wadmin | 2009. jún. 17.

Móra Ferenc Gimnázium

Kiskunfélegyháza

1. Bevezetés

A gimnáziumban a nappali tagozat mellett a levelező tagozat működését az alapító okirat rögzíti, amely szerint a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tagozata.

A levelező tagozat jelentős szerepet tölt be a város és vonzáskörzetének életében. A helyi lakosok mellett több hallgató jár be Kiskunmajsáról, Tiszaalpárról, Kunszállásról, Lakitelekről, Gátérról, Jászszentlászlóról, Pálmonostoráról. De tanul a gimnáziumban néhány kecskeméti és szegedi lakos is. Hatan külföldön dolgoznak, ők 124 társukkal együtt az otthoni tanulást támogató távoktatási programunkat választották. Minden évben évfolyamonként egy osztályt indítunk a levelező tagozaton.

A gimnázium alapítója a kiskunfélegyházi Városi Tanács, felügyeleti szerve: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata. Az intézmény önálló jogi személy. Gazdálkodási szempontból önálló költségvetési szerv. A vagyon feletti rendelkezési joga: rendelkezésre álló vagyontárgyait az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak alapján kezeli, hasznosítja.

2. Hogyan szerveződik a felnőttoktatás iskolánkban?

Jelenleg a felnőttoktatásban tanító kollégák létszáma 19 fő, közülük két fő óraadó a város másik középiskoláiból, tizenheten pedig gimnáziumunk nappali tagozatán is tanítanak. Valamennyien több szakosok, egyetemi végzettségűek. Munkájukat hivatásként végző, a felnőttoktatást önként és nem kényszerből vállaló kollégák.

Az alaptevékenység szakfeladatai között szerepel az általános műveltséget megalapozó, iskolarendszerű felnőttoktatás, évfolyamonként 1–1 osztállyal. A képzési idő 4 éves, igazodik időben és tartalmában a hagyományos gimnáziumhoz. A tanítás heti 2 napon, hétfőn és szerdán folyik 14.30–20 h-ig.

Az évi 30 tanítási hét tantervi anyagát a kerettantervre építve helyi tantervek, ütemtervek alapján végezzük. A tananyagot és az elvárásokat a mindenkori érettségi követelményekhez igazítjuk.

A 9. évfolyamon német nyelvet, a 10. évfolyamon csoportbontásban német és angol nyelvet és a 11. és a 12. évfolyamon angol nyelvet tanítunk. Két évfolyamon bevezettük a számítástechnika oktatását.

3. Problémáink, törekvéseink

A 2000/2001-es tanévben külső javaslatra bevezettük az esti tagozatos oktatást. Nem hiába óvakodtunk azonban ettől a képzési formától, amelynek ugyan magasabb a fejkvótája, de a heti három alkalommal történő tanítás elriasztotta a hallgatókat, és sok esetben a munkahellyel rendelkezőket nem engedték el három délután a tanításra.

A tanulók létszáma drasztikusan csökkent, év végére 6 főre esett vissza az első évfolyamon. Ezért célszerűnek tartottuk, hogy visszatérjünk a hallgatók igényeit kielégítő levelező oktatásra. Az alábbi statisztika az elmúlt hat év beiratkozott és levizsgázott tanulók létszámát mutatja:

1. táblázat. A Móra Ferenc Gimnázium levelező tagozatán a hallgatók megoszlása 1998 és 2004 között

Tanév Beiratkozott
(fő)
Vizsgázott
(fő)
Lemorzsolódott
%
1998–1999 148 95 53 36
1999–2000 168 100 68 41
2000–2001 142 77 65 46
2001–2002 116 85 31 27
2002–2003 130 102 28 22
2003–2004 280      

2. táblázat. A vizsgázott hallgatók évfolyamonkénti megoszlása 1998 és 2004 között

Tanév 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Összesen
1998–1999 14 30 17 34 95
1999–2000 17 31 34 18 100
2000–2001 6 19 21 31 77
2001–2002 18 17 25 25 85
2002–2003 19 36 25 22 102
2003–2004 35 178 37 30 280

