Bevezetés
Elsőként nézzünk meg egy sémát, amely segítséget kínál ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb befolyásunk lehessen a tanulók otthoni tanulásának a támogatásában.
Tudjuk és tapasztaljuk, hogy a felnőtt hallgatók számos ok miatt nem tudnak (akarnak) a tanórákon megjelenni. Ahhoz, hogy felkészülésük eredményesebb legyen, tudatosabbá kell tenniük „tanulási tevékenységüket”.
Az otthoni tanulást – csekély kivételtől eltekintve – a tankönyvek olvasása/tanulása jelenti. Ehhez elvben mindenkinek van valamilyen stratégiája, ám hogy ezek mennyire hatékonyak, az csak a vizsgán derül ki.
Érdemes abból kiindulni, hogy tanulóink részt vesznek a konzultáción. A csekély számú tanóra levelező vagy ennél kevesebb „órával” működő tagozatokon „klasszikus tanítást nem tesz lehetővé. Számunkra az lehet a cél, hogy azokról a dolgokról beszéljünk elsősorban, amelyek tanulóink számára nem egyértelműek vagy bármilyen más ok miatt magyarázatra szorulnak.
Ehhez nélkülözhetetlen annak a felmérése, hogy milyen „tudást” hoznak magukkal a konzultációra. Ehhez érdemes az alábbi „önfelmérő” lapot alkalmazni!
| 1. Önfelmérő lap Mit várok a konzultációtól? |
1. A konzultációt megelőzően mennyit foglalkoztam a tantárggyal?
Jelölje azokat a válaszlehetőségeket, amelyekről úgy gondolja, hogy Önre is vonatkozhatnak!
- Még nem vettem elő a tankönyvet
- Elővettem, olvasgattam, de a tananyagról még nem tudok szinte semmit
- Egy részét már megtanultam, de még komoly hiányosságaim vannak
- Sokat foglalkoztam a tananyaggal, sokat tanultam, azt hiszem, hogy felkészülten érkeztem a konzultációra
2. Az eddig megtanult anyagban
- nem voltak olyan részek, amelyek problémát okoztak
- komoly nehézségeim vannak a tananyaggal
- volt néhány problematikus elem az anyagban, de ezeket a konzultáción tisztázni tudom
2/a. Milyen segédleteket használtam a felkészüléshez?
- Tankönyv
- Térkép
- Az előző konzultációkon kapott vázlatok
- Saját magam által készített vázlatok
- Egyéb: pl. a témára vonatkozó ismeretterjesztő film vagy újságcikk
3. Az anyag problematikus részeivel kapcsolatosan az alábbi kérdéseket fogom feltenni:
- ……………………………………………………………………………………………
- ……………………………………………………………………………………………
- ……………………………………………………………………………………………
4. Tisztázódtak-e a konzultáción azok a nehézségek, amelyek akadályozzák számomra a tananyag jobb megértését?
- Igen
- Nem
- Részben
5. Melyek azok a pontok a tananyagban, amelyek továbbra is nehézséget okoznak? (Ezek összegyűjtése a következő konzultációk szempontjából, valamint a vizsgákra történő felkészülés szempontjából kulcskérdés.)
- ……………………………………………………………………………………………
- ……………………………………………………………………………………………
- ……………………………………………………………………………………………
A tanulók „önfelmérésének” kettős célja van:
- Egyrészt világossá teszi számukra azt, hogy valójában hol is tartanak a felkészülésben,
- másrészt pedig, ha a kérdőívet kitöltötték, akkor olyan információ birtokába juttatják (4. és 5. pont!) a pedagógust, amely rendkívül hatékonnyá („célirányossá”) teheti a konzultációt.
Technikailag érdemes ezt úgy csinálni, hogy a kérdések már a konzultációt megelőzően rendelkezésünkre álljanak. Így már előre tudunk készülni az egyes témákra, és nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy a rendelkezésre álló szűk időben olyan dolgokról beszélünk, amelynek a felkészülés sikeressége szempontjából nincs akkora jelentősége.
