wadmin | 2009. jún. 17.

Demecseri Gimnázium, Szakközép-, Általános és Alapfokú Művészetoktató Iskola, Óvoda és Nevelési Centrum

Demecser

1. A településről

Demecser Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, Nyíregyházától 30 km-re. A település vasúton jól megközelíthető, vasútállomása a Budapest–Záhony fővonalon fekszik. A vonatok csúcsidőben óránként közlekednek. Demecsert a környező településekkel Volán autóbuszjárat köti össze. A 2001-ben városi rangot kapott településnek 4800 lakosa van. Az 1990-es évek elejéig Demecser jelentős foglalkoztatási központ volt. Országos jelentőségű keményítőgyára, szövőüzeme, Ipari KTSZ-e, sütőüzeme nemcsak a helyi, hanem a környező községek lakóinak is biztos megélhetési lehetőséget nyújtott. A helyi termelőszövetkezetben tradicionális termelés (gyümölcstermesztés, állattenyésztés, gabonatermelés) folyt, de a tagoknak, illetve családtagjaiknak jelentős bevételt jelentett a háztáji termelés. A foglalkoztatottság 100%-os volt.

A rendszerváltás után az üzemek a sütőüzem kivételével fokozatosan megszűntek. A termelőszövetkezet feloszlott, földjei a kárpótlási folyamatban felparcellázódtak. A foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, a munkanélküliség 30-35%-os. A lakosok jó része kényszervállalkozó, mezőgazdasági termelést, illetve szolgáltatást végez. A fiatal munkavállalók ingázásra kényszerülnek, mert helyben semmiféle munkát – a közmunkát kivéve – nem találnak. Ma a településen a legtöbb embert az önkormányzat foglalkoztatja az apparátusában, fenntartott intézményeiben, illetve a közmunkaprogram keretében a regisztrált munkanélkülieket. Vélhetőleg jelentős a szürkegazdaságban foglalkoztatottak száma. Az eddig homogén, rossz anyagi körülmények között élő, roma származású kisebbség differenciálódása egyre inkább szembeötlő.

2. Az intézményről

A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács 1963-ban alapította meg Demecserben a gimnáziumot. Az iskola kezdetben a helyi általános iskola tagozataként működött, 1971-ben önálló, új épületbe költözött.

2001-től a helyi önkormányzat az intézmény működtetését és tulajdonjogát átvette a megyei önkormányzattól, majd 2002 januárjától önálló gazdálkodását részben önállóvá változtatta. Az új fenntartó az addigi gimnáziumi képzést szakközépiskolai profillal bővítette (műszaki informatika), a felnőttoktatásban az eddigi levelező tagozatot esti tagozattá módosította. 2003. augusztus elsejétől a fenntartó az oktatási intézményeit közös igazgatás alá vonta. Megalapította a Demecseri Gimnázium, Szakközép-, Általános és Alapfokú Művészetoktató Iskola, Óvoda és Nevelési Centrumot.

A Demecseri Oktatási Centrumnak 4 tagintézménye van.

  • Napközi otthonos Óvoda: 213 gyerek, 17 óvónő, 10 kisegítő.
  • Általános Iskola: 539 tanuló, 48 tanító, tanár, 8 kisegítő.
  • Alapfokú Művészetoktatás: az általános iskola 160 tanulója.
  • Gimnázium és Szakközépiskola: 313 nappali, 162 esti tagozatos tanuló, 22 nevelő, 5 technikai dolgozó.

Az Oktatási Centrumot 1 igazgató irányítja, a tagintézményeket intézményvezetők vezetik. Együtt alkotják az igazgatótanácsot, amelynek munkáját a régi iskolaigazgatók segítik. Az intézményben 2 konyha működik, melyeket az önkormányzat tartja fenn, jogi szempontból az iskoláktól függetlenek. Az intézmények karbantartóit, fűtőit is „kivonták” az iskolából és a Városüzemeltetési Kht. dolgozóiként látják el, egyéb más munka mellett, az iskolai feladatokat is.

3. A középiskoláról

Középiskolánk az 1963-as alapítástól 2001-ig (amíg a helyi önkormányzat át nem vette) 4 évfolyamos általános gimnáziumként működött, 2 párhuzamos osztállyal, mint önállóan gazdálkodó intézmény. Egy év felkészülési idő után 2002 szeptemberében indítottuk el az első szakközépiskolai osztályt. A felnőttoktatás az alapítást követő évektől kezdve, kisebb megszakítással, folyamatos.

