wadmin | 2009. jún. 17.

Bérczy Károly Középiskola

Balassagyarmat

1. Néhány szó az iskoláról

1945 őszén indult el Balassagyarmaton az iskolarendszerű felnőttoktatás. A korábbi iskolánkban elkezdett felnőttoktatást intézményünk közvetlen jogutódként folytatta. Iskolánk 1963-tól működik önálló intézményként, bár csak 1989-ben költözött a jelenleg használt épületbe.

Az intézmény 1994 óta működik a mostani formájában, Bérczy Károly Középiskola néven. Intézményünk tanulói a 18 ezer fős (határ)város lakosaiból és vonzáskörzetéből kerülnek ki. Nógrád megye egyetlen önálló, csak felnőttoktatással foglalkozó intézménye vagyunk, Balassagyarmat központtal, Rétságon működő tagozattal és nagymarosi kihelyezett osztályokkal. Rétságon és Nagymaroson a helyi iskola épületében működünk.

A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és Könyvtár épületének emeletén helyezkedünk el, ezenkívül két termet bérlünk a városban. Ez mindenképpen kedvezőtlen feltételrendszernek tekinthető, különösen azért, mert az épületben 4 különböző intézmény működik.

Éppen ezért az iskola infrastruktúrája szerény: két tanári, egy igazgatói iroda, egy titkári szoba sajátunk, a többi termet megosztva használjuk a nappalis iskolával. Szertárunk nincs, a tanáriban lévő asztalok száma kevesebb a főállású pedagógusok számánál.

Saját könyvtárállományunk igen kicsi és az igazgató irodájában található, mivel azonban az épületben működik a városi könyvtár, ezt az oktatás során jól ki lehet használni.

Az intézmény önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv, amely előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Az iskola az alaptevékenységét Balassagyarmat Város Önkormányzata által biztosított költségvetésből látja el. Az igazgató munkáját egy igazgatóhelyettes és egy fő tagozatvezető segíti. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a Városi Önkormányzat Képviselőtestülete gyakorolja.

Az iskola a fenntartóval a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályán és a humánpolitikai osztályon keresztül kommunikál. A város egyetlen iskolája vagyunk, ahol a fejkvóta fedezi a fenntartási költségeket.

Tantestületünk összetétele: egy igazgató, egy igazgatóhelyettes, egy titkár, 9 főállású tanár, ezenkívül a 3 helyen összesen 31 óraadó. Mivel a törzslétszám annyi lehet, amennyit az önkormányzat engedélyez, ezért van sok óraadó, illetve a két vidéki helyszín miatt is. A tanárok közül hárman nyugdíjas korúak, egy 40 év feletti, a többiek pedig 40 alattiak, 5 férfi, 6 nő. Hárman főiskolai végzettségűek, ebből 1 védett korú, ketten kiegészítő egyetemi szakra járnak. Két munkaközösség-vezetőnk van. Az iskolában szakszervezet működik.

2. Az iskola célja, programja

Az iskola elsődleges célja az érettségi vizsga megszereztetése a tanulókkal. Így szeretnénk biztosítani kereteinkhez mérten azokat a lehetőségeket a városban és vonzáskörzetében, amelyek segítségével egyrészt sikeresebben lehet elhelyezkedni a munkaerőpiacon, másrészt a már meglévő állást könnyebb megtartani.

Céljaink között szerepel a tanulás iránti igény újra előhívása, valamint az, hogy ráébresszük diákjainkat az élethosszig tartó tanulás fontosságára. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a diákokban még nem tudatosodott ennek fontossága. Egyelőre még csak beszélünk róla, de nem teszünk érte semmit. Mivel manapság elég könnyen lehet munkanélkülivé válni, el kell fogadni azt a tényt, hogy a munkaadók a magasabban képzett munkavállalókat részesítik inkább előnyben, tehát folyamatosan képeznünk kell magunkat. Lehet, hogy egy érettségi vizsga szükséges a boldoguláshoz, de lehet, hogy egy keresett szakma iránt van igény. Ezért egy másik kiemelt célunk a (jól) képzett szakember biztosítása a munkaerőpiacon.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás után még több lehetősége lesz a jól képzett munkavállalóknak – feltéve, ha idegen nyelvet is beszélnek –, de egyúttal csökken az alulképzettek elhelyezkedési esélye, mivel Magyarországra is települhetnek más országokból képzett szakemberek. Ez a mi iskolánk és városunk szempontjából különösen fontos, mivel Balassagyarmat a (most még létező, azonban hamarosan megszűnő) szlovák határ vonalán helyezkedik el. Gondolnunk kell ezért a Szlovákiából érkező, magyarul is beszélő munkaerőre, aki esetlegesen nálunk is megszerezheti majd az elhelyezkedéshez szükséges tudást és bizonyítványt.

