wadmin | 2009. jún. 17.

Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium – Felnőttoktatási tagozat

Pécs

1. Bevezetés

A 2004-ben 10 éves évfordulójához érkező Gandhi Gimnáziumban a felnőttoktatás csupán két éve létezik, így egyelőre az útkeresés időszakát éli. Úgy véljük, a következő tanévben kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy stabil szerkezetű, megbízható és kiegyensúlyozott képzést tudjunk biztosítani.

A következőkben néhány gondolatot idézünk helyi tantervünkből:

„A Gandhi Gimnázium felnőttoktatási tagozata gimnáziumi képzést adó, roma felzárkóztatást folytató oktatási forma. Ezt az oktatási formát kellett választanunk, mert a Gandhi Gimnázium nemzetiségi intézményként nem vonhatja ki magát a 32/1997. (IX. 5.) MKM rendelet hatálya alól, ugyanakkor a nyelvoktató oktatási formák teljesíthetetlen terhet rónak a felnőttoktatás szűkös órakeretére. A tagozatot az az igény hozta létre, hogy az érettségi vizsga, és így a továbbtanulás lehetőségét biztosítsa a régió azon tanulni vágyó lakosainak, akiknek körülményei ezt korábban nem tették lehetővé. … A Gandhi Gimnázium új tagozata nyitva áll minden tanköteles kort már betöltött személy előtt, aki elfogadja pedagógiai programját és helyi tantervét, s minimum befejezett 8 általános iskolai osztályról szóló bizonyítvánnyal rendelkezik. Lehetőséget kívánunk adni a valamilyen okból megszakadt tanulmányok folytatására. Második esélyt kínálunk egy korszerű, széles körű műveltség megalapozására, a hiányok pótlására azok számára, akik vállalkoznak a velünk együttes munkára. Biztosítjuk a munkahely melletti tanulást, s a tanulást azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Az érettségi megszerzésével új, kvalifikáltabb munkalehetőséghez juthatnak tanulóink, akik munkahelyük megtartásához vagy mobilitásuk esélyeinek növeléséhez ezt a képzési formát választják. Célunk a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése. A tantárgyrendszerű tanulás mellett fontosnak tartjuk a humánus és reális életszemlélet kialakítását, az emberi viszonyokkal és a műveltséggel kapcsolatos igényesség felkeltését és erősítését, a saját és mások egyéniségének tiszteletben tartását, a kommunikációs képességek fejlesztését.”

2. Problémák és megoldások

A kínált lehetőséggel a 2002/2003-as, első tanévben 73 beiratkozott és tanulmányait is megkezdő diák élt. A jelentkezők száma ennél jóval nagyobb volt, sokan azonban meggondolták magukat. Nagyobb volt a beiratkozottak száma is, az első hetekben azonban a fenti számban kezdtek iskolába járni tanulóink. Ekkor 2 osztályt indítottunk, egy 4 éves, levelező tagozatos képzési formát 32 fővel, és egy 2 éves, esti tagozatos képzést, 41 fővel. Az utóbbi iránt volt nagyobb az érdeklődés, és ezt az osztályt sikerült is megtartani, 18-an tartottak ki a tanév végéig. Ide eredményesen befejezett, közoktatási rendszerű, 10. középiskolai osztály elvégzésével vagy szakmunkás bizonyítvánnyal vettünk fel tanulókat. A képzés első tanévében a 9–10. osztály, a második, végzős tanévben a 11–12. osztály gimnáziumi tananyagát oktattuk és oktatjuk, elsősorban az érettségi követelményeire koncentrálva. Ez nagy terheket ró a tanulókra és a tanárokra egyaránt, és úgy tapasztaljuk, kevés a képzési idő a megbízható tudás, „a korszerű, széles látókörű műveltség megalapozására”.

Úgy döntöttünk tehát, hogy ezt a formát nem visszük tovább, 2003-ban már nem indítottunk 2 éves képzésű osztályt.

Jelenleg 24 tanuló készül az érettségire. Hat főt a Gandhi Gimnázium nappali tagozatáról, illetve magántanulóként vettünk fel. Ők vagy rendelkeznek megfelelő előképzettséggel, vagy vállalták, hogy magánúton pótolják tudásuk hiányait – ehhez a tagozat a vizsga témaköreinek rendelkezésre bocsátásával, igény szerint korrepetálással nyújt segítséget.

A 4 éves, levelező képzés zökkenőmentesebbnek ígérkezett, mégis ezzel történt baj: a tanév végére csupán 9 diákunk maradt az osztályban, így kénytelenek voltunk azt megszüntetni. Beiratkozáskor csábítónak tűnt az iskolába járás kisebb kötöttsége, a kevesebb tanítási óra, de éppen ez hiányzott végül.

