wadmin | 2009. jún. 17.

Az Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központjában 2001-ben indult útjára az a program, amely a „Hátrányos helyzetű tanulókat tanító iskolák” címet viselte. Az első cél az volt e kutatás elindításakor, hogy olyan iskolai megoldásokat tárjunk fel és mutassunk be a szakmai és a szélesebb értelemben vett közvélemény számára, amelyek sikerrel kezelik a hátrányos helyzetű tanulók iskolai törekvéseit.

A második célt azoknak az iskoláknak az azonosítása képezte, amelyek egy később elindítandó fejlesztés bázisául szolgálhatnának. Ez egy kérdőíves kutatás segítségével történt meg. A kérdőívek feldolgozását követően a szóba jöhető iskolákban interjúkat készítettünk a vezetőkkel és pedagógusokkal, majd az így nyert tapasztalatokat követően került sor azoknak az iskoláknak a kiválasztására, amelyeket később bevontunk a programba azért, hogy az Intézet körül kiépítendő partneriskola-hálózat részét képezhessék.

2003-ban a nyolc kiválasztott iskolában megkezdődött az iskola (a vezetés és a tantestület) felkészítése a partneriskola-programra. A felkészítés három elemből állt:

  1. A menedzsment (az iskola vezetőinek) felkészítése
  2. A tantestület feltérképezése (óralátogatások és dokumentumelemzések, beszélgetések)
  3. Az igazgatók által kiválasztott személyek felkészítése a helyi szintű innovációs folyamatok irányítására.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikertelenségének okai az iskolán kívül és az iskolán belül egyaránt megtalálhatók. Az ország különböző pontjain működő, különböző típusú, egymástól eltérő problémákkal rendelkező oktatási intézmények közös jellegzetessége a nagyarányú tanulói kimaradás, „lemorzsolódás”, az idő előtti iskolaelhagyás. Az iskolai kudarcnak e súlyos válfaja különösen igaz a szakiskolákban és a felnőttek iskoláiban is, de elmondható ez az érettségit nyújtó iskolák esetében is.

A (halmozottan) hátrányos helyzetű csoportok oktatási eredetű problémáinak széles körét kell az intézményeknek megoldaniuk. Az iskoláknak a maguk – elsősorban pedagógiai – eszközeivel mindent meg kell tenniük

  • a tanulók iskolában való megtartásáért,
  • a kimaradók (re)integrációjáért,
  • a tanulók lemaradásának csökkentéséért,
  • a lehetőség szerinti továbbtanulásukért, szakmai képzésükért,
  • biztosítaniuk kell az újabb és újabb lehetőségeket a tanulók számára a kulcskompetenciák megszerzésére, a piacképes szakmai képzésbe való belépésre.

A fent felsorolt intézményekből létrehozott intézményi hálózatban az iskolák különböző problémáinak feltérképezése és problémamegfogalmazása után kezdődött meg a fejlesztő munka. Ennek középpontjában a tanári munka, a pedagógiai eszköztár fejlesztése állt, valamint az iskola tevékenységi körének szélesítése, nyitottabbá tétele. Azaz olyan iskolai és tanórai szintű fejlesztés, amelynek közvetlen eredménye az iskolai, a tanári munka javulása, a tanulói, a tanári, az iskolai siker.

A munka során sikerként azt fogalmazták meg a résztvevők, ha

  • csökken a kimaradás arányszáma,
  • csökken a kudarchoz vezető igazolatlan hiányzások száma,
  • az év eleji létszámokhoz az év végén eredményesen végzők száma közelít,
  • az iskolában eddig használt tanítási módszerek, eszközhasználatok bővülnek, korszerűsödnek, és végül
  • a tanárok módszertani repertoárja frissül és gazdagodik.

E fentebb ismertetett program végső célja az ún. „második esély” típusú programok kifejlesztése és intézményi szintű alkalmazhatóságának biztosítása.

Budapest, 2005. február 10.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.