!
• a jó környezet csak azt határozhatja meg, hogy mennyire leszünk műveltek, vagy illedelmesek, a jóságra, bátorságra, önfeláldozásra születni kell…
• a jellem erkölcsi alkat, a jóra, vagy a rosszra való hajlam
• a rossz természetű ember nem feltétlenül jellemtelen
• a jellem kialakul, jellemet nevelni nem lehet!

Nagy jellem volt-e Béni bácsi?

• csak az időt húzta, a csendőröket kellett volna agyonlövetnie
• Cseke Miska a körülmények közt azt tette, amit tehetett
• igazából háborús körülmények között derülhet ki, hogy ki milyen jellem!
• egy ilyen helyzetben minden döntés rossz, egyik főhős cselekedetét sem lehet erkölcsi mércével mérni

A következő órákon erkölcsöt, jellemet érintő konkrét problémákkal foglalkozunk! (önszeretet, luxus, szegénység-gazdagság, kereskedelem, egészség, orvosi etika, globális etika: ökológia, éhezés, terrorizmus, tudományos-technológiai fejlődés, erkölcs és jog, bűnözés-büntetés)

10. Önszeretet

Az önszeretet „bűn”?

• minden „normális” ember valamennyire szereti önmagát
• a túlzott önszeretet önzéssé, kapzsisággá, személyi kultusszá fajulhat
• mások szeretete is állhat szemben az erénnyel (pl. egy anya hazudik, mert a fiát védelmezi)

Az önszeretet önmagunk egészének elfogadása. El kell fogadnunk erényeinket és bűneinket!

• de az sem jó, ha túlságosan elfogadjuk gyöngeségeinket
• az önszeretet nem lehet azonos azzal, hogy tökéletesnek hiszem önmagam

Bizonyos embereknek viszont inkább az önbizalmát kell fejleszteni. Jálics Fererenc szerint nem a bennünk lévő rossz ellen kell küzdenünk, inkább jobbítani kell magunkat…

11. Luxus (video)

Soroljuk fel az ember alapvető szükségleteit!

• lakás, táplálék, ruházat, gyógyszer, közlekedés, információ, tiszta környezet, szeretet

Mi az, ami luxus?

• majdnem ugyanezek: szép lakás, egészséges táplálék, jó kocsi, drága, márkás ruha, drága TV és számítógép…
• minden, ami túl van a szükségleteimen! (palota, limuzin, kaviár)
• minden, ami az egészségre káros: zabálás, alkohol, drog
• inkább az, ami egészséges! (sport, pszichológus, bioétel)

Televízió, CD játszó, Internet, magánklinika, pszichológus, kényelmes ruha, autó luxus?

• nem, ma már mind alapvető szükséglet!

Mi dönti el: luxus, nem luxus? (négy reklámfilm megtekintése)

• a társadalom fejlettsége, személyiségünk
• egy amerikai nyugdíjas Floridában pihen, és beutazza a világot – ezt nem tartják luxusnak!

Erkölcstelen-e a luxus?

• nem feltétlenül, pl. egy üzletembernek, vagy egy politikusnak muszáj reprezentálni
• mindenkinek szüksége lehet egy kis luxusra: örömet adhat, kikapcsolódást jelenthet, az élet értelmét is jelentheti…

Hogy lehet erkölcsös?

• nem dühítek vele másokat!
• mások rovására nem szaporítom a magamét
• olyan luxust élvezek, amivel nem szennyezem a földet
• nem befolyásolok vele rossz irányba másokat (bűnözés)
• jótékonykodom, de nem alamizsnát osztok…

12. Kereskedelem (kínálat és fogyasztás, cikkek a HVG-ből)

Hogyan vásároltatják meg velünk a gyártók és forgalmazók termékeiket?

• reklámozással, érdekes csomagolással, szükségleteket alakítanak ki pl. a régi számítógépeden már nem fut ez és ez a program…
• kínos túl régi mobiltelefonnal járkálni
• a termékeket a luxus életformával azonosítják (a habfürdővel kicsit a márvány fürdőszobát is megvettem)

Tiltakozhatunk?

