wadmin | 2009. jún. 17.

Feljegyzés a pedagógusok helyzetéről

(Kérdőíves felmérés)

2004. január

Aba Sámuel Szakiskola
3860 Encs, Rákóczi út 59.

A tantestület létszáma 26 fő.
A vezetés összetétele: 1 igazgató, 1 igazgatóhelyettes, 1 gyakorlatioktatás-vezető. A 23 beosztott tanár és szakoktató közül 3 munkaközösség-vezető (osztályfőnöki, közismereti, szakismereti).

Nemek és életkor szerinti megoszlás
  20-30 31-40 41-50 51-60 62 Összesen
3 1 4 8
Férfi 2 3 4 6 3 18
Összesen 5 4 8 6 3 26

A nők átlagéletkora 37,6 év, a férfiaké 47,2 év, a tantestület átlaga 42,4 év.

Az iskolai végzettség szerinti megoszlás
Egyetemet végzett 6
Főiskolát végzett 19
Technikumot végzett 1
Több diplomával rendelkezik 7

A pedagógusok közül 9 a bejáró, ez a tantestület 34%-a, soknak mondható. Az ide- és hazautazás átlagosan 1,8 órát vesz igénybe, de a távolabbról bejárók esetében ez napi 3 órát is jelent. Egy kollégánk most kapott lakást a városban, négyen utaznak messzebbről (30-40 km), Encsre településük nemigen várható.

Figyelemre méltó, hogy mindössze 8-an kezdtek pedagóguspályán dolgozni, a többi 18 más területről került a katedrára. Mind a nőknek, mind a férfiaknak az átlagot tekintve a 4. a jelenlegi munkahelye. A hölgyek közül 1, a férfiak közül 3 dolgozik a hetedik munkahelyén.

Ki hány éve dolgozik pedagógus pályán?
1-5 éve 6-10 éve 11-15 éve 16-20 éve 21-25 éve 26-30 éve 30 felett
3 1 2 1 1
Férfi 5 2 3 4 2 1 1
Összesen 8 3 3 6 3 2 1

A nők átlaga 13,1 év, a férfiaké 13,9 év, tantestületi átlag 13,5 év.

A tantestület létszáma, a nemek közötti arány az utóbbi két évben alakult ki. Figyelembe véve az iskola jellegét, a tanulók között a lányok és fiúk arányát, az összetétel jónak értékelhető. A 9. és 10. osztályok teljes beállásával jelentősen nőtt a tanulói létszám, ez magával hozta a tantestület bővülését is. Jelenleg egy tanerőre kb. 17 tanuló jut. A szakos ellátottság teljes, kisebb változtatások indokoltak pl.: könyvtár szakos vagy még egy magyar szakos beállítása.

Az életkort tekintve ugyancsak elmondható, hogy megfelelő az idősebbek és a fiatalabbak aránya. Igaz, a férfiak között ebben az évben hárman betöltik 62. életévüket (már jelenleg is nyugdíj mellett dolgoznak). Helyettesítésük részben már megoldott. Az 51-60 év közöttiek közel azonos idő múlva (5-6 év) kerülnek a nyugdíj közelébe, ha addig nem változnak a feltételek. A jelenlegi tantestület tehát hosszabb távon stabilnak tekinthető.

Sokszínű válaszok érkeztek arra kérdésre, hogy „Mi vezérelte a pedagógus pályára?”:

Néhányan több szempontot is megjelöltek.
szülői példa 5
hivatástudat 5
a gyermekek szeretete 4
a tanított tantárgy szeretete 3
a volt munkahely megszűnése 5
a kedvező munkaidő 3
a tudás átadásának öröme 2
gyermekkori álom 1
felkérték 2

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a tantestület 16 tagja újra ezt a hivatást választaná. Öten bizonytalanok voltak a választ illetően, 4 esetben volt határozott „nem” a válasz. Az igenlők körében megfogalmazott indokok összhangban vannak azzal, ki hogyan került a katedrára. A „nem”-mel válaszolók egybecsengő indoka az volt, hogy a pedagógusok általános és anyagi elismertsége nincs a kívánt szinten.

Választ kértünk arra kérdésre, hogy mennyire elégedettek tanáraink az iskolától kapott jövedelmükkel. Az 1-től 10-ig tartó skálán a nagyobb szám az elégedettséget jelzi. Nem bontottuk szét a nők és a férfiak adatait, mert szinte hajszálra azonosak.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
3 5 2 5 3 3 2

Az átlag pontszám 5,1, ami azt jelenti, hogy tanáraink többsége (57,6 %) kb. ötven százalékban elégedett csak a munkáltatótól származó jövedelmével. Ezért, ugyan nem meglepő, de sajnálatos, hogy sokan kényszerülnek a jövedelmük különböző módon történő kiegészítésére. Ez viszont sok időt vesz el a felkészüléstől, a továbbképzéstől, az egyre inkább szükséges testi és szellemi pihenéstől.

