A tervezéstől a kivitelezésig 8.

Az ember mint erkölcsi lény

(Óravázlat, módszertani ötletek, segédanyag; – készítette Kövesi Györgyi)

Csoportmunkában 4-5 fővel nagy papíron, két oszlopban Erények – Bűnök kategóriában viselkedésformákat írunk. Fontos, hogy viselkedésformák, s ne tulajdonságok legyenek.
Ezeket a nagy posztereket kitesszük, s közösen megvitatjuk, ki mit kérdőjelezne meg a felírtak közül. Érvelés, ellenérvek, vita.

Egész osztály közös gyűjtése: a táblára felírjuk az erényeket, értékesnek gondolt dolgokat (akár egy számítógép, vagy versenymotor is felkerülhet). Utána licitálhatnak, ki mennyit ad az előre meghatározott zsetonjából, tallérjából.(100-200, létszámtól, licitelemek számától függően) Felírandó mennyiért, és ki vitte el. Utána beszélhetünk róla, ki, hogyan gazdálkodott, kinek mi, mennyit ér.

Házi feladatként lehet adni, állítson mindenki össze saját öt parancsolatot, de olyat, amelyet maga is képes követni, s nem csak mások számára írná elő. Ezeket az osztályban szétosztanánk, s egyenként lehetne véleményezni, kinek mit mond a másik ember öt saját parancsa. Egyezik-e a klasszikus tízparancsolattal?

A Tíz parancsolat értelmezésére, aktualitásának megbeszélésére vendégként lehet hívni lelkészt, akivel az előre összegyűjtött kérdések alapján lehetne beszélgetni.

A beszélgetésekhez jól használható irodalmi anyag József Attila Hexametere:

„Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis.
Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.”

Kérdés lehet: a diákok szerint József Attila melyik variáció mellett foglal állást?

Ady A legjobb ember című verséből az első versszak:

„Tele vagyok félelemmel
Gyöngeséggel, szerelemmel.
Gyáva vagyok.
Én vagyok a legjobb ember.”

Kérdés a diákhoz: Jóság és gyávaság – hogyan férnek össze?

Ancsel Éva 194 bekezdés az emberről című művéből két idézet:

„Az, aki senkit sem tud szeretni, bűnt sem tud elkövetni.
De ettől még nem bűntelen.”

A testi sértésekről készíthető látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?

Feladatként adhatjuk: fordítsák le konkrét helyzetekre, idézzék fel saját, ezzel kapcsolatos emlékeiket.

A jó és gonosz párharcának kitűnő filmes ábrázolása a sokat játszott olasz Fülöp atya című film, melynek egy-egy részletével is illusztrálhatjuk a jóság illetve gonoszság természetét.

Kamarás–Vörös: Embertan I. kötetéből a 72. oldalon található Ki nevezhető bűnösnek feladatot kis csoportoknak adjuk megbeszélésre, illetve példákkal illusztrálásra, értelmezésre.

Karinthy Frigyes: Én és énke című munkája nagyszerűen használható a lelkiismeret, a belső hang, a „másik én” megvilágítására, megközelítésére. Házi fogalmazást adhatunk az órai feldolgozás után: Te milyen viszonyban vagy énkéddel? Van-e énkéd s milyen ő? címmel.