• bizonyos termékeket nem vásárolunk meg
• maguk a tiltakozók is manipuláltak, megjelennek a TV-ben: nem vásárolnak egészségtelen terméket, hizlalót, génmanipuláltat, külföldit, közízlést sértőt
• egyszerűen más termékek fogyasztói lesznek, s rájuk is épül egy üzletág

13. Szegénység – gazdagság… (video)

Botrány, hogy a világ szükségszerű jelenségének tekintjük a szegénységet! Lelkiismeret- furdalás nélkül együtt tudunk élni hajléktalanok, kéregető gyerekek látványával…

• ha tévében látjuk a nyomort még kevésbé fordulunk oda: megszoktuk!
• nem lehet mindenkin segíteni, ha mi nyomorognánk rajtunk se segítene senki

Szokás mondani hajléktalanokra, szegénységben élő cigányokra, hogy megérdemlik a sorsukat!

• mintha azt sugalmaznák, hogy a szegénység erkölcstelenség
• lehet, hogy elégtételt éreznek: szenvedjen, aki nem dolgozik
• a szegénységet komolyan kell venni, mert mindenki lehet munkanélküli…

Kötelességünk-e küzdeni a szegénység ellen?

• igen, nem mehetünk úgy Európába, ha a népesség negyede a létminimum alatt él!
• igen, mert erkölcsi kötelesség, a Korán előírja a gazdagoknak, hogy vagyonuk hányad részét kell a szegényeknek adniuk, Jézus „boldogoknak” mondja a szegényeket
• az sem jó, ha erkölcsi erényt kovácsolunk a szegénységből!

Van-e tisztes szegénység? (részletek Móra Ferenc novelláiból)

• nincs, a szegénység csak rossz és megalázó lehet!
• a szegények körében nagyobb a bűnözés
• a krisztusi szegénység lehet jó! (pl. szerzetesek)
• de szegény-e a szegénységet fogadó szerzetes?

A gazdagság azonos mások kihasználásával és a fölösleges luxussal?

• attól, hogy valaki gazdag, még lehet jó ember, pl. jótékonykodhat
• az alamizsnaosztás nem szünteti meg a társadalmi bajokat, csak a gazdagok lelkiismeretét nyugtatja meg…
• erkölcsösebb, ha valaki megdolgozott gazdagságáért, és nem beleszületett
• a gazdagok néha nem is tudják élvezni a pénzüket annyit dolgoznak

A jólétben élő ember felelőssége, hogy mire használja a megszerzett javakat. A gazdagság gyakran rossz a gazdag számára is: személyiségét torzítja a túlzott hatalom, korrupció, önpusztítás…

14. Egészség – orvosi etika (Polcz Alaine: Az eutanázia kérdése)

1960–90 között megduplázódott a halálozási arányszám, a halálozási okok 45% - a helytelen életmódból fakad.

Egészségünk elhanyagolása erkölcstelenség?

• igen, a gyógyítás sokba kerül az államnak, ez más területekről von el pénzeket…
• a betegek egészségbiztosítást fizettek, a betegnek joga van a gyógyításhoz és az ápoláshoz

Mi a társadalom felelőssége?

• kórházak támogatása, mozgássérültek felelőssége, rossz egészségügyi helyzetben lévő országoknak segíteni…

Mi az orvosi etika?

• az orvosi műhibákkal, kísérletekkel és a beteg tájékoztatásával kapcsolatos dolgok

Ki gyakorolhat kritikát az orvosok fölött?

• bíróság, orvosi kamara, közvélemény, egyházak
• leggyakrabban az egyház kritizál: placebo-kísérletek, abortusz, géntechnológia, eutanázia
• felháborító, hogy gyakran nem tudjuk, hogy kísérleteznek velünk
• a klónozás ügyébe az amerikai állam is beleszólt
• a génmanipulált ember jobb tanuló, vagy jobb munkaerő lesz?
• Muszáj korlátozni a tudósokat, a génmanipulált élőlény bizonyos szempontból jobb, de nem ismerjük a hosszú távú következményeket…

A haldokló méltósága mit jelent?