A diákok a képzés „iskolásságát” hiányolták, szívesen maradtak a tanórák után is az épületben, szabadidős programokat, osztálybulikat szerveztek. A kitartó diákok a 2003-ban indított, 3 éves képzésű, esti tagozatos osztályban folytathatták tanulmányaikat – éltek is ezzel a lehetőséggel. A heti rendszerességgel, de kevés óraszámban szervezett oktatási formát a szerzett tapasztalatok alapján megszüntettük, 2003-tól esti tagozatos osztályokat, és egy, az iskolától radikálisabban elszakadó levelező oktatási formát szerveztünk.

A 2003/2004-es tanévben a következő osztályokban és létszámokkal zajlik az oktatás a felnőtt tagozaton:

A képzés típusa beiratkozott
(fő)
az I. vizsgát teljesítette
(fő)
2 éves esti képzés,
11–12. osztály
24 24
3 éves esti képzés,
9–10. a) osztály
50 35
3 éves lev. képzés,
9–10. b) osztály
36 28
4 éves esti képzés,
9. osztály
34 22
Összesen: 144 109

A tanévben tehát a beiratkozottak mintegy negyede távozott csupán, ezt a felnőttképzés legfőbb problémája, a „lemorzsolódás” szempontjából jó eredménynek értékelhetjük.

A tanulók tudásának mérése a tanév során két vizsgán történik, félévkor és tanév végén. Az esti tagozaton lehetőség van egy-egy téma zárásaként dolgozatírásra, beszámolóra, az itt szerzett érdemjegyek természetesen beszámítanak az év végi osztályzatba. A 9–10. osztályokban a tanév végén összevont vizsgát tesznek a tanulók a két évfolyam törzsanyagából, amit az érettségi követelményei alapján jelölnek ki a szaktanárok. A bizonyítványba kerülő osztályzat a két vizsga eredményéből és a közben szerzett jegyek átlagából kerekedik ki.

3. Hogyan képzeljük el a jövőnket?

A Gandhi Gimnázium felnőttképzését a következő szerkezetben tervezzük folytatni:

  9. e. 10. e. 11. e. 12. e. 9–10.
e.
11. e. 12. e. 9–10.
l.
11. l. 12. l.
2003/2004 +       +     +    
2004/2005 + +     + +   + +  
2005/2006 + + +   + + + + + +
2006/2007 + + + + + + + + + +

A képzés tervezett tartalmát az óratervek mutatják:

Óraterv – 3 éves képzés – 2003/2004. tanév, illetve a 2004/2005. tanévtől

Évfolyam/tantárgy
Tan. heti/össz. óra a tanévben
9–10.
2003/2004.
9–10.
2004/2005.
11. 12. Összes óra 3 év alatt
3+25 össz. 32 össz. 32 össz. 28 össz.
Magyar nyelvtan 1 25 1 32 2 64 1 28 124
Irodalom 2 50 2 64 3 96 3 96 256
Matematika 4 100 4 128 4 128 4 112 368
Természettud. komplex 1 + * 10+6 2 64 2 64 128
Történelem 2 50 2 64 2 64 3 84 212
Nyelv 4 100 4 128 4 128 4 112 368
Művészeti ismeretek * 12
Társadalom-
ismeret
* 12
Informatika* 1 36+25 2 30+64 94
Választható tantárgy 2 100 2 64 64
Érettségire vál. tantárgy 2 64 3 84 148
Diák heti óraszáma 17 526 19 638 19 608 18 516 1762
* A 2003/2004-es tanévben ún. projektóraként működött.
**A tanév kezdetén alapfokú ismereteket adó 2 hetes intenzív képzéssel indul.

Óraterv – 4 éves esti tagozatos képzés – 2003/2004. tanév, illetve a 2004/2005. tanévtől

Évfolyam/Tant.
Tan.heti/össz. óra
A tanévben
9.
2003/2004.
9.
2004/2005-től
10. 11. 12. Össz. óra 4 év alatt
3+25 össz. 32 össz. 32 össz. 32 össz. 28 össz.
Magyar nyelv 1 25 1 32 1 32 1 32 1 28 124
Irodalom 2 50 3 96 3 96 3 96 3 84 372
Matematika 4 100 4 128 4 128 4 128 4 112 496
Fizika 1 25
Kémia 1 25
Földrajz 1 25
Biológia 1 25
Term.tud.-
komplex
2 64 1 32 1 32 128
Történelem 2 50 2 64 2 64 3 96 3 84 308
Nyelv 4 100 4 128 4 128 4 128 3 84 468
Művészeti ism. * 12
Társadalomism. * 12
Informatika* 1 36+25 2 30+64 1 32 128
Választható tant. 2 64 64
Éretts. vál. tant. 2 64 4 112 176
Diák heti órasz. 18 810 18 608 18 576 18 576 18 504 2264
* A tanév kezdetén