Interjú Szívósné Tóth Annamáriával, a Demecseri Oktatási Centrum igazgatónőjével

S. P.: Egy évvel ezelőtt, amikor a program kapcsán felvettük a kapcsolatot, a településen komoly feszültség volt. A polgármester megválasztása körül kialakult helyzet az ország nyilvánossága elé került. Hogyan hatottak ezek a dolgok az iskola belső életére? Hogyan értelmezhető a „második esély” gondolata ezen a településen?

Sz. T. A.: Az intézmény szakmai munkáját ez közvetlenül nem érintette. Valószínű, hogy mint mindenkit, így a pedagógusokat is foglalkoztatta ez az esemény.

Maga az iskola, ez az intézmény egy nagyon komplex képződmény, ezért itt az óvodától a felnőttoktatásig érdemes ezt végiggondolni. Én, már csak szakmai múltam miatt is, inkább a felnőttoktatás területén tudom ezeket a dolgokat végiggondolni. Itt a felnőttoktatás az ismert módon működik, esti tagozatos formában. Ide nagyobbrészt a városból, a többiek pedig a környékbeli településekről járnak, nagyjából 190 tanulóról van ebben az évben szó.

S. P.: Melyek itt a legjellemzőbb problémák?

Sz. T. A.: Azok számára, akik nem a városban laknak, a bejárás okozza a legnagyobb problémát. Itt az a megoldás született, hogy egy faluban kerestünk oktatási lehetőséget, olyan helyen, amit az emberek könnyebben meg tudnak közelíteni. Ez szervezési kérdés volt mindössze. Az iskola pedagógusai kijárnak tanítani. Emellett a tanulók eltérő előképzettsége az, ami talán a legnehezebben kezelhető. Többségük rendkívül csekély ismeretet hoz magával, ezért problémát jelent az, hogy hogyan épül erre az ingatag alapra a középiskolai tananyag. Ezért a beiratkozó számára, mindegyik évfolyamon, egy komoly szintrehozó program működik. Ezt a programot a tanév elején bonyolítjuk le. A szaktanár felméri a tanulók tudásszintjét. Itt az a legfontosabb, hogy feltérképezzük azt, hogy milyen hiányok vannak az általános iskolai tananyagban. Igyekszünk elérni, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a minimumtudással, amellyel el lehet kezdeni a középiskolai tanulmányokat. A tanárok az új érettségivel kapcsolatban bizonytalanok, a tanulóknak pontos ismereteik nincsenek.

S. P.: Hogyan birkóznak meg a felnőtt tanulók az új tantárgyakkal?

Sz. T. A.: Az idegen nyelv a könnyebb probléma, mert tanár most már akad, eszközök kevésbé. Az informatikánál kevés az eszköz. Az egyetlen informatikai szaktantermet már a nappali tagozat is leterheli.

S. P.: Hogyan viszonyul a tantestület a felnőttek oktatásához?

Sz. T. A.: Ez is komoly probléma. Megváltozott a felnőttoktatás célja, a tanulók összetétele. Ehhez még azok sem tudnak alkalmazkodni, akiknek ezen a területen van komoly tapasztalatuk. Sokan nem szívesen vállalják azt, hogy itt tanítsanak.

S. P.: Milyen segítséget kapnak azok, akik ezt mégis vállalják?

Sz. T. A.: Itt nincsenek kimondottan „felnőtt-oktató” pedagógusok, azoknak van ezen a tagozaton néhány órája, akik egyébként a nappali tagozaton tanítanak. Ez, mint tudjuk, sohasem szerencsés. Nehéz rávenni arra az embereket, hogy olyan továbbképzésre menjenek, amely a felnőttek oktatásról szól. Lassan azért az új módszerek mind a két területen elterjedőben vannak.

S. P.: Hogyan van jelen a fenntartói gondolkodásban a felnőttoktatáshoz való viszonyulás?

Sz. T. A.: Az elvi támogatással és a terület elismerésével nincs baj. Többletforrásokat azonban itt sem tudnak erre a feladatra rendelkezésre bocsátani.