A tantestületből 13-an (50%) folytatnak valamilyen iskolán kívüli pénzszerzési tevékenységet.

gyümölcstermesztés 8
tanfolyam 2
tervezés 1
magántanítás 1
újságírás 1

Az 50%-os elégedetlenséget tükrözi vissza az a szám, amely azt mutatja, hogy a tantestület tagjai mennyi, a pedagógusi munkából származó jövedelmet tartanának indokoltnak nettóban.

100–150 ezer forint 9
200 ezer forint 5
250–300 ezer forint 11
400 ezer forint 1

Az átlag 220 ezer forint, ami kb. duplája a jelenlegi béreknek. S ez még nem is mondható túlzó igénynek!

Megkérdeztük a kollégákat arról, hogy mennyire érzik magukat leterheltnek az iskolában, ill. otthon. A válaszok kissé meglepő helyzetet mutatnak.

  Az iskolában Otthon
A nők terheltsége 63% 67%
A férfiak terheltsége 77% 67%

Meglepő az otthoni leterheltséget mutató számok azonossága, mivel eddig úgy érzékeltük, hogy a nők – különösen az édesanyák – otthon terheltebbek, mint a férfiak. Bár meglehet, hogy az iskolán kívüli pénzszerző munkák nagyobb része a férfiak vállát terheli, ill. a hajadonokra nem hárul olyan nagy teher otthon.
A számok tehát azt mutatják, hogy vannak még tartalékaink ezen a területen is.

Érdeklődéssel vártuk a válaszokat a munkával, a sikerekkel, esetleges kudarcokkal kapcsolatos kérdésekre. Nemhiába. Őszinte, sokszínű válaszok születtek.

A legtöbb kollégának (18) nehézségeket okoz:

  • a tanulók igen gyenge előképzettsége,
  • negatív hozzáállása, rossz magatartása,
  • motiválatlansága.

Többek munkájában jelent gondot:

  • a tanulók hiányos felszerelése,
  • a más iskolákból vagy szeptember után érkezők tankönyvhiánya,
  • a rendszeresen sokat hiányzó tanulók felzárkóztatása,
  • a velük kapcsolatos osztályfőnöki adminisztráció naprakész ellátása,
  • a szertárak, jól felszerelt tanműhelyek hiánya,
  • az iskola épületbeli széttagoltsága.

Sokan jelezték, hogy hiábavalónak tűnik a fegyelem megteremtésére irányuló erőfeszítésük, hiányosak a lehetőségek a szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolat kialakítására, ápolására.

Néhány kivételtől eltekintve őszinte, jó önismeretre valló válaszokat adtak a kollégák arra a kérdésre, hogy mit tartanak erősségüknek. A pedagógus pályán eltöltött idő, a más munkaterületen végzett sokirányú tevékenység egyenes következménye, hogy legtöbben

  • a nagy élettapasztalatot,
  • a szakmai felkészültséget,
  • a türelmet,
  • a következetességet,
  • a sokoldalúságot jelölték meg.

Többek erőssége

  • a gyermekek szeretete,
  • az irányukba megnyilvánuló empátia,
  • a nyitottság és a tolerancia,
  • a kreativitás,
  • a nagy munkabírás,
  • a gyakorlatiasság,
  • a jó kapcsolatteremtő képesség.

A tantestület tagjainak közel 50%-a tanulmányi versenyeken és a szakmunkásvizsgákon elért jó helyezéseket, eredményeket tartja pedagógiai munkája legnagyobb sikerének. Sokan sikerként könyvelik el azt, hogy volt tanítványaik szívesen fordulnak hozzájuk tanácsokért, vagy továbbtanulnak, ill. jól helytállnak tanult szakmájukban. Többen, főleg a fiatalabbak már azt is sikernek tartják, hogy elfogadták a tanulók, hogy fegyelmet tudnak tartani, hogy figyelnek rájuk a tanulók. Bár nem kifejezetten a pedagógiai munka eredménye, de sikerként jelölték meg az új tantermek, a tanműhely építését, az abban való közreműködést. Egyedi és sajátos sikerélményét így fogalmazta meg egy kolléganőnk: „Húsz éve tanítok, és még emberi ember vagyok.”
Ugyancsak a fiatalabb kollégák fogalmazták meg, hogy az igazi siker még nem érkezett el számukra.