Nyelvi órák keretében angol, beás, lovári, illetve német nyelvet oktatunk. A 11. évfolyamtól a művészeti ismeretek, médiaismeret, tánc és dráma tantárgyakat az irodalom, a társadalomismeret, filozófia/etika tantárgyakat a történelem tantárgyba integráljuk, mindkét esti képzési formában. A komplex természettudományos órák arra szolgálnak, hogy a diákok átfogó képet kapjanak a biológia, kémia, fizika és földrajz tudományairól. Választásuk alapján bármelyikből szerezhetnek elmélyültebb ismereteket a 11. évfolyamtól, és felkészülhetnek az érettségire. 2004 szeptemberétől a választható tantárgy a 9 – 10. és a 10. osztályban az informatika vagy az a nyelv lehet, amit a kötelező órakeretben választott a tanuló. A 11. és 12. évfolyamon történik a választott érettségi tantárgyból a felkészítés. A felnőttoktatás feltételei között az érettségi követelményszintek ismeretében csak a középszintű érettségire való felkészítést vállaljuk a rendszeres iskolai foglalkozások keretében. Azoknak a tanulóknak, akik emelt szintű érettségit kívánnak tenni, a lehetőségeknek megfelelően tanfolyamokat szervezünk. (Minimális feltétel legalább 5 tanuló jelentkezése.) Az érettségi vizsgaszabályzat szerint minden iskola 9 tantárgyból köteles érettségire felkészítést – legalább középszinten – vállalni. A Gandhi Gimnáziumban erre 12 tantárgyból biztosítunk lehetőséget. Kötelező tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi ismeretek, matematika, nyelv. Választható tantárgyak : földrajz, kémia, biológia, fizika, informatika, 2. nyelv. A választható tantárgyakból minimum 5 tanuló jelentkezése esetén indítunk csoportot.

A Gandhi Gimnáziummal kapcsolatban lévő roma kisebbségi önkormányzatok részéről merült fel az az igény, hogy olyan képzési formát szervezzünk, amelyben lehetőség nyílik a dél-dunántúli régió kistelepüléseiről is részt venni gimnáziumi felnőttoktatásban. Ez alapvetően azt jelenti, hogy mivel igen kevés iskolai tanórán tudnak részt venni, alapvetően önálló tanulásra kell építenünk. Erre a levelező oktatás keretei adnak lehetőséget úgy, hogy a tanítási órákat tömbösítve, havonta egy hétvégén konzultációkat szervezünk. A jelen tanévben csak későn, novemberben tudtunk először találkozni, a következőkben szeptembertől májusig (a 12. évfolyamon áprilisig) tart a képzés.

Konzultációs óraterv – 3 éves levelező képzés – a 2003/2004. tanév, illetve a 2004/2005. tanévtől

Tantárgyak/konzultációk 9–10.
2003/2004.
9–10.
2004/2005.
11. 12. össz. 3 év alatt
Magyar nyelv és irodalom 3 21 3 27 3 27 3 24 78
Történelem 2 14 3 27 3 27 3 24 78
Matematika 3 21 3 27 3 27 3 24 78
Természettud. tantárgyak 2 14 2 18 2 18 2 16 52
Társadalmi ismeretek 1 7    
Összesen 11 77 11 99 11 99 11 88 286

A társadalomismeret tantárggyal egyfajta tanácsadás volt a célunk: a társadalmi mikrokörnyezet szerkezetét, a munkanélküliség, a kistelepülési problémák feldolgozását terveztük, azonban úgy tűnik, ez ilyen kis időkeretben, elméleti képzettség hiányában nem folytatható tantárgyszerűen. Ebben a képzési formában két jelentős problémával kerülünk szembe.

Az első a nyelvoktatás megszervezése, hiszen 2005-től kötelező lesz a nyelvi érettségi. Azt tervezzük, hogy a Gandhi Gimnáziumban indítunk intenzív nyelviskolai képzést, bentlakási lehetőséggel. Annak, aki nem tudja az ezen való részvételt vállalni, oktatási csomagot dolgozunk ki, és távoktatási formában próbáljuk segíteni felkészülésüket.