4. Tárgyi feltételek

Iskolánk épülete az építéskor (1970-es évek eleje) a kor színvonalának és az akkori oktatási koncepciónak felelt meg. Egy épületben került elhelyezésre a 8 osztályterem, 2 előadóterem (fizika, kémia) a hozzátartozó szertárakkal, 1 gyakorlati terem, kisméretű, nem szabványos tornaterem öltözővel, könyvtárszoba, nevelői szoba, igazgatói, igazgatóhelyettesi és gazdasági iroda, vizesblokkok. Az iskolához tartozik egy 200 adagos konyha, egy 50 személyes ebédlő. Az udvar egy része parkosított, a többi terület pedig sportudvarként funkcionál. Az épületben nincs olyan rész (pl. aula), ahol a tanulóifjúság egésze összejöhetne. Rendezvényt, ünnepséget csak az udvaron vagy a tőlünk 200 m-re lévő kultúrházban (moziban) tudunk tartani.

Az 1980-as évek közepétől fokozatosan kezdtük el a matematikát és az idegen nyelveket csoportbontásban tanítani és bevezettük a számítástechnikai oktatást. Ehhez a munkához több, kisebb befogadóképességű teremre volt szükség. Ezt beruházás, az épület bővítése nélkül saját magunknak kellett megoldani. A gyakorlati termet kettéosztottuk, a fizikai és az egyik kémiai szertárat feláldoztuk és „osztályteremmé” alakítottuk át. A jelenlegi, összevont intézményi struktúrában a fenntartó javaslatára megszüntettük az önálló könyvtárunkat, melyet az általános iskola működtet tovább. A felszabaduló könyvtárszobát most alakítjuk át egy újabb számítástechnikai teremmé.

Jelenleg nappali tagozaton 11 osztályunk van a 4 évfolyamon, melyből 3 szükségteremben van elhelyezve. 2004 szeptemberétől már 12 osztályt kell elhelyeznünk, ezért a soron következő áldozat az igazgatói és helyettesi irodák lesznek, ezekből kell kialakítani egy új termet. Mindezt azért vállaljuk, hogy a tanulóink egy része ne kerüljön az épületen kívül, a város másik részébe tanulni, maradjon együtt minden osztály. Eddigi iskolabővítésre benyújtott pályázatainkat elutasították, bízunk benne, hogy előbb-utóbb nyerni fogunk és akkor megoldódnak a tanulók elhelyezésének gondjai.

5. Személyi feltételeink

A nevelőtestület 22 fős, ebből 18 nő és 4 férfi. Munkánkat 5 óraadó tanár segíti.

A kinevezett tanárok kor szerinti megoszlása:

30 év alatt 10  nevelő
31–40 között 4
41–50 2
51–62 6

Az idősebb kollégák közül 4-en készülnek nyugdíjba. A nevelőtestület 16 tagja egyetemi, 6 főiskolai végzettséggel rendelkezik. A főiskolai végzettségűek készségtárgyat, illetve idegen nyelvet oktatnak. Jelenleg 6-an vesznek részt egyetemi-főiskolai képzésben. Az előző tanévben 3 nevelőnk szerzett újabb diplomát. 3 tanár 3 szak, 14 tanár 2 szak, 5 tanár pedig 1 szaktárgy oktatására képesített. 3 pedagógus szakvizsgával, 1 kolléganőnk tudományos fokozattal rendelkezik.

Az intézmény fennállásának 40 éve alatt 110 tanár végzett pedagógiai tevékenységet. A tőlünk eltávozott nevelők jó szívvel emlékeznek vissza a nálunk eltöltött időre.

6. Tanulóinkról

Nappali tagozatos tanulóink száma ebben a tanévben 313 fő. A tanulók harmada helyben lakó, a többi bejáró. 15 településről járnak be tanulóink. Ők átlagosan másfél órát töltenek el naponta az utazással. Tanulóink közel harmada csonka családban él. A szülők átlagos iskolai végzettsége 10,5 év, a munkanélküliek aránya 3%-os. A 9. évfolyamra bekerülő tanulók általános iskolából hozott tanulmányi eredményének átlaga: 3,1. Az idei tanévben a 313 tanuló közül 111 volt jogosult ingyenes tankönyvellátásra, amely szintén azt jelzi, hogy jelentős a hátrányos helyzetű tanulóink aránya.

