VI. Konzultáció

A birodalmak kora

A konzultáció célja azoknak a történelmi eseményeknek a bemutatása, amelyek elvezettek a térségben az egymást követő, rövidebb vagy hosszabb életű birodalmak kialakulásához.

A nagyhatalmakról rövid jellemzést adjunk, a hangsúlyt Asszíriára és a Perzsa Birodalomra helyezzük.

A konzultáció elején tisztázzuk, hogy mit értünk a „birodalom” és a „nagyhatalom” kifejezés alatt. Mérjük fel, hogy ebben a témában milyen előismereteik vannak a tanulóknak!

Fogalommagyarázat:

Birodalom: Nagy kiterjedésű állam, amely több országot (népet, népcsoportot) egyesít uralma alatt.

Nagyhatalom: A világpolitikában (itt: a Közel-Keleten) vezető szerepet betöltő állam (birodalom).

Hammurapi halálát követően az Óbabiloni Birodalom nagyhatalmi helyzete megrendült. A hatalmi átrendeződés hátterében a vasfegyverek és a ló vontatta harci szekereket alkalmazó hadseregek megjelenése állt. Mitanni, a Hettiták állama, majd az Asszír Birodalom volt az, amelyeknek a léte alapvetően meghatározta a térség történéseit a Kr. e. 16–10. század közötti időkben.

A két nagyhatalom, az egyiptomi állam és a Hettita Birodalom egymás erőit kioltó küzdelmei nyomán átmenetileg légüres tér keletkezett a Közel-Keleten. Ebben a helyzetben alakult ki Izrael és Urartu állama, megerősödtek a tengerparton elhelyezkedő föníciai városállamok, és ekkor nyílt lehetőség arra, hogy a sémi és hurrita törzsek összeolvadásából kialakuló asszír nép (illetve állam) először egyesítse szinte az egész közel-keleti térséget. Az új nagyhatalom legfontosabb központja Ninive volt.

Az asszír birodalom katonai hódítások nyomán alakult ki. A hadsereg, amely hosszú ideig nem talált legyőzőre, pikkelypáncélt, lándzsát és pajzsot viselő gyalogságból, páncélos lovasságból, valamint harci szekerekből állt. A városokat ostromlétrák, faltörő kosok és földalatti, ásott aknák segítségével foglalták el. A meghódított lakosságot a birodalom belsejébe deportálták és munkára kényszerítették.

(Asszíria katonaállam volt, de az utolsó jelentős asszír uralkodó, Assurbanapli könyvtárában 22 000 agyagtábla sorakozott. E könyvtár romjai között találták meg a többek között Gilgames-eposz töredékeit.)

A birodalom ellenségei a Kr. e. VII. században összefogtak és megdöntötték az asszírok hatalmát. Kr. e. 612-ben a porig rombolt Ninivébe a méd hadsereg vonult be.

Az asszírok bukását követően átmenetileg hatalmi egyensúly alakult ki a térségben, amelynek egyik elemét az újraéledő „káldeus” Újbabiloni, a másik elemét a Méd Birodalom alkotta.

A Kr. e. 6. században az addig a Méd Birodalom alattvalóinak számító perzsák fellázadtak és katonai győzelmeik nyomán idővel az addigi legnagyobb kiterjedésű birodalmat hozták létre.

A perzsák felemelkedése az asszírok meggyengülése idején kezdődött. A Kr. e. 7. században a dinasztiaalapító Akhaimenész az addig szétszórtan élő perzsa törzseket egyesítette és ezzel megteremtette a perzsa állam alapjait.

Kürosz (Kr. e. 559–530) számára a következő állomást a méd hatalom megdöntése jelentette. A perzsa hadjáratok nyomán hamarosan elesett a lüd állam és Babilon. Kürosz fia, Kambüszész alatt a birodalom területe tovább növekedett. Kambüszész váratlan halála nyomán támadt zavaros helyzetet a hadsereg egyik vezetője, Dareiosz (Kr. e. 522–486) használta ki és megszerezte a hatalmat. A birodalomszervezet ekkor alakult ki és szilárdult meg. A „nagykirály” feladata nem volt könnyű, hiszen óriási területen, számos eltérő hagyományokkal és kultúrával rendelkező népet kellett „összegyúrnia”. A közigazgatás alapját húsz kormányzóság (satrapia) alkotta, amelyek élén a király bizalmi emberei és tartományi szintű katonai vezetők álltak. A kinevezetteket a király folyamatosan ellenőrizte küldöncei révén.