A másik probléma a kevés tanórai oktatás lehetősége. Úgy döntöttünk, nem a klasszikus távoktatási csomagokkal próbálkozunk, hanem a tanulók tankönyvön és ahhoz kapcsolódó segédeszközökön (szöveggyűjtemény, atlasz, feladatgyűjtemény stb.) alapuló egyéni tanulását próbáljuk segíteni. A történelem tantárgy példáján ez a mellékletben közölt módon valósulhat meg.

A koncentrált levelező oktatásra jelentkező 36 tanuló közül mindössze 6 fő lakik Pécsett, a jelenlegi létszámban ők mindannyian benne vannak. A többiek különböző, elsősorban baranyai kistelepülésekről utaznak rendszeresen, havonként egy péntek délutánra és szombat délelőttre a Gandhi Gimnáziumba, de érkeznek Tolna és Somogy megyéből is. Kedvezményes térítés mellett a gimnázium kollégiumában szállást tudunk biztosítani, valamint a levelező képzés lehetőséget ad a lakóhely és az iskola közötti kedvezményes utazásra is. A diákok nagy figyelemmel, igen motiváltan vesznek részt az oktatásban, az első vizsgák tanúsága szerint eredményesen. Néhány kivételtől eltekintve nem születtek elégtelen osztályzatok, ezek is inkább azokból a természettudományos tantárgyakból, amelyekkel egy-egy konzultációs alkalommal találkoztak a tanulók. Javításra a második félévben, illetve a tanév végén nyílik lehetőség.

A következő időszakban a tanulási segédletek – haladási terv, témavázlatok, tankönyv-használati útmutatók – fejlesztése lesz a dolgunk: önellenőrző kérdéseket, feladatlapokat, gyakorló feladatokat (megoldási útmutatóval) szeretnénk a diákok kezébe adni. Jelentős segítséget jelenthetne – az esti tagozaton is – a számítógép, az elektronikus kapcsolattartás és az internettes tudásbázis lehetőségeinek kihasználása. Diákjaink közül azonban csupán néhányan rendelkeznek otthon számítógéppel, és lakóhelyükön – kistelepülések – sem jellemzőek azok az informatikai pontok (teleházak, kisebbségi önkormányzatok, könyvtárak stb.), ahonnan a kapcsolat élhetne a diák és a gimnázium között.

Interjú Csovcsics Erikával, a Gandhi Gimnázium igazgatónőjével

S. Zs.: Miben más a Gandhi Gimnázium, mint egy hagyományos középiskola?

Cs. E.: A sima gimnáziumi tananyagon túl roma nemzetiségi oktatást adunk a gyerekeknek. A cigány származású fiatalok közül kevesen tudnak bekerülni középfokú oktatást adó intézménybe. Ha mégis, akkor nem képesek eljutni az érettségiig. Mi azt tűztük ki célul, hogy minél több cigány gyereket juttatunk érettségihez és segítünk felsőfokra. Ez az egyetlen útja, módja, hogy a cigányság egésze együtt tudjon haladni a nem cigány emberekkel. Egész egyszerűen arról van szó, ha nincs számukra megadva az esély, akkor nincs is mivel éljenek.

S. Zs.: Mi az a plusz, amit a Gandhi tud adni szemben a többi iskolával?

Cs. E.: Hat osztályos gimnázium vagyunk és a rendes gimnáziumi tananyagon túl roma nyelveket, kultúrát oktatunk. Kiemelt szerepe van nálunk az emberi jogokkal kapcsolatos dolgok tanításának. Olyan szabadidős programokat kínálunk diákjainknak, melyekben megtalálhatók a roma jellegzetességek. Nálunk senki nem csodálkozik azon, hogy gyerekeink tanulnak. Ez a dolguk. Ha ezek az emberkék nincsenek megalázva, ha környezetük elfogadja őket annak, amik, és van egy követelményrendszer, akkor ők ugyanazt teszik, amit a többi hasonló korú gyerek. Tudatosítani kívánjuk bennük, hogy cigányságuk nem valami negatív dolog. Ez van. Ők cigányok és magyar állampolgárok. A kettő nem zárja ki egymást. 2000-ben végzett az első évfolyam. Tizennyolc gyerekünk tette le az érettségi vizsgáit, heten tanulnak tovább főiskolán, egyetemen.

S. Zs.: Igazgatónő, ön az előbb azt mondta, itt senki nem tartja csodának, hogy a diákok tanulnak. Miért nem tanulnak ugyanígy más iskolákban?