3. Az iskolánkban folyó képzésekről

Az általános érettségit adó középfokú oktatás egyik formája a 4 éves esti rendszerű oktatás 8 általánossal rendelkezők részére; másik formája pedig a 3 éves esti rendszerű oktatás szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők részére. Az oktatás heti 3 alkalommal folyik délutánonként.

Nincs folyamatos számonkérés, hanem évente 2 negyedéves és egy év végi beszámolót tartunk.

Az érettségire való felkészítés mellett OKJ-s szakmákat is oktatunk. Az érettségi után így lehetősége nyílik a tanulóknak arra, hogy intézményünkben folytathassák tovább a tanulmányaikat és valamilyen szakképesítést szerezzenek.

Jelenleg az alábbi képzések folynak intézményünkben:

  • ügyintéző-titkár I–II,
  • irodavezető,
  • informatikus (rendszergazda),
  • számítástechnikai szoftverüzemeltető,
  • gépíró-szövegszerkesztő.
  • A 2004/2005. tanévben a bankiügyintéző-képzést is szeretnénk elindítani.

Az OKJ-s képzésben a tanárokkal való egyeztetés miatt általában hetente 4–5 alkalommal van oktatás.

Új kihívást jelent számunkra, hogy 2004 szeptemberétől a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Főiskolai Kara városunkban 2 szakon (idegenforgalmi szakmenedzser és vendéglátó szakmenedzser szakokon) felsőfokú szakképzés beindítását tervezi. Így újabb célként fogalmazható meg az is, hogy a szakképzésben részt vevő tanulóink száma ne csökkenjen. Reméljük, hogy ez az új képzés beindításával sikerülni is fog.

Ugyanakkor lehetőséget adhat arra, hogy végzett tanulóink – esetleg a középfokú szakmai ismeretek megszerzése után – felsőfokú szakképesítést is szerezzenek. Vagyis a felsőfokú képzés beindítása motivációt is jelenthet a diákok számára az érettségi megszerzésére.

Interjú Lavaj Árpáddal, az iskola igazgatójával

S. P.: Szeretnék az iskoládról egy helyzetértékelést kérni Tőled! Mi a helyzet Balassagyarmaton az iskolarendszerű felnőttoktatással?

L. Á.: Pillanatnyilag megvagyunk, de el kell hogy mondjam, nincsenek túl rózsás kilátásaink. Most még nem lehet tudni, hogy szeptembertől mit hoz a jövő, de a nagyobb baj az, hogy erről az önkormányzatnak sincs elképzelése. Érdekes, hogy nem arról van szó, hogy konfliktusunk lenne a fenntartóval, hanem arról, hogy az önkormányzat csődhelyzetben van. Ebben a helyzetben félő, hogy nem az ésszerűség dönt majd, hanem a fiskális szempont. Azért nehéz ez a helyzet, mert a sok iskola közül, amelyek a városban találhatóak, a mienk azon kevesek közé tartozik, mondhatnám gyakorlatilag egyetlen iskolaként, amelyik rentábilis. Ez azt jelenti, hogy ebből az iskolából van mit elvenni. A normatíva-elvonás mindenképpen problémát jelent. Ugyanakkor a mi iskolánk után nem kell semmit sem visszafizetni, mert a becsült létszámadataink pontosak voltak. Mindez azért lehetséges, mert ebben az iskolában a normatíva magasabb összeget tesz ki, mint a rendelkezésünkre bocsátott költségvetés. Megoldásként felmerült, hogy a Bérczyt össze lehetne vonni a Szent-Györgyivel, hiszen úgyis egy épületben vannak. Az is probléma, hogy itt gimnázium és szakképzés egyaránt működik. Az önkormányzat pillanatnyilag nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel.

S. P.: A kérdés az, hogy itt a felnőttoktatás léte forog kockán vagy csak egy átszervezésről van szó, amely után a felnőttek oktatása továbbra is biztosított lenne a városban?