A beiskolázás ma sokkal nehezebb, mint a ’90-es években volt. Egyrészt a felnőttoktatás problémái elválaszthatatlanok a foglalkoztatáspolitika kérdéseitől, és az utóbbi időben gond a munkanélküliség számszerű növekedése. Másrészt a keresettel rendelkező hallgatóknál a munkahelyek egy része nem járul hozzá a dolgozóik továbbtanulásához. Vagy ha hozzá is járul, az csupán névleges, ugyanis a tanulási feltételeket nem biztosítja, még az iskolába járás időpontjaira sincs tekintettel. Nem járul hozzá, hogy a hallgató a vizsgák idejére tanulmányi szabadságot vegyen ki, de az is gyakori, hogy váltóműszakra osztják be a tanulót.

Az elmúlt években csökkent a tanulók átlagéletkora. Megjelentek azok a fiatalok, akik a tanköteles kor után iskolát szándékoztak változtatni. Így került mindegyik évfolyamba néhány fő a Constantinum Gimnáziumból, a Petőfi Sándor Szakközépiskolából, a Kossuth Lajos Szakközép- és Szakiskolából, és sikeres különbözeti vizsgák után folytatták tanulmányaikat levelező tagozaton.

A nehézségek ellenére is jelentős érdeklődés van a levelező tagozat iránt, és örvendetes, hogy a lemorzsolódás is csökkent.

A lemorzsolódás a 9. évfolyamon gyakoribb, hiszen a beiratkozottak között tapasztalható egyfajta „iskolázott analfabétizmus”, azaz bizonytalanul olvasnak, helytelenül írnak, gyenge az előképzettségük, hiányzik a rendszeres, kitartó munka sokaknál. Egyszóval nem képesek a középiskolai követelményeknek megfelelni. Ritkán, de a családi körülmények alakulása is okozhatja a tanulás abbamaradását: költözés, házasság, szülés, betegség.

3. táblázat. Tantárgyfelosztásunk a 2003–2004-es tanévben

Tantárgy 9. évf./óra 10. évf./óra 11. évf./óra 12. évf./óra összesen
magyar nyelv 1 1 1 1 4
magyar irodalom 1,5 1,5 1,5 1,5 6
magyar szintrehozó 1       1
történelem 1,5 1 1 1,5 5
matematika 1,5 2 2 2 7,5
matematika szintrehozó 1       1
fizika   0,5 0,5 0,5 1,5
kémia   1 1   2
biológia   0,5 0,5 1 2
földrajz   0,5 0,5 0,5 1,5
társadalom-
ismeret
    0,5 0,5 1
művészeti ismeretek   0,5 0,5   1
idegen nyelv 3 2 2,5 3 10,5
informatika 1 1     2
osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 2
Összesen 12 12 12 12 48

Interjú Rosta Ferenccel, a gimnázium igazgatójával

M. J.: Milyen kihívást jelent számotokra az, hogy Félegyházán nincs másik gimnázium, ugyanakkor Kecskeméten több neves középiskola is működik?

R. F.: Nem kell, hogy olyan veszélyekkel nézzünk szembe, mint a tanulók létszámának drámai csökkenése, amely esetleg veszélyezteti az intézmény létét. Kecskemétnek nincs olyan elszívó hatása, amely problémát okozna. A nappali tagozaton jelenleg öt párhuzamos osztályunk indult, mindegyikben harminc tanuló van, úgyhogy itt teljesen telve vagyunk. Ma nem könnyű nappali tagozaton sem feltölteni egy osztályt. Azok a tanulók, akik kimaradnak a nappali tagozatról, azokat a levelező tagozatra helyezzük át. Ez azért fontos, mert így nem kell elhagyniuk az iskolát, nem kell abbahagyni a tanulmányokat. Ugyanakkor mi mindig keressük az új megoldásokat, mert hisszük, hogy a változatlan szerkezet, a hagyományos képzési formáknak a megmerevedése előbb-utóbb komoly problémákat okozhat. Mi ezekre a „kihívásokra” véleményem szerint jó válaszokat adtunk. Ennek egyik leglátványosabb jelét a felnőttek oktatásában tapasztalni. Itt indítottuk be az „otthoni tanulás támogatása” című programot.