Cs. E.: Az előítélet mélyen benne él az emberekben, így a pedagógusokban is. Ha már az óvodában megtörténik, amit egy kis település óvónője mondott, hogy szétválasztják „az ocsút a búzától”, akkor nincs min meglepődnünk. Az óvodában és később az iskolában különválasztják a cigány gyerekeket, mert nem szeretnék, ha a többivel együtt tanulnának. A pedagógusnak többletmunka, a szülőnek bosszúság, ha roma is van az osztályban. Azokon a településeken pedig, ahol több a cigány gyerek, sok szülő már be sem íratja csemetéjét az adott iskolába, így lesz az cigány iskola. Nem a jó értelemben vett nemzetiségi, egyszerűen cigány, annak minden negatív vonzatával együtt. Ha egy iskolában a roma tanulók száma 10-15% fölé emelkedik, onnan elviszik a jó képességű gyerekeket. Gyengébb tanárok mennek oda tanítani, kevesebb pénzt fordítanak mind az iskola, mind a nevelők finanszírozására. Az oktatás ebben az esetben a többségi társadalom igényeit szolgálja. Itt felzárkóztatásról szó sincs. Ha viszont nemzetiségi oktatást csinálunk – mint a Gandhiban –, akkor a gyerekek jó minőségű oktatást kapnak, és ezt jelenleg nem lehet másképp, mint az elkülönülést választva megoldani. Persze a szimpatikus az lenne, ha egy iskolában tanulna magyar, roma, német, siket, vak és mozgáskorlátozott, mert mire felnőnének, toleránsak lennének egymás iránt, de erre jelenleg semmi esélyt nem látok.

S. Zs.: Már a gyerekekben is van előítélet a romákkal szemben?

Cs. E.: Ha még nincs, gyorsan beleneveljük, hisz az ember „csodákra” képes. Elég egy-két mondat, más hanghordozás az oviban, és a gyerekek már „érzik”, ők mások. A kisgyerekeknek az a jó, ha nincsenek különválasztva. Minden gyermek játszik, így van „programozva”. És azok a cigány gyerekek, akiknek nincsenek játékaik, azok is játszanak. Senki nem kíváncsi rá, mit, hogyan? Pedig nagyon fejlett kommunikációs játékaik vannak, lehetne tanulni tőlük! Vannak szép verseik, dalaik, erre meg lehetne tanítani egymást. Ám ehhez pedagógus kellene, aki figyel rájuk, de a felnőttet is képezni kellene, meg erre a feladatra a képzőket is képezni kellene… Egyelőre nem látom, hol lehetne, hol kellene belemenni a rendszerbe. Talán elsőként meghatározóbb társadalmi segítségre lenne szükség.

S. Zs.: Mire gondol?

Cs. E.: Néhány évtizede volt egy ideológia, mely szerint minél több szegény gyereknek kell eljutnia egyetemekre, főiskolákra. Kellett a politikai szándék ahhoz, hogy ezek a fiatalok tömegesen tanuljanak tovább. Most megint valami ilyesmire gondolok. Nem elég az, hogy aki akar, tanuljon, mert komoly anyagi segítség kell, hogy egy gyerek eljusson az érettségiig. Ez a roma családok többségénél eleve hiányzik. És nemcsak a pénzről van szó, hanem arról a természetes háttérről is, ami egy középiskolásnak szükségeltetik ahhoz, hogy végezzen. Még a legnagyobb szegénységben élő cigány emberek is tudják, a gyereknek tanulni kell. Sokuk számára a tanulás, a tudás ismeretlen dolog, de érték és szeretnék, hogy gyermekeiknek is része legyen benne. A Gandhi Gimnázium ma még az egyetlen olyan lehetőség, ahol a fiataloknak komoly esélyük van felkészülni a továbbtanulásra. Most tárgyalunk arról, hogy iskolánk építése végre befejeződik 2002-re, és nagy örömünkre szolgálna, ha máshol is beindítanának a miénkhez hasonló nemzetiségi oktatást.

Az interjút Sándor Zsuzsa készítette.

Az interjú eredetileg megjelent: www.sulo.hu „Ha nem kapnak esélyt, nincs mivel éljenek…” címmel.