L. Á.: Nem valószínű, hogy a létét kérdőjeleznék meg, mert a város vezetése egyetért a kormányprogram erre vonatkozó elemeivel. De nem ebben a formában képzelik. Számukra talán kedvezőbb lenne, ha tagozati formában működtetnék. Egy ilyen megoldással szerintem semmit sem spórolnának, legfeljebb csak a vezetők bérét. Nekem most jár le a pályázatom, de eddig az újat még nem írták ki. A másik probléma az ilyen összevonásokkal az, hogy az új helyzetben, új vezetés alatt nehéz garantálni azt, hogy az adott iskola szívügyének tekintse a felnőttoktatást. A tagozatot könnyebb leépíteni, ami idővel számos pedagógus esetében létbizonytalanságot eredményezhet.

S. P.: Milyen terveid vannak arra az esetre, ha szeptembertől mégis tovább működhet az iskola?

L. Á.: Szakmai gondjaink nincsenek. A problémák kisebb kaliberűek. Ha maradunk, akkor mindenképpen nyitunk az északi határ felé. Néhány szlovák város számára felajánljuk képzési lehetőségeinket, mind az érettségivel, mind pedig a szakmákkal kapcsolatban. Ez nagy lehetőség, különösen a csatlakozást követően alakulhatna ki számunkra kedvező helyzet. A szlovákok ugyan magyar nyelven, de tanulhatnak nálunk. A normatívát ebben az esetben is igényelhetnénk. Mindezen túl a határon túli magyarság számára lenne ez egy jó lehetőség. A távolabbról érkezők számára akár kollégiumi elhelyezést is tudnánk biztosítani.

S. P.: Itt tanulólétszám-bővítésről van szó. Ezt az elképzelésedet hogyan fogadta a fenntartó?

L. Á.: Ebben a városban mi vagyunk az aranytojást tojó tyúk. Nem tudják, hogy mit tegyenek most: levágják vagy felkarolják. Nyilván az a kérdés még, hogy kiírják-e a pályázatot vagy hogy engem újraválasztanak-e? Az idei létszámunk 493 fő, akik estire járnak. Ők heti három napot járnak és 18 órájuk van. De van, ahol még ennél is több a heti óraszám, mint például a 11. évfolyamon, ahol 19-20 órájuk van a tanulóknak. A szakmai képzésnél vannak nappali tagozatos hallgatóink is. Ha a szlovákiai dolgokat meg tudjuk oldani, akkor onnan hatvan fővel lehet reálisan számolni. Talán Losonc környékéről még eljönnének.

S. P.: Honnan érkeznek a tanulók? Innen a városból vagy esetleg a környező falvakból, esetleg távolabbi településekről?

L. Á.: Is-is. Aki távolabbról jön, annak ez gondot is jelent. Sok esetben megszüntettek buszjáratokat, ami a bejárást lehetetlenné tette. Példaként mondom, hogy Bercel 30 kilométerre van Gyarmattól. Ebből a térségből 15 diákunk volt, ám amikor megszüntették a buszjáratot, ami még 20 óra előtt hazavitte volna őket, akkor egyet tehettek: azt, hogy a fél hatos busszal indultak haza. Ez a probléma végül megoldódott, de ez nem általános a térségben. Úgy vélem, hogy ez országos jellegű gond, nem csak nálunk fordul elő.

Szeretnénk a távoktatást is elindítani, felhasználva az Internet adta lehetőségeket. Valamiképpen a teleházhoz hasonló dolgot szeretnénk kialakítani. A távolabbi településeken egy-egy helyiségben két-három számítógéppel lehetne a rendszert működtetni.

A szakképzésben új szakmát szeretnénk indítani, ehhez új kollégákat kell felvenni. Az irodavezető OKJ-s szakma mellett informatikusokat képzünk. Ezek a szakmák érettségire épülnek. Ezekre a kurzusokra több mint száz ember jár. Itt az a tervem, hogy jövőre bevezetem a bankiügyintéző-képzést. A növekvő létszám csak a teremhiány miatt jelent problémát, mert termeket kell bérelnem.

S. P.: A lemorzsolódás mindenütt jelentős probléma. Ez ebben az iskolában hogyan alakul?

L. Á.: Pontos számot most nem tudok mondani, de az biztos, hogy nagyarányú. A gondot itt inkább azok jelentik, akik a családi pótlékért iratkoznak be az iskolába. A tanuló státusz számos előnyt tartalmaz és ezt sokan igyekeznek nem teljesen korrekt módon kihasználni.