M. J.: Akkor a nappali tagozatról lemorzsolódó fiatalokkal, úgy tűnik, nincs akkora probléma!

R. F.: Persze, ezeknek a gyerekeknek a túlnyomó többsége elvégzi a középiskolát. Az igazi problémát a felnőtt hallgatók okozták, mert szinte minden harmadik tanuló kimaradt az oktatásból. Az „otthoni tanulást támogató program” alkalmazásával úgy néz ki, hogy kisebb arányú lesz ez.

M. J.: Kiskunfélegyházán több olyan intézmény is van, ahol felnőtteket oktatnak.

R. F.: Olyan típusú oktatással, amit mi csinálunk, csak egy iskola foglalkozik, a Kossuth szakmunkásképző. Ott, én úgy látom, hogy a képzés irányába kívánnak elmenni. Mi nem tudjuk vállalni a szakképzést, mert ahhoz nincsenek feltételeink. A Mórában a leghátrányosabb társadalmi réteg oktatása folyik, ezt a többi iskola igazából nem vállalta fel.

M. J.: Milyen távlati elképzeléseitek vannak ezen a területen?

R. F.: Az oktatásba eddig még nem bevont rétegeknek a bevonása az, ami leginkább foglalkoztat most bennünket. Szeretnénk számukra valamiféle esélyt adni, mert enélkül nem tud igényesebb szakmai képzésbe bekapcsolódni. Érettségi nélkül ma már semmiféle biztos pozíciót jelentő képzésben nem lehet részt venni. Ezért felvettük a kapcsolatot a városban működő munkaügyi hivatallal. A másik fontos lépésünk az alternatív általános iskola megkeresése volt. Azt szeretnénk, hogy a nyolcadik osztályt követően az ott tanulók automatikusan nálunk folytassák tanulmányaikat. De hasonló volt a törekvés akkor is, amikor a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolával vettük fel a kapcsolatot. Mindezek stabilabbá teszik az iskolát.

M. J.: A fenntartó hogyan viszonyul ezekhez a törekvésekhez?

R. F.: Rendkívül pozitívan állnak hozzá. Lehetővé tették az óraszámok bővítését, amely alapfeltétele a csoportbontásnak. Úgy látom, hogy a mi törekvéseinknek ők is látják a jelentőségét és fontosságát.

4. Az otthoni tanulást támogató távoktató program

A 21. század első évtizedei minden bizonnyal a tanuló társadalom koraként kerülnek be a történelemkönyvekbe.

Ma Magyarországon az iskolarendszerű felnőttoktatásban a sokszor többszörösen is hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok képviselői jelennek meg. Az esélyekben megmutatkozó különbségeket az iskola önerejéből nem tudja kiegyenlíteni.

Megjósolható azoknak az elképzeléseknek a kudarca is, amelyek elsősorban az érintettektől várják a kialakult helyzet javulását.

A felnőtt tanulók motiválása a tanulás szempontjából akkor lehet eredményes, ha az iskola épít a korábban megszerzett élet- és munkatapasztalatokra, továbbá, ha a tanulás abba a környezetbe helyeződik át, amelyben a tanuló felnőtt él.

Egy OECD-kutatás a felnőttek tanulási motiváltságával kapcsolatban az alábbiakban hívta fel a figyelmet:

  • Ha a tanulási módszerek nem alkalmazkodnak a felnőttek speciális tanulási követelményeihez, közülük sokan abbahagyják tanulmányaikat, kimaradnak az iskolából.
  • A felnőttek igényelnék, hogy az előre haladás ütemét, gyorsaságát egyénre szabottan tervezzék meg, és a program, az időbeosztás vegye figyelembe a munkaidejüket, közlekedési feltételeiket, a könnyen megközelíthetőséget.

Ezt ismerte fel gimnáziumunk, a Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási tagozata is, és ettől a tanévtől kezdve elindult egy hosszabb modernizációs úton. Ez a felnőttoktatási képzés komplex korszerűsítését tartalmazza, a tantárgyi szerkezettől kezdve a taneszközökön keresztül a tanárok szemléletváltásáig.