Melléklet

Történelem

Tanulási segédlet – haladási terv az I. vizsgáig (2004. jan. 26–30.) – három konzultáció

Ismerethordozó:

Száray Miklós: Történelem I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002. (átdolgozott kiadás)

Száray Miklós–Szász Erzsébet: Történelem II. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002. (átdolgozott kiadás)

Középiskolai történelem atlasz, Cartographia

Tk. = tankönyv; A. = Atlasz

Témakörök a tanév 7 konzultációjára

  1. Az őskor és az ókori Kelet. Az ókori Hellász
  2. Az ókori Róma
  3. A korai középkor. A magyar történelem kezdetei
    I. vizsga (2004. január 26–30.)
  4. A középkor virágkora. Az Árpád-kor Magyarországon
  5. A középkor vége. A rendiség kialakulása Magyarországon
  6. Táguló világ: a világkereskedelem kialakulása, reformáció, tőkés gazdaság. Magyarország harca a megmaradásért, a 16. század végéig
  7. A kora újkor. Magyarország a 17. században – 1711-ig.
    II. vizsga (2004. június 1–5.)

Javasolt „menetrend” az fejezetek (tételek) megtanulásához:

  1. Olvassa el a tankönyvi tananyag szövegét a megadott oldalak között!
  2. Keresse meg, és húzza alá vagy más módon emelje ki a „Haladási terv”-ben megadott fontosabb fogalmakat (F), évszámokat (É), neveket (N)! Gondolja végig, és jegyezze fel egy füzetben: F: Mit jelent?; É: Mi történt?; N: Ki volt, miről nevezetes, mikor élt? (A füzetbe csak történelem tananyaggal kapcsolatos jegyzetek kerüljenek, és olyan füzetet válasszanak, amiben legalább egy félév jegyzetei elférnek!)
  3. Olvassa el a tankönyvi leckék mellékleteiként szereplő szövegeket, válaszoljon a tankönyv hozzájuk kapcsolt kérdéseire!
  4. Tanulmányozza a tankönyvi leckék mellékleteiként szereplő térképvázlatokat, ábrákat, válaszoljon a tankönyv hozzájuk kapcsolt kérdéseire!
  5. Tanulmányozza az Atlasz megadott térképeit, majd a) keresse meg a tananyagban szereplő események helyszíneit; b) a jelmagyarázat segítségével írja le címszavakban a füzetébe: miről informál a térkép!
  6. Próbálja meg saját szavaival elmondani a tananyagot a tankönyvi leckék alcímeinek megfelelő bontásban, majd az egyes teljes leckéknek megfelelően!
  7. Írjon vázlatot a tételhez!

Azok a tankönyvi leckék, amelyek részletes ismeretét a tételcímekben megjelölt problémák nem érintenek, OLVASMÁNYOK, megtanulásuk nem kötelező tananyag – kivéve az alább felsorolt fogalmak, események, nevek, helyszínek és évszámok.

Haladási terv

I. konzultáció: 2003. november 8. 10.15–11.45
Az őskor és az ókori Kelet. Az ókori Helász
Tananyag – a témakörök fejezetei, tételcímek a vizsgára Hol található? Fontosabb fogalmak, események, személyek, helyszínek, évszámok Minimum követelmény a vizsgára (elégséges szint)
A mai ember kialakulása – zsákmány-
szerzés és termelés

Tételcím:

1.
Mutassa be, a környezeti változások hatására hogyan alakult át az emberi életmód a neolitikumban
Tk. I.: 8–19. o.
A.: 1. o., 2. o. a), b) térkép, 7. o.
Fogalmak: Időszámítás (kronológia), történelmi korszakok, régészet, lelőhely, jégkorszak, környezeti változások, Homo sapiens sapiens, rassz-rasszok, Őskor: őskőkor, újkőkor (neolitikum), zsákmányszerző életmód, termelő életmód, letelepedés, faluközösség, háziasítás-nemesítés (domesztikáció), fémkorszakok, kézműipar, cserekereskedelem, termékenységkultusz

Térképismeret: kontinensek, Kelet-Afrika, Cro-Magnon, Vértesszőlős, Szeleta-barlang, Istállóskői-barlang, Subalyuk, Közel-Kelet, „termékeny félhold”

Kronológia: Homo sapiens sapiens 100 000–35 000 éve,
neolitikum – 10 000–4000 év,
rézkor: i. e. IV. évezred elejétől,
bronzkor: i. e. III. évezred elejétől,
vaskor: i. e. II. évezred közepétől
Fogalmak: Időszámítás, Homo sapiens sapiens, rasszok, neolitikum, termelő életmód, domesztikáció, fémkorszakok, cserekereskedelem

Térképismeret: Vértesszőlős, Szeleta-barlang, Subalyuk, Istállóskői barlang, Közel-Kelet, „termékeny félhold”

Kronológia: Neolitikum – 10 000-4000 évvel ezelőtt,
bronzkor – i. e. III. évezred elejétől
Az első civilizációk Mezopo-
támiában (Sumer, Óbabiloni) birodalom