S. P.: Milyen kapcsolatban vagy a város többi oktatási intézményével?

L. Á.: A város többi iskolájában megszüntették az iskolarendszerű felnőttképzést. Tehát azokban az iskolákban csak szakmai képzés folyik. Ez nekünk kedvező. Az iskolák között nincs élénk szakmai kapcsolat. A tanulókért folytatott küzdelem itt is jellemző. A többi iskola számára az a fontos, hogy a problematikus tanulóikat átvegyük. Ha ilyen van, mindig megkeresnek. A máshonnan kimaradó tanulókkal mi általában boldogulni szoktunk. Itt nincsenek fegyelmezési gondok.

S. P.: Nem gondolkodtatok azon, hogy ezeknek a tanulóknak valami speciális képzést biztosítsatok?

L. Á.: Erre ebben a városban jelenleg nincs mód.

4. Az iskola tanulóiról

Diáklétszámunk az idén 493 fő (meg kell említenünk azonban, hogy ez a statisztikai adat a valóságos létszámot nem fedi, mivel sokan csak a családi pótlék vagy a diákigazolvány által nyújtott kedvezmények igénybevétele miatt iratkoznak be az iskolába).

Ebben a tanévben Balassagyarmaton 11 osztályban folyik érettségire felkészítő képzés, 236 tanulóval. Emellett 109 tanuló vesz részt szakmai képzésben.

Mivel a létszám csökkenést mutat, elmozdulás történik az OKJ-s képzések erősítésének irányában (pl. bankiügyintéző-képzés indítása).

Az előző évek adatai:1

Tanév Év eleji létszám Év végi létszám
2001/2002 256 152
2002/2003 214 128
2003/2004 236 még nincs adat

Jellemző életkor a 18-26 év, de elég sok az ennél idősebb is, egy-egy 50 év körüli diákunk is van. A jelentkezők között többen vannak a szakmunkásképzőt végzettek, így a 10. évfolyamon általában 3 osztályt is el tudunk indítani, míg a 8 általánost végzettek számára általában csak 1 osztályt indítunk. Sajnos azonban a lemorzsolódás igen magas (ld. később), amint az az előző táblázat adataiból is kitűnik. Azonban minden évben menet közben is érkeznek hozzánk tanulók más iskolákból (elsősorban az ipari szakközépiskolából).

Etnikai hovatartozás-vizsgálat nem készül, de egyre inkább jellemző a roma kisebbség számának emelkedése.

Elmondható továbbá, hogy a diákok eleve hátrányos helyzetűnek tekinthetők (a nappali képzésben tanuló társaikhoz képest mindenképpen). A tanulók egy része nem rendelkezik munkahellyel, ezért számukra az érettségi megszerzése az elhelyezkedési esélyeik növeléséhez szükséges. Számos tanulónkat pedig a munkahelye kötelezte az érettségi megszerzésére. Ehhez azonban sokszor nem adják meg a szükséges segítséget pl. azzal, hogy elengedik őket az iskolába. Sokszor jó, ha egy 20 fős osztálynak a fele látogatja rendszeresen az órákat, ám gyakran még ennyien sem.2

Az órák látogatottsága a 7–8. órákon (amelyek 18.20, illetve 19.05 perckor kezdődnek) egyébként is tovább csökken. Ennek prózai oka van: a bejáróknak általában ekkor megy az utolsó buszuk vagy vonatuk, vagy azért muszáj elmenniük, mert a következő buszuk csak este 9-10 óra körül menne.3

A tanulók hátrányos helyzetének emellett egyéb okai vannak. Sokan családosak, kisgyereket nevelnek (minden tanévben többen is szülnek diákjaink közül). Tanulóink 52%-a nő, ami annyit jelent, hogy számukra nagyobb terhet jelent az, hogy az otthon és a munkahely mellett az iskolában is helyt kell állniuk.

A tanulók társadalmi és anyagi háttere is igen eltérő (pl. minden évben vannak olyan diákok, akiknek még decemberben sincs könyvük).

5. Problémák – a tanulók és a tanárok szemszögéből

Úgy gondoljuk, hogy a tanári oldalról megvan a felnőttek oktatásához szükséges empátia és tolerancia. Elengedhetetlen a rugalmasság, amely azonban nem jelenthet egyet a következetlenséggel (pl. az osztályzatoknál).

