wadmin | 2009. jún. 17.

A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium levelező tagozatának jellemző adatai 1998 és 2004 között

A levelező tagozat működését az alapító okirat rögzíti, mely szerint a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tagozata. A gimnázium alapítója a kiskunfélegyházi Városi Tanács, felügyeleti szerve: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata. Az intézmény önálló jogi személy. Gazdálkodási szempontból önálló költségvetési szerv. A vagyon feletti rendelkezési joga: rendelkezésre álló vagyontárgyait az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak alapján kezeli, hasznosítja. Az alaptevékenység szakfeladatai között szerepel az általános műveltséget megalapozó, iskolarendszerű felnőttoktatás, évfolyamonként 1-1 osztállyal. A képzési idő 4 éves, igazodik időben és tartalmában a hagyományos gimnáziumhoz. A tanítás heti 2 napon, hétfőn és szerdán folyik 14.30-tól 20 h-ig.

Az évi 30 tanítási hét tantervi anyagát a kerettantervre építve helyi tantervek, ütemtervek alapján végezzük. A tananyagot és az elvárásokat a mindenkori érettségi követelményekhez igazítjuk. A 9. évfolyamon német nyelvet, a 10. évfolyamon csoportbontásban német és angol nyelvet, a 11. és a 12. évfolyamon pedig angol nyelvet tanítunk. Két évfolyamon bevezettük a számítástechnika-oktatást.

A levelező tagozat jelentős szerepet tölt be a város és vonzáskörzetének életében. A helyi lakosok mellett több hallgató jár be Kiskunmajsáról, Tiszaalpárról, Kunszállásról, Lakitelekről, Gátérról, Jászszentlászlóról, Pálmonostoráról. De tanul a gimnáziumban néhány kecskeméti és szegedi lakos is. Hatan külföldön dolgoznak, ők 124 társukkal együtt az otthoni tanulást támogató távoktatási programunkat választották. Minden évben évfolyamonként egy osztályt indítunk a levelező tagozaton. A 2000/2001-es tanévben külső javaslatra bevezettük az esti tagozatos oktatást. Nem hiába óvakodtunk azonban ettől a képzési formától, melynek ugyan magasabb a fejkvótája, de a heti három alkalommal történő tanítás elriasztotta a hallgatókat, és sok esetben a munkahellyel rendelkezőket nem engedték el három délután a tanításra. A tanulók létszáma drasztikusan csökkent, év végére 6, azaz hat főre esett vissza az első évfolyamon. Ezért célszerűnek tartottuk, hogy visszatérjünk a hallgatók igényeit kielégítő levelező oktatásra. Az alábbi statisztika az elmúlt hat év beiratkozott és levizsgázott tanulók létszámát mutatja:

1. táblázat: A Móra Ferenc Gimnázium levelező tagozatán a hallgatók megoszlása 1998 és 2004 között
Tanév Beiratkozott
(fő)
Vizsgázott
(fő)
Lemorzsolódott
(fő, %)
1998–1999 148 95 53 36 %
1999–2000 168 100 68 41 %
2000–2001 142 77 65 46 %
2001–2002 116 85 31 27 %
2002–2003 130 102 28 22 %
2003–2004 280      

 

2. táblázat: A vizsgázott hallgatók évfolyamonkénti megoszlása 1998 és 2004 között (fő)
Tanév 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Összesen
1998–1999 14 30 17 34 95
1999–2000 17 31 34 18 100
2000–2001 6 19 21 31 77
2001–2002 18 17 25 25 85
2002–2003 19 36 25 22 102
2003–2004 35 178 37 30 280

 

A beiskolázás ma sokkal nehezebb, mint a 90-es években volt. Egyrészt a felnőttoktatás problémái elválaszthatatlanok a foglalkoztatáspolitika kérdéseitől, s az utóbbi időben gond a munkanélküliség számszerű növekedése. Másrészt a keresettel rendelkező hallgatóknál a munkahelyek egy része nem járul hozzá a dolgozóik továbbtanulásához. Vagy ha hozzá is járul, az csupán névleges, ugyanis a tanulási feltételeket nem biztosítja, még az iskolába járás időpontjaira sincs tekintettel. Nem járul hozzá, hogy a hallgató a vizsgák idejére tanulmányi szabadságot vegyen ki, de az is gyakori, hogy váltóműszakra osztják be a tanulót. Az elmúlt években csökkent a tanulók átlagéletkora. Megjelentek azok a fiatalok, akik a tanköteles kor után iskolát szándékoztak változtatni. Így került mindegyik évfolyamba néhány fő a Constantinum Gimnáziumból, a Petőfi Sándor Szakközépiskolából, a Kossuth Lajos Szakközép- és Szakiskolából, és sikeres különbözeti vizsgák után folytatják tanulmányaikat levelező tagozaton.

A nehézségek ellenére is jelentős érdeklődés van levelező tagozat iránt, és örvendetes, hogy a lemorzsolódás is csökkent. A lemorzsolódás a 9. évfolyamon gyakoribb, hiszen a beiratkozottak között tapasztalható egyfajta „iskolázott analfabétizmus”, azaz bizonytalanul olvasnak, helytelenül írnak, gyenge az előképzettségük, hiányzik a rendszeres, kitartó munka sokaknál. Egyszóval nem képesek a középiskolai követelményeknek megfelelni. Ritkán, de a családi körülmények alakulása is okozhatja a tanulás abbamaradását: költözés, házasság, szülés, betegség.

Tantárgyfelosztásunk a 2003–2004-es tanévben
Tantárgy 9. évf./óra 10. évf./óra 11. évf./óra 12. évf./óra Összesen
magyar nyelv 1 1 1 1 4
magyar ir. 1,5 1,5 1,5 1,5 6
magyar szintrehozó 1       1
történelem 1,5 1 1 1,5 5
matematika 1,5 2 2 2 7,5
matematika szintrehozó 1       1
fizika   0,5 0,5 0,5 1,5
kémia   1 1 2
biológia   0,5 0,5 1 2
földrajz   0,5 0,5 0,5 1,5
társ. ism.     0,5 0,5 1
műv. ism.   0,5 0,5   1
idegen nyelv 3 2 2,5 3 10,5
informatika 1 1     2
oszt. fői 0,5 0,5 0,5 0,5 2
Összesen 12 12 12 12 48

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.