A közlekedést és a postaforgalmat jól megépített úthálózat biztosította. A gazdaság alapját az adók képezték. A király arany- és ezüstpénzt veretett, de ez nem jelentette azt, hogy az állam erőteljesen beavatkozott volna a gazdasági folyamatokba.

A perzsa birodalom határai Dareiosz idején az Industól a Földközi-tengerig terjedtek.

A) A konzultáción elvégezhető feladatok

1. Mivel magyarázhatjuk e térségben a politikai helyzet gyakori változásait?
2. Hasonlítsuk össze az asszír és a perzsa birodalmat! Milyen tényezők alkották sikereik alapját?

Önálló – otthoni – feldolgozásra ajánlott tananyagrész

A Földközi-tenger keleti partvidékén a nagy birodalmak árnyékában (Levante) már Kr. e. 2500 és 1500 között kialakult azoknak a városállamoknak a hálózata, amelyek a térség (Egyiptom, Anatólia, Mezopotámia, Perzsia) kereskedelmi forgalmában jelentős érdekeltséggel rendelkeztek. A városok folyamatosan harcoltak egymással egy-egy kereskedelemi útvonal birtoklásáért, de a javak folyamatos áramoltatásának, a zavartalan kereskedelmi tevékenységnek a biztosítását sokkal inkább ügyes és hajlékony diplomáciájuknak köszönhették. Ugyanakkor e terület – éppen a jelzett fontossága miatt – a nagyhatalmak hódító törekvéseinek a céltáblájává vált. A nagyhatalmak meggyengülésekor a tengerparti térségben (Palesztina, Kánaán) hatalmi vákum alakult ki. A tengerparti városok egy részét a tenger felől érkező filiszteusok szállták meg, míg a másik népcsoport, a zsidóság, Egyiptom felől érkezett Kánaánba. E sémi eredetű nép korábbi története számos bizonytalan elemet tartalmaz. Valószínűleg más népekkel sodródva kerültek Egyiptomba. A kivonulást Egyiptomból az ottani zavaros politikai helyzet tette lehetővé. A vándorlás hosszú ideje harcokkal tarkított időszak volt, amelynek során a tizenkét zsidó törzs szövetséget kötött. A törzsszövetség az állam kialakításához vezető lépcsőfok volt. A terület birtokbavételét követően két politikai egység formálódott: a délen elhelyezkedő Júda, és az északi Izrael. A két országrész egyesítését Dávid (Kr. e. 1010–970) hajtotta végre. Az új, egységes állam legfontosabb városává Jeruzsálem vált. Salamon (Kr. e. 970–930) már közigazgatási egységeket hozott létre és hatalmát diplomáciai eszközökkel is igyekezett erősíteni. Salamon halálát követően az ország nem volt képes önállóságát megőrizni, és a nagyhatalmak ellenőrzése alá került. A zsidóság korai történetének legfontosabb forrásait az Ószövetség szövegei alkotják. Föníciának Szíria tengerparti sávját nevezték, és az itt élő, városokban lakó, szintén sémi eredetű népesség nem hozott létre egységes államot. A legjelentősebb települések (Büblosz, Szidón, Türosz, Ugarit) lazán szervezett szövetségben álltak egymással. A városok élén a kereskedelmi tevékenység kapcsán meggazdagodott arisztokrácia állt, és mivel a szabad közrendűek jelentős politikai erőt képviseltek, nem alakult ki a keleti területeken jellemző despotizmus. A városok a szárazföldi és tengeri kereskedelem bonyolításában töltöttek be nélkülözhetetlen szerepet. A legértékesebb árucikknek a libanoni cédrus, a bíborfesték és a kézműipari tárgyak, pl. üvegedények számítottak, de a föníciai hajósok megjelentek a rabszolgapiacokon is. Fönícia talán legjelentősebb kulturális öröksége a 22 mássalhangzóból álló hangjelölő írás, amely a későbbiekben a görög, majd a latin írás alapjait is képezte. A városok virágkora Kr. e. 1200 és 800 közé esett. Ebben az időszakban a föníciai városok a Földközi-tenger medencéjében a kereskedelmi jelenlét megerősítése és a kereskedelmi utak ellenőrzése céljából telepeket létesítettek (például Cipruson és Krétán). A legjelentősebb gyarmatváros, a mai Tunézia területén elhelyezkedő Karthagó is egy kereskedelmi telepből alakult ki. A városállamok önállóságát a nagyhatalmak mindegyike megpróbálta csorbítani, és ez végül teljes egészében a perzsáknak sikerült.