Tételcím:

2.
Az első civilizációk Mezopo-
támiában: Sumer, az Óbabiloni birodalom
Tk. I.: 20–30. o.
A.: 3. o. b) térkép, 4–5–6. o.
Fogalmak, események: Ókor, civilizáció, folyóvölgyek-üledékes síkság, öntözéses földművelés, állam, városállam, raktárgazdálkodás (oikosz, templom- vagy palotagazdaság), írás: ékírás-fogalomírás, közmunka, despotizmus, hivatalnok előkelők, vallási rendszer: politeizmus, birodalom, törvény-törvénygyűjtemény, nomád népek – akkádok, amoriták

Személyek: Gilgames, Sarrukin, Hammurapi

Térképismeret: Nílus, Indus, Huang-ho, Mezopotámia – Tigris és Eufrátesz, Asszíria, Sumer, Úr, Uruk, Lagas, Babilon, Kisázsia, Szíria, Palesztina, Fönícia

Kronológia: faluközösségek Mezopotámiában – i. e. V. évezred,
Ókor, első civilizációk – i. e. III. évezred elejétől
sumer városállamok – i. e. III. évezred közepe,
Akkád birodalom – i. e. 2400 körül,
amoriták – i. e. 2000 körül,
Óbabiloni birodalom – i. e. 18–16. század,
Hammurapi uralkodása – i.e. 18. század
Fogalmak, események: Civilizáció, öntözéses földművelés, állam, városállam, raktárgazdálkodás, ékírás, despotizmus, törénygyűjtemény, politeizmus, nomadizmus

Személyek: Hammurapi

Térképismeret: Mezopotámia – Tigris, Eufrátesz, Sumer, Babilon

Kronológia: Ókor i. e. III. évezred elejétől
Sumer városállamok – i. e. III. évezred közepe,
Óbabiloni birodalom – i. e. 18–16. sz.,
Hammurapi – i.e. 18. sz.
Az egyiptomi Óbirodalom.
Közel-Kelet kis államai és nagy birodalmai, Távol-Kelet civilizációs központjai

Tételcím:

3.
Az ókori Egyiptom korszakai – az Óbirodalom vallása, gazdasága, társadalma és állama

Válaszoljon az összefoglalás 1., 3., 4., 5., 7. és 9. kérdésére!
Tk. I.: 31–50. o.
A.: 4. o. b), 5. o. b), 6. o.
a) térkép



Tk. I.: 51. o.
Fogalmak, események: elzárt fejlődés, birodalmi és átmeneti korok, fáraó, napkultusz, halottkultusz, piramis, hieroglif írás, hükszoszok, Újbirodalom, Aton-kultusz, világbirodalom
Zsidó állam: monoteizmus, univerzális monoteizmus
Fönícia: hangjelölő írás
Asszíria: katonaállam, deportálás, ninivei könyvtár
Perzsia: satrapiák, postahálózat
ún. tengeri népek vándorlása – vas elterjedése
India: árják, varna-rendszer, lélekvándorlás (reinkarnáció), buddhizmus
Kína: taoizmus

Személyek: Ménész, Kheopsz, IV. Amenhotep (Ehnaton), II. Ramszesz, Dávid, Salamon, Assur-ban-apli, Kürosz, I. Dareiosz, Buddha, Lao-ce, Csin Si Huang-ti

Térképismeret: Nílus, Alsó- és Felső-Egyiptom, Memphisz, Théba, Kánaán, Jeruzsálem, Büblosz, Türosz, Perszepolisz, Szúza, Indus, Gangesz, Huang-ho, Jang-ce

Kronológia: Faluközösségek a Nílus völgyében – i. e. IV. évezred,
Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése – i. e. 3000 körül,
Óbirodalom – i. e. 27–22. sz.,
Középbirodalom – i. e. 21. sz.,
Árja vándorlás Indiába – i. e. II. évezred közepe
Újbirodalom – i. e. 16–10. sz.,
Aton-kultusz – i. e. 14. sz.,
II. Ramszesz – i. e. 13. sz.
Asszír Újbirodalom – i. e. 10–7. sz.
Zsidó állam megalapítása – i. e. 10. sz.
Babiloni fogság – i. e. 6. sz.
Kína birodalmi egyesítése – i. e. 3. sz.
Fogalmak, események: Fáraó, piramis, napkultusz, hieroglif rás, Aton-kultusz, monoteizmus, hangjelölő írás, varna-rendszer

Személyek: Ménész, Kheopsz, Assur-ban-apli, Buddha, Lao-ce, Csin Si Huang-ti

Térképismeret: Nílus, Alsó- és Felső-Egyiptom, Memphisz, Théba, Jeruzsálem, Indus, Gangesz, Huang-ho

Kronológia: Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése – i. e. 3000 körül,
Óbirodalom – i. e. 27–22. sz.
Az ókori görög történelem

Tételcímek:

4.
Az antik görög polisz kialakulása – Spárta

5.
A demokrácia kibontako-
zása Athénban – a klasszikus kor alkotmánya
Válaszoljon az összefoglalás 3., 4., 6., 7., 9., 10., 13. és 14. kérdésére!