A tanulók lemorzsolódása nem jellemző iskolánkra. Évente kb. 3-4 tanuló marad ki vagy változtat iskolát. Az érettségizett tanulóink további sorsát figyelemmel kísérjük, így tudjuk, hogy végzett tanulóink átlag 30-35%-a felsőfokú egyetemi tanulmányokat folytat, 50%-a közép- vagy felsőfokú szakmai képzettség megszerzéséért tanul, a többi pedig munkát vállalt. A felnőttoktatás esti tagozat formájában történik. A tagozatnak megfelelő heti óraszámot és a tanulók elfoglaltságát figyelembe véve, heti 3 alkalommal folyik az oktatás 14 óra 30 perctől 18 óra 30 percig. Az órák látogatottsága átlag 50%-os, mely azzal magyarázható, hogy a tanulók nagy része dolgozik, és a munkaidő-beosztásnál a munkahelyi vezetők nem teljesen veszik figyelembe az oktatás rendjét.

Tanulóink nagy része rendvédelmi szerveknél dolgozik (határőrség, rendőrség, vámőrség), illetve egészségügyi alkalmazott (mentős, ápolónő). A többi tanulónk általában a szolgáltatóiparban dolgozik. Új színt hozott felnőttoktatásunk életében az, hogy az idei évben a tőlünk 30 km-re lévő egyik település önszerveződő Nőszövetsége kérte, hogy náluk is indítsunk esti tagozatos osztályt. Ehhez benyújtottak egy 80 főt tartalmazó jelentkezési listát. Az oktatást megszerveztük, tanáraink heti 2 alkalommal a községbe kijárva megkezdték a tanulók érettségire való felkészítését. Kis óraszámú tárgyak esetén ebben az osztályban az oktatás 3–4 órás modulokban történik, a vizsgáztatás egy-egy nagyobb témakör lezárásakor van. A tanári és tanulói visszajelzések alapján ez az oktatási forma hatékonyabbnak tűnik, mint a klasszikus heti órarendes oktatás.

7. Kapcsolatainkról

A nevelőtestület kis létszámú, ezért egymást jól ismerjük. Jó munkakapcsolat alakult ki a nevelők között, egymás munkáját segítjük. A nevelőtestület munkája személyeskedéstől, konfliktustól mentes, legfőbb téma általában a tanulók jobb eredményre való késztetése.

A diákok átlagos neveltségi szintűek, deviáns magatartással nem találkozunk. Egymás munkáját segítik (pl. tanulópárok).

Az iskola családias légköréből adódik, hogy a tanár-diák kapcsolat optimális, a tanulók magánéleti, családi problémáikat is megosztják a hozzájuk közel álló nevelővel. Ezzel sokat segítenek a pedagógiai munkánkban, hisz így fény derülhet a tanulók esetleges teljesítménycsökkenésének okára. Ezeket az információkat a nevelők mindig is bizalmasan kezelték, nem éltek vissza vele.

A tanár-szülő kapcsolat hagyományos színtere a szülői értekezlet, fogadóóra. Évek óta tartó tendencia, hogy ezek látogatottsága fokozatosan csökken. Mivel erre a kapcsolatra nagy szükségünk van, ezért probléma esetén telefonon, levélben vesszük fel a kapcsolatot a szülővel, és ha szükség van rá, személyes beszélgetésre hívjuk be az iskolába az általa megjelölt időpontban.

A beiskolázási bázisunkat jelentő helyi és 5-6 környező település általános iskoláival személyes kapcsolatban állunk. A pályaválasztási szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a lehetőségeinkről. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink elvégzésében az esetleges problémák megoldásában rendszeresen tájékoztatjuk a település gyermekjóléti szolgálatát és kérjük a segítségüket.

8. A jövőről

A 2003-ban a fenntartó által kezdeményezett és végrehajtott intézményi átalakítás megadta azt a formai keretet, amelynek tartalommal való feltöltése az intézményvezetés és a pedagógusok feladata. Célszerűnek tartanánk az intézményrendszer bővítését, egyrészt olyan osztály(ok) indításával, ahol azokat a tanulókat oktatnánk, akik a tankötelezettség idejéig nem végezték el a 8 osztályt, másrészt szakiskolai osztály szervezésével, ahol azok a tanulók tanulnának tovább, akik tanulmányi eredményeik alapján nem nyertek felvételt a középiskolai osztályokba. Ezek a tanulók a szakiskola elvégzése után vagy nappali rendszerű ifjúsági, vagy esti tagozaton készülnének fel az érettségi vizsgára. Ez a bővítés teljes lefedettséget jelentene a közoktatás területén a város fiataljainak számára 3 éves kortól 20-21 éves korig.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.