  • Felvállaltuk az élethosszig tartó tanulás stratégiáját, melynek középpontjában a tanulói szükségletek kielégítése áll.

Ez a szemlélet alapvetően különbözik attól az oktatáspolitikai megközelítéstől, amely a formális intézményi folyamatokra helyezi a hangsúlyt.

Az elmúlt tanévben ezeket átgondolva rádöbbentünk, hogy iskolarendszerű felnőttoktatásunk programja a jelen viszonyok, társadalmi elvárások, az európai és hazai piacgazdaság munkavállalóval szemben támasztott igényei szemszögéből korszerűtlen, és továbbfejleszteni az adott keretek között nem lehet.

Hallgatóink közül csaknem minden második ember kimaradt, „lemorzsolódott”, a kollégák felzárkóztató foglalkozásai, kifogástalan szakmai munkája ellenére is.

A valódi megújulást az egyénre szabott tanulási életutak kialakításában, a hallgatókkal történő partnerségre, tehát egy gyökeresen új szemléletet feltételező tanár-diák viszonyra épülő kapcsolat elfogadtatásában láttuk.

  • Az iskola és a tanár hagyományos szerepe mellé az új feltételeknek megfelelően eddig nem vagy csak kevéssé gyakorolt tevékenységformákat kellett kialakítanunk. Tettük ezt akkor, amikor a tagozatunk hallgatói létszáma tragikusan lecsökkent.1 A 10. évfolyamot hallgatóink igényeihez és életrendjéhez igazítva a levelező oktatás munkarendje szerint indítottuk, kiegészítve ezt az Otthoni Tanulást Támogató Távoktatási Programmal.

4.1. Hogyan készült el az a program?

Az előző tanév végén kiválasztottuk azokat a tantárgyakat, amelyek hosszú évek tapasztalataik alapján segítséggel, önálló tanulással iskolai környezeten kívül is elsajátíthatók. Ezen tantárgyak követelményeit a nyári szünetben részletesen és közérthetően kidolgoztuk, a kerettantervben meghatározott tantárgyi követelményeket is figyelembe véve. Ezek a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, művészettörténet és az informatika.

Ezeknek a tantárgyaknak az anyagát CD-ROM-on minden hallgatóhoz eljuttattuk az első tanítási napon. A tantárgyi követelmények mellett megtalálhatók ezen a tanév megszervezéséről, ütemezéséről szóló információk, a számonkérések időpontjai, a tankönyvek és segédanyagok jegyzéke, valamint a tanulás módszerei. Feltüntettük a tanárok elérhetőségét (e-mail, fax- és telefonszám).

Levelező tagozaton ugyanolyan fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok kialakítását, mint a nappali rendszerű oktatásban. Meggyőződésünk, hogy a hallgatók és tanáraik, illetve a hallgatók egymás közötti kapcsolatai előnyösen befolyásolják a tanulási kedv fenntartását, az esetleges kudarcokon való átlendülést. Így szeretnénk elkerülni, hogy tanulóink támasz nélkül küzdjenek a tananyaggal, vagy a magára hagyatottság keserű élményét éljék át. Ezért meghatározott időpontokban konzultációkat tartunk, csoportos foglalkozásokat szervezünk.

A matematikát és a hallgatók által választott idegen nyelvet hetente egy napon két-két órában tanítjuk. Ezt követi heti váltakozással két konzultációs óra, ahol nemcsak a tananyag önálló elsajátításhoz kapnak segítséget a hallgatók, hanem feleletvázlatokat, nehéz fogalmak és tételek magyarázatát is hallgathatják, illetve feladatlapok alapján lehetőségük nyílik az önértékelésre. Ez egyrészt visszacsatolásként szolgál, másrészt tisztában lesznek azzal a szinttel, melynek elérése után tovább haladhatnak az anyaggal. Ezeket a szintmérőket a jövőben a CD-ROM-on lévő – időközben a tapasztalatok alapján továbbfejlesztett – anyaghoz illesztjük. Hiszen hallgatóink közül hatan külföldön dolgoznak, és jelentős azok száma is, akik 50 kilométernél távolabbról járnak hozzánk, így ritkábban látogatják a konzultációkat.