Tk. I.: 52–100. o.
A.: 8–9. o.

Tk. I.: 101. o.
Fogalmak, események: Hellasz, Krétai kultúra, görög törzsek vándorlása – elhelyezkedése: akhájok, iónok, aiolok, korai görög civilizáció: Mükéné, palotagazdaság, rablóhadjáratok
Dór vándorlás, átmeneti kor, polisz
Archaikus kor: arisztokratikus köztársaság, arkhónok, démosz, gyarmatosítás, árutermelés megélénkülése
Spárta – katonaállam, alkotmány: apella, geruszia, ephorosz, Peloponnészoszi szövetség
Athén – polgárjogi harc: adósrabszolgaság, vagyoni csoportok, türannisz-türannosz, antik demokrácia, demokratikus alkotmány, phülé, ekklészia, bulé, héliaia, sztratégosz
Klasszikus kor: Görög-perzsa háborúk, Marathon, Szalamisz, Déloszi-szövetség, Periklész kora
A poliszrendszer válsága, makedón fennhatóság, philippikák,
Görög és hellenisztikus kultúra:
vallás – mítosz, istenvilág, héroszok – olümposzi istenek, filozófia, tudomány, történetírás, művészetek
Hellenizmus – Nagy Sándor birodalma, utódállamok

Személyek: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiádész, I. Dareiosz, Leonidász, Themisztoklész, Xerxész, Periklész, Hérodotosz, Thuküdidész, II. Philipposz, Démoszthenész, II. Alexandrosz (Nagy Sándor)

Térképismeret: Balkán-félsziget, Kréta, Thesszália, Peloponnészoszi-félsziget, Attika, Knósszosz, Mükéné, Pülosz, Trója, Spárta, Szürakuszai, Masszilia, Büzantion, Küréné, Athén, Olümpia, Delphoi, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Délosz, Makedónia, Khairóneia, Alexandria

Kronológia: Krétai kultúra: i. e. II. évezred első fele
Mükénéi kor: i. e. 16–12. sz.
Átmeneti kor: i. e. 12–8. sz.
Archaikus kor – gyarmatosítás: i. e. 8–6. sz.
Klasszikus kor: i. e. 5. sz.
Hellenizmus: i. e. 4–2. sz.
Drakón – i. e. 621, Szolón – i. e. 594,
Türannisz – i. e. 560–510,
Peiszisztratosz – i. e. 560–521,
Kleiszthenész – i. e. 508,
Marathón – i. e. 490,
Szalamisz – i. e. 480,
Areioszpagosz befolyásának vége – i. e. 462,
Peloponnészoszi háború – i. e. 431–404,
Khairóneia – i. e. 338,
Nagy Sándor (Alexandrosz) hadjárata és birodalma – i. e. 334–323
Fogalmak, események: Mükénéi civilizáció – akháj palotagazdaságok, dór vándorlás, polisz, arisztokratikus köztársaság, démosz, türannisz, antik demokrácia, népgyűlés – teljes jogú polgár, sztratégosz, Déloszi-szövetség, hellenizmus, utódállamok, filozófia

Személyek: Drakón, Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Miltiádész, Hérodotosz, Nagy Sándor

Térképismeret: Balkán-félsziget, Kréta, Peloponnészoszi-félsziget, Attika, Knósszosz, Mükéné, Trója, Spárta, Szürakuszai, Athén, Olümpia, Delphoi, Marathón, Makedónia, Alexandria

Kronológia: Krétai kultúra: i. e. II. évezred első fele
Mükénéi kor: i. e. 16–12. sz.
Klasszikus kor: i. e. 5. sz.
Drakón – i. e. 621
Szolón – i. e. 594
türannisz – i. e. 560–510
Kleiszthenész – i.e. 508
Marathón – i. e. 490,
Szalamisz – i. e. 480
Khairóneia – i. e. 338
Nagy Sándor hadjárata és birodalma – i. e. 334–323
Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.