A diákok és a tanárok között a konfliktusok természetszerűleg a vizsgákkal kapcsolatban lépnek fel, bár próbálunk a legmesszebbmenőkig rugalmasak és humánusak lenni.4

Az egyes osztályoknak van osztályfőnökük, akihez fordulhatnak, azonban erre külön órakeretet nem biztosítottunk; órarendbe beépített osztályfőnöki óra nincs (az osztályfőnökök elsősorban a szervezési és az adminisztrációs munkákat látják el). Így az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélésére vagy a szakórákból kell elcsípni valamennyit, vagy a már amúgy is rövid (5 perces) szünetet kell elvenni a diákoktól.

Felnőttek lévén, diákjaink többségében tudatosodik, hogy a tanulás az ő érdeküket szolgálja és előnnyel jár, azonban a kényszerérzet mégis erősebb (vagy a munkahely megtartása vagy munkahelyszerzés a legfőbb motiváció a számukra).

Problémának tartjuk a rendszeres tanulás hiányát. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a tanulás, mégpedig a rendszeres tanulás lemondást követel a diákok részéről. A tanuláshoz szükséges változtatásokat nehezen, sőt sokszor egyáltalán nem tudják diákjaink kivitelezni. Hiszen részükről már az is nagy áldozatot jelent, ha a tanórákon részt tudnak venni; sokan egyenesen a munkahelyről ülnek be az iskolapadba. Az este hétig-fél nyolcig tartó órák után még haza is kell utazniuk. Otthon aztán várja őket a család és a háztartás, így a tanulás háttérbe szorul.

A diákok számára különösen nagy jelentősége van annak, hogy miből tanulnak. Hiszen azok, akik nem tudnak az órákon részt venni, kénytelenek a tankönyvekre és esetleg a társaik órai jegyzeteire hagyatkozni. Bár jelenleg elég nagy a választék a tankönyvpiacon, kifejezetten felnőttek oktatására készült tankönyvek nincsenek forgalomban. Ezek hasznosak lehetnének a tanulás hatékonysága érdekében. Azonban mindaddig, amíg a esti rendszerű felnőttoktatásban az érettségi követelmények közel azonosak, mint a nappali rendszerű oktatásban, addig a tanár is kénytelen a nappali tagozatos tankönyveket használni. Hiába akarunk egyszerűsíteni, ha ez a követelményekben nem jelenik meg. Hiszen a nappali tagozatos tankönyvekben lévő tananyag tanításához magasabb óraszám áll rendelkezésre, mint a felnőttoktatásban.

Azonban gyakran hiába áll a rendelkezésünkre az általunk elfogadhatónak, jónak ítélt tankönyv, ha a diák nem tud vele mit kezdeni. És itt merül fel az a probléma, hogy a diákok egy része elfelejtette már, hogy hogyan kell tanulni, másik részük pedig talán nem is tudta.

Iskolánkban 40 perces tanórák vannak. A hagyományos óraszerkezettől eltérően nincs jelentés, illetve nincs órai számonkérés sem.

Az órákon jellemzően frontális osztálymunka zajlik, sokszor azonban ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a tanár ebben a szerepkörben érzi biztosabbnak magát. Sokan nehezen vehetők rá a pármunkára; különösen az idősebbek, akik hozzá vannak szokva a hagyományos, frontális osztálymunkához. Őket nemcsak a megszokás gátolja az önálló tevékenységben és megnyilatkozásban, hanem a fokozott gátlásosság is.

A csoportbontás igen fontos lenne, azonban ez csak az idegen nyelv oktatásánál valósul meg. Itt is elég visszás a helyzet, mivel vannak olyan csoportok, ahol kb. öten vannak, és olyanok is, ahol húszan.5

Szükség van arra, hogy házi feladatot adjunk fel, hiszen az önálló tevékenység fejlesztésére leginkább a házi feladatok tűnnek alkalmasnak. Mivel azonban a diákok bevallottan állandó időhiánnyal küzdenek, az egyik óráról a másik órára (hétről hétre) feladott házi feladatokat csak elenyésző hányaduk készíti el. Ezért a következő órán értékes perceket vesz el az előző órán feladott, de el nem készített feladatok órán történő megoldása.6

Úgy érezzük, hogy a házi feladat problémája olyan, mint egy „ördögi kör”, amelyre jelenleg még keressük a megoldást.

Azonban megtörténtek az első lépések e probléma kezelésére. Biztató megoldásnak tűnik pl., hogy matematikából bevezetésre került az ún. házi füzet. Ennek lényege, hogy a diákok önállóan dolgoznak ebbe a füzetbe: általuk választott feladatokat, bizonyításokat végeznek el. A tanár pedig szúrópróbaszerűen ellenőrzi az elvégzett feladatokat (ezzel próbálva kiszűrni azt, hogy a diákok ne egymásról másoljanak, hanem tényleg önállóan dolgozzanak) és ezt később, a beszámolókon is figyelembe veszi.