A negyedéves vizsgaidőszak iskolánk hagyománya szerint jól bevált. Ezen annyit módosítottunk, hogy az Otthoni Tanulást Támogató Távoktató Program alapján készülő hallgatóink ezekben az időpontokban az általuk egyéni tempóban elsajátított anyagból vizsgázhatnak. Így lesz olyan, aki már novemberben az egész éves anyagból vizsgázik egyes tantárgyakból, más tantárgyakból viszont csak néhány hónap múlva készül el. Ezzel elkerülhetővé válik a „kibukás”, a kudarc és ami ezután következne: a tanulás abbahagyása. Nyilvánvalóan magasabb évfolyamba akkor lép a hallgató, ha az év zárásához minden tantárgyból sikeres vizsgái vannak.

Nagyon népszerű a heti egynapos Otthoni Tanulást Támogató Távoktató Programmal kiegészített levelező munkarend szerinti oktatásunk. Ezt választotta több mint 130 hallgató. Tagozatunk létszáma így a tanév végi 80 főről 280 főre változott, mert a hagyományos módszerrel tanuló osztályaink létszáma is nőtt.

A 10. évfolyamra azok a hallgatók iratkoztak be, akik korábban szakmunkás bizonyítványt vagy szakiskolai bizonyítványt szereztek. Ők rendelkeznek bizonyos tanulási technikákkal, átlagosan közepes képességgel és erős tanulási motivációval. Ők szeretnének megmaradni vagy visszakerülni a munkaerőpiacra, miközben nagy kihívást jelentenek számukra az uniós követelmények. Többségük családi problémák, több műszakos munkahelyi elfoglaltság vagy a lakóhelyük távolsága, vagy éppen külföldi munkahelyük miatt nem is tudna rendszeresen iskolába járni.

Az általunk összeállított oktatócsomag és a hallgatóközpontú vizsgarend alapján a kis csoportos konzultációk szervezésével bízunk abban, hogy a hátrányos helyzetű, iskolai kudarcokat szenvedett hallgatóink sikeresen veszik az akadályokat.

4.2. Hogyan tovább?

Tavasszal végzett igényfelmérésünkből kiderült, hogy leendő hallgatóink egy részénél jelentkezik az új analfabétizmus: a kommunikációs eszközök használatának képtelensége. Erre nekünk kellett egy készség- és képességfejlesztő programot kidolgozni, megtanítani őket arra, hogyan férhetnek hozzá a CD-ROM-on kapott anyaghoz, hogyan használják az Internetet. Ennek érdekében a tanév elején egy hétig informatikafoglalkozásokat tartunk.

Fogyasztásra ösztönzött társadalom számára fogyasztható oktatási kínálatot kell teremteni, amelynek feltételét az eszközök és az eszközhasználat készségeinek, képességeinek a birtoklása jelenti majd. Ez jelentős kihívás gimnáziumunk felnőtt tagozatának is. Hiszen a globális kommunikációba való bekapcsolódás vagy kimaradás felértékel vagy leértékel egy térséget, egy intézményt és a benne tanuló egyéneket is.

Ettől függ az oktatási környezetet kitágító Otthoni Tanulást Támogató Távoktató Programunk megvalósulása, kiteljesedése is.

Jelenleg a legnagyobb megoldásra váró problémánk, amely munkánk minőségét és tempóját is hátráltatja, a rendelkezésre álló informatikai eszközök korszerűtlensége és kis száma. Ezért sem tudunk a hallgatók számára a nap 12 órájában számítógépes elérhetőséget biztosítani. Informatikatermünk állandóan foglalt, délután is leterhelt, így alkalmatlan kitűzött célunk elérésére. Internetes kapcsolatunk sávszélessége nem teszi lehetővé a rendszeres, nagy mennyiségű adatforgalmat (Dual ISDN-vonal összesen 40 db számítógépre). Ezen problémáink megoldására jelenleg két pályázatunk pozitív elbírálását reméljük.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.