• szörnyű meghalni egy kórházi ágyon közönyös ápolók között
• nem feltétlenül a haláltól félünk, hanem a reménytelen kínoktól, méltatlan helyzettől

Elkerülhető-e ez a helyzet?

• igen, eutanáziával
• a béna, eszméletlen beteg életének fenntartása természetellenes állapot
• sok pénzbe kerül, így más megmenthető betegektől veszi el a pénzt

Az orvos esküje szerint nem dönthet mások életéről, végletekig küzdenie kell az életért. De mi van akkor, ha tudatánál lévő gyógyíthatatlan beteg dönt saját sorsáról?

• halálunk része életünknek, jogunk van a döntéshez
• a vallás szerint az életet Isten adta, s csak ő veheti el!
• ha kiskapukat nyitunk, minden elszabadulhat
• teljesen fölösleges a haldoklás

A teológia szerint a haldoklás mind a haldokló, mind a környezet számára megtisztító és felemelő élmény, erről nem szabad lemondani…

• akik az űrrepülőgéppel együtt felrobbantak kénytelenek voltak
• én nem kérnék az ilyen élményből
• jobban értenénk önmagunkat, félelmeinket, ha többet tudnánk a halálról

15. Tudományos, technológiai fejlődés (ezredvégi beszélgetés Vida Gáborral)

A technika fejlődése fejlődés?

• növeli a kényelmünket, több információhoz jutunk, de nem leszünk tőle boldogabbak

Kamarás István írja, hogy az ember a technológia révén hatalmas előnyökhöz jutott – a legsikeresebb faj!

• azért vagyunk sikeresek, mert sokan vagyunk?
• biológiai szempontból igen!
• a túlnépesedés pusztulásunkhoz is vezethet!

A „fejlődés” pedig megállíthatatlan! Felfedezés felfedezést követ, az újabb technika által okozott kényelem pedig nincs összhangban a környezeti ártalmak mértékével…

• a technikai fejlődés teremti meg a környezetvédelem új lehetőségeit is (pl. környezetkímélő motorok, szennyvíztisztítás, hulladékégető)
• ez csak a meglévő rosszat enyhíti (pl. füst nélküli cigaretta)
• a fejlődésnek más irányba kéne elindulni, pl. emberi tulajdonságainkon is javíthatnánk
• nem térhetünk vissza az ókorba, az ember mindig előre akar menni, felelőséggel kell kutatni

A kutatások nagy részét a hadiipar finanszírozza. Hogy beszélhetnénk felelőségről?

• a tudósoknak el kéne dönteniük, hogy kinek adják el találmányaikat
• a tudós nem pap és nem filozófus, cégek alkalmazottja (nem független úriember), azt kutatja, amit elvárnak tőle
• szűkül a látóköre, mert egyre szűkebb területeket vizsgál

Feltétlenül a tudós feladata, hogy értékelje saját munkáját?

• nem, ez más, gazdasági érdektől független emberek dolga (művészek, filozófusok)!
• lehet, de a kritikának nem lesz semmi eredménye
• nincs gazdasági érdektől független ember

Talán éppen ezért a tudós láthatná be leginkább, hogy eddig kizsákmányoltuk a természetet, csekély készlet áll rendelkezésünkre energiahordozókból, a környezetünket pedig tönkretettük…

• fejlett társadalmakat csak az energiafogyasztás fokozásával lehet fenntartani, ez pedig mindenképpen környezetszennyezéssel jár
• mi is felelősek vagyunk a környezetszennyezésért, fogyasztói vagyunk ennek a társadalomnak, a tudósok által feltalált tárgyaknak

Az ipar tehát igényeink után rohan!

• nem mert az igényeinket is manipulálják!
• tudós, gyártó, fogyasztó egyaránt felelős – tehát mi mindannyian