Magyar nyelv és irodalomból pedig házi dolgozatokat írnak a diákok, és ezek eredménye a beszámolók jegyébe is beleszámít.

A társadalomismeret tantárgy pedig különösen változatos feladatok megoldására ad lehetőséget: pl. gyűjtőmunka, médiafigyelés, vitairat stb. Az új tantárgyakban talán mi is kreatívabbak vagyunk, és ez jó hatással van a tanári munkánk egészére.

Mindenképpen hasznos lenne a tanulás tanítása program elindítása az elsős osztályokban, amelynek során a tanulók megismerkedhetnének és kipróbálhatnának különböző tanulási módszereket a tankönyvi anyag önálló feldolgozására, a szelektálásra, az értő (!) olvasásra, valamint a jegyzetkészítésre. Sokszor ugyanis nem arra van szükség, hogy egy adott anyagrészt újból elmagyarázzon a tanár, hanem arra, hogy a diák tudja, hogy hogyan induljon el az önálló tanulás útján. (Ezzel nem a tanári magyarázat jelentőségét akarjuk csökkenteni, hanem abból a puszta tényből indulunk ki, hogy a diák sokszor önhibáján kívül nem tud részt venni a tanórán.)

6. Értékelés, osztályozás, vizsgák

Iskolánkban nincs folyamatos, órai számonkérés. Év közben 2 alkalommal, illetve év végén szóbeli és írásbeli beszámolókon zajlik az anyag számonkérése. A negyedéves beszámolókon a szaktanár előtt adnak számot a diákok tudásukról. Az osztályozó vizsgák bizottság előtt zajlanak. A vizsgabizottság tagjai a tantestület pedagógusai.

A negyedéves beszámolók általában 2 hétig tartanak. Az első héten az írásbeli vizsgák zajlanak; ekkor rendes tanítási hét van. Mivel a tanulók heti 3 alkalommal járnak csak iskolába, így előfordul, hogy egy-egy nap akár 3-4 tárgyból is írnak dolgozatot. Ennek elkerülése végett megfontolandó a sűrűbb számonkérés. A második héten vannak a szóbeli vizsgák. Ezen a héten nincs tanítás és a vizsgák is jobban eloszlanak, de itt is előfordul, hogy egy nap 2 vizsgájuk is van a tanulóknak.

Célszerű lenne a rendszeresebb számonkérés, illetve témazáró dolgozatok íratása.

7. Kerettanterv – érettségi követelmények

A szakmai kerettanterv bevezetésre került iskolánkban, azonban ennek teljesítése nehézségekbe ütközik. Véleményünk szerint ez a kerettanterv a felnőttoktatásban nehezen teljesíthető. A követelményeket ezért jó lenne még egyszer átnézni és a felnőttoktatás számára egyszerűbbé és átjárhatóbbá tenni (pl. biológia és kémia). A szaktanárok véleményét figyelembe véve egyes fejezeteket és témaköröket ki lehetne hagyni. Mindez azt a célt szolgálná, hogy a diákok az évközi és az évvégi, valamint az érettségi vizsgán is legalább kettes szintet tudjanak elérni.

Mivel az érettségi és a felvételi egységesített, a követelményeket is szabályozni és egységessé tenni kellene. A felnőttoktatásban jó lenne ezt még egyszer áttekinteni, mivel a kétszintű érettségi nehezen egyeztethető össze a felnőttoktatással. Emelt szinten nem látjuk biztosítva a diákjaink számára a megfelelő feltételeket (pl. óraszám, rendszeresség hiánya).

Továbbá azért érezzük fontosnak a tananyag és a követelmények felülvizsgálatát, mert túl soknak tartjuk a lexikális, elméleti tananyagot.

Az egyes anyagrészek kihagyása mellett másik módszer lehet bizonyos anyagrészek szelektálása, amelyeket a tanulók önállóan dolgoznának fel. Ennek számonkérése aztán történhet hagyományos módon (pl. 5-10 perces dolgozat formájában az óra elején) vagy pl. kiselőadás, házi dolgozat formájában. Ezáltal elmozdulás történhetne az egyoldalú tanári magyarázat irányából a tanulókat is aktiváló tevékenységformák (kiselőadások, házi dolgozatok) irányába.

Az idegen nyelv oktatásában nagy segítséget jelent a nyelvi labor. Ugyanakkor problémaként merül fel mind a tanárok, mind a diákok részéről a 2005-ben bevezetésre kerülő kötelező idegen nyelvi érettségi vizsga. A diákokban még nem tudatosult az, hogy idegen nyelvből is érettségizni fognak, annak ellenére, hogy tanulják a nyelvet. A tanárok részéről gondot okozhat az értékelésnél megszabott kritériumok teljesítése (10% elérése feladatonként).

8. A lemorzsolódásról

A lemorzsolódási arány magas, mint általában a hasonló profilú intézményekben.

A lemorzsolódás külső okai: munka és család mellett nem mindenki tud időt szakítani a megfelelő mennyiségű tanulásra.

A mi esetünkben a lemorzsolódáshoz hozzájárul, hogy egyes munkáltatók nem segítik a diákokat esetleges munkahelyi kedvezményekkel, hogy könnyebben folytathassák tanulmányaikat, jelenleg tovább nehezíti a diákok helyzetét, hogy a Nógrád Volán Rt. a menetrend megváltoztatásával (számos járat törlésével) lehetetlenné tette a diákok beutazását, mivel tanulóink nagyobb része Balassagyarmat vonzáskörzetéből kerül ki.

A lemorzsolódás belső okai: tanulói oldalról (sőt a tanári oldalról is) a legnagyobb probléma a soknak és nehéznek tartott tananyag és annak feldolgozása. Tanulóink nagy része dolgozik és családos, és ez aránytalanul nagy terhet ró rájuk. A követelményrendszernek reálisabbnak kellene lennie, amely lehetővé teszi az esti tagozatos diákoknak az érettségire való felkészítést. A „kevesebb, de több” elve kellene, hogy megvalósuljon, ezért kihagyhatók lennének bizonyos témakörök, amelyek a gyakorlati életben kevésbé hasznosíthatók. Ezen a téren szükség lenne az iskolák, a szaktanárok és a minisztérium szakembereinek összehangolt munkájára.

Statisztika készítésével kimutathatnánk, hogy hetente, illetve naponta mennyi időt töltenek a tanulók tanulással, azonban mint minden statisztikai adat, ez sem tükrözné a valós helyzetet. Az iskola számonkérési követelményeiből adódóan ugyanis a diákok bevallottan a negyedéves beszámoló előtti héten (max. 2 hétben) kezdenek el intenzívebben tanulni. A tanulás minőségének javítása és a rendszeres tanulásra késztetés érdekében célszerű lenne a sűrűbb számonkérés bevezetése.

Sok diák azért hagyja el az iskolát, mert az első negyedéves beszámolókon rosszul teljesít (egyest kap). Ha sikerülne átsegíteni a diákokat ezen a kezdeti nehézségen, akkor talán szívesebben maradnának az iskolában. Ezen segítene pl. az, ha nemcsak a tanároknak, hanem a diákoknak is lenne ütemterve. Ez a tanár-diák együttműködést is segítené, és ezáltal a diák a részeredményeket is (jobban) értékelné, és esetleg húzóerőt jelentene ez számára.

A lemorzsolódás csökkentése érdekében különböző programok elindítását gondoltuk végig:

  • felzárkóztató program (különösen a 8 általánost végzettek körében)
  • év elején az alapkészségek felmérése
  • tanulás tanítása program7

A hátrányos helyzetű tanulók jellemzője ugyanis az alapvető kommunikációs készségek majdnem teljes hiánya. Alig akad olyan tanulónk, akit olvasási, szövegértési készsége alkalmassá tesz az önálló tanulásra, aki képes megérteni a tankönyvi szöveget. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük ennek megfelelően szintén gyenge.

Úgy gondoljuk, hogy a tanulás tanítása program minden tantárgy elsajátításához segítséget nyújthat, de különösen a humán tárgyakhoz (értő olvasás, szövegfeldolgozás, jegyzetelés).

Ha e programban a pluszóra nem valósítható meg, akkor érdemes lenne azt a lehetőséget is megvizsgálni, hogy az elsős évfolyamokon az első 2 hétben minden szaktanár az óráin az egyes anyagrészeket különböző módszerek segítségével dolgoztatná fel. Ezzel különféle tanulási „praktikákat”, módszereket ismerhetnének meg a diákok, amit aztán az önálló tanulás során felhasználhatnának.8

Másrészt, az elsősök körében fel lehetne mérni a képességeket és a segítséget igénylő tanulóknál bizonyos tárgyakból javasolt lehetne az egyéni felzárkóztatás, különösen a fokozottan hátrányos helyzetű (pl. cigány, idősebb stb.) tanulóknál. Ez elsősorban hozzáállás kérdése mind a tanár, mind pedig a diák részéről.

Úgy érezzük azonban, hogy a hagyományos pedagógiai eljárások (tanórán kívüli korrepetálások, felzárkóztató program) nem lennének eredményesek. A korrepetálást a már sokszor említett időhiány miatt nem vennék igénybe a rászorulók. Tudjuk, hogy az idő hiányára sokszor hivatkozunk, azonban ezt érezzük az egyik legnagyobb problémának.

9. Az iskola kapcsolatrendszere

Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a helyi önkormányzattal mint fenntartóval. Ezenkívül részt veszünk a helyi ünnepségeken és munkaügyi központ által szervezett pályaválasztási börzéken is.

A határ közelsége miatt terveink között szerepel a szlovákiai magyarság képviselőivel a kapcsolat felvétele.

10. Innovációs célkitűzéseink

A másik út, amelyen próbálunk elindulni, az, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök segítségével igyekszünk az órákat szemléletesebbé tenni, célunk tehát, hogy minél több tanórán megvalósuljon az audiovizuális oktatás.

Eddig a tárgyi eszközök fejlesztésére törekedtünk, rendszeresen részt veszünk pályázatokon; a pályázatokat az egyik kolléga rendszeresen figyeli és tájékoztatja a vezetőséget a lehetőségekről.

Munkánkat nagyban segíti, hogy az idei év során számos új eszközt (írásvetítőket, projektort, hagyományos értelemben vett kémiai és biológiai eszközöket és modelleket) sikerült az iskolának beszereznie, elsősorban pályázatok útján.

A kor igényeinek megfelelően nagy gondot fordítunk az idegen nyelvek tanítására, valamint a megfelelő informatikai ismeretek elsajátítására. Három számítógépterem, valamint egy nyelvi labor áll rendelkezésünkre.

Nagy segítséget jelent az oktatás során a videó használata is, pl. egyes ismeretterjesztő filmek, színházi előadások és megfilmesített irodalmi művek részleteinek megtekintése és elemzése alkalmával.

A tárgyi eszközök tehát adottak az oktatás minőségének javításához, azonban a tanárok egy része még csak ismerkedik ezekkel az eszközökkel.

Ezért a legközelebbi célkitűzésünk, hogy a félév során minden tanár megismerkedjen az eddig beszerzett eszközökkel és megtanulja azokat kezelni. Elsősorban a laptopok és a projektor használatára gondolunk. Ennek kivitelezéséhez a számítástechnikát oktató tanáraink aktív közreműködésére lesz szükség. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a tantestületi kollégák részére megszervezzünk egy belső informatikai felkészítést.

Következő lépésben történhetne meg a segéd- és szemléltetőanyagok egyéni (tantárgyi) előkészítése, illetve elkészítése, annak érdekében, hogy a következő tanévtől kezdve minél több órán lehessen használni az eszközöket.

A másik eszköz a már hagyományosnak számító írásvetítő, amely csak most kerül igazán kihasználásra. Ennek oka, hogy az iskola ez idáig csak egy régi, már nem igazán használható írásvetítővel rendelkezett, idén azonban sikerült beszereznünk két új írásvetítőt. Ezek használatbavétele jelentősen megkönnyíti majd mind a tanárok, mind pedig a diákok számára a tananyag feldolgozását (pl. megfelelő jegyzet és vázlatkészítés).

Ezen eszközök alkalmazásával a diákok több érzékszervére tudnánk hatni (nemcsak hallják, de látják is az anyagot), és ezzel könnyebbé válna a tananyag befogadása számukra.

Igazán akkor lenne a diákok számára az óra érdekes, ha ezeket ez eszközöket ők is használhatnák (elsősorban az informatikai eszközökre gondolunk).

Ennek a módszernek a bevezetésétől azt várjuk, hogy szemléletessége révén a diákok is érdekesnek fogják azt találni, és nemcsak beiratkoznak az iskolába, hanem rendszeresen részt is vesznek a tanórákon.

Az oktatás minőségének javítása érdekében pedig érdemes lenne egy kérdőív segítségével tájékozódni a diákság körében, hogy mit várnak ők a felnőttoktatástól, mi az, amiben változtatásra lenne szükség.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.