1. A „hatalmi vákum” kifejezés értelmezéséhez azonosítsuk az Atlasz alapján a térségben szerepet játszó nagyhatalmakat!
2. Miért tarthatjuk jelentős eredménynek az írás történetében az ún. hangjelölő írás kialakulását?

Összehasonlító elemzés

A törvények az egyes közösségek életét szabályozzák.

Az alábbi törvényeket vessük össze Hammurapi törvényeinek szellemiségével!

A feladatot otthon is elvégeztethetjük, és az egyes elemzéseket a konzultáción beszélhetjük meg.

A zsidó törzsek számára az élet kereteit a Tízparancsolat jelölte ki:

1. Én vagyok az Úr, a te Istened, senki mást ne tekints Istennek, csak engem.
2. Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket.
3. Uradnak a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki nevét hiába veszi.
4. Gondolj a szombatra, és szenteld meg. Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat.
   A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenő napja.
5. Tiszteld apádat és anyádat.
6. Ne ölj.
7. Ne törj házasságot.
8. Ne lopj.
9. Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen.
10. Ne kívánd el embertársad házát…

Buddha a szerzetesi élet szabályairól rendelkezett az alábbiak szerint:

• Tartózkodás az élet kioltásától.
• Tartózkodás annak elvetésétől, amit nem adnak.
• Tartózkodás a nemi élettől.
• Tartózkodás a hazugságtól.
• Tartózkodás a részegítő italoktól, amelyek mámort okoznak.
• Tartózkodás a meg nem engedett időben evéstől.
• Tartózkodás tánctól, énektől, zenétől, színjátékok nézésétől.
• Tartózkodás koszorúk, illatszerek, kenetek használatától, ékszerek viseletétől.
• Tartózkodás arany és ezüst elfogadásától.

A Korán egyik szúrája az alábbiak szerint rendelkezik:

1. Mondd: „Ti hitetlenek!”
2. Nem szolgálom, amit ti szolgáltok.
3. és ti nem szolgáljátok, amit én szolgálok.
4. És én nem szolgálom, amit ti szolgáltok,
5. és ti nem szolgáljátok, amit én szolgálok.
6. Megvan nektek a ti vallásotok és nekem az enyém.

A tanultak áttekintését segítő vázlat:

A sumér–akkád civilizáció kialakulása és jellemzői

Az Óbabiloni Birodalom (Hammurapi)

A közel-keleti birodalmak (Asszíria, Perzsa Birodalom)

Városállamok a Földközi-tenger keleti partvidékén (Fönícia, Palesztina/Kánaán)

Írásbeliség Mezopotámiában (forrás: Hammurapi törvényei)

Tudáspróba

Egészítse ki az alábbi mondatokat!

1. A városállamok többnyire a térség ………………………… tevékenységében játszottak meghatározó szerepet.
2. A zsidó törzsek ………………………… érkeztek a Közel-Keletre.
3. Fönícia legjelentősebb kulturális öröksége: ………………………………………………
4. Karthagó a mai …………………………………… területén helyezkedett el.