Erős önkritika jellemzi a kudarcok iránt érdeklődő kérdésre adott válaszokat. A legtöbben kudarcként élik meg, hogy

  • nagyon sok gyerek kimarad az iskolából,
  • gyengék a tanulmányi eredmények,
  • sok a fegyelmezetlen, sokat hiányzó tanuló.

Bár kevésbé tehetnek róla, de így élik meg, hogy

  • sok végzett tanulónk nem tud a szakmájában dolgozni,
  • nagy a végzett munkanélküliek száma,
  • alig látogatottak a szülői értekezletek,
  • nem hozzák a várt eredményt a fegyelmei büntetések.

Sajátos kudarcként fogalmazódott meg, hogy nem sikerült eddig az olvasási készség számottevő javítása, az olvasás megszerettetése.

A tanórai munka eredményességét befolyásoló tényező a különböző módszerek alkalmazása, variálása. A kérdőívek tanúsága szerint döntően a frontális osztálymunka keretei között zajlanak a tanórák.

A frontális osztálymunka alkalmazásának aránya
9-en nem válaszoltak erre a kérdésre.
90%-ban 7
80%-ban 2
70%-ban 2
60%-ban 1
50%-ban 5

Örvendetes, hogy a kollégák 88%-a igennel válaszolt arra, részt venne-e új módszerek kipróbálásban, alkalmazásában, vállalná-e az ezzel kapcsolatos továbbképzést. Ennek feltételeként az alábbiakat jelölték meg:

  • ha szakmai fejlődést biztosít a továbbképzés,
  • megfelelő színvonalú előkészítés, lebonyolítás,
  • a költségek térítése esetén,
  • anyagi elismerés mellett.

A tantestület 18 tagja (69%) vett részt öt éven belül valamilyen szintű továbbképzésen. Örvendetes – bár a többiek számára többletmunkát jelent-, hogy jelenleg is 6 kolléga tanul.

Az iskolai osztályzathoz hasonlóan 1-től 5-ig terjedő ponttal értékelhették, minősíthették a tantestület tagjai az iskolai vezetés munkáját. (Egy fő nem értékelt.)

  5 4 3 2 1
Nők 3 4 1
Férfiak 6 8 3
Összesen 9 12 4

Sajnálatos, de a tantestület nagyobb része ( 15 fő – 57,6 % ) nem élt azzal a lehetőséggel, hogy leírja az előrelépést, fejlődést eredményező javaslatait, ötleteit. Azok véleménye, akik írtak, az alábbiakban összegezhető. A sorrend nem rangsorolást jelent!

  • Minél előbb szükség lenne egy új, korszerű, jól felszerelt iskolára, korszerű tanműhelyekre.
  • Ha nincs mód új építésére, addig is szükséges a tantermek, műhelyek modernizálása, szertárak, könyvtár kialakítása.
  • Legyen ismét 3 éves a szakmai képzés.
  • Jobban meg kell válogatni, szűrni az iskolánkba jelentkezőket – különösen a más iskolából érkező, nem tanköteles tanulókat.
  • Alaposabb, következetesebb, pontosabb tanári munka szükséges.
  • Bátrabban kell alkalmazni a máshol kipróbált, bevált módszereket, eszközöket.
  • Meg kell teremteni a pályázatokból támogatott étkeztetés feltételeit.
  • Fakultatív formában bevezethető lenne a hitoktatás.

Encs, 2004. január 31.

A kérdőívek feldolgozását, az összegzést elvégezte Péderi István.

Összesítő

Szakképzés helyzetelemzése

2004. január

Osztály: 11/1; 11/2; 11/3; 12/1; 12/2; 12/3.

Szakma: asztalos, ács–állványozó, kárpitos, kőműves, géplakatos, ruhakészítő (6 szakma, 11 csoport. 11.évfolyamon ács-állványozó)

Létszám Fiú 11. évfolyam Fiú 12. évfolyam Lány 11. évfolyam Lány 12. évfolyam
Első szakmás 41 50 27 20
Másodszakmás 5 9 1 1
Évismétlő 1 1 2

 

Gyakorlati helyek 11. évfolyam létszám 12.évfolyam létszám Szakoktató végzettsége
Iskolai tanműhely 18 7 Főiskola
Más tanműhely 43 46 Főiskola (szakoktató) Mester, technikus
3 vagy kevesebb tanulót foglalkoztató 7 26 Mester, szakmunkás

Jelenleg 6 szakmát oktatunk iskolánkban. Az alábbiakban szakmánként foglalom össze a kollégák véleményét:

Géplakatos:
  • 2 műszaki oktató és 1 mérnöktanár tanítja a géplakatos csoportot. Sajnos nagyon gyenge képességű tanulók járnak pillanatnyilag erre a szakmára, akikkel nagyon nehéz eredményeket felmutatni.
  • A vizsgakövetelmények magasak, a rendelkezésre állón óraszámok alacsonyak.
  • A munkavédelemkönyv hiányos, a szemléltetőeszköz kevés.
  • A szakmaismeretkönyv nem megfelelő, a heti 4 óra kevés!
  • Mérési gyakorlatok beiktatására lenne szükség!
  • A szemléltetőeszközök hiánya a szakrajztanításnál érződik a legjobban.
  • A legnagyobb problémát a tanulók érdektelensége, a tudásvágy hiánya okozza!
  • A hároméves képzés jobb volt, mert a munkára szoktatást késő elkezdeni 16 éves korban.
Kőműves:
  • Építész üzemmérnök és szakoktató foglalkozik ezzel a csoporttal.
  • A legújabb tankönyvek gerince szinkronban van a szakmunkásvizsga anyagával, illetve a követelményeivel.
  • Az újabb és újabb építőanyagokról és technológiákról az alkalmazási útmutatókból tájékozódunk, amelyek beszerzése plusz tanári munkát igényel.
  • A szemléltetőeszközök sem mennyiségre, sem minőségre nem megfelelőek.
  • A 11.osztályban kb. 25% nem vett részt az előző évfolyam építőipari orientációs képzésén, és ezért itt fáziseltolódás van.
  • Indokolt lenne a 3 éves képzés visszaállítása!
  • Szükségtelen a sokféle tankönyv, mert a szakmunkásvizsga anyagával teljesen szinkronban lévő univerzális tankönyv úgysincs, ugyanakkor 2-3 féle kiadás megvetetése a tanulók anyagi megterhelését növeli.
  • Az elmélet és gyakorlat nincs mindig összhangban!
  • A gyakorlati órák száma nem elegendő!
Fás szakmák: Asztalos, ács-állványozó, kárpitos
  • Faipari mérnök tanár, erdőmérnök, illetve pedagógiai főiskolát végzett tanár tanítja ezen tanulókat több-kevesebb sikerrel az iskolában, a tanműhelyben szakoktatók foglalkoznak velük.
  • Régi és új könyvekből egyaránt tanítunk, attól függően, hogy melyik témakör hol található meg jobban.
  • Sajnos a munkavédelemkönyv itt is hiányos, szakmai számítás tankönyv a kárpitosoknál nem létezik! Többnyire saját elképzelés alapján állítjuk össze a feladatsorokat.
  • Talán nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a 9-10.évfolyamon az előkészítésre, vagy még eredményesebb lenne a 3 éves képzés visszaállítása!
  • A megjelenő új könyveket csillagászati áron lehet megvásárolni, illetve azok megtanításához kevés az óraszám, ami pillanatnyilag rendelkezésre áll.
  • Az elmélet és gyakorlat nincs mindig szinkronban, a szemléltetőeszközök hiányosak. Csak azokat a munkafolyamatokat látják a tanulók a tanműhelyben, ami jellemző a gyár profiljára, pl. csak korszerű kárpitozást, hagyományosat nem!
  • A vizsgaremek + dokumentáció elkészítése, anyagszükséglete nem szabályozott.
  • Mivel az ács-állványozó szakmára kevés a jelentkező – pillanatnyilag 5 fő -, sajnos csak beszámoltató foglalkozáson vesznek részt. Hetente ez két óra, ami nem elegendő!
  • Problémát jelent még, hogy a tanulók alapképzettsége alacsony, nagyon lassúak, ezért az előírt tananyag több órát igényelne!
Férfiruha-készítő:
  • A csoport oktatását 1 építészmérnök és 2 műszaki szakoktató végzi az iskolában, a gyakorlati helyen pedig szakmunkás végzettségű kolléganő foglalkozik a tanulókkal.
  • A géptan könyv egyáltalán nincs szinkronban a tananyaggal, nyelvezete nehezen érthető, önálló munkára nem alkalmas.
  • Az új szakrajzkönyvek szépek, esztétikusak, minden szükséges anyag megtalálható bennük.
  • Szakismeretből sok olyan új tételt adtak ki, amelyek anyaga a régi tankönyvek nem található meg, így ezeket csak órai munka keretében lehet feldolgozni, és a diák otthon csak füzetből tudja megtanulni.
  • Szemléltetőeszközeink nagyon hiányosak, az elmélet a gyakorlattal sajnos ritkán van összhangban.
  • Az óraszám minden tantárgyból nagyon kevés!
  • Szóbeli számonkérésre nagyon kevés idő marad!

Encs, 2004.január 31.

A kérdőívek feldolgozását, az összegzést végezte:

Mercz Béláné
Bunyikné Leitner